Menu

just logo uj     nahrinlogo   aphrodite hotel

A+ A A-

Millenáris Park és a Mikulásgyár

mpmgy

A szerdai klubnapon maroknyi, de lelkes csapatunk elvitte adományait a Mikulásgyárba, mely az eddigiektől eltérően új helyszínen várja a rászorulók megsegítésére szánt ajándékokat.

mpmgy 1

A 14. MikulásGyár 2018. november 30. - december 21.-ig 9 és 21 óra között tart nyitva, a Millenáris Parkban, ahol nagyokat és kicsiket is színes programokkal, koncertekkel várnak.

A Millenáris Park kulturális központ és közpark, egyszerre kert, galéria, koncert– és előadóhelyszín, több helyszínnel is várja látogatóit. Az épületkomplexum füves területekkel és tavakkal tarkított parkban fekszik, ahol lehetőség nyílik alternatív szabadidős tevékenységekre, pihenésre, illetve programok bel- és kültéri fogadására. A zöldövezetben bújik meg Budapest egyik legrégebbi tematikus játszótere, a Zöld Péter Népmese Játszótér. Találunk kávézót és föld alatti parkolót is, a D épület hatalmas csarnokában pedig a Startup Campus többszáz fős, indusztriális hangulatú közösségi irodája kapott helyet.

Nézzük meg az épület együttes rövid történetét, és jelenlegi érdekességeit!
A jelenlegi Millenáris Park az egykori Ganz Villamos Művek telepén kapott helyet

mpmgy 2

Ganz Ábrahám 1844-ben alapította meg öntőműhelyét Budán, II. kerületben, mai az Öntödei Múzeum1 helyén.
A gyár Ganz halála után a kiemelkedő tudású gépészmérnök, Mechwart András fejlesztő tevékenysége révén emelkedett a hazai üzemek élére, aki 1878-ban hozta létre a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. keretein belül az erősáramú villamosipar alapjait megteremtő villamossági osztályt. A kis műhely előbb a második kerületi Kacsa utca egyik udvari épületében, majd a volt Király-malom Fő utcai épületében fejlődött igazi üzemmé, a kontinens egyik legjelentősebb villamossági gyárává. A kezdeti sikereket az 1884–85-ben Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz és Déri Miksa által kidolgozott transzformátorrendszer, és 1885-ben az első transzformátor megalkotása (amely először tette lehetővé a villamos energia nagyobb távolságra történő szállítását) koronázta meg. A Ganz-gyár az elektromos rendszerek gyártásával rövidesen világszerte ismertté, elektrotechnikai gyártmányai és berendezései két évtizeden át a világpiac egyik vezetőjévé váltak.

A Niagara vízesésénél, jelenlegi is az innen származó GANZ turbinák termelik az áramot. Világszerte felhasznált találmányok sora is jellemzi a korszakot, köztük például a Bláthy által megszerkesztett és szabadalmaztatott elektromos fogyasztásmérő, a „villanyóra”, de ide sorolhatók a Kandó Kálmán nevéhez fűződő villamos vontatási rendszer fejlesztései is.

1897-ben épült fel az akkor világszínvonalon álló elektrotechnikai gyár Lövőház utcai épülete, ahol akkor már kétezernél is többen dolgoztak. 1906-ban a gyár önállósította magát, és Ganz-féle Villamossági Rt. néven működött 1929-ig, amikor is – a nemzetközi vetélytársaktól erősen megszorongatva és szakmai tekintélyében megtépázva – visszaolvadt az anyagyárba. Közben 1911–12-ben felépült az a nagyszerelde, (ma a nagyobbik kiállítási csarnok), amely napjainkra felkerülve az ipari műemlékek sorába, a nemzeti ipar- és kultúrtörténeti örökség emlékeként őrzi a jövő számára a hely szellemét. Így a mai napig láthatóak az egykori gépezetek részei.

Az újabb elismerést és sikert az 1920-as években megindult hazai villamosítás vezető vállalataként érte el a Ganz, majd sikeres korszerűsítései eredményeként rövid időre ismét nemzetközi sikereket is elkönyvelhetett. A válságból a vállalat a nagyvasúti villamosítás Kandó-rendszerű mozdonyai, a Ratkovszky-féle feszültségszabályozók, a különféle Jendrassik-motorok és - turbinák révén lábalt ki, de rövidesen mindent romba döntöttek a második világháborús elemi erejű pusztítások.
A sok nehézség árán épült újjá a gyár, 1949-től Ganz Villamossági Gyár néven ismét önállóvá vált, majd számtalan szervezeti változást átélve neve 1963-tól Ganz Villamossági Művek lett. Egyre inkább beszűkült piacra termelt a nagyvállalat, s az elmaradt érdemi fejlesztések jelentősen vissza is vetették, bár a nemzetközi piacon néhány versenyképes termékkel még őrizte a cég hajdanvolt nevét. A saját fejlesztés visszaszorulása, a világszínvonaltól történő fokozatos elmaradás, majd a hatékonyság csökkenése, és nem utolsósorban a piacok átrendeződése válságos helyzetbe sodorta a nagy múltú vállalatot.
Időleges kiutat jelentett a külföldi tőke bevonásával a Ganz Ansaldo Villamossági Rt. létrehozása 1991-ben, ám a termelés fokozatosan csökkent, majd megkezdődött a fővárosi gyártelep vidékre költöztetése. A villamossági vállalat 2000-től Ganz Transelektro Rt. néven működik tovább.

Az 1990-es évek közepétől napirendre került a környezetszennyezés problémája, és a felértékelődött térség környezethez illeszkedő hasznosítása, ezért a gyár áttelepítésre került. Jelentős anyagi vonzatai és a tulajdonosváltások miatt erre csak 2000 közepétől került sor. A hajdani központi gyártelepen ugyanekkor megkezdődtek a Millenáris Park létrehozását célzó munkálatok, immár a II. kerületi önkormányzat által elfogadott szabályozási tervekkel összhangban.
Az 1999 -ben kialakult koncepció alapján a megtartott és felújított épületek kulturális funkciót kaptak, az épületek környezete pedig a lakosság számára használható igényes közparkká alakult át. Az átépítés alapelve az volt, hogy az értékes és megtartható épületek, épületrészek korszerű térformálással és igényes kialakítással váljanak a kiállítási- és rendezvényközpont méltó környezetévé. Az egyik legnehezebb feladat a megtartandó és elbontandó épületek kiválasztása, a vonzó térarányok, téralakítások meghatározása volt.
A megtartott B jelű műemlék épület, (Nagycsarnok) a talaj szennyezettsége miatt csak részben megtartható D épület, (Kiscsarnok) a közöttük felépült C jelű új bejárati épület, valamint az általuk határolt térségben a vízfelülettel gazdagított park alatt létesült mélygarázs ma az ország egyik legnagyobb kiállítócsarnokának elemeit alkotják.
Ugyancsak megmaradt az E jelű szerelőcsarnok, (Teátrum) amely a 600 férőhelyes színházként működik 2001 szeptemberétől: alkalmas zenei, színházi és tánc-programok befogadására.
A Fény utcai főbejáratnál található a G jelű Fogadóépület, mely többféle kiszolgáló- és vendéglátó funkciót lát el, és egyben alkalmas a kiállítási- és rendezvényprogramhoz kapcsolódó szakmai és más események befogadására is.
A műemléki gyárcsarnokok újraformálásáért a Millenáris Park építészeti kialakítása 2002-ben Europa Nostra-díjat kapott.

A gyár egyik első épülete a D jelű, vagyis az egykori nagyforgácsoló üzem, (ma a kisebbik kiállítási csarnok) volt, ez adott otthont a Csodák Palotája elnevezésű - 1993-ban indult kiállítás sorozatnak. Ez az ötlet Öveges József professzor álma volt, aki a természet- és a fizika törvényeit a tévéműsora (100 kérdés) szabta kereteken túl, de ahhoz hasonlóan játékos formában kívánta bemutatni az érdeklődőknek, fiataloknak, gyermekeknek egy arra alkalmas helyen. A kiállítás a 2012. év folyamán Budafokra, a Campona bevásárlóközpontba költözött, jelenleg a Óbudán a Bécsi út 38-44 alatt működik ( Budapest,1036)2

A Jövő Háza kiállítás 3000 négyzetméteren, két szinten várja a látogatókat időről időre változó és cserélődő bemutatókkal. A kiállítás tematikája széles spektrumon mozog: a génkutatástól az űrhajózáson át a csillagászatig, valamint a fogyatékkal élők életét az épeknek bemutató Ability Park. Bemutatkozik egy magyar világújdonság is: a látogatókat három intelligens, a Jövő Háza számára kifejlesztett „hoszteszrobot” fogadja és segíti az eligazodásban.

A Láthatatlan Kiállítás a Millenáris Park B épületében található3, ez egy olyan utazás a láthatatlan világba, ahol a látogatók megpróbálhatnak eligazodni csupán a tapintás, a hangok és az illatok nyomán, és megtapasztalhatják, milyen érzés a legtöbb információt adó érzékünk, a látásunk nélkül élni, és hogyan erősödnek fel egyéb érzékeink. A kiállításon vakok és/vagy látássérültek kísérik a látogatókat, akik teljes sötétségben, pusztán a tapintásukra, a szaglásukra és a hallásukra hagyatkozva fedezhetik fel a vakok világát.
A Kiállítás egy különleges színházi előadással bővítette programját, amelyen látók és látássérültek ugyanazt az élményt élik át, érzékszerveiket használva együtt válnak aktív szereplőivé egy klasszikus történetnek. Az előadást Keserű Imre álmodta színpadra, Bodyssey-Testodüsszeiat, ahol a „nézők” szeme szemmaszkkal van elfedve így csupán a hangokra, illetve az érintésekre támaszkodva válnak részesévé Odüsszeusz utazásainak.

Pilisszentiván, 2018. 12. 06.

szeretettel, Berecz Ildikó


[1] 1027 Budapest Bem József u. 20, 1027 Budapest
[2] https://www.csopa.hu/  Nyitva tartás: 9.00-19:00    Telefonszám: (1) 814 8060
[3] címük: 1024 Bp., Kis Rókus u. 16-20.

forrás:

https://www.programturizmus.hu/ajanlat-mikulasgyar-felvonulasi-ter-budapest.html
https://port.hu/helyszin/koncert/millenaris/place-8692
https://hu.wikipedia.org/wiki/Millen%C3%A1ris_Park

TERRY FOX ÉS A REMÉNY MARATONJA

tfearm

Magyarországon a 1992-ben rendeztek először Terry Fox Futást, kezdetben maroknyi csapat futott a Margitszigeten, majd egyre többen vettek részt a rendezvényen,  mely a kezdeti lelkes kis csapatkezdeményezésből több ezer fős családi eseménnyé vált. Minél többen csatlakoztak a kezdeményezéshez, annál több pénz jutott a rákkutatás támogatására.
Az alapítvány munkatársai nem számoltak el az eseménnyel kapcsolatban semmilyen költséget, az 1.500,-Ft-os nevezési díjakból befolyt összeget egy az egyben jótékony célra fordították, azaz a betegek kezelésének támogatására. A 21 év során a Fuss a Rákkutatásért Alapítvány mintegy 150 millió forint értékben adományozott műszereket rákkutatással foglalkozó magyarországi intézményeknek.
A Terry Fox Futás nem verseny, a 10 kilométeres táv megtehető futva, sétálva, biciklizve vagy görkorcsolyán is!
Sajnos Budapesten 2011. szeptember 10-én volt a Népstadionnál a Fuss a Rákkutatásért Alapítvány szervezésében az utolsó Terry Fox futás, de az ország más településein tartottak ilyen rendezvényeket. Idén szeptember 8-án tartották meg a 10. Fuss a Rákgyógyításért Pécsett 2018-at. 2017-ben a Postakürt Alapítvány rendezésében - 1068 Budapest, Benczúr utca 27.- is futottak a rák gyógyításáért.

Kiről miért nevezték el és miért tartják meg a világ több száz országába ezt a rendezvényt minden évben?

tfearm 1Kanada legnagyobb hősei között tartják számon Terry Foxot, aki 1958. július 28-án született Winipegben. Már gyerekkorától lelkesen sportolt, atléta volt, rögbizett, baseball-ozott, és kosarazott. Vidáman élte az életét egészen 1976 novemberéig, amikor egy kisebb autóbaleset során megsérült a jobb térde.
Csak a következő év márciusában fordult orvoshoz, amikor térd fájdalmai már annyira intenzívé váltak, hogy nem tudott lábra állni.
Csontdaganatot (osteosarcoma) diagnosztizáltak. Bár ő maga a balesetével hozta összefüggésbe a betegség kialakulását, az orvosai szerint a ráknak ez a formája gyakran kezdődik térdpanaszokkal, és a sérülésétől függetlenül keletkezett. Kezelésként csak a jobb lábának azonnali amputálása jöhetett szóba,  és 16 hónapig tartó kemoterápiás kezelés.
Hihetetlen akaraterőről tett tanúbizonyságot,  az amputáció után három héttel már műlábat használt, sétált és az édesapjával golfozott. Csatlakozott az Észak-Amerikai Kerekes-székes Kosárlabdacsapathoz, ahol kiemelkedő eredményeket ért el. Rendszeresen látogatta a sorstársakat és azok családját, példát akart mutatni másoknak.

Olvasott egy emberről, aki amputált végtaggal először teljesítette a New York Maratont. A kórházban saját- és betegtársai küzdelme kapcsán jutott arra az elhatározásra, hogy felhívja a világ közvéleményének figyelmét erre a betegségre és  rákkutatás fontosságára. Ennek eszközéül választotta, hogy  keresztül futja Kanadát, és adományokat gyűjt a kutatásra.

Kemény felkészülést követően 1979. augusztusában sikerült lefutnia British-Columbiában a maratoni távot, ahol bár utolsóként futott be, de győztesnek kijáró ünnepléssel fogadták. Ezen a sikeren felbuzdulva eldöntötte, hogy végigfutja Kanadát és megpróbál ilyen módon pénzt és támogatást szerezni a betegségének  kutatására, mert a kórházak kutatási kerete szerény. Tisztában volt azzal, hogy 50 %-os az esélye a túlélésre, de azzal is, hogy mindez a rákkutatás fejlődésének köszönhető, mert két évvel korábban még csak 15 % volt ilyen esetben az életben maradás lehetősége.
A kezdeti célkitűzése 1 millió dollárt összegyűjtése volt, ám mert nagyban gondolkodni, ezért úgy gondolta, amennyiben minden kanadai állampolgár hozzájárul egyetlen dollárral, akkor 22 millió dollárt is fordíthatnak céljára.

tfearm 2

A Kanadai Rák Szövetséghez fordult segítségért, ahol szkeptikusan fogadták a tervét. Mivel veszítenivaló nem volt és a cél és a nyereség, illetve a figyelem felhívás jelentős volt támogatták. Feltételként szabták azonban, hogy Terrynek olyan orvosi lelettel kell rendelkeznie, amely alapján állapota lehetővé teszi tervének teljesítésére.
A szigorú vizsgálat  szívnagyobbodást állapított meg a fiúnál, ami nagyon megnövelte a kockázatot. Terry megkapta az orvosi hozzájárulást azon ígéret fejében, hogy azonnal megáll, amint szívproblémát észlel.
Ezt követően megkeresett számos nagyvállalatot, sikerült szponzorokat találnia, a Ford, Adidas és Imperial támogatta többek között.

Futásának a REMÉNY MARATONJA nevet adta, idején azt vállalva, hogy minden áldott nap lefut egy teljes maratoni távot. Newfoundland atlanti óceáni partvidékéről, St.John's-tól indult 1980 április 12-én.
Amikor megkérdezték tőle, hogyan bírja ezt a hatalmas távot, azt mondta:
"Én nem maratonikat futok. Mindig csak a következő villanyoszlopig futok. Aztán a következőig. És megint a következőig.”
"Olyan példát akarok mutatni, amelyet soha nem szabad elfelejteni."
"Egy dolog Kanadán keresztül futni, de most az emberek tényleg meg fogják tudni, mi a rák."

143 napon át futott, összesen 5373 km-t tett meg. Az időjárási nehézségeken túlmenően elképesztő csatát vívott a fájdalmakkal, a kiújuló betegséggel, mert a rák átterjedt a tüdejére is. Ameddig jártányi ereje volt, egyetlen napra sem adta fel a maratont.
New Westminsterben (Kanada) 22 éves korában halt meg, 1981 június 28-án.
Futását milliók követték nyomon, tízezres tömegek előtt tartott beszédet a nagyobb városokban, és 24,17 millió dollárt millió kanadai dollárt gyűjtött össze, melyet teljes egészében a rákbetegség kutatására adományozott.

Az ő emlékére azóta a világ számtalan pontján évente megrendezik a futást, amelynek bevételét mindig az adott ország rákkutatásának fejlesztésére ajánlják fel

tfearm 3Halála évében 1981. szeptember 13-án megtartott első Terry Fox futáson 300 ezren vettek részt Kanada-szerte, újabb 3,5 millió dollárt gyűjtve a rákkutatás részére.
Az első Nemzetközi Terry Fox Futást 1992-ben tartották szerte a világon, melynek résztvevő országai: Ausztrália, Belgium, Kína, Csehország, Anglia, Németország, Magyarország, India, Japán, Jordánia, Kuvait, Malajzia, Mexikó, Hollandia, Norvégia, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szaúd-Arábia, USA, Zimbabwe. Azóta a Futás NEMZETKÖZI ESEMÉNY lett, több mint 300 millió dolláros bevételével, 50 ország 500 pontján megtartott rendezvényeivel a rákkutatás egyik legfontosabb támogatójává vált.
A Terry Fox Alapítvány honlapján szereplő 2016-os adat szerint, májusig több mint 715 millió dollárt fordítottak a rákkutatás támogatására Terry nevében.

Terry szavaival élve: "Ha már adtál egy dollárt, részese vagy Te is a Remény Maratonjának!"

Milyen üzenetet közvetít Terry Fox tette azóta is?
Ne add fel! Semmit ne hagyj félbe!
A siker titka sokszor az, hogy beletesszük azt a kis plusz energiát, amivel képesek vagyunk túllendülni a holtpontokon. Kívánok hozzá kitartást mindenkinek!

Pilisszentiván, 2018. szeptember 18..

Szeretettel

Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


forrás:

http://www.terryfox.hu
http://www.vitalitas.hu/?ctype=5&did=11236&cid=1338
https://futolepes.com/edzesnaplo/a-legjobb-futasrol-szolo-filmek.futas
https://en.wikipedia.org/wiki/Terry_Fox
Terry Fox Story (1983)

Ösztönzésül néhány futással kapcsolatos (az idő próbáját is kiállt) film címe:
A hosszútávfutó magányossága (1962)
Egy betörést követően Colin javítóintézetbe kerül, melyből menekülést jelent, ha eredményes sportolóvá válik.
Tűzszekerek (1981)
Igaz történetet dolgoz fel: brit atlétákról szól az 1924-es nyári olimpia idején.
Gallipolli (1981)
Az I. világháború idején Gallipolinál megtörtént eseményt azt mutatja be, hogyan válik a kezdetben kihívásnak tekintett sport rémült, pánikszerű rohanássá, ahol az élet a tét.
Terry Fox Story (1983)
A remény maratonja - Terry Fox története
Forrest Gump (1994)
Gyenge szellemi képességei ellenére kiváló sportoló fiú története.
Bhag Milkha, bhag (2013) Fuss Milkha, fuss!
Milkha Singh, a Szárnyaló Szikh néven ismert pandzsabi futóról készült életrajzi film.
McFarland  (2014) Terepfutás
A mexikói határon fekvő kisváros, McFarland, ültetvényein dolgozó fiatal munkások az életvitelük miatt kivételes futóadottságokkal rendelkeznek.
Race  - A legendák ideje (2016)
A futó Jesse Owens 1936-os berlini olimpiai kálváriája

A PÉNZ ENERGIÁJA

Eddig nem nagyon gondolkodtam a pénzhez való viszonyomról. Tudtam, hogy kapcsolatban állunk, de hogy viszonyunk lenne…? Tudtam a történelem során betöltött szerepéről, de nálam sem volt meg az alaptudás.
Nagyon szeretem a történelmet, és meséket is, arra jutottam, hogy kell lennie egy kulcsnak, stílusosan: aranyból, ami a tudásom folyosóján minden ajtót kinyitogat.
Akkor most ebből adnék nektek ízelítőt.
Woody Allen egyik közismert mondása nagy igazságot takar:

„a pénz jó dolog, már csak anyagi szempontból is...”

Amikor az embernek problémája van a pénzzel, mert nincs, vagy amikor van, de nem adja azt a fajta biztonság-, nyugalomérzetet, amit a pénz birtoklásához társítunk, akkor mindig vizsgálni kell a saját viszonyunkat a pénzhez, tágabb értelemben az aranyhoz, mert valami van, de nem az igazi.

Az arany története hosszú évszázadokon át egyben a pénz története is volt, és mindez megfordítva is igaz. Az, hogy ez a szép sárga fém kapta az általános értékmérő kitüntetett szerepét egyáltalában nem véletlen, ismert kémiai tulajdonságainak, szép küllemének, könnyű megmunkálhatóságának és főleg a nehéz kitermelésének, előállításának következménye. Kémiai tulajdonságai: nem oxidálódik, nehezen alakítható át kémiai vegyületté, viszont vegyületei rendkívül könnyen redukálhatók színarannyá.
Egyetlen fém, amely magas hőmérsékleten sem lép reakcióba az oxigénnel és a kénnel.
Nem reagál a szénnel, csak a tellúr1 gőzökkel közvetlenül képez arany-telluridot.

apeValószínűleg már a neolitikum (a kőkorszak későbbi része) óta ismeri az ember az aranyat. Ami biztos, hogy az egyiptomiak Kr. e. 3000 táján már felhasználták a pénzérmékben is.
Az aranynak ekkor még egyenes kapcsolata volt a Teremtő elvvel, vagy Forrásenergiával, nem mint ritka fém képviselt értéket, hanem mint materiális lehetőség, hogy az ember eljusson a VILÁGOSSÁGHOZ, a megvilágosodáshoz, övé legyen a VILÁG. Ennek feltétele, hogy uralja a saját életét.
Minden teremtésmítosz arról szól, hogy az Isten saját képére teremtette az embert, aki ezért maga is teremtővé válik. Ezzel azt a feladatot kapta, hogy életét, a létezését a saját uralma alá vonja a külső és belső lehetőségeinek együttes kihasználásával, alkalmazásával. Azt, hogy ezt mi módon, mennyire alkalmazzuk a saját szabad akaratunkon múlik. Szepes Mária az Aranyoroszlán című könyvében írja le azt, hogy az életünk során mentális alkímiát kell végezzünk: (ember)ólomból- (ember)arannyá kéne változnunk a végére.

A történelem során csak a Szabad embernek volt aranya. Mert ha rabszolgaként, jobbágyként jutott hozzá, rosszabb esetben az urát illette meg, jobb esetben megváltotta vele a szabadságát, és már nem is volt aranya, de az arany szabaddá tette.
De igazából az arany elsősorban nem érték volt, hanem a Nap bőségét, a Napistent képviselte itt a földön, tehát elsősorban spirituális tartalommal bírt, vagyis a Naphoz fűződő szimbolikus kapcsolata miatt tisztelték, ekkor az arany jelentette a kapcsolatot a földi élet és a halál utáni élet között.

ape 1Ez a hozzáállás több ókori népnél megtalálható. Pl. az egyiptomiaknál a piramis tetején lévő aranyból épített csúcsdísz, a piramidion az ég felé mutatott, mint megkövült napfénypászma ez  tette lehetővé, hogy a halott király könnyebben feljuthasson "apjához, Réhez", akivel közös jövőjét a piramisszövegek szavatolják. Egy legenda szerint a 4. dinasztia uralkodóit tevőlegesen is Ré nemzette egyik papjának feleségével.
A kelták ún. aranytorkot (nyakláncot) viseltek a csatákban, ez volt egyedüli dísze az öltözéküknek, hogy a halál esetén azonnal, az „arany útján” eltávozhasson a lélek.
A szkítáknál az Aranyút egy csillagászati időpont általi meghatározású zarándokút volt, mely azokat a jelentősebb templomokat érintette, amelyekben az aranyat spirituális szertartásokhoz alkalmazták.
Az emberek a kezdetek óta ismerték az anyagi és a szellemi világ közötti kapcsolatot, amely a fémek felfedezésével még jobban elmélyült.
Az égitestek nem isteneket szimbolizáltak, maguk voltak az istenek pl. a Holdistennő és a Napisten, de nem két különálló lényként, hanem összekapcsolt szellemi egészként. Az arany és az ezüst, mint fém, az ősi tudás szerint az égi istenek kiterjesztett szellemét jelentette. Ahhoz, hogy jobban megérthessük ezt a gondolkodást, képzeljük el, hogy életünk minden vonatkozásában a jó terméstől függ. A Napistent imádni, tisztelni kell a bőséges aratás érdekében.
ape 2Az arany a felfedezésével ezért nem egy élettelen tárgy volt, ami ragyog és visszaveri a nap fényét, hanem maga az Isteni Nap. Így aztán elképzelhetetlen volt, hogy mást is lehetne tenni az Isten egy darabjával, mint ismét felajánlani a Napistennek, és az ezüstöt a Holdnak. Ezeket a fémeket szent eredetük miatt, kezdetben csak az istenek dicsőítésére használták, bármilyen formában, ékszerek, serlegek, érmék formájában egyaránt. Ennek az ősi gyakorlatnak a mai maradványa, amikor a kutakba pénzt dobunk.

A cserekereskedelem kielégítő volt addig, amíg az emberek kisebb közösségekben éltek, a civilizálódás hatására, a hadseregek megjelenésével egyre nagyobb távolságok meghódításával ez működésképtelenné vált. A gyakorlati élet követelte meg, hogy egyéb, egységes eszközt alkalmazzanak az érték mérésére, ezek lettek a különböző fémérmék, melyek pénzként működtek.
Igazán csak az ipari forradalom idején vesztette el teljesen a pénz a kapcsolatot a szellemi világgal és került át teljesen az anyagi birodalomba, ahol ma is van. Itt, és ez okozta a törést az arany/pénz teremtő szentségében: Elvált egymástól a szellemi és az anyagi világ.

A ma rabszolgasága abban különbözik az ókoritól, hogy nem születünk rabszolgaként, ám azzá válunk. Ennek alapja az a HIT, hogy nincs elég pénzünk, sőt a világban sincs elég pénz ahhoz, hogy bőségben éljünk/élhessünk. Így történik, hogy „önkéntes” bilincseket veszünk magunkra, mint az adósság, és/vagy a hitel, melyek láthatatlanok, de erősebbek a valódi láncoknál.
Miért van a pénznek hatalma? Azért mert energia, amit a kollektív tudat irányít. Ahogy egyre nagyobb figyelmet szenteltünk a pénz kiadásának, elköltésének, felhalmozásának, a pénz egyszerűen átvette Isten(ek) helyét, magát a pénzt imádjuk és nem azt a szentséget, amit eredetileg jelentett.

ape 3A jelenleg is érvényben lévő magyar törvények alapján: az az arany, amit az állami pénzverdében állítottak elő, illetve a kiadott pénz, melynek fedezetéül szolgál, nem kerül a tulajdonunkba. Nálunk van, de nem rendelkezünk vele. Ergo: az állam aranya nem tesz szabaddá.
A modern pénz (az ősiekhez hasonlóan) lényegében egy elvonatkoztatás. Manapság a pénz legáltalánosabban használt fizikai formája a papír (bár a hitelkártya egyre gyorsabban terjed még virtuálisabbá téve az energiáját), az arany és ezüst lényegi tulajdonságait még mindig őrzi a pénz.
Ezért a mai világnézet alapján a legrombolóbb erő a pénz: hisz akinek van, meg akarja tartani, akiknek nincs meg akarja szerezni. Ez fűti a bűnözést, a korrupciót, háborúkat, éhezést, környezetszennyezést, a betegség ipart. Sem vallás, sem politikai megoldás nem tudott még megoldást erre a jelenségre.

Mindenkinek vannak a pénzzel kapcsolatos képzetei, érzetei, és ennek alapja amit a családból hozunk magunkkal. Szüleink, nagyszüleink megérték a húszas-harmincas évek nagy gazdasági válságát, az össznemzeti szegénység borzalmas időszakát. Ez a szegénység, és a hiány beállítódás formálta a pénzre vonatkozó gondolatainkat generációkon át. A tisztességes munkáért tisztességes bért elv nem működik, és az emberek többféle módon próbálják megemészteni ezt a tényt: a többség egyszerűen elfogadja, megpróbál azzal gazdálkodni, ami van. Néhány ember bűnözésre adja a fejét, elveszi magának azt, amiről úgy gondolja, neki jár. A törekvő eltanulja a gazdagoktól a leckét, és ha tud maga is belép a vagyonosok világába.

ape 4Viszont kétségtelen, hogy hozott anyagból dolgozunk, mert gyerekkorunkban olyanokat hallottunk, hogy a pénz nem boldogít, vagy  könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyek országába. De hallhattuk a Csak csalással lehet sok pénzhez jutni…; Ha nem így vagy úgy..., majd az utcán találod magad...; Aki dolgozik nem ér rá pénzt keresni…; Nem érsz semmit...; Értéktelen vagy...; Tehetségtelen vagy... ;
Sosem fogysz boldogulni...
... ezeket a bevésődéseket csak nagyon tudatos hozzáállással lehet elhagyni.
A mai pénz egy papírdarab, vagy már az sem, csak virtuális fogalom, amit értékkel ruházunk fel, mégis hihetetlen energia társul hozzá. Az a kérdés, hogy a papír/bankkártya hordozza ezt az energiát, vagy az, ahogyan gondolkodunk róla? Természetesen az utóbbi.

Russel Schofield (kvantumfizikus) szerint: a gondolat irányítja az energiát; az energia gondolatot követi. A gondolataink teremtik a valóságot, ami - ha elhisszük, ha nem-, hatalmas teremtő erő. Hogyan befolyásolhatom a gondolataimat úgy, hogy amit létrejön, - és nem csak a pénzzel kapcsolatban- az egységként működhessen? S ha sikerült mit kezdek vele?

A pénz a bolygó vérárama, mint a víz, keresztül folyik rajta, nincsenek határai, ám hatással van mindenre, amit megérint. Állandó mozgásban kell lennie, mint a vérnek az emberi testben.
Tény, hogy a pénz nem tiszta energia, mint pl. a szeretet, mert azt évezredek óta az emberi gondolkodás és tudatosság irányítja. A történelem során a kollektív intelligencia hozta létre azt a módot, ahogyan a pénz manapság mozog a társadalomban, ami mostanáig nem volt tudatos.
ape 5A pénz eredeti Teremtő (Isteni eredetű) energiája, mint vetítő eszköz, mára beszennyeződött. A harag, a félelem, rettegés, a kapzsiság, a mohóság, a düh, megkülönböztetés, gyűlölet járja át, amit azok az emberek éreztek, akiknek az adott bankó áthaladt a kezén. Úgy folyik végig a világon, hogy magával viszi e romboló erőket, és mindent megfertőz. Mivel a pénzt mindenki megérinti, átvesszük a negatív rezgéseket, és egyre inkább egészségtelenül viszonyulunk a pénzhez.
Ráadásul az aranyat/pénzt sötét páncéltermek mélyén, elzárva tartják, teljességgel megfosztva a Nap-i minőségétől, a fénytől elzárva, mert a felhalmozás falat emel, leblokkolja az energiáját. A pénznek szabadon kéne áramlania, de a félelem, mint egy érszűkület akadályozza az áramlást. Az emberek nagy többségében él a meggyőződés, hogy csak adott mennyiségű pénz létezik, továbbra is áldozatul esünk annak a logikának, hogy csak egy meghatározott létszámú ember rendelkezhet elegendő pénzzel (pareto elv: az emberiség 20%-a birtokolja a föld vagyonának 80%-át). Ahhoz, hogy bőségben éljen, ezért azt másoktól kell megszereznie... Nem mondok újat azzal, hogy többet hallunk a pénz hiányáról, mint arról az örömről, hogy bármilyen egy kicsit is, de jó irányba változtattunk vele az életünkön.

Gondoljunk csak arra, mit érzünk, látva, hogy mennyit fizetünk be adóra? Vagy amikor a folyószámlánkról közüzemi díjat utalunk, netán amikor a postán sorban állva vagyonokat „adunk fel”?  Már maga a kifejezés is azt sugallja, hogy feladjuk, lemondunk róla.
Pedig örömet kell éreznünk, mert megtehettük. Van miből!!! A VAN-ság állapotát alig-alig tudatosítjuk. Csak a NINCS az, amiről beszélünk!
Megnyugtató érzés mindenkinek, hogy szegénynek, gazdagnak egyformán nehéz a pénzhez való hozzáállásán változtatni. Hiszen a „gazdag” ember ugyanazt a félelmet érzi át, ha a pénze elvesztésére gondol, mint a szegény, ha nem jut hozzá, az eltérés a pénz mennyiségében van. Tehát a félelem foka különbözik, a fajtája azonos.
A szegénység és gazdagság meghatározás is nagyon viszonylagos. Szegény vagy gazdag az, aki annak érzi magát, saját megítélésünk kérdése. Szent-Györgyi Albert így fogalmazta meg:

"Gazdag az, akinek több a pénze, mint a vágya, és az a szegény, akinek a vágya több, mint a pénze… A boldogság titka nem az, hogy még többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk annak, amink van, és hogy kitöltsük életünk üres kereteit ahelyett, hogy azokat tovább tágítanánk."

Nem hallottam még olyan vagyonos emberről, aki elégnek érezte volna vagyonát, és kevés olyan ember van, akitől ne lehetne elvenni valamit. Édesanyám mondása szerint: a szemfödélen nincsen zseb.

"Csak azt visszük magunkkal, amit cselekedtünk."

Tvrtko: pokoli történetek (Ruanda)

ape 6Fontos megérteni, hogy amennyiben a pénz energia, akkor mint ilyen végtelen.
Egyes emberekként módunk van arra, hogy megértsük ezt az új gondolatot, és megváltoztassuk a pénzhez, a pénz áramlásával kapcsolatos gondolkodásmódunkat.
Persze nehéz elhinni azoknak, akiknek nincs elég pénzük, hogy mindenki számára van elegendő. Nagy hitbéli ugrás kell hozzá és ez akkor sikerül, amint megváltoztattuk a régi gondolkodásmintát, ami eddig távoltartott a bőség gondolatától. Vérátömlesztéssel ér fel, ha saját hozzáállásunkon módosítunk, és a pénzt pozitív gondolatokkal társítjuk.
Ez a megváltoztatott gondolkodási mintánk lassan fog eredményt hozni, de az azonnali hatás lesz, hogy nem frusztrál, amikor a kiadásainkat fizetjük.
Tehát: amikor elismerjük, hogy képesek vagyunk negatív rezgésekkel áthatni a pénzt, akkor el kell fogadnunk, hogy meg is tudjuk tisztítani, sőt feltölthetjük pozitív erővel is.
Ez csak egyénileg, egyenként tehetjük meg, mert a világban semmit nem változtathatunk meg csak a magunk gondolkodását, hozzáállását. Amikor a szeretetet, örömöt, bőséget, tehát a pozitív érzéseket kapcsoljuk hozzá, pozitív irányba fognak változni a saját körülményeink is.
Ennek tükrében képesek vagyunk tudatosan irányítani a pénz-energia áramlását életünkben.
Javaslom, üljetek egy csendes időszakban, egy csendes helyen és beszélgessetek el az arannyal/ pénzzel, és hallgassátok meg a szív szavát!
Remélem, sikerült néhány ablakot kinyitnom, de legalábbis letisztítanom, hogy ez megtörténjen!

Köszönöm ezt az ajándékot, hogy katalizálhatom a gondolataitok átállítását, a pénzzel kapcsolatos viszonyotok megváltoztatását!

Pilisszentiván, 2018. július 04.

Szeretettel

Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra Team vezetője


[1] A tellúr az oxigéncsoportba tartozó kémiai elem, rendszáma 52, a vegyjele Te, olvadékának a színe sötét, a gőze aranyszínű.

forrás:

Barbara Wilder: A pénz szeretet, Bagolyvár Kiadó Bp.2009.
Drunvallo Melchizedek:Az élet virágának ősi titkai I-II. Mandala Véda Kiadó, Bp. 1999.
Jaksity György: A pénz (könnyelmű) természete, Aliena Kiadó, Bp. 2005.
Jankovics Marcell: A Nap könyve, elektronikus könyvtár (http://mek.oszk.hu/05000/05092/)
Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei (előadás)
Paksi Zoltán: Szkíták aranya (előadás)
Papp Gábor: Angyali korona, szent csillag (előadás)
Vujity Trvtko:Pokoli történetek, Alexandra Kiadó, Bp.2014.

JELES NAPOK: JÚNIUS 29. PÉTER ÉS PÁL

jn pp

„Péter és Pál (tudjuk) nyárban
Összeférnek a naptárban!

írta Arany János, a Filemile c. versében, és valóban közös (név)napjuk is van e szenteknek. Miért  szerepel olyan kiemelt helyen a naptárban Péter és Pál, mint amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja?
Azért mert e nap kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter nap,  ugyanis a hagyomány szerint mindkettőjüket különböző években1, de ezen a napon végezték ki Rómában.
Pétert keresztre feszítették: saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint Jézus. Pált lefejezték, mert őt, mint római polgárt, megillette az akkoriban tisztesnek tartott halálmód.
Ezért június 29-e Péter-Pál napja Szent Péter, az apostolfejedelem és Szent Pál, a népek apostolának közös ünnepe.
XVI. Benedek  pápa 2005-ben azt mondta erről a napról: A római egyházat alapító két apostol főünnepe egyben az Egyház egységének és katolikus voltának ünnepe is.

jn pp 1Péter apostol eredeti neve Simon volt (jelentése héberül figyelés, hallgatás, figyelem).
Apja Jona (Johannesz, Jónás) nevű halász volt, a Genezáreti tó melletti Betszaidából, s maga Péter és testvére is halász volt. A későbbi apostol megházasodott és Kafarnaumban telepedett le, anyósa házában élt, akit - az evangélium szerint- Jézus csodája gyógyított meg (Mk 1,29-31). Krisztus idejében is itt élt, aki elsőkként hívta tanítványául testvérével Andrással együtt.
Simon Jézustól kapta a Péter nevet (görögül Petrosz, arámi nyelven Kéfás, latinul Petrus, magyarul Péter) ami a kőszikla szóból ered. Jézusnak külön meg kellett magyaráznia a név jelképes értelmét, hogy miért, milyen értelemben nevezte őt sziklának: "Rád alapozom egyházamat!" Ez a teljhatalmat és felelősséget adó mondat közölte, hogy később Simonnak kell biztosítania az Egyház fennállását és egységét.
Állítólag  Jézus épp akkor kérte meg Simont és Andrást, hogy csatlakozzanak hozzá, amikor azok a halász hálót kivetették. A Biblia szerint ekkor a következőket mondta Péternek: „Gyertek, kövessetek, s én emberek halászává teszlek benneteket!”. (Lk 5,10).  Péter pedig ment, és Jézus egyik legbuzgóbb tanítványává vált; a megígért Messiásnak vallotta őt, és az Újszövetség alapján Jézus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait.
Péter lett a legbuzgóbb tanítvány. Később hitetlenül fogadta mestere azon állítását, mely szerint meg fogja tagadni őt. („Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom.”) Ekkor hangzott el Jézus ismert mondata, hogy „Azt mondom néked, ezen az estén, míg a kakas kukorékol, háromszor fogsz engem megtagadni.”
Miután Jézust letartóztatták, Péter a Biblia szerint ténylegesen háromszor tagadta le, hogy a tanítványa volt, csak hogy életét mentse. Kakas szókor hajnalban Péternek eszébe jutottak Jézus szavai, engesztelésül bűnbánatot gyakorolt, azután  misszióját.
Bár Péter nem mutatkozott a legmegbízhatóbbnak Jézus követői között, mégis Krisztus legbizalmasabb három embere közé számított, Jézustól már földi működésének idején megkapta a társai szószólójának szerepét.
jn pp 2A többi tanítvány nevében Simon cselekedett (Mk 8,32).
Halálával kapcsolatban több verzió ismeretes. Nero császár uralkodása alatt végezték ki a keresztény tanok hirdetése miatt. Pétert saját kérésére fejjel lefelé feszítették keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni még a halálban sem. A vesztőhelyre vezető úton találkozott Mesterével és megkérdezte tőle: Quo vadis, Domine?, vagyis Hová mész, Uram?.2
Mások úgy tudják, hogy Péter a kegyetlen keresztényüldözés elől menekült el Rómából, majd megjelent előtte Jézus és a következő szavakat intézte hozzá: „Visszamegyek Rómába, hogy ismét megfeszítsenek”. Ezután Péter visszatért Rómába és alávette magát a vértanúhalálnak.

Napjainkban úgy hiszik, hogy Pétert a mai Szent Péter Bazilika helyén helyezték örök nyugalomra, ugyanis a bazilika főoltára alatt találtak egy másik oltárt, amelyet a legenda szerint Szent Péter halálának helyén állítottak. Az ásatások folyamán egy láb nélküli csontvázra bukkantak. A régészek szerint ez lehetett Szent Péter földi maradványa, mivel a római korban az volt a szokás, hogy a kereszttől a lábak levágásával választották el a holttestet.
Péter nem rendelkezett egy rabbi képzettségével (mint Pál), és heves természetűnek írják le, ugyanakkor lelkes, odaadó- és szolgálatkész volt, aki esetenként áldozata lett saját meggondolatlanságának, ingatagságának. Péter alakja kendőzetlenül áll előttünk az újszövetségi történések keretében, ahol olyan ember képe rajzolódik ki, aki kivételes szónoki képességekkel rendelkezett, "a szívét az ajkán hordta", irányítani, és vezetni tudta a többieket.  Azt Apostolok Cselekedeteiben számos csodatétel leírása erősíti meg küldetését és Krisztusról tett tanúságát, több, mint amennyi a pogányok apostolaként történő missziós működéséről ír. Az apostolok közt mindnél lángolóbb volt: meg akarta tudni, hogy ki az Úr árulója, mert – ahogy Ágoston írja – ha ezt megtudta volna, fogával tépte volna szét. Ő ment az Jézushoz a tengeren; színeváltozásakor is őt választotta ki az Úr; a mennyország kulcsait bízta rá Isten; bárányokat kapott Krisztustól, hogy legeltesse őket; pünkösdkor háromezer embert térített meg beszédével; meggyógyította a béna Aeneast, feltámasztotta Tabitát, testének árnyékával gyógyította a betegeket; Heródes tömlöcbe záratta, ahonnan rendkívüli módon szabadul és ismeretlen helyre távozott– írja róla Jacobus de Voragine. Lukács evangélista szerint elsőnek tanúskodott Jézus feltámadása felől.
Péter apostol a halászok és Róma védőszentje, oltalmazója az Egyháznak, a mindenkori szentatyának és a papoknak. Védőszentjüknek tekintették a halkereskedők, hálószövők, kulcsai miatt a lakatosok, esztergályosok, kapusok, felügyelők. Lábbetegségek, veszettség, kígyómarás ellen kérték oltalmát. attribútuma a kulcs, emellett a pásztorbot, a hal, a kakas.

Pétert mint apostolfejedelmet ábrázolják, Szent Pállal, Krisztus mellett, s római katolikus egyház egyik legfőbb szentjeként tiszteli. A katolikus hagyomány szerint ő volt az első pápa, de ezt a történészek és a keresztény teológusok is elvetik, mivel a pápaság intézménye csak jóval később alakult ki. Mégis az ő emlékére és tiszteletére viseli minden pápa a "halász gyűrűjét", amelyen Péter látható, amint bárkájából hálót vet ki.

jn pp 3Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a "tizenharmadik apostol"-ként is említik.
Családja római polgárjoggal rendelkezett és Benjámin törzséhez tartozott. Születésére vonatkozóan nincsen megbízható forrás, az valamikor i. sz. 4. és 10 között a kilikiai Tarsusban történt. A gazdag szülői házban Saul szigorú rabbinikus nevelésben részesült, jól beszélt görögül, megtanult héberül, majd Jeruzsálemben egy kiváló zsidó tanító tanítványa volt. Valószínűsíthető, hogy Jézussal egy időben tartózkodott Jeruzsálemben, de nincs bizonyíték arra, hogy találkoztak volna. Saul itt csatlakozott a farizeusokhoz és részt vett a keresztények üldözésében, akiket Jézus halála után eretneknek tekintettek. Midőn „gyűlölettől lihegve” Jeruzsálemből Damaszkuszba tartott, hogy fogságba vesse Jézus követőit, mert hittek Jézus Krisztus feltámadásában, az úton megjelent neki Jézus, s megkérdezte tőle: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” A damaszkuszi látomás - i.sz. 34 körül - okozta „Pálfordulás” után Saul összeomlott, tehetetlenné vált, megvakult, s magába fordult, három napig imádkozott és töprengett. Három nap elteltével a szíve elnyerte a hit ismeretét, majd megnyíltak szemei és látott.
Hosszú időbe telt, míg a keresztények elhitték a megtérését, a meggyőzés egyetlen feltétele az volt, hogy mindent valljon be. „Igen, Saul voltam, de Paulus lettem!” Ettől kezdve Pál az új vallás leghevesebb és legbefolyásosabb védelmezőjeként terjesztette a kereszténységet a Római Birodalomban misszionáriusi útjain. A nem-zsidók (pogányok) között olyannyira sikeres volt, hogy gyakran mint a „ körülmetéletlenek apostolá”-t (pogányok apostolát) emlegették. Pálhoz mérhető nagy szerepet senki nem játszott a kereszténység elterjesztésében. Így válhatott apostollá, majd vértanúvá.

Az Apostolok3 tevékenysége idején (i.sz 1.sz) a római birodalom egyesíti a Földközi-tenger térségének népeit saját uralma- és közigazgatása alatt. Egységes lesz a jog, a pénz, a mérték, a súly stb. Római utak kötik össze egymással a legtávolibb tartományokat. A kereskedés és a közlekedés virágkorát éli. Egységes nyelvet használtak, az úgynevezett koiné-görögöt. A Római Birodalomban élők népek a sors hatalma alól való megváltásban, isteni oltalomban reménykedtek, ezért ezek a körülmények döntő jelentőségüek van Pál életművében. Pál térítő tevékenységét megkeresztelkedése után három évvel kezdte meg. A zsidók közül azonban kevesen fogadták el Pál tanítását, de az úgynevezett pogányok tömegesen csatlakoztak hozzá, amit az apostolok előtt igazolnia kellett, mely szerint teljesítette küldetését. többek között, hogy Listrában meggyógyított egy bénát, egy ablakból kiesett ifjút feltámasztott,  és sok más csodát, ami nevéhez fűződik. Málta szigetén vipera marta meg a kezét, de nem ártott neki, sőt: lerázta magáról a tűzbe. Állítólag mindazok leszármazottai, akik ekkor szállást adtak Pálnak, védve voltak a mérges kígyóktól, ezért amikor fiaik születtek, az apák kígyókat tettek bölcsőjükbe, hogy kipróbálják, valóban az ő fiaik-e.

jn pp 4Műveltsége, több nyelv ismerete Jézus minden tanítványánál alkalmasabbá tette, hogy a legkülönbözőbb fölfogású és képzettségű emberek számára érthetővé tegye az evangéliumot. Zsidó volt a zsidóknak, görög a görögöknek, mert kiválóan birtokolta a teológiai érvelés képességét (2Kor 12,1). Korintusból írta Pál legjelentősebb levelét a római egyházközséghez, ami tulajdonképpen egy fordulópontot rögzít. Pál a birodalom keleti felében lezártnak tekintette misszióját, Rómán keresztül akart tovább menni, hogy Hispániában térítsen, ám ez a levél lett a teológiai végrendelete lett. Mindent összefoglal, ami a térítéssel eltelt két évtizedben teológiailag kiforrott benne, miszerint a megigazulás egyedül csak a hitből lehetséges, a bűn és a halál alól való szabadság Isten műve Jézus Krisztusban.
Ugyanakkor Pál fölemészti magát ,,az ige terjesztésében''. A gyenge és beteges ember mintegy hatezer, fáradságosan megjárt kilométer után végigtekint az Úr keresztútjának követésében eltelt életén.
Térítő munkája mellett jelentős írásbeli hagyatéka is. Az Újszövetség huszonhét könyvéből 13 - 14 tulajdonítanak Pálnak, valamint hét levél szerzőjeként minden forrás őt jelöli meg. Levelei azt is elárulják, hogy küszködött az új megismerésével és a fogalmakkal. Előfordul, hogy félbehagy megkezdett mondatokat, mert nem sikerült az először gondoltakat szavakba foglalnia.

Nevével számos apokrif iratot is kapcsolatba hoztak, mint pl. a Pál apokalipszise, ami a 3. század elején keletkezett, s Pál túlvilági tapasztalatait foglalta össze. Ezt Dante is felhasználta az Isteni színjátékában. Ebből az időből származik Pál és Seneca egymásnak írt levelezése is, illetve a Pál cselekedetei című irat, ami kiegészíti az Apostolok cselekedeteinek leírását, és beszámol Pál vértanúságáról. Pál leveleit tollba mondta, de a hitelesség megerősítéseként saját kezűleg írta alá.
Amikor a harmadik apostoli útján visszatérőben megérkezett Palesztinába, ellenfelei elhíresztelték, hogy pogányt vitt magával a szentélybe, ezzel a templomot megszentségtelenítette, ami halálbüntetéssel járt. A templom kapuit bezárták, és a fölzajdult tömeg meg akarta Pált kövezni, ám a megjelenő a római parancsnok leállította a lincselést. Pált hivatalosan letartóztatta, és elküldte Cézáreába a helytartóhoz, hogy ő ítéljen fölötte. Ekkor Pál kijelentette: ,,Római polgár vagyok. A császárhoz föllebbezek!'' ezért Rómába vitték. Nem ismertpontosan melyik évben (66, 67?) végezték ki ott, de ismert a helye, ahol lefejezték a Rómából Ostiába vezető út harmadik mérföldköve mellett. Egy legenda szerint, hogy azon a helyen, ahol szent feje a földre hullt, három forrás fakadt. Jelképezve azt az élet-folyamot, amely Pálon át a világba áradt. Ezért lett attribútuma a kard, mellyel lefejezték.
Pál apostol történelmi érdeme, hogy egy zsidó szektából a kereszténység világvallássá lett. Ő rakta le Krisztus isteni mivoltáról és egyedül a hit általi megigazulásról szóló teológiai alapvetést, ami nagy hatással volt mindegyik későbbi keresztény teológusra Szent Ágostontól, Aquinói Szent Tamáson keresztül Luther Mártonig és Kálvin Jánosig.
Néhol azt találjuk, hogy Pál kisebb Péternél, néhol pedig, hogy nagyobb, vagy egyenlő. Valójában kisebb a méltóságban, nagyobb a prédikálásban, és egyenlő a szentségben.

jn pp 5

Péter-Pál napja ősi nagy ünnep. A hívő nép megtiszteli és illendően számon tartja, de nincsenek azonban olyan liturgikus sajátosságai, amelyek szakrális jellegű népszokásokat ihlettek volna. Hagyományviláguk így szegényes és másodlagos. Ugyanakkor a magyar néphagyományban is feltűnik Péter alakja, a vallásos mondáink egyik legfőbb hőseként a gyarlóságaiban, de jóravalóságában is annyira emberi apostol, aki Urával a földön, a világi nép között vándorol. Kíváncsiságával, akadékoskodásával sokszor az emberiség képviselőjének tetszik, aki a teremtés és a természet titkait, érthetetlen furcsaságait, az embersors nagy bökkenőit iparkodik kifürkészni, megérteni. Sokszor elégedetlen azzal, amit lát, tapasztal, végül azonban mindig belátja, hogy Mesterének van igaza, ő tud és intéz mindent a legbölcsebben. Népmeséinkben, tréfáinkban mint a mennyország bölcs, tapasztalt kapusa tűnik föl, szinte ő dönti el, hogy ki érdemes az üdvösségre.
Péter-Pál napi szokás e napon a búzaföld felé vezető úton szalmát gyújtani, amit Péter-Pál tüzének neveznek. A gyerekek körültáncolják rigmusokat mondanak, és átugorják a tüzet. A szalma, és az égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár.
Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás (betakarítás) kezdőnapjaként tartja számon. A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy ezen a napon szakad meg a búza töve, jelezvén, hogy aratható a búza, s kezdődhet az aratás.
A népi megfigyelések szerint e napot követően vette kezdetét az igazi nyár.
Péter-Pál ünnepének - aratók miséjének is nevezett- nagymiséjén több helyen áldás kértek az aratásra, és volt, ahol megáldották az aratószerszámokat is.
Ilyenkor a Nap az Orion csillagkép felett jár, az Orion övének nevezett csillagok név változatának egy egész csoportja az aratásra utal: Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző.

Pilisszentiván, 2018. 06. 28.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] valószínűleg i. sz. 66-ben Pált és 67-ben Pétert
[2] Henryk Sienkiewicz, lengyel Nobel-díjas író Quo vadis című regényében olvashatunk erről.
[3] A keresztény hagyományok szerint az apostolok azok a férfiak, akiket Jézus választott maga mellé, s akikkel küldetését együtt végezte. Maga az apostol szó görög eredetű és küldöttet jelent. Az apostolokról elsősorban a Bibliában olvashatunk – az evangéliumokban és az Apostolok cselekedeteiben. Jézus tanítványai, a kiválasztottak, tizenketten voltak. A tizenkettes szám utalhat Izrael tizenkét törzsére. Az apostolok névsorát a három szinoptikus evangélista sorolja fel, ám közöttük találunk apróbb eltéréseket.

forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pal_apostol
https://hu.wikipedia.org/wiki/Peter_apostol
http://www.magyarkurir.hu/hirek/peter-es-pal-apostol-uennepe
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I.
Jankovics Marcell: Jelképkalendárium
Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

 

JELES NAPOK: A PÜNKÖSDI ÜNNEPKÖR

jnapu

A kevéssé-, vagy egyáltalán nem vallásos emberek körében közismert, hogy mit ünneplünk karácsonykor, húsvétkor, de a pünkösdi ünnepkör hátterét már jóval kevesebben ismerik. Lássuk mit és hogyan ünnepelünk pünkösdkor!

Pünkösdkor a Szentlélek kiáradására emlékezünk, mely az egyházi év1 harmadik legnagyobb ünnepe. Ez adventtel kezdődik, amit a karácsonyi idő, majd néhány évközi vasárnap, az ún. farsangi időszak követ, ezután jön a nagyböjt, majd a húsvéti idő, s végül az év legnagyobb részét felölelő, Krisztus Király vasárnapjával véget érő évközi idő.
Az egyházi ünnepeket két csoportba soroljuk.
Az ún. állandó ünnepek minden évben azonos naptári napra esnek (Karácsony).
A mozgó ünnepek évről-évre más-más napon kerülnek megünneplésre, mindig a hét azonos napjára esnek, és a Húsvét előtti vagy utáni valahányadik napon ünnepeljük őket. Maga Húsvét ünnepe mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap.

Az ünnepkörhöz tartoznak az alábbi napok:

Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap. Nevét onnan kaphatta, hogy az Egyház a húsvét környéki, évi egyszeri kötelező áldozás határidejéül valamikor ezt a napot adta meg. Sok templomnak ez a búcsúnapja.

Pünkösd mindig május 10-e és június 13-a között van. A húsvétot követő ötvenedik nap, a Szentlélek eljövetelének ünneplése mellett egyben a Katolikus egyház születésnapja, a májust ezért Pünkösd havának is nevezik.
Pünkösdkor váratlanul hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol Mária és a tanítványok ültek. Lángnyelvek jelentek meg és leszálltak a jelenlévőkre, akik ezt követően különféle nyelveken kezdtek beszélni. A népek meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti, ezért sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ószövetség idején aratási ünnep és a sínai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a naptárban. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is tehát mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325) határozata óta.
Liturgikus színe a piros, jelképei zöld ág és a rózsa. Árpád-házi Szent Erzsébet nevét sokszor említik a pünkösdi köszöntők szövegében, aki alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. Ilyenkor a búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár már több helyen elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyói búcsúra napjainkban is több százezren zarándokolnak el.

Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet.

Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja.

Úrnapja (Corpus Domini): a 13. század óta tartott mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök, amikor az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagy heti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak, ahol körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket - különösen a középkorban - nagy vigasságok követték, pl. feljegyezték, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint.

jnapu 1A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít. A magyar katolikus vidékeken e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön "a nagy idő", három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését.

Pünkösdi népszokások:

Katolikus területeken pünkösdkor galambot (Szentlélek szimbólum) bocsátottak szabadon a templomban, vagy égő kóccsomókat szórtak szét a lángnyelvek emlékére.
Az ablakokba, vagy a ház kerítésének lécei közé zöld ágakat, nyíló virágokat tűznek, azért, hogy a házba ne csapjon bele a villám.
Azokon a helyeken, ahol nem 1-re virradóra tették2 a lányos házakat díszítették fel zöld ágakkal, virágokkal, május fával. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

jnapu 2

A pünkösdi király és/vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt, a középkor óta vannak leírások, amikor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés (májuskerék mászás, bikafékezés, bothúzás, lóverseny,stb.) keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb, ki közöttük a ” király”. A győztes büszkén viselte „ hivatali ideje alatt” a pünkösdi király címet, ami bizonyos előjogokkal járt: ingyen ihatott a falu kocsmájában, „ alanyi jogon” részt vehetett mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. Hatalma néhol egy napig, máshol egy esztendeig tartott. Ezért a mondják, hogy: Pünkösdi királyság, nem nagy uraság! és  Rövid, mint a pünkösdi királyság.

jnapu 3Pünkösd volt a legényavatás ideje is, aminek lényege az volt, hogy ettől kezdve udvarolhatott, járhatott kocsmába meg bálba. A bálteremben letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra, az avatásra várónak azon kellett áthajolnia, és a legények sorra rácsaptak a fenekére. Azután annyit ihatott, amennyit bírt.
Ennek gyermekjáték változata amikor a fiúk gallyakat dugtak le a földbe, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között, és körül (mint a lovas kocsi versenyeken), miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket.

A 16. század óta a katonáknak a pünkösd volt a legkedvesebb ünnepe. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredek századonként májuskirályt választottak, akinek mindenkinek engedelmeskedi kellett, törvényt ült, ítélkezett, vigyázott arra, hogy a huszárok mulatozás és tánc közben az illem ellen ne vétsenek.

A pünkösdi királyné választáskor a falu leányai közül választottak egy hajadont, aki elsősorban erényessége (szelídsége, szerénysége, szemérmessége, szorgossága) miatt nyerte el a kitüntető címet. Bár falu szépe lett, de ezt belső jó tulajdonságaiból következőnek tartották,  nem szépségkirálynő választás volt. Koronája rózsából készült koszorú volt. Sok helyen a földesúr kisebb ajándékokkal látta el őt és családját. A lányok hajnalban a fehér lepedővel harmatot szedtek, s megfürödtek a patakban. Az állatokat zöld ággal ékesítették és az „életvesszővel” meg is veregették őket.
jnapu 4A leánykák pünkösdi királynéjárással ünnepeltek. Egy kisebb virágkoszorúval megkoronázott leány arcát elkendőzték, feje fölé nagyobb társai selyemkendőből baldachint tartottak, így jártak köszöntőjükkel házról házra. Énekeik a pünkösdi ünnephez kapcsolódtak, végül a kicsi királynét derekánál fogva magasra emelték és elkiáltották magukat: Ekkora legyen a kendtek kendere!
1998-ban ismét felújították a Pünkösdi királynézás szokását Siklódon, amikor népviseletbe öltöznek a résztvevők, rúdra felkötött szőtteseket visznek magukkal, és énekelve vonulnak a falu utcáin. A bámészkodók közül valaki mindig megpróbálja ellopni a királynét, akit minden oldalról védenek a szokásban részt vevő fiúk. Miután bejárják a falut, szép időben a falu melletti rétre vonulnak, ahol különböző gyerekjátékokat játszanak. Ezután következik a tánc az erre az alkalomra feldíszített csűrben, a kicsidek itt, és hasonló alkalmakkor tanulták meg a helyi táncokat.

Itt a lehetőség, hogy a pünkösdi utazások alkalmával készült képeket elküldjétek a Honismereti Kihívásra a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.
http://www.eletfaprogram.hu/index.php/honismeret

Áldott Pünkösdöt kívánok mindenkinek, szeretettel!

Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője

Pilisszentiván, 2018. Pünkösd hava 17.


[1] A katolikus egyházi év Advent első vasárnapjával kezdődik és a következő év első adventi vasárnapját megelőző vasárnappal, Krisztus Király ünnepével zárul. Az ünnepek napjait természetesen a XIII. Gergely pápa nevéhez fűződő ún. Gergely-naptár szerint tartják.
[2] A május elsején állított fákat  pünkösdkor bontják le.

Forrás:

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó
Magyar Néprajzi Lexikon
Sebestyén Gyula: A pünkösdi király és királyné (Ethn., 1906);
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964);
Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak szerkezeti elemzése (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1977).

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok