"A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhöz!"
(Vörösmarty)¹

A Honismereti szirom hónapjának kapcsán elgondolkodtam a szón: mi a honismeret?

S nekem mit jelent? Mi teszek érte?

A honismeret fogalom jelentése természetesen hon ismerete, amiből a hon szavunk a haza régies szinonimája (pl. honvéd, otthon, itthon). Ezért úgy érzem, hogy a honismeret szolgálja azt a célt, hogy minél otthonosabban érezzük magunkat szülő-, és/vagy lakóhelyünkön – vagyis itthonunkban – szűkebb környezetünkben, ám végső soron az egész hazában.

Ez nálunk magyaroknál különösen fontos, ahol az ország és a nemzet nem esik egybe.

A honismeret belső igény kell legyen, s nem egy mozgalom (bár jó, hogy van ilyen), ami önkéntes, nemtől, kortól, vallástól, párt(ok)tól független. Egyaránt lehet egyéni-, és csoportos, és közösségi tevékenység, amely a HON földrajzának, történelmének, múltjának, jelenének, kultúrájának megismerését, tiszteletét jelenti, mert ez a nép önbecsülését szolgálja.

A honismeret egyik fő oszlopa a helytörténet, ami a „köztörténet hajszálgyökérzete”, a honismeret akkor „nemzettudatunk környezetvédelme”. Hiszen az a bizonyos gyökérzet annál biztosabban tartja az (élet)fát, minél sokrétűbb, minél összetettebb, ahol összeér a múlt a jelennel akkor kapcsolódhat  a jövővel is.

Minden nép  jövőjéhez, fennmaradásához elengedhetetlen az, hogy ragaszkodjon az értékeihez, mert egyaránt  kulturális és történelmi kincs az, ami az országának tájaiban megtalálható.

De számunkra különösen fontossá kell váljon az a több mint ezer éves épített- és szellemi örökség, amit történelmi hazánkban létrehoztunk és megtartottunk, vagy inkább az tartott meg bennünket.

Ebben a tájban, ebben az épített környezetben, az elszakított területeken máig élnek magyar közösségek, akik a beolvadás és az elvándorlás helyett az otthonmaradást, a kitartást választották. Ezeken alapszik az a szellemiség, amivel a Kárpát-medence egységét tudjuk sugározni.

,,A szülőföldhöz való vonzódás fontos lelki erőforrás. Nem szerethetjük azonban igazán azt, amit nem ismerünk!'' – írta levelében Kováts Dániel² nyugalmazott főiskolai tanár, aki elindítója volt a honismereti mozgalomnak Borsodban.

Igazgató úrtól hallhattuk többször az Örökség című dalból: "...megtanulom, megőrzöm, tanítom, tovább adom!"

Mert amit nem ismerek, azt nem érthetem, ezért tisztelni sem tudom, és megőrizni sem fogom és akkor nem lesz mit tovább adni. Aki foglalkozik a honismerettel, az tudja igazán átérezni, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy valahol otthon érezhetjük magunkat. Erőt nyerhetünk mai gondjaink megoldásához elődeink küzdelmeiből és tapasztalataiból. A honismeret művelője saját ismereteinek bővítéséhez és egy fontos közösségi tevékenységhez egyaránt hozzájárul. Legyünk és tegyünk hát minél többen!

Szeretettel:
Berecz Ildikó

[1] Hazajáró Honismereti- és Turista Egyletet mottója
[2] Kováts Dániel (Abaújnádasd, 1929. december 22. ) főiskolai tanár, irodalmár, nyelvművelő, szerkesztő, helytörténész. A Honismeret folyóirat szerkesztőbizottságának, a Magyar Comenius Társaság és a Kazinczy Ferenc Társaság elnökségének tagja.

Kora tavasztól szeptemberig minden évben felfigyelhetünk a csodálatos sárga színével pompázó, óriási táblákban virágzó repcére, melynek nemcsak a látványa elképesztő, de az élettani hatásai is bámulatosak. Itt az ideje nekünk is újra felfedezni a repcét és az olaját, mert a Nahrin termékekben az eddig alkalmazott kókuszzsírt nem véletlenül cserélik folyamatosan repceolajra.

A repce ősi alakja nem ismert a kutatók előtt, csupán elvadult alakjai maradtak fenn önmegtermékenyülő tulajdonságuk révén.

Feltételezett őshazájának Dél-Nyugat-Európát, Észak-Afrikát, Ázsiát egyaránt tekintik. A legelterjedtebb fajtája a káposztarepce, ami valószínűleg a káposzta és a kerekrépa természetes kereszteződéséből származik, ennek a lehetőségét az ókorban-középkorban történő együttes termesztésük alakíthatta ki.

Azt, hogy a repce közel sem új keletű növény, védikus írások bizonyítják, az Indus völgyében időszámításunk előtt 3000-ben már termesztették.

Az ókorban eljutott Kínába és Japánba is, s az utazók terjesztették el a mérsékelt éghajlati övben. Főleg a nyugati (hűvösebb éghajlatú) országokban tudták termeszteni, ahol a napraforgó nagyobb napfény- és hőmérséklet igénye miatt nem maradt meg.

A 12-13. századtól a keresztes hadjáratok után az addigi olívaolaj helyett a repce olaját („Rüböl") használták világítóolajként és a templomi örökmécsesekben is, de kenőanyagként is alkalmazták.

A 20. században lendült fel ismét a repce termesztése, és ekkor már az étkezésben étolajként is hasznosították. 

Ipari hasznosítása is kiszélesedett: a nehéziparban a kohászatban és fémmegmunkálások során edző-hűtőfolyadékként szerepelt, de nyersanyaga a festék-, szappan- és mosószergyártásnak, segédanyag a textil-, bőr-, gumi- és műanyagiparban.

Kénnel keverve gumigyártásban kaucsukszerű anyag képződik, a hadiipar nitroglicerin gyártására használja.

Különböző kozmetikai cikkek, kenőcsök, margaringyártásra történő felhasználását, mint alapanyag az olvadáspontjának megváltoztatása tette lehetővé.

Napjainkban a repceolaj másik fő felhasználási területe a biodízel előállítás. Finomítatlan változatából ipari kenőanyag készül. Továbbá a gyógyszeripari és kozmetikai felhasználása is jelentős.

A repce (Brassica napus) a káposztafélék (Brassicaceae) családjának Brassica nemzetségébe tartozik, rokon növényei  a réparepce, karórépa, tarlórépa, feketemustár, káposzta.

Szára kerek keresztmetszetű, egyenesen feláll, majd bokrosan elágazik, a növény 75–125 cm magas lehet.

Levelei kékeszöldek, az alsók nyelesek, borzasan szőrösek, a felsők kopaszak, szárölelők.

Virágai fürtökben nőnek; az egyes virágok 15–30 mm-esek. A csészénél kétszer hosszabb sziromlevelei jellegzetesen élénksárgák. Az egyes fajták áprilistól szeptemberig nyílnak.

Becő termésű, ami 5–10 cm hosszú, keskeny, egy-egy becőben 15–40 magot találhatunk.

Tavaszonként Nagymamám azt mondta: Kikelt a repce, hamarosan jönnek a gyomok is!

A olajat két fajtájából a réparepcéből- és a káposztarepcéből állítják elő. Nálunk inkább a káposztarepce terjedt el. Ennek őszi és tavaszi változata is van, de hazánkban a tavasziak termése bizonytalan. A réparepce gyengébb, homokos talajokon is termeszthető, a káposztarepcénél fagytűrőbb, rövid tenyészidejű, magva apróbb és termése kevesebb. Úgyszintén van őszi és tavaszi változata is.

A repce olaj fogyasztásának hanyatlását a 20. század második felének végén az okozta, hogy az akkor termesztett fajták olaja hosszú láncú zsírsavakat, erukasavat és eikozénsavat is tartalmaztak, melyek lerakódnak az emberi-és állati szervezetben, és nehezen bomlanak le.

E hátrányok kiküszöbölése érdekében Kanadában¹ 1965-től olyan repcefajtákat nemesítettek ki, amelynek olajában nincs se erukasav, se eikozénsav. Ezeket az új fajtákat "nullás repcének" nevezik. Mindkét típusú olaj linol- és linolénsavat tartalmaz, tokoferol (E vitamin) tartalmuk 600–800 mg/kg, magas klorofill tartalmuk miatt zöldes barna színük van.

A kedvező élettani hatások eléréséhez a különböző vad repce fajtákat keresztezik és nemesítik, ennek következtében a reformétkezés területén a kedvező Omega-3 zsírsav összetétele miatt fogyasztását javasolják.

Ami a rendszeres fogyasztását illeti, mi sem könnyebb, mint felvenni az étlapra a repceolajat.

A finomított repceolaj sütéshez ideális, mert 242 °C-fokot is kibírja károsodás nélkül. De salátához vagy zöldségkrémhez használhatjuk. Ne feledjük, hogy a szakemberek szerint a napi energiaszükséget 30-35 százalékát a zsíroknak kell kitenniük.

A repcetermesztés nagyon hasznos "mellék"terméke a repceméz, mely folyékonyan világos színű, de napok alatt hófehér, apró szemcsékké kristályosodik. Krémméz előállítására kiválóan alkalmas, általában a sütőiparban használják fel. A gyakrabban termelt mézek közül ez az egyetlen enyhén lúgos kémhatású fajta, ezért a gyomorsavtúltengés jó ellenszerének számít.

A repceolaj élettani hatásai:

• ajánlott szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére,
• cukorbetegeknek kedvező,
• csökkenti a magas vérnyomást,
• erősíti a bőr nedvességmegtartó képességét,
• immunerősítő,
• jelentős szerepe van a koleszterinszint csökkentésében, kedvezően befolyásolja a vérzsír szinteket, mert optimális az Omega-6 és Omega-3 zsírsavak aránya (3:1),
• kiváló az idegrendszerre,
• segít megőrizni a vérerek rugalmasságát,
• serkenti az agyműködést,
• védelmet nyújthat a vastagbélrák kialakulásával szemben,
• védi, nyugtatja a bőrt a káros környezeti hatásokkal szemben,
• gazdag E-vitaminban, így lassítja a bőr öregedését, ráncosodását,
• véralvadásra gyakorolt pozitív hatása is bizonyított.

A fenti állítások hitelét különböző kutatások igazolják.²

Egészségkutatók állítása szerint a repceolaj étrendünkbe való bevezetése segíthet leküzdeni a hason felrakódott zsírréteget, ami megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a metabolikus szindróma- és a cukorbetegség kialakulásának rizikóját. A repceolaj azonban a benne lévő egyszeresen telített zsírsav miatt képes csökkenteni a lerakódó káros zsírok mennyiségét, mindemellett jótékony hatása az eddigi kutatási eredmények szerint kifejezetten a hasi zsírrétegekre specializálódik.

1.) Ezt brit kutatócsoport tesztelte, összehasonlítva öt különböző növényi olaj hatását résztvevőkön. Minden tesztalany metabolikus szindrómára hajlamosító tünetek legalább egyikével rendelkezett (magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség vagy magas vércukorszint, alacsony HDL-koleszterin szint -  az ún. jó koleszterin - , és hasi zsírfelesleg). A résztvevők négyhetes, előre megszabott étrendet követtek, amelyek normál-, magas zsírsavtartalmú-, magas zsírsavtartalmú hozzáadott omega-3-zsírsavval dúsított repceolajat, kukorica-/sáfrány-, vagy lenmag-/sáfrányolaj valamelyikét tartalmazta. A vizsgált személyek két, a napi energiaszükségletüknek megfelelő kalóriatartalmú turmixot, (smoothie-t) fogyasztottak naponta, amely narancsból készült fagylaltot, alacsony zsírtartalmú tejet, fagyasztott epret és valamelyik vizsgált olajat tartalmazott. A repceolaj tartalmú italt fogyasztók a négy hetes vizsgálat után 100 g-mal kevesebb hasi zsírfelesleggel távoztak, mint a másfajtát fogyasztó társaik.

2.) A repceolaj a kanadai St. Michael Kórház kutatói szerint a legegészségesebb választás a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek számára is. Dr. David Jenkins munkatársaival olyan 2-es típusú betegek csoportjait hasonlította össze, akik vagy repceolajjal készült kenyeret tartalmazó, alacsony glikémiás indexű étrenden, vagy teljes kiőrlésű kenyeret tartalmazó, alacsony glikémiás indexű étrenden éltek. A Diabetes Care³ 2002. június 14-i számában megjelent tanulmányuk kimutatta, hogy a repceolajos étrendet követőkben a vércukorszint és a káros LDL koleszterin szintje is jelentősen csökkent.

Még ennél is érdekesebb eredmény az, hogy a repceolajjal készült kenyér éppen azokra gyakorolja a legjelentősebb pozitív hatást, akiknek a legnagyobb szükségük van a segítségre: azokra, akiknek a vércukorszintet mérő HbA1c tesztje a legmagasabb értéket mutatta az előző 2-3 hónapban. 

Dr. Jenkins, aki a Torontói Egyetem professzora is, elmondta, hogy a vizsgált személyekben kimutatott LDL koleszterinszint csökkenés a szív-érrendszeri események kockázatának körülbelül 7 %-os csökkenésének felel meg. Az előny ezen kívül úgy is értelmezhető, mintha a résztvevők további 20 mg dózis koleszterincsökkentő sztatint vettek volna be, ami a szabványos adag duplája.

3.) Kísérleti állatokban a repceolaj csökkenti a vastagbéldaganatok méretét és előfordulási gyakoriságát, erről számolt be a Dél-Dakotai Állami Egyetem gyógyszerész karának professzora, Chandradhar Dwivedi, aki tanulmányában részletezte: kísérleteik alapján a repceolaj patkányonként csaknem 60 százalékkal csökkentette a daganat előfordulási gyakoriságát, az előforduló tumorok méretét pedig 90 százalékkal szorította vissza. A kutatók úgy vélik, a repceolaj használata a mindennapos főzésben védelmet nyújthat a vastagbélrák kialakulásával szemben.

4.) A vitaminbomba: a repceolajban megtalálható a béta-karotin, ami az A-vitamin elő anyaga. Az A-vitamin felel a fényérzékelésért, a hámszövetek állapotáért és az immunfolyamatok helyes működésében is szerepet játszik.

A repceolajban - mint a legtöbb olajfajtában - E-vitamin is található, ami hozzájárul az A-vitamin felszívódásához, valamint véd a szabadgyököktől, hasznos a szívnek és az agynak is. Hiánya esetén a férfiaknál akár terméketlenség is felléphet, a nőknek pedig fontos a magzat növekedése szempontjából.

A K-vitamin a máj méregtelenítését és a véralvadást is elősegíti, sőt a legújabb kutatások már arra utalnak, hogy a csont felépítésekor is szüksége van szervezetnek rá. A repcén kívül zöld leveles növényekben, a tejtermékekben és a májban található meg.

5.) A repceolaj az említett antibakteriális tulajdonság miatt a szőrtüszőgyulladások ellen is remekül bevethető, a fejbőrt kíméletesen fertőtleníti, ezért a korpásodás megelőzésében, leküzdésében is jó szolgálatot tehet, ricinusolajsav-tartalma pedig hozzájárul a hajnövekedés serkentéséhez, így gyorsítható vele a növekedés. Ez az olajsav helyreállítja a sok kémiai termék használatától megborult fejbőr pH-ját, természetes antioxidáns, így támogatja a keratin beépülését a hajba, és segít erősebbé, simábbá tenni azt.

6.) Nemcsak a szervezetre hat jótékonyan a repceolaj: védi a bőrt a környezet káros hatásai ellen, és nyugtató hatása miatt is érdemes alkalmazni. Emellett magas E-vitamin tartalmának köszönhetően lassítja a bőr öregedését és a ráncok kialakulását, úgyhogy szokásos arcpakolást érdemes dúsítani repceolajjal.

Mivel a finomított repceolaj nem érzékeny a hőre, ezért bátran használhatjuk sütéshez, főzéshez is. A hidegen sajtolt változatot, illetve a szűz megjelöléssel ellátott repceolaj saláták készítéséhez és ízesítéshez javasolt.

Végül fogadjátok szeretettel a vizsgálatban említett repceolajos kenyér receptjét:

Hozzávalók: 2 ek aktív száraz élesztő, 1 ek méz, 3 és 1/4 csésze meleg víz, 1 ek tengeri só, 1 csésze búzasikér, 7 csésze teljes kiőrlésű liszt, 1/2 csésze nyers nádcukor vagy ennek megfelelő édesítőszer, 1/4 csésze repce olaj

Elkészítés: az élesztőt és a mézet feloldjuk a langyos vízben, nagyobb tálban összekeverjük a száraz hozzávalókat. Miután az élesztő felfutott, adjuk hozzá a lisztes keverékhez a repceolajjal együtt. Ezután gyúrjuk össze a tésztát, kb. 10 perc alatt lehet simára dolgozni. 3 részre osztva helyezzük formában (jénai tál). Konyharuhával letakarva kelesztjük, 1 órát (hőmérsékletfüggő), miután megkelt 230 fokra előmelegített sütőben 35 percig sütjük. Le is lehet fagyasztani. Jó étvágyat kívánok hozzá!

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője
Pilisszentiván, 2018. 10.10.

[1] A repceolaj az angolszász országokban ismert neve, a canola, a Canada és az ola (olaj) szavak összevonásából alakul ki. A Manitoba Egyetemen készítették először az 1970-es években repcéből. A repceolaj csupán 7 százalék telített zsírt tartalmaz, alig felét annak, amennyit az egészségügyi előnyeiről híres olívaolaj tartalmaz.
[2] http://www.lenmagolaj.hu/tudomanyos/
[3]  http://care.diabetesjournals.org/content/25/9/1652

Forrás:

www.lenmagolaj.hu/tudomanyos/
http://www.egeszsegtukor.hu/gyogynoveny-lexikon/repce.html
http://tgy-magazin.hu/egeszseges-eletmod/gyogyhatasu-olajok
http://www.vitalzone.hu/lassitsd-a-rancosodast-repceolajjal.html#ixzz5S0sFT6TT
https://hu.wikipedia.org/wiki/Repce
https://hu.wikipedia.org/wiki/Repceolaj
http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/a_repceolaj_csokkentheti_a_cukorbetegek_kardiovaszkularis_kockazatat_is
https://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/hasznaljon_repceolajat_a_vastagbelrak_ellen/2011042900020

Szülőként kötelességünk odafigyelni gyermekeink táplálkozására. Ha a szülő ezt komolyan veszi, akkor a gyermekének felnőttkorára nagy hatással lehet, hiszen a gyermekkori táplálkozás a felnőttkori egészségért is felelős.

Miért fontos egészségesen táplálkozni?

A felnőtt- vagy időskori halálokok 46 %-a az elhízásra és az egészségtelen táplálkozásra vezethető vissza. Ezzel jó tisztában lenni, mert odafigyelve, akár éveket nyerhetünk az életünkből.

A legfontosabb anyagcsere folyamat a táplálkozás, mely testünk ellátásához, működéséhez, fejődéséhez és növeléséhez elengedhetetlen. A helyes táplálkozásnál fontos az elfogyasztott ételek mennyisége, minősége, összetétele, és nem utolsó sorban a változatosság. Ami fontos, hogy az étel, amit eszünk legyen elegendő, tápláló, változatos, és az is fontos szempont, hogy finom legyen, hogy élvezettel tudjuk elfogyasztani.

A helyes táplálkozásban az ételek összetevői közül a következőket kell figyelembe venni: a szénhidrátokat, a zsírokat, fehérjéket, a vitaminokat és az ásványi anyagokat egyaránt.

Az egészséges táplálkozás alapjait gyermekkorban kell elsajátítani.

Az Új DIÉTA 2014/5 számában megjelent összefoglaló szerint: „…a gyermekek egyharmada reggeli nélkül indul el otthonról…minden ötödik gyermek túlsúlyosnak vagy elhízottnak bizonyult már a legkisebb korcsoportban is…a vizsgált 4–10 éves gyermekek táplálkozásában már felfedezhetők a felnőtt lakosságra is jellemző hibák nyomai. A túlzott zsírfogyasztásra és annak kedvezőtlen – bár a felnőtt mintánál még kedvezőbb – összetételére, a gyermekek egynegyedénél tapasztalható, hiányos élelmirost-felvételre, valamint a túlzott sófogyasztásra vezető, helytelen táplálkozási szokások rögzülése tovább növelheti a későbbi életkorokban kialakuló, idült betegségek (szív-érrendszeri vagy szénhidrátanyagcsere-betegségek) kialakulásának kockázatát. A kalciumfelvétel nem elégséges, s ezt tovább rontja a nátrium és a foszfor igen nagy arányú, valamint a D-vitamin egyértelműen hiányos fogyasztása.

A különböző élelmiszercsoportok fogyasztásának mintázata is nagyon jellegzetes, a felnőtt korosztályra jellemző képet mutat. Ilyen, helytelen szokások a fehér lisztből készült kenyereknek, pékáruknak az ajánlottnál jóval nagyobb, míg a tejtermékek kisebb fogyasztása, vagy a sovány felvágottak háttérbe szorulása a félzsírosakkal szemben.

A kapott eredmények bizonyítják, hogy a gyermekek egészséges táplálkozásra és életmódra nevelése kiemelt jelentőségű, s ebben fontos szerepe van a szülők aktív közreműködésének, valamint minden érintett – kormányzat, egészségügyi- és oktatási intézmények, szakmai szervezetek, élelmiszer-ipari szereplők – bevonásával folyó, oktatási programoknak.”

Ennek tükrében érthető igazán, hogy miért kell az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, a helyes táplálkozási szokások kialakítását már gyermekkorban elkezdeni. Ez az az időszak, amikor megalapozhatjuk a majdani felnőtt egészségét, amikor megfelelő mennyiségű és minőségű étrenddel, aktív életmóddal, egészségmegőrző szemléletet alakíthatunk ki gyermekeinkben. Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke egészséges legyen. S ha elfogadja, hogy ennek két legfontosabb eleme a kiegyensúlyozott étrend, a változatos táplálkozás, valamint a testmozgásban gazdag életmód kialakítása – már sokat tesz gyermeke egészségéért.

Mit is egyenek a gyerekek?

Téved, aki azt hiszi, hogy egy egészséges gyerek számára létezik tiltólista. A fejlődésben levő gyermek étrendjében (figyelembe véve az életkort) minden ételnek, élelmiszernek helye van, de vannak betartandó mennyiségek a napi ötszöri étkezés mellett.

Nem elég csupán ebédre jóllakni, vagy éppen kiadósan reggelizni. Ahhoz, hogy a gyerekek szellemi és testi teljesítőképességük legjavát adhassák, hogy egészséges mértékben fejlődhessenek, valamennyi étkezés, így a reggeli, a tízórai, az ebéd, az uzsonna és a vacsora is szükséges.

A legtöbbet rostokban gazdag gabonafélékből, zöldségből és gyümölcsből kellene fogyasztani, erre épülnek a tej és tejtermékek valamint a húsok és húskészítmények. A szervezet számára kisebb mennyiségben szükségesek a zsiradékban gazdag ételféleségek és az édességek.

A táplálkozáson kívül a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás is fontos szerepet játszik a szervezet élettani folyamataiban. Gyermekeink elmerülhetnek a játékban, így elfelejtenek inni, ezért gyakran meg kell kínálnunk őket folyadékkal, hiszen az ő szervezetük érzékenyebben reagál az elégtelen folyadékfelvételre. Ilyenkor a legjobb választás a tiszta víz.

Összefoglalva: a kiegyensúlyozott táplálkozásnak óriási szerepe van a gyermekkori egészséges életmód kialakításában, de emellett a napi egy órányi aktív testmozgás, a szabad levegőn eltöltött játék, sport, az életkornak megfelelő mennyiségű tanulás és pihenés mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy gyerekeink egészségesen fejlődjenek.
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe az MDOSZ új táplálkozási ajánlását GYERMEKEK számára. A Gyerek Okostányér® megmutatja, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz naponta milyen élelmiszertípusoknak, milyen arányban kellene a 6-17 évesek tányérjára kerülnie.

Kalkulátorral és képes adagolást segítő útmutatóval itt letölthető:

http://www.okostanyer.hu/okostanyer-gyermek/

További szép napot kívánok,
Starkné Szabó Eszter
vezető dietetikus