DUNAPARTI SÉTA
- Írta: Életfa Program
- Kategória: Budapesti Központi Klub
- Találatok: 1880
November 6-án, pénteken ragyogó napsütéses időben tettünk egy sétát a pesti Duna parton.
A Rákóczi hídnál kezdtünk, ami a harmadik hidunk, és az első, amit már magyarok terveztek (Feketeházy János) és építettek. 1896-ban, maga Ferenc József avatta fel. A világ egyik legszebb hidja, a pillérek csúcsain aranygömbön álló, kiterjesztett szárnyú turulmadarak állnak, a kapuzatokon pedig a magyar címer látható.
Ez után az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz Fővámpalotát csodáltuk meg, amiben most a Közgazdasági Egyetem található. Az egyetem kinőtte az épületet, de mivel az műemlék és nem bővíthető, új campusra volt szükség. A közelben álló Wallis (Wing) Zrt épületében 7 szintet bérelnek erre a célra. A szép modern épület 2007-ben készült, a bejárattól balra a külső homlokzatot díszíti a „Nagy Corvinus Napóra”, Jovánovics György alkotása.
Tovább menve a Bálnához értünk. 1881-ben épült a közraktárak négy csarnoka, melyből egy a II. világháború alatt elpusztult. A hátsó két épület hasznosítására pályázatot írtak ki, melyet a holland Kas Osterhuis építész nyert meg. A két épületet egy belső zárt térrel (átrium) kötötte össze és meghosszabbította őket egy bálnafej formájú üveg és fém héjjal. Kívül vendéglátóipari egységek, belül időnként kiállítások vannak.
Tovább sétáltunk egy parkba, melyet Nehruról neveztek el. Pandit Dzsaváharlál Nehru 1947-ben a független India első miniszterelnöke volt – mint később lánya Indira Gandhi és unokája Radzsiv Gandhi is. A parkban állították fel a Cigány Holokauszt emlékművet, Szabó Tamás és Maurer Klimes Ákos munkáját.
Elérkeztünk ötödik hidunkhoz, a Petőfi hídhoz, mely 1937-ben lett kész és Algyay Hubert Pál tervezte. Az északi járdáról Pazar panoráma tárul elénk.
Az egykori Szentantalfa község terét 1875-ben nevezték el Boráros Jánosról, aki jelentős várospolitikus volt, főbíró, helyettes polgármester, országgyűlési követ. A tér „elferdített” neve adta az ötletet Varga Imrének, hogy ide egy borárus szobrot készítsen. Szintén ő volt az alkotója az itt felállított, -- az egykori Nemzeti Színház oszlopán elhelyezett, -- a nagyszentmiklósi aranylelet bikafejes ivócsanakjának a felnagyított másolatának. A hídon villamossal utazva lehet legjobban látni.
A Milleniumi Városközpont szép, modern épületei mellett, részben parkosított sétányon értük el a Bajor Gizi parkot, ahol a XX. század leghíresebb színészeiről – szerepeikben ábrázolva – láthattunk szobrokat.
A Nemzeti Színház épülete 2002-ben készült el Siklósi Mária tervei szerint. Az épület előtt egy mesterséges vízfelület van, az azon átvezető „hajóhídról” lenézve a régi Nemzeti Színház bedöntött sziluettjét látjuk. A főbejárat fölött a 9 múzsa szobra, körben pedig híres színészeket ábrázoló domborművek díszítik az épületet.
Felsétáltunk a Zikkuratra (csigatorony), amelyről szintén be lehet látni az egész környéket, a Dunát a hidakkal, a hegyeket és a közeli két épületre meg a hídra is jó a rálátás.
Az utolsó épület, ami mellett elmentünk a Művészetek Palotája, 2005-re készült el, Zoboki Gábor tervezte. Budapest és az ország legkiemelkedőbb kulturális központja, színház, hangversenyterem és kiállítótér. Hatalmas orgonája nemzetközi figyelemre méltó, akusztikája kiváló. Este színváltós kivilágítást kap.
A Müpa épületébe költözött 2005-ben a Kortárs Művészeti Múzeum. Ez Magyarország első olyan múzeuma, mely kizárólag kortárs művészetet gyűjt. Jelentős magyar és nemzetközi gyűjteményét Peter és Irene Ludwig adománya alapozta meg 1989-ben. A házaspár 70 nagyértékű műtárgyat ajándékozott és 95 művet helyezett el letéti formában.
Végül elértünk utolsó állomásunkra, a Rákóczi hídhoz. Budapest legkisebb súlyú hidja a külső körút forgalmát szolgálja, 1995-ben lett kész, tervezője Sigrai Tibor. Északi falán a nemzet színészei közül néhánynak a portréja van felfestve ( Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Komlós Juci, Kállai Ferenc, Garas Dezső, Lukács Margit, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Raksányi Gellért).
Akár bevalljuk magunknak, akár nem, nincs olyan, aki ne szeretne egészségesebb, aktívabb és persze tudatosabb életet élni ebben a rohanó, ideges világban. Nehéz elkezdeni, még nehezebb folytatni, ezen az úton tényleg jól jönnek a társak!
Czanik Balázs elmondja, hogyan indult pályafutása, és saját tapasztalatai alapján ad tanácsot a mindennapi sport bevezetésére.
Szinte egyszerre érkeztünk H. Katival, aki épp tőlem akarta megkérdezni, hogy merre is kell menni... mire egyszer csak a hangomat hallotta... Így együtt mentünk tovább egy villamosmegállót a Móricz Zsigmond körtérről.
A Budai Arborétum története a hozzá kapcsolódó oktatási intézmény, a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet alapításával kezdődött, amely a szabadságharc orvosának, dr. Entz Ferencnek köszönhetően 1853-ban jött létre. Az intézmény 1876-ban költözött a Gellért-hegy déli lejtőjére, neve a későbbi korokban többször megváltozott. Első oktatási épülete a Ménesi út felett már akkor is meglévő épület (a mai ’E’ épület) volt, amely hajdan présházként működött. Később jött létre a ma már szimbolikus szerepet betöltő, eklektikus stílusban épült igazgatósági épület (’F’ épület). Körülöttük, a jelenleginél kisebb területen, a régebbi szőlőtáblák között és körül kapott területet az arborétum. A területet a Ménesi út két, korban és jellegben is elváló részre osztja: a Felső Kertre és az Alsó Kertre.
Az Alsó Kert eredetileg a tanintézet kertészeti telepe volt, üvegházakkal és szabadföldi haszonnövények ültetvényeivel.
A növényrendszertani szemlélettől való eltérés az esztétikus, parkszerű elrendezésre is tágabb lehetőséget nyújt, ezt az elvet követjük ma is. Egy másik törekvés, hogy minden növényféleségből legalább kettő legyen – „tartaléknak” – ha valamelyik példány elpusztulna. Az arborétum jelenlegi gyűjteménye közel 1960-féle díszfát, díszcserjét, 240 fajta hagymás-gumós virágot és mintegy 300-féle egyéb évelő dísznövényt számlál
Arborétumunk 2006-ban nyerte el a Madárbarát Kert minősítést, azóta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a főváros ajándékaként madárbarát-kerti tanösvény is létesült, erről és a madárbarát kertekről olvashatsz a honlapon.
