Menu

just logo uj     nahrinlogo   aphrodite hotel

A+ A A-

A PÉNZ ENERGIÁJA

Eddig nem nagyon gondolkodtam a pénzhez való viszonyomról. Tudtam, hogy kapcsolatban állunk, de hogy viszonyunk lenne…? Tudtam a történelem során betöltött szerepéről, de nálam sem volt meg az alaptudás.
Nagyon szeretem a történelmet, és meséket is, arra jutottam, hogy kell lennie egy kulcsnak, stílusosan: aranyból, ami a tudásom folyosóján minden ajtót kinyitogat.
Akkor most ebből adnék nektek ízelítőt.
Woody Allen egyik közismert mondása nagy igazságot takar:

„a pénz jó dolog, már csak anyagi szempontból is...”

Amikor az embernek problémája van a pénzzel, mert nincs, vagy amikor van, de nem adja azt a fajta biztonság-, nyugalomérzetet, amit a pénz birtoklásához társítunk, akkor mindig vizsgálni kell a saját viszonyunkat a pénzhez, tágabb értelemben az aranyhoz, mert valami van, de nem az igazi.

Az arany története hosszú évszázadokon át egyben a pénz története is volt, és mindez megfordítva is igaz. Az, hogy ez a szép sárga fém kapta az általános értékmérő kitüntetett szerepét egyáltalában nem véletlen, ismert kémiai tulajdonságainak, szép küllemének, könnyű megmunkálhatóságának és főleg a nehéz kitermelésének, előállításának következménye. Kémiai tulajdonságai: nem oxidálódik, nehezen alakítható át kémiai vegyületté, viszont vegyületei rendkívül könnyen redukálhatók színarannyá.
Egyetlen fém, amely magas hőmérsékleten sem lép reakcióba az oxigénnel és a kénnel.
Nem reagál a szénnel, csak a tellúr1 gőzökkel közvetlenül képez arany-telluridot.

apeValószínűleg már a neolitikum (a kőkorszak későbbi része) óta ismeri az ember az aranyat. Ami biztos, hogy az egyiptomiak Kr. e. 3000 táján már felhasználták a pénzérmékben is.
Az aranynak ekkor még egyenes kapcsolata volt a Teremtő elvvel, vagy Forrásenergiával, nem mint ritka fém képviselt értéket, hanem mint materiális lehetőség, hogy az ember eljusson a VILÁGOSSÁGHOZ, a megvilágosodáshoz, övé legyen a VILÁG. Ennek feltétele, hogy uralja a saját életét.
Minden teremtésmítosz arról szól, hogy az Isten saját képére teremtette az embert, aki ezért maga is teremtővé válik. Ezzel azt a feladatot kapta, hogy életét, a létezését a saját uralma alá vonja a külső és belső lehetőségeinek együttes kihasználásával, alkalmazásával. Azt, hogy ezt mi módon, mennyire alkalmazzuk a saját szabad akaratunkon múlik. Szepes Mária az Aranyoroszlán című könyvében írja le azt, hogy az életünk során mentális alkímiát kell végezzünk: (ember)ólomból- (ember)arannyá kéne változnunk a végére.

A történelem során csak a Szabad embernek volt aranya. Mert ha rabszolgaként, jobbágyként jutott hozzá, rosszabb esetben az urát illette meg, jobb esetben megváltotta vele a szabadságát, és már nem is volt aranya, de az arany szabaddá tette.
De igazából az arany elsősorban nem érték volt, hanem a Nap bőségét, a Napistent képviselte itt a földön, tehát elsősorban spirituális tartalommal bírt, vagyis a Naphoz fűződő szimbolikus kapcsolata miatt tisztelték, ekkor az arany jelentette a kapcsolatot a földi élet és a halál utáni élet között.

ape 1Ez a hozzáállás több ókori népnél megtalálható. Pl. az egyiptomiaknál a piramis tetején lévő aranyból épített csúcsdísz, a piramidion az ég felé mutatott, mint megkövült napfénypászma ez  tette lehetővé, hogy a halott király könnyebben feljuthasson "apjához, Réhez", akivel közös jövőjét a piramisszövegek szavatolják. Egy legenda szerint a 4. dinasztia uralkodóit tevőlegesen is Ré nemzette egyik papjának feleségével.
A kelták ún. aranytorkot (nyakláncot) viseltek a csatákban, ez volt egyedüli dísze az öltözéküknek, hogy a halál esetén azonnal, az „arany útján” eltávozhasson a lélek.
A szkítáknál az Aranyút egy csillagászati időpont általi meghatározású zarándokút volt, mely azokat a jelentősebb templomokat érintette, amelyekben az aranyat spirituális szertartásokhoz alkalmazták.
Az emberek a kezdetek óta ismerték az anyagi és a szellemi világ közötti kapcsolatot, amely a fémek felfedezésével még jobban elmélyült.
Az égitestek nem isteneket szimbolizáltak, maguk voltak az istenek pl. a Holdistennő és a Napisten, de nem két különálló lényként, hanem összekapcsolt szellemi egészként. Az arany és az ezüst, mint fém, az ősi tudás szerint az égi istenek kiterjesztett szellemét jelentette. Ahhoz, hogy jobban megérthessük ezt a gondolkodást, képzeljük el, hogy életünk minden vonatkozásában a jó terméstől függ. A Napistent imádni, tisztelni kell a bőséges aratás érdekében.
ape 2Az arany a felfedezésével ezért nem egy élettelen tárgy volt, ami ragyog és visszaveri a nap fényét, hanem maga az Isteni Nap. Így aztán elképzelhetetlen volt, hogy mást is lehetne tenni az Isten egy darabjával, mint ismét felajánlani a Napistennek, és az ezüstöt a Holdnak. Ezeket a fémeket szent eredetük miatt, kezdetben csak az istenek dicsőítésére használták, bármilyen formában, ékszerek, serlegek, érmék formájában egyaránt. Ennek az ősi gyakorlatnak a mai maradványa, amikor a kutakba pénzt dobunk.

A cserekereskedelem kielégítő volt addig, amíg az emberek kisebb közösségekben éltek, a civilizálódás hatására, a hadseregek megjelenésével egyre nagyobb távolságok meghódításával ez működésképtelenné vált. A gyakorlati élet követelte meg, hogy egyéb, egységes eszközt alkalmazzanak az érték mérésére, ezek lettek a különböző fémérmék, melyek pénzként működtek.
Igazán csak az ipari forradalom idején vesztette el teljesen a pénz a kapcsolatot a szellemi világgal és került át teljesen az anyagi birodalomba, ahol ma is van. Itt, és ez okozta a törést az arany/pénz teremtő szentségében: Elvált egymástól a szellemi és az anyagi világ.

A ma rabszolgasága abban különbözik az ókoritól, hogy nem születünk rabszolgaként, ám azzá válunk. Ennek alapja az a HIT, hogy nincs elég pénzünk, sőt a világban sincs elég pénz ahhoz, hogy bőségben éljünk/élhessünk. Így történik, hogy „önkéntes” bilincseket veszünk magunkra, mint az adósság, és/vagy a hitel, melyek láthatatlanok, de erősebbek a valódi láncoknál.
Miért van a pénznek hatalma? Azért mert energia, amit a kollektív tudat irányít. Ahogy egyre nagyobb figyelmet szenteltünk a pénz kiadásának, elköltésének, felhalmozásának, a pénz egyszerűen átvette Isten(ek) helyét, magát a pénzt imádjuk és nem azt a szentséget, amit eredetileg jelentett.

ape 3A jelenleg is érvényben lévő magyar törvények alapján: az az arany, amit az állami pénzverdében állítottak elő, illetve a kiadott pénz, melynek fedezetéül szolgál, nem kerül a tulajdonunkba. Nálunk van, de nem rendelkezünk vele. Ergo: az állam aranya nem tesz szabaddá.
A modern pénz (az ősiekhez hasonlóan) lényegében egy elvonatkoztatás. Manapság a pénz legáltalánosabban használt fizikai formája a papír (bár a hitelkártya egyre gyorsabban terjed még virtuálisabbá téve az energiáját), az arany és ezüst lényegi tulajdonságait még mindig őrzi a pénz.
Ezért a mai világnézet alapján a legrombolóbb erő a pénz: hisz akinek van, meg akarja tartani, akiknek nincs meg akarja szerezni. Ez fűti a bűnözést, a korrupciót, háborúkat, éhezést, környezetszennyezést, a betegség ipart. Sem vallás, sem politikai megoldás nem tudott még megoldást erre a jelenségre.

Mindenkinek vannak a pénzzel kapcsolatos képzetei, érzetei, és ennek alapja amit a családból hozunk magunkkal. Szüleink, nagyszüleink megérték a húszas-harmincas évek nagy gazdasági válságát, az össznemzeti szegénység borzalmas időszakát. Ez a szegénység, és a hiány beállítódás formálta a pénzre vonatkozó gondolatainkat generációkon át. A tisztességes munkáért tisztességes bért elv nem működik, és az emberek többféle módon próbálják megemészteni ezt a tényt: a többség egyszerűen elfogadja, megpróbál azzal gazdálkodni, ami van. Néhány ember bűnözésre adja a fejét, elveszi magának azt, amiről úgy gondolja, neki jár. A törekvő eltanulja a gazdagoktól a leckét, és ha tud maga is belép a vagyonosok világába.

ape 4Viszont kétségtelen, hogy hozott anyagból dolgozunk, mert gyerekkorunkban olyanokat hallottunk, hogy a pénz nem boldogít, vagy  könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyek országába. De hallhattuk a Csak csalással lehet sok pénzhez jutni…; Ha nem így vagy úgy..., majd az utcán találod magad...; Aki dolgozik nem ér rá pénzt keresni…; Nem érsz semmit...; Értéktelen vagy...; Tehetségtelen vagy... ;
Sosem fogysz boldogulni...
... ezeket a bevésődéseket csak nagyon tudatos hozzáállással lehet elhagyni.
A mai pénz egy papírdarab, vagy már az sem, csak virtuális fogalom, amit értékkel ruházunk fel, mégis hihetetlen energia társul hozzá. Az a kérdés, hogy a papír/bankkártya hordozza ezt az energiát, vagy az, ahogyan gondolkodunk róla? Természetesen az utóbbi.

Russel Schofield (kvantumfizikus) szerint: a gondolat irányítja az energiát; az energia gondolatot követi. A gondolataink teremtik a valóságot, ami - ha elhisszük, ha nem-, hatalmas teremtő erő. Hogyan befolyásolhatom a gondolataimat úgy, hogy amit létrejön, - és nem csak a pénzzel kapcsolatban- az egységként működhessen? S ha sikerült mit kezdek vele?

A pénz a bolygó vérárama, mint a víz, keresztül folyik rajta, nincsenek határai, ám hatással van mindenre, amit megérint. Állandó mozgásban kell lennie, mint a vérnek az emberi testben.
Tény, hogy a pénz nem tiszta energia, mint pl. a szeretet, mert azt évezredek óta az emberi gondolkodás és tudatosság irányítja. A történelem során a kollektív intelligencia hozta létre azt a módot, ahogyan a pénz manapság mozog a társadalomban, ami mostanáig nem volt tudatos.
ape 5A pénz eredeti Teremtő (Isteni eredetű) energiája, mint vetítő eszköz, mára beszennyeződött. A harag, a félelem, rettegés, a kapzsiság, a mohóság, a düh, megkülönböztetés, gyűlölet járja át, amit azok az emberek éreztek, akiknek az adott bankó áthaladt a kezén. Úgy folyik végig a világon, hogy magával viszi e romboló erőket, és mindent megfertőz. Mivel a pénzt mindenki megérinti, átvesszük a negatív rezgéseket, és egyre inkább egészségtelenül viszonyulunk a pénzhez.
Ráadásul az aranyat/pénzt sötét páncéltermek mélyén, elzárva tartják, teljességgel megfosztva a Nap-i minőségétől, a fénytől elzárva, mert a felhalmozás falat emel, leblokkolja az energiáját. A pénznek szabadon kéne áramlania, de a félelem, mint egy érszűkület akadályozza az áramlást. Az emberek nagy többségében él a meggyőződés, hogy csak adott mennyiségű pénz létezik, továbbra is áldozatul esünk annak a logikának, hogy csak egy meghatározott létszámú ember rendelkezhet elegendő pénzzel (pareto elv: az emberiség 20%-a birtokolja a föld vagyonának 80%-át). Ahhoz, hogy bőségben éljen, ezért azt másoktól kell megszereznie... Nem mondok újat azzal, hogy többet hallunk a pénz hiányáról, mint arról az örömről, hogy bármilyen egy kicsit is, de jó irányba változtattunk vele az életünkön.

Gondoljunk csak arra, mit érzünk, látva, hogy mennyit fizetünk be adóra? Vagy amikor a folyószámlánkról közüzemi díjat utalunk, netán amikor a postán sorban állva vagyonokat „adunk fel”?  Már maga a kifejezés is azt sugallja, hogy feladjuk, lemondunk róla.
Pedig örömet kell éreznünk, mert megtehettük. Van miből!!! A VAN-ság állapotát alig-alig tudatosítjuk. Csak a NINCS az, amiről beszélünk!
Megnyugtató érzés mindenkinek, hogy szegénynek, gazdagnak egyformán nehéz a pénzhez való hozzáállásán változtatni. Hiszen a „gazdag” ember ugyanazt a félelmet érzi át, ha a pénze elvesztésére gondol, mint a szegény, ha nem jut hozzá, az eltérés a pénz mennyiségében van. Tehát a félelem foka különbözik, a fajtája azonos.
A szegénység és gazdagság meghatározás is nagyon viszonylagos. Szegény vagy gazdag az, aki annak érzi magát, saját megítélésünk kérdése. Szent-Györgyi Albert így fogalmazta meg:

"Gazdag az, akinek több a pénze, mint a vágya, és az a szegény, akinek a vágya több, mint a pénze… A boldogság titka nem az, hogy még többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk annak, amink van, és hogy kitöltsük életünk üres kereteit ahelyett, hogy azokat tovább tágítanánk."

Nem hallottam még olyan vagyonos emberről, aki elégnek érezte volna vagyonát, és kevés olyan ember van, akitől ne lehetne elvenni valamit. Édesanyám mondása szerint: a szemfödélen nincsen zseb.

"Csak azt visszük magunkkal, amit cselekedtünk."

Tvrtko: pokoli történetek (Ruanda)

ape 6Fontos megérteni, hogy amennyiben a pénz energia, akkor mint ilyen végtelen.
Egyes emberekként módunk van arra, hogy megértsük ezt az új gondolatot, és megváltoztassuk a pénzhez, a pénz áramlásával kapcsolatos gondolkodásmódunkat.
Persze nehéz elhinni azoknak, akiknek nincs elég pénzük, hogy mindenki számára van elegendő. Nagy hitbéli ugrás kell hozzá és ez akkor sikerül, amint megváltoztattuk a régi gondolkodásmintát, ami eddig távoltartott a bőség gondolatától. Vérátömlesztéssel ér fel, ha saját hozzáállásunkon módosítunk, és a pénzt pozitív gondolatokkal társítjuk.
Ez a megváltoztatott gondolkodási mintánk lassan fog eredményt hozni, de az azonnali hatás lesz, hogy nem frusztrál, amikor a kiadásainkat fizetjük.
Tehát: amikor elismerjük, hogy képesek vagyunk negatív rezgésekkel áthatni a pénzt, akkor el kell fogadnunk, hogy meg is tudjuk tisztítani, sőt feltölthetjük pozitív erővel is.
Ez csak egyénileg, egyenként tehetjük meg, mert a világban semmit nem változtathatunk meg csak a magunk gondolkodását, hozzáállását. Amikor a szeretetet, örömöt, bőséget, tehát a pozitív érzéseket kapcsoljuk hozzá, pozitív irányba fognak változni a saját körülményeink is.
Ennek tükrében képesek vagyunk tudatosan irányítani a pénz-energia áramlását életünkben.
Javaslom, üljetek egy csendes időszakban, egy csendes helyen és beszélgessetek el az arannyal/ pénzzel, és hallgassátok meg a szív szavát!
Remélem, sikerült néhány ablakot kinyitnom, de legalábbis letisztítanom, hogy ez megtörténjen!

Köszönöm ezt az ajándékot, hogy katalizálhatom a gondolataitok átállítását, a pénzzel kapcsolatos viszonyotok megváltoztatását!

Pilisszentiván, 2018. július 04.

Szeretettel

Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra Team vezetője


[1] A tellúr az oxigéncsoportba tartozó kémiai elem, rendszáma 52, a vegyjele Te, olvadékának a színe sötét, a gőze aranyszínű.

forrás:

Barbara Wilder: A pénz szeretet, Bagolyvár Kiadó Bp.2009.
Drunvallo Melchizedek:Az élet virágának ősi titkai I-II. Mandala Véda Kiadó, Bp. 1999.
Jaksity György: A pénz (könnyelmű) természete, Aliena Kiadó, Bp. 2005.
Jankovics Marcell: A Nap könyve, elektronikus könyvtár (http://mek.oszk.hu/05000/05092/)
Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei (előadás)
Paksi Zoltán: Szkíták aranya (előadás)
Papp Gábor: Angyali korona, szent csillag (előadás)
Vujity Trvtko:Pokoli történetek, Alexandra Kiadó, Bp.2014.

JELES NAPOK: JÚNIUS 29. PÉTER ÉS PÁL

jn pp

„Péter és Pál (tudjuk) nyárban
Összeférnek a naptárban!

írta Arany János, a Filemile c. versében, és valóban közös (név)napjuk is van e szenteknek. Miért  szerepel olyan kiemelt helyen a naptárban Péter és Pál, mint amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja?
Azért mert e nap kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter nap,  ugyanis a hagyomány szerint mindkettőjüket különböző években1, de ezen a napon végezték ki Rómában.
Pétert keresztre feszítették: saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint Jézus. Pált lefejezték, mert őt, mint római polgárt, megillette az akkoriban tisztesnek tartott halálmód.
Ezért június 29-e Péter-Pál napja Szent Péter, az apostolfejedelem és Szent Pál, a népek apostolának közös ünnepe.
XVI. Benedek  pápa 2005-ben azt mondta erről a napról: A római egyházat alapító két apostol főünnepe egyben az Egyház egységének és katolikus voltának ünnepe is.

jn pp 1Péter apostol eredeti neve Simon volt (jelentése héberül figyelés, hallgatás, figyelem).
Apja Jona (Johannesz, Jónás) nevű halász volt, a Genezáreti tó melletti Betszaidából, s maga Péter és testvére is halász volt. A későbbi apostol megházasodott és Kafarnaumban telepedett le, anyósa házában élt, akit - az evangélium szerint- Jézus csodája gyógyított meg (Mk 1,29-31). Krisztus idejében is itt élt, aki elsőkként hívta tanítványául testvérével Andrással együtt.
Simon Jézustól kapta a Péter nevet (görögül Petrosz, arámi nyelven Kéfás, latinul Petrus, magyarul Péter) ami a kőszikla szóból ered. Jézusnak külön meg kellett magyaráznia a név jelképes értelmét, hogy miért, milyen értelemben nevezte őt sziklának: "Rád alapozom egyházamat!" Ez a teljhatalmat és felelősséget adó mondat közölte, hogy később Simonnak kell biztosítania az Egyház fennállását és egységét.
Állítólag  Jézus épp akkor kérte meg Simont és Andrást, hogy csatlakozzanak hozzá, amikor azok a halász hálót kivetették. A Biblia szerint ekkor a következőket mondta Péternek: „Gyertek, kövessetek, s én emberek halászává teszlek benneteket!”. (Lk 5,10).  Péter pedig ment, és Jézus egyik legbuzgóbb tanítványává vált; a megígért Messiásnak vallotta őt, és az Újszövetség alapján Jézus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait.
Péter lett a legbuzgóbb tanítvány. Később hitetlenül fogadta mestere azon állítását, mely szerint meg fogja tagadni őt. („Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom.”) Ekkor hangzott el Jézus ismert mondata, hogy „Azt mondom néked, ezen az estén, míg a kakas kukorékol, háromszor fogsz engem megtagadni.”
Miután Jézust letartóztatták, Péter a Biblia szerint ténylegesen háromszor tagadta le, hogy a tanítványa volt, csak hogy életét mentse. Kakas szókor hajnalban Péternek eszébe jutottak Jézus szavai, engesztelésül bűnbánatot gyakorolt, azután  misszióját.
Bár Péter nem mutatkozott a legmegbízhatóbbnak Jézus követői között, mégis Krisztus legbizalmasabb három embere közé számított, Jézustól már földi működésének idején megkapta a társai szószólójának szerepét.
jn pp 2A többi tanítvány nevében Simon cselekedett (Mk 8,32).
Halálával kapcsolatban több verzió ismeretes. Nero császár uralkodása alatt végezték ki a keresztény tanok hirdetése miatt. Pétert saját kérésére fejjel lefelé feszítették keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni még a halálban sem. A vesztőhelyre vezető úton találkozott Mesterével és megkérdezte tőle: Quo vadis, Domine?, vagyis Hová mész, Uram?.2
Mások úgy tudják, hogy Péter a kegyetlen keresztényüldözés elől menekült el Rómából, majd megjelent előtte Jézus és a következő szavakat intézte hozzá: „Visszamegyek Rómába, hogy ismét megfeszítsenek”. Ezután Péter visszatért Rómába és alávette magát a vértanúhalálnak.

Napjainkban úgy hiszik, hogy Pétert a mai Szent Péter Bazilika helyén helyezték örök nyugalomra, ugyanis a bazilika főoltára alatt találtak egy másik oltárt, amelyet a legenda szerint Szent Péter halálának helyén állítottak. Az ásatások folyamán egy láb nélküli csontvázra bukkantak. A régészek szerint ez lehetett Szent Péter földi maradványa, mivel a római korban az volt a szokás, hogy a kereszttől a lábak levágásával választották el a holttestet.
Péter nem rendelkezett egy rabbi képzettségével (mint Pál), és heves természetűnek írják le, ugyanakkor lelkes, odaadó- és szolgálatkész volt, aki esetenként áldozata lett saját meggondolatlanságának, ingatagságának. Péter alakja kendőzetlenül áll előttünk az újszövetségi történések keretében, ahol olyan ember képe rajzolódik ki, aki kivételes szónoki képességekkel rendelkezett, "a szívét az ajkán hordta", irányítani, és vezetni tudta a többieket.  Azt Apostolok Cselekedeteiben számos csodatétel leírása erősíti meg küldetését és Krisztusról tett tanúságát, több, mint amennyi a pogányok apostolaként történő missziós működéséről ír. Az apostolok közt mindnél lángolóbb volt: meg akarta tudni, hogy ki az Úr árulója, mert – ahogy Ágoston írja – ha ezt megtudta volna, fogával tépte volna szét. Ő ment az Jézushoz a tengeren; színeváltozásakor is őt választotta ki az Úr; a mennyország kulcsait bízta rá Isten; bárányokat kapott Krisztustól, hogy legeltesse őket; pünkösdkor háromezer embert térített meg beszédével; meggyógyította a béna Aeneast, feltámasztotta Tabitát, testének árnyékával gyógyította a betegeket; Heródes tömlöcbe záratta, ahonnan rendkívüli módon szabadul és ismeretlen helyre távozott– írja róla Jacobus de Voragine. Lukács evangélista szerint elsőnek tanúskodott Jézus feltámadása felől.
Péter apostol a halászok és Róma védőszentje, oltalmazója az Egyháznak, a mindenkori szentatyának és a papoknak. Védőszentjüknek tekintették a halkereskedők, hálószövők, kulcsai miatt a lakatosok, esztergályosok, kapusok, felügyelők. Lábbetegségek, veszettség, kígyómarás ellen kérték oltalmát. attribútuma a kulcs, emellett a pásztorbot, a hal, a kakas.

Pétert mint apostolfejedelmet ábrázolják, Szent Pállal, Krisztus mellett, s római katolikus egyház egyik legfőbb szentjeként tiszteli. A katolikus hagyomány szerint ő volt az első pápa, de ezt a történészek és a keresztény teológusok is elvetik, mivel a pápaság intézménye csak jóval később alakult ki. Mégis az ő emlékére és tiszteletére viseli minden pápa a "halász gyűrűjét", amelyen Péter látható, amint bárkájából hálót vet ki.

jn pp 3Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a "tizenharmadik apostol"-ként is említik.
Családja római polgárjoggal rendelkezett és Benjámin törzséhez tartozott. Születésére vonatkozóan nincsen megbízható forrás, az valamikor i. sz. 4. és 10 között a kilikiai Tarsusban történt. A gazdag szülői házban Saul szigorú rabbinikus nevelésben részesült, jól beszélt görögül, megtanult héberül, majd Jeruzsálemben egy kiváló zsidó tanító tanítványa volt. Valószínűsíthető, hogy Jézussal egy időben tartózkodott Jeruzsálemben, de nincs bizonyíték arra, hogy találkoztak volna. Saul itt csatlakozott a farizeusokhoz és részt vett a keresztények üldözésében, akiket Jézus halála után eretneknek tekintettek. Midőn „gyűlölettől lihegve” Jeruzsálemből Damaszkuszba tartott, hogy fogságba vesse Jézus követőit, mert hittek Jézus Krisztus feltámadásában, az úton megjelent neki Jézus, s megkérdezte tőle: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” A damaszkuszi látomás - i.sz. 34 körül - okozta „Pálfordulás” után Saul összeomlott, tehetetlenné vált, megvakult, s magába fordult, három napig imádkozott és töprengett. Három nap elteltével a szíve elnyerte a hit ismeretét, majd megnyíltak szemei és látott.
Hosszú időbe telt, míg a keresztények elhitték a megtérését, a meggyőzés egyetlen feltétele az volt, hogy mindent valljon be. „Igen, Saul voltam, de Paulus lettem!” Ettől kezdve Pál az új vallás leghevesebb és legbefolyásosabb védelmezőjeként terjesztette a kereszténységet a Római Birodalomban misszionáriusi útjain. A nem-zsidók (pogányok) között olyannyira sikeres volt, hogy gyakran mint a „ körülmetéletlenek apostolá”-t (pogányok apostolát) emlegették. Pálhoz mérhető nagy szerepet senki nem játszott a kereszténység elterjesztésében. Így válhatott apostollá, majd vértanúvá.

Az Apostolok3 tevékenysége idején (i.sz 1.sz) a római birodalom egyesíti a Földközi-tenger térségének népeit saját uralma- és közigazgatása alatt. Egységes lesz a jog, a pénz, a mérték, a súly stb. Római utak kötik össze egymással a legtávolibb tartományokat. A kereskedés és a közlekedés virágkorát éli. Egységes nyelvet használtak, az úgynevezett koiné-görögöt. A Római Birodalomban élők népek a sors hatalma alól való megváltásban, isteni oltalomban reménykedtek, ezért ezek a körülmények döntő jelentőségüek van Pál életművében. Pál térítő tevékenységét megkeresztelkedése után három évvel kezdte meg. A zsidók közül azonban kevesen fogadták el Pál tanítását, de az úgynevezett pogányok tömegesen csatlakoztak hozzá, amit az apostolok előtt igazolnia kellett, mely szerint teljesítette küldetését. többek között, hogy Listrában meggyógyított egy bénát, egy ablakból kiesett ifjút feltámasztott,  és sok más csodát, ami nevéhez fűződik. Málta szigetén vipera marta meg a kezét, de nem ártott neki, sőt: lerázta magáról a tűzbe. Állítólag mindazok leszármazottai, akik ekkor szállást adtak Pálnak, védve voltak a mérges kígyóktól, ezért amikor fiaik születtek, az apák kígyókat tettek bölcsőjükbe, hogy kipróbálják, valóban az ő fiaik-e.

jn pp 4Műveltsége, több nyelv ismerete Jézus minden tanítványánál alkalmasabbá tette, hogy a legkülönbözőbb fölfogású és képzettségű emberek számára érthetővé tegye az evangéliumot. Zsidó volt a zsidóknak, görög a görögöknek, mert kiválóan birtokolta a teológiai érvelés képességét (2Kor 12,1). Korintusból írta Pál legjelentősebb levelét a római egyházközséghez, ami tulajdonképpen egy fordulópontot rögzít. Pál a birodalom keleti felében lezártnak tekintette misszióját, Rómán keresztül akart tovább menni, hogy Hispániában térítsen, ám ez a levél lett a teológiai végrendelete lett. Mindent összefoglal, ami a térítéssel eltelt két évtizedben teológiailag kiforrott benne, miszerint a megigazulás egyedül csak a hitből lehetséges, a bűn és a halál alól való szabadság Isten műve Jézus Krisztusban.
Ugyanakkor Pál fölemészti magát ,,az ige terjesztésében''. A gyenge és beteges ember mintegy hatezer, fáradságosan megjárt kilométer után végigtekint az Úr keresztútjának követésében eltelt életén.
Térítő munkája mellett jelentős írásbeli hagyatéka is. Az Újszövetség huszonhét könyvéből 13 - 14 tulajdonítanak Pálnak, valamint hét levél szerzőjeként minden forrás őt jelöli meg. Levelei azt is elárulják, hogy küszködött az új megismerésével és a fogalmakkal. Előfordul, hogy félbehagy megkezdett mondatokat, mert nem sikerült az először gondoltakat szavakba foglalnia.

Nevével számos apokrif iratot is kapcsolatba hoztak, mint pl. a Pál apokalipszise, ami a 3. század elején keletkezett, s Pál túlvilági tapasztalatait foglalta össze. Ezt Dante is felhasználta az Isteni színjátékában. Ebből az időből származik Pál és Seneca egymásnak írt levelezése is, illetve a Pál cselekedetei című irat, ami kiegészíti az Apostolok cselekedeteinek leírását, és beszámol Pál vértanúságáról. Pál leveleit tollba mondta, de a hitelesség megerősítéseként saját kezűleg írta alá.
Amikor a harmadik apostoli útján visszatérőben megérkezett Palesztinába, ellenfelei elhíresztelték, hogy pogányt vitt magával a szentélybe, ezzel a templomot megszentségtelenítette, ami halálbüntetéssel járt. A templom kapuit bezárták, és a fölzajdult tömeg meg akarta Pált kövezni, ám a megjelenő a római parancsnok leállította a lincselést. Pált hivatalosan letartóztatta, és elküldte Cézáreába a helytartóhoz, hogy ő ítéljen fölötte. Ekkor Pál kijelentette: ,,Római polgár vagyok. A császárhoz föllebbezek!'' ezért Rómába vitték. Nem ismertpontosan melyik évben (66, 67?) végezték ki ott, de ismert a helye, ahol lefejezték a Rómából Ostiába vezető út harmadik mérföldköve mellett. Egy legenda szerint, hogy azon a helyen, ahol szent feje a földre hullt, három forrás fakadt. Jelképezve azt az élet-folyamot, amely Pálon át a világba áradt. Ezért lett attribútuma a kard, mellyel lefejezték.
Pál apostol történelmi érdeme, hogy egy zsidó szektából a kereszténység világvallássá lett. Ő rakta le Krisztus isteni mivoltáról és egyedül a hit általi megigazulásról szóló teológiai alapvetést, ami nagy hatással volt mindegyik későbbi keresztény teológusra Szent Ágostontól, Aquinói Szent Tamáson keresztül Luther Mártonig és Kálvin Jánosig.
Néhol azt találjuk, hogy Pál kisebb Péternél, néhol pedig, hogy nagyobb, vagy egyenlő. Valójában kisebb a méltóságban, nagyobb a prédikálásban, és egyenlő a szentségben.

jn pp 5

Péter-Pál napja ősi nagy ünnep. A hívő nép megtiszteli és illendően számon tartja, de nincsenek azonban olyan liturgikus sajátosságai, amelyek szakrális jellegű népszokásokat ihlettek volna. Hagyományviláguk így szegényes és másodlagos. Ugyanakkor a magyar néphagyományban is feltűnik Péter alakja, a vallásos mondáink egyik legfőbb hőseként a gyarlóságaiban, de jóravalóságában is annyira emberi apostol, aki Urával a földön, a világi nép között vándorol. Kíváncsiságával, akadékoskodásával sokszor az emberiség képviselőjének tetszik, aki a teremtés és a természet titkait, érthetetlen furcsaságait, az embersors nagy bökkenőit iparkodik kifürkészni, megérteni. Sokszor elégedetlen azzal, amit lát, tapasztal, végül azonban mindig belátja, hogy Mesterének van igaza, ő tud és intéz mindent a legbölcsebben. Népmeséinkben, tréfáinkban mint a mennyország bölcs, tapasztalt kapusa tűnik föl, szinte ő dönti el, hogy ki érdemes az üdvösségre.
Péter-Pál napi szokás e napon a búzaföld felé vezető úton szalmát gyújtani, amit Péter-Pál tüzének neveznek. A gyerekek körültáncolják rigmusokat mondanak, és átugorják a tüzet. A szalma, és az égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár.
Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás (betakarítás) kezdőnapjaként tartja számon. A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy ezen a napon szakad meg a búza töve, jelezvén, hogy aratható a búza, s kezdődhet az aratás.
A népi megfigyelések szerint e napot követően vette kezdetét az igazi nyár.
Péter-Pál ünnepének - aratók miséjének is nevezett- nagymiséjén több helyen áldás kértek az aratásra, és volt, ahol megáldották az aratószerszámokat is.
Ilyenkor a Nap az Orion csillagkép felett jár, az Orion övének nevezett csillagok név változatának egy egész csoportja az aratásra utal: Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző.

Pilisszentiván, 2018. 06. 28.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] valószínűleg i. sz. 66-ben Pált és 67-ben Pétert
[2] Henryk Sienkiewicz, lengyel Nobel-díjas író Quo vadis című regényében olvashatunk erről.
[3] A keresztény hagyományok szerint az apostolok azok a férfiak, akiket Jézus választott maga mellé, s akikkel küldetését együtt végezte. Maga az apostol szó görög eredetű és küldöttet jelent. Az apostolokról elsősorban a Bibliában olvashatunk – az evangéliumokban és az Apostolok cselekedeteiben. Jézus tanítványai, a kiválasztottak, tizenketten voltak. A tizenkettes szám utalhat Izrael tizenkét törzsére. Az apostolok névsorát a három szinoptikus evangélista sorolja fel, ám közöttük találunk apróbb eltéréseket.

forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pal_apostol
https://hu.wikipedia.org/wiki/Peter_apostol
http://www.magyarkurir.hu/hirek/peter-es-pal-apostol-uennepe
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I.
Jankovics Marcell: Jelképkalendárium
Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

 

JELES NAPOK: A PÜNKÖSDI ÜNNEPKÖR

jnapu

A kevéssé-, vagy egyáltalán nem vallásos emberek körében közismert, hogy mit ünneplünk karácsonykor, húsvétkor, de a pünkösdi ünnepkör hátterét már jóval kevesebben ismerik. Lássuk mit és hogyan ünnepelünk pünkösdkor!

Pünkösdkor a Szentlélek kiáradására emlékezünk, mely az egyházi év1 harmadik legnagyobb ünnepe. Ez adventtel kezdődik, amit a karácsonyi idő, majd néhány évközi vasárnap, az ún. farsangi időszak követ, ezután jön a nagyböjt, majd a húsvéti idő, s végül az év legnagyobb részét felölelő, Krisztus Király vasárnapjával véget érő évközi idő.
Az egyházi ünnepeket két csoportba soroljuk.
Az ún. állandó ünnepek minden évben azonos naptári napra esnek (Karácsony).
A mozgó ünnepek évről-évre más-más napon kerülnek megünneplésre, mindig a hét azonos napjára esnek, és a Húsvét előtti vagy utáni valahányadik napon ünnepeljük őket. Maga Húsvét ünnepe mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap.

Az ünnepkörhöz tartoznak az alábbi napok:

Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap. Nevét onnan kaphatta, hogy az Egyház a húsvét környéki, évi egyszeri kötelező áldozás határidejéül valamikor ezt a napot adta meg. Sok templomnak ez a búcsúnapja.

Pünkösd mindig május 10-e és június 13-a között van. A húsvétot követő ötvenedik nap, a Szentlélek eljövetelének ünneplése mellett egyben a Katolikus egyház születésnapja, a májust ezért Pünkösd havának is nevezik.
Pünkösdkor váratlanul hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol Mária és a tanítványok ültek. Lángnyelvek jelentek meg és leszálltak a jelenlévőkre, akik ezt követően különféle nyelveken kezdtek beszélni. A népek meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti, ezért sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ószövetség idején aratási ünnep és a sínai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a naptárban. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is tehát mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325) határozata óta.
Liturgikus színe a piros, jelképei zöld ág és a rózsa. Árpád-házi Szent Erzsébet nevét sokszor említik a pünkösdi köszöntők szövegében, aki alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. Ilyenkor a búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár már több helyen elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyói búcsúra napjainkban is több százezren zarándokolnak el.

Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet.

Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja.

Úrnapja (Corpus Domini): a 13. század óta tartott mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök, amikor az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagy heti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak, ahol körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket - különösen a középkorban - nagy vigasságok követték, pl. feljegyezték, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint.

jnapu 1A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít. A magyar katolikus vidékeken e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön "a nagy idő", három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését.

Pünkösdi népszokások:

Katolikus területeken pünkösdkor galambot (Szentlélek szimbólum) bocsátottak szabadon a templomban, vagy égő kóccsomókat szórtak szét a lángnyelvek emlékére.
Az ablakokba, vagy a ház kerítésének lécei közé zöld ágakat, nyíló virágokat tűznek, azért, hogy a házba ne csapjon bele a villám.
Azokon a helyeken, ahol nem 1-re virradóra tették2 a lányos házakat díszítették fel zöld ágakkal, virágokkal, május fával. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

jnapu 2

A pünkösdi király és/vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt, a középkor óta vannak leírások, amikor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés (májuskerék mászás, bikafékezés, bothúzás, lóverseny,stb.) keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb, ki közöttük a ” király”. A győztes büszkén viselte „ hivatali ideje alatt” a pünkösdi király címet, ami bizonyos előjogokkal járt: ingyen ihatott a falu kocsmájában, „ alanyi jogon” részt vehetett mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. Hatalma néhol egy napig, máshol egy esztendeig tartott. Ezért a mondják, hogy: Pünkösdi királyság, nem nagy uraság! és  Rövid, mint a pünkösdi királyság.

jnapu 3Pünkösd volt a legényavatás ideje is, aminek lényege az volt, hogy ettől kezdve udvarolhatott, járhatott kocsmába meg bálba. A bálteremben letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra, az avatásra várónak azon kellett áthajolnia, és a legények sorra rácsaptak a fenekére. Azután annyit ihatott, amennyit bírt.
Ennek gyermekjáték változata amikor a fiúk gallyakat dugtak le a földbe, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között, és körül (mint a lovas kocsi versenyeken), miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket.

A 16. század óta a katonáknak a pünkösd volt a legkedvesebb ünnepe. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredek századonként májuskirályt választottak, akinek mindenkinek engedelmeskedi kellett, törvényt ült, ítélkezett, vigyázott arra, hogy a huszárok mulatozás és tánc közben az illem ellen ne vétsenek.

A pünkösdi királyné választáskor a falu leányai közül választottak egy hajadont, aki elsősorban erényessége (szelídsége, szerénysége, szemérmessége, szorgossága) miatt nyerte el a kitüntető címet. Bár falu szépe lett, de ezt belső jó tulajdonságaiból következőnek tartották,  nem szépségkirálynő választás volt. Koronája rózsából készült koszorú volt. Sok helyen a földesúr kisebb ajándékokkal látta el őt és családját. A lányok hajnalban a fehér lepedővel harmatot szedtek, s megfürödtek a patakban. Az állatokat zöld ággal ékesítették és az „életvesszővel” meg is veregették őket.
jnapu 4A leánykák pünkösdi királynéjárással ünnepeltek. Egy kisebb virágkoszorúval megkoronázott leány arcát elkendőzték, feje fölé nagyobb társai selyemkendőből baldachint tartottak, így jártak köszöntőjükkel házról házra. Énekeik a pünkösdi ünnephez kapcsolódtak, végül a kicsi királynét derekánál fogva magasra emelték és elkiáltották magukat: Ekkora legyen a kendtek kendere!
1998-ban ismét felújították a Pünkösdi királynézás szokását Siklódon, amikor népviseletbe öltöznek a résztvevők, rúdra felkötött szőtteseket visznek magukkal, és énekelve vonulnak a falu utcáin. A bámészkodók közül valaki mindig megpróbálja ellopni a királynét, akit minden oldalról védenek a szokásban részt vevő fiúk. Miután bejárják a falut, szép időben a falu melletti rétre vonulnak, ahol különböző gyerekjátékokat játszanak. Ezután következik a tánc az erre az alkalomra feldíszített csűrben, a kicsidek itt, és hasonló alkalmakkor tanulták meg a helyi táncokat.

Itt a lehetőség, hogy a pünkösdi utazások alkalmával készült képeket elküldjétek a Honismereti Kihívásra a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.
http://www.eletfaprogram.hu/index.php/honismeret

Áldott Pünkösdöt kívánok mindenkinek, szeretettel!

Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője

Pilisszentiván, 2018. Pünkösd hava 17.


[1] A katolikus egyházi év Advent első vasárnapjával kezdődik és a következő év első adventi vasárnapját megelőző vasárnappal, Krisztus Király ünnepével zárul. Az ünnepek napjait természetesen a XIII. Gergely pápa nevéhez fűződő ún. Gergely-naptár szerint tartják.
[2] A május elsején állított fákat  pünkösdkor bontják le.

Forrás:

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó
Magyar Néprajzi Lexikon
Sebestyén Gyula: A pünkösdi király és királyné (Ethn., 1906);
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964);
Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak szerkezeti elemzése (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1977).

ÉTEL ÉS IRODALOM

eei

Megannyi magyar írónk nem csak az ízes ételekért rajongott, de  ihletet is merített az étkezés kultúrájából, így gondoskodva az olvasóközönség szellemi táplálékáról.
Az étel élvezete vagy az evésben rejlő erotika, de akár furcsaságok bekebelezése is gyakran felbukkan az irodalmi szövegekben.
Tavaly (2017) márciusban Az Írói fogások, áprilisban Az étkezés szerepe az irodalomban című időszaki kiállítás volt megtekinthető, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A kiállítás a sokszínű magyar irodalom gasztronómiai gazdagságát olyan témákon keresztül mutatta be, mint az étkezés és a szakralitás, az ételek és a nemzeti identitás, kitért a magyar irodalomban sokak által leírt éhezésre, koplalásra is (József Attila, Nagy Lajos, Móricz, Kassák).
Mi mindent jelenthet egy étel, egy étkezés az irodalmi szövegben? Segít-e egy regény megértésében, ha tudjuk, hogy mit vacsorázott a főhős?

Innen támadt az ötlet: tekintsünk át néhány művet a magyar irodalomból a teljesség igénye nélkül.

eei 1

Gyerekkorunkban hallhattuk/olvashattuk a Kőleves1 (a sikeres élethez jó adag leleményességre is szükség van, ha nincs nálad Nahrin Zöldségleves!), vagy a Terülj, terülj asztalkám!2 című meséket. Ez utóbbi kifejezést annyira átvettük már, hogy többnyire a mese eszünkbe se jut használatakor, különösen amikor a ,,terülj-terülj asztalkámról'' annyi finomságot eszünk össze, hogy Kis gömböcként el is gurulunk.

Nekem Krúdy a Boldogult úrfi koromban című kötetében található novellák okoztak olvasásukkor a legnagyobb gyomorkorgást, majd éjszakai evést. Az Isten veletek, ti boldog Vendelinek című belőle a legismertebb, még akkor is, ha valaki nem olvasta. Ebből az írásból készült Huszárik Zoltán Szindbád3 című filmjének híres éttermi jelenete, összeolvadó zsírcseppekkel a húslevesben, velős csontból egyben kicuppantott velővel....

,,Hozhatom a velős csontot, nagyságos uram?
- Valóban. Csak arra figyelmeztetem, Vendelin barátom, hogy kenyérszeleteket pirítsanak hozzá, mert a zsemlye ilyesmihez nem nagyon alkalmas. És forró legyen, mint a babám szíve!”4

A dzsentri-gavallér Szindbád arculatához hozzátartozik a rendszeres vendéglői étkezés és ivás.

Ezt a „magányos úri tor”-t, Tóth Árpád így írja le az Aquincumi korcsmában című versében:

„Vén sváb, csapláros úr, adj hűvös, méla bort
Mint künn az esti lég, mely bánatokkal ordas
Most asztalomra vén, nehéz kupákat hordass
Hadd ülök csöndesen magányos úri tort!”          

Móricz Zsigmond Tragédia novellája egy szerencsétlen ember sorsát meséli el, aki meghal a szemünk előtt, amikor egyszer végre életében jól lakhatna, a Kivilágos kivirradtig című regénye szintén egy végtelenített étkezés és ivászat.

eei 2Kosztolányi Dezső Omelette á Woburn írását akkor érezhetjük igazán magunkénak, ha keveredtünk már be külföldön puccos étterembe, ahol az étel nevéből nem tudtuk mit fogunk enni, ám evés közben azon járt az eszünk, ki tudjuk-e fizetni a számlát. Esti Kornél ugyanis pontosan így jár(t) a novellában: Svájcban gyorsan enni akart valami egyszerűt, de olyan helyre került, ahol egyszerre nyolc pincér szolgálta fel neki a megrendelt rántottáját. (Milyen jó, hogy a svájci jutalom úton velünk nem fordulhat elő ilyen!)

De nem csak az írásokban, az életben is összefonódik a gasztronómia és az irodalom.

Kosztolányi Dezsőék rendszeresen tartottak úgynevezett gúnyvacsorákat, amelyeken elegáns étkészletből a legigénytelenebb/elrontott ételeket (ragacsos galuskát, vizes köménymaglevest) tálaltak fel. A vendégek megilletődve, de a lehető legjobb modorban dicsérték a fogásokat, míg ki nem tört a röhögés, és a vendéglátók leleplezték magukat, majd jött a rendes vacsora.

Móra Ferencné Wallershausen Ilona már 1922-ben kiadott egy kötetet Szegeden Mit főzzünk? címmel, de az 1928-ban megjelent szakácskönyve volt úttörő, az első olyan kötet a magyar kulinária történetében, amely ismertette a pontos anyagmennyiséget és az elkészítési időt. Móra Ferenc háborgott az ötlet hallatán, és úgy vélte, neje megirigyelte irodalmi sikereit. Móráné előszót is kért az urától, de az író nem vállalta, ezért  a számos kiadást megért könyv Móra közreműködése nélkül jelent meg.

Irodalmi vonatkozása van a közkedvelt Gundel-palacsintának, amit eredetileg Márai Sándor felesége, Matzner Lola talált ki, de legalábbis ismertetett meg az úri közönséggel. Az egyik Márai-darab premierjét követően,  a Gundel étteremben tartották a bankettet. Márainé egy régi családi recept alapján saját kezűleg készíttette el a desszertet, ami annyira ízlett Gundel Károlynak5, hogy Márai palacsinta néven felvetette az étterem étlapjára. Az 1949-ben az államosított étteremben Márai neve (emigrációját követően) még étlapon sem jelenhetett meg, így Gundel palacsintaként került a gasztronómia palettájára. A Gundel palacsinta a mai napig az egyik legkedveltebb desszert Magyarországon, de sok féleképp variálják. Az eredeti recept szerint cukrozott narancshéjjal, rumba áztatott mazsolával készülő diókrémet töltenek a palacsintába. A látvány miatt gyakran flambírozva szolgálják fel, ami eltér az eredeti recepttől.

A székelykáposztát sokan székelyföldi ételnek gondolják, pedig egy ízig-vérig pesti recepttel van dolgunk, amely a 19. század első felében jött létre. Az urbánus legendák több verzióját ismerik a történetnek, de abban megegyeznek, hogy Székely József fő levéltáros és Petőfi kései órán tért be a vendéglőbe6, ahol már csak maradék volt (egy kis pörkölt, egy kis párolt káposzta). A leleményes vendéglős ezt borította egybe és főzte össze, ami annyira ízlett a kései vendégeknek, hogy felkerült az étlapra Székely káposztaként, így külön írva és nagybetűvel.

eei 3

A Dobos torta története nem irodalmi eredetű, de a magyar gasztro-történelem híres esete. Dobos C. József régi cukrászcsalád sarja volt, dédapja II. Rákóczi Ferenc fejedelem kastélyában volt szakácsmester. Ő maga az Andrássy grófok családi konyháin tanult cukrászmesternek, már 31 évesen megnyitotta első budapesti üzletét, ahol saját készítésű süteményeit árulta. Az arisztokrata és jómódú polgári családok körében hamar divat lett „a Doboshoz” járni.
1884-ben állítólag a Dobos cukrászat egyik vajat köpülő inasa véletlenül porcukrot tett a vajba só helyett, ami akkoriban a vaj tartósítását szolgálta. Dobos mester megkóstolta, és igen ízletesnek találta az „elrontott” vajat, és ahelyett, hogy kidobta volna, kísérletezni kezdett vele, így alkotta meg az akkor hatalmas újdonságnak számító főzés nélküli vajas krémet, ami a kor tartósítási lehetőségei mellett is sokáig elállt. Addig csak a tejszínhabbal, tejhabbal dúsított főzött krémeket ismerték és használták, melyeket nem lehetett sokáig tárolni.
1885-ben, Budapesten, a mai Városligetben megrendezték az első Budapesti Országos Általános Kiállítást, ahol Dobosnak saját pavilonja volt. I. Ferenc József és Erzsébet királyné elsők között kóstolhatták meg ezt a tortát, ami merőben különbözött a kor torta divatjától. A dobos torta 5 réteg habkönnyű piskóta lapból, vajas csokoládé krémből, és a tetején roppanós karamellből állt „mindösszesen”.
A másik újdonsága az volt a tortának, hogy a piskóta tésztához olvasztott vajat kevert, amitől az krémszerűbb, a tortalapok pedig porhanyósabbak lettek.
Dobos fáradhatatlanul dolgozott a torta tökéletesítésén, alapanyagot, időt és energiát nem sajnálva tesztelte a különböző verziókat, hogy megtalálja az ideális alapanyag-kombinációkat. A végső recept olyan népszerű lett, hogy naponta szekérszámra szállították a cukrászatából az eredeti DOBOSt. Sokan próbálták megszerezni/ellopni a Dobos torta receptjét, rengeteg hamisítás is történt. A mester csak halála után, végrendeletében tette közzé a receptjét.

A kuglófot, ezt a (fém- vagy cserép-) formában sütött édességet sokféleképen készítik: élesztővel, vagy sütőporral, mazsolával vagy kakaótól márványosan, kicsibe, nagyba, de ami azonos az a sapkaszerű forma. Az egyik történet szerint a sütemény Ausztriából származik, amikor sikerült visszaverni a törököket Bécs kapujából, és ennek örömére készített az udvari cukrász egy török turbán formájú édességet, a kuglófot.  Másik legenda szerint a Betlehemi Három királyok mikor megpihentek, egy francia(?) kisfaluban Ribeauvillében Kugel nevű pék kínálta meg ezzel a süteménnyel a fáradt utazókat.
Az első történetnek van nagyobb valószínűsége, mert a szó német eredetű, kortól, nyelvjárástól függően több formája is van : Gugelhupf, Gogelhopf, Kugelhopf.

eei 4A világirodalomban is találunk példát arra, hogy író tett világhírűvé egy ételt, mint Proust, akinek kedvenc édessége volt a madeleine. Az eltűnt idő nyomában ez a süti7 váltja ki az emlékeket, és mintegy varázsütésre hozza elő a múltat. Ezt az akaratlan emlékezést a regény nyomán Proust-jelenségnek nevezik. A regény megjelenése óta eltelt bő száz évben számtalanszor idézték a híres teasüteményes jelenetet, de tudományosan eddig még nem bizonyították be, hogy az emlékezés valóban így működne.

Ha valaki szeretne többet olvasni a témában, ajánlom Szellem a fazékból - Gasztro történetek című könyvet Vinkó József tollából

Pilisszentiván, 2018. Ígéret hava 01.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfaprogram Honismereti- és
Kultúra szirmának vezetője

Aki szeretné elkészíteni, itt a Francia madeleine receptje:

Hozzávalók: 2 tojás, 1 rúd vanília/1 zacskó vaníliás cukor, 1 citrom, 13dkg cukor, 10dkg liszt, 1 mokkáskanálnyi sütőpor, 13dkg vaj

Simára keverjük a tojásokban a cukrot, belekaparjuk a vaníliát, hozzáreszeljük a citrom héját. A liszttel kevert sütőport a tojásos keverékhez adjuk, majd a vajat is.  A madeleine - forma mélyedéseibe 3/4-ig töltünk a masszából. 190 fokra előmelegített sütőbe tesszük, amikor már szép barnák (kb. 10 perc) kivehetjük, és már fogyasztható is.

Elkészítés ideje: 35 perc.


[1] Magyar népmese  https://www.youtube.com/watch?v=Al4DpKBL8o4
[2] Grimm mese
[3] A Szindbád 1971-ben bemutatott színes, magyar filmdráma Huszárik Zoltán és Sára Sándor közös alkotása.  Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek felhasználásával készült, aki gyermekkorának kedvenc olvasmányából, Az Ezeregyéjszaka meséiből kölcsönözte Szindbád nevét. Az arab mesehős hét utazást tett meg, Krúdy Szindbádjának – aki tulajdonképpen az író alteregója – utazásai öt könyvben adták ki. 1911-ben az első Szindbád ifjúsága és utazásai címmel, a Francia kastély 1912-ben, 1915-ben  a Szindbád: Feltámadás című kötet jelent meg. Az 1920-as években írt Szindbád-novellákat a Szindbád megtérése című kiadvány tartalmazza, míg  az utolsó Szindbád-regény címe: Purgatórium.
[4] Huszárik Zoltán Szindbád (1971)
[5] Gundel Károly vendéglős és gasztronómiai művek írója (Budapest, 1883. 09. 23. – Budapest, 1956. 11. 28.).
[6] Komló-kert és az Arany Sas fogadó is előfordul a történetekben, mint helyszín.
[7] Nagyon egyszerű sütemény, amit egy kagyló alakú, madeleine formában, készítenek. Magában is nagyon finom, de baracklekvárba vagy csoki krémbe mártogatva az igazi.

forrás:

https://pim.hu/hu/kiallitas/iroi-fogasok#
https://kronika.ro/eletmod/a-legendas-szekelykaposzta-es-tortenete/print
http://doboscjozsefnyomaban.blogspot.hu/p/dobos-torta.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap

Képek:

Magyar Népmesék: a Kőleves
http://boldogsagakonyhaban.blog.hu/2015/02/08/francia_teasutemeny_azaz_madeleine_tobbfele_izben
http://vilagevo.hu/2010/11/18/hozhatom_a_veloscsontot_nagysagos_uram
Balkányi László / We Love Budapest/ Szellem a fazékból - Gasztro történetek

JELES NAPOK: A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA 2018

jn amkn 2018

„Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más.”

(József Attila)

Életünket végigkíséri az irodalom, ha bevalljuk, ha nem. Az iskolában lehet, hogy nem szerettük, mert nehéz volt, esetleg nem tetszett egy-egy vers, vagy csak inkább annak elemzése. Mégis mindenkit megérint, mert van kedvenc szerzőnk, könyvünk, regényünk, versünk, mert a pillanatnyi boldogság, a szerelmi csalódás, vagy a veszteség érzete egyformán megszólal a líra nyelvén.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Amikor ez az ünnep született, az ugyanezen a  napon született Márai Sándorról, aki 1948-ban elhagyta hazáját, mélyen hallgattak. Tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ezért - is, valamint, mert nincs ilyen - talán jobb volna a Magyar Irodalom Napjának nevezni a mai napot. A költészet és a próza biztosan nem tiltakozik. Írásomban megemlékezem irodalmunk mindkét nagyságáról.

A Költészet Napja alkalmából minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal-, versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Diákok, vagy kortárs szerzők tolmácsolják a költeményeket.

jn amkn 2018 1

Idén - többek között- a poet.hu irodalmi portál pályázatot hirdet a magyar költészet napja alkalmából, amin regisztrálás után lehet részt venni egy verssel. A pályázati kiírás itt található: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/ervdocidweburlap/7085D42C5640930CC125823C0060A1F3

A Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó is kiírt pályázatot, a VERSMARATON kísérőrendezvényeként. Itt a kortárs magyar költészet népszerűsítéseként Az év versei 2017 kötetekben szereplő bármely vers megzenésítésével lehet részt venni. http://magyarnaplo.hu/hanghordozok/

A költészet napjának legnagyobb ünnepe az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Versmaraton, ahol a Magyar Napló Kiadó által megjelentetett Az év versei 2018 antológiában szereplő 100 költőből 58 személyesen és többen telefonon is részt vesznek a 12 órán át tartó felolvasáson, amelyen a legfrissebb költeményeiket ismerhetjük meg személyesen a költők előadásában. Az MTVA irodalmi műsorvezetői pedig néhány kérdés erejéig szóra is bírják a szerzőket.
2018. április 11. (szerda) 9.45 és 22 óra között folyamatosan ingyenesen látogatható!
Helyszín: Akvárium Klub 1051 Budapest, Erzsébet tér 12.
Országosan kiemelt rendezvények emlékeznek meg a Költészet Napjáról, válogathatunk belőle bőven.

A születésnapjukon emlékezzünk meg a magyar irodalom két csillagáról.

jn amkn 2018 2Márai Sándor magyar író, költő, újságíró Kassán született 1900. április 11.-én, márai Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. Kevéssé ismert, hogy Radványi Géza1 filmrendező bátyja.
Élete a 20. századi magyar írók között az egyik legkülönösebb, már a 30-as években korának legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Szerelem fűzte korának két ismert színésznőjéhez, Tolnay Klárihoz és Mezei Máriához, melyet műveiben élt meg igazán. Tolnayhoz fűződő romantikus barátságát az Ismeretlen kínai költő-től tíz vers tanúsítja, amelyeket sokáig csak a színésznő olvashatott el. Sirály című műve Mezei Máriához fűződő különös szerelem történetéről szól.
Amikor 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem volt szabad állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé vált műveinek hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig nem járul hozzá művei kiadásához és előadásához. Márai Sándor hosszú, de - József Attila szerű- lelki gyötrelmekben bővelkedő életet élt. 1989. február 21.-én San Diegóban, 89 éves korában önkezével vetett véget életének.
Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el, és egyre növekszik népszerűsége, életművét 1990-ben  posztumusz Kossuth-díjjal2 jutalmazták.

jn amkn 2018 3

József Attila - Máraihoz hasonlóan- posztumusz Kossuth (1948)- és posztumusz Baumgarten3 díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága /tragikus balesete körül is találhatóak ellentmondások.
A szegedi egyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként eltanácsolták a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be,  Bécsben majd Párizsban a Sorbonne-on tanult. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását. Franciaországi tanulmányai során ismerkedett meg François Villon költészetével, amely nagy hatással volt rá. Műfordítói munkássága is jelentős, Villon verseinek magyar változatai is megjelentek, a szomszédos országok kortárs lírájának fordításai mellett.
Költészete kezdetben a Nyugat hatását mutatja, majd a harmincas évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai szemlélet jellemzi. 1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit, melyekben egyszerre van jelen a világgal való ösztönös kapcsolattartás és a szigorú, önelemzésre is kész tudatosság.
Zaklatott magánéletét érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen életvezetése oda juttatta, hogy összeomlott az idegrendszere. A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt.
Mindössze harminckét évet élt, a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. A második világháború után a magyar szocialista költészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált.

jn amkn 2018 4Népszerűségét bizonyítja, a Madách Színház által 2012-ben bemutatott: Az Én, József Attila musical, mely azóta is műsoron van. Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston műve a Madách Musical Pályázat legjobb hét versenyműve között végzett. Az alkotók József Attila életének sorsdöntő eseményeit állították színpadra, az első felvonás a költő és nagy szerelme, Vágó Márta története, a második felvonás bemutatja utolsó, betegséggel folytatott küzdelmes évét, és a közben Kozmutza Flórával4 kialakult kapcsolatát.

1962-ben ezt írta Pilinszky János József Attila emlékkönyvébe c művében:

"Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.
Mozarti tehetség volt: a legbonyolultabb és a legegyszerűbb, a legmélyebb és a legtörékenyebb, a legsúlyosabb és a legáttetszőbb. Ady titáni erőfeszítése után ezért vették őt észre oly kevesen. A legkülönbeket az emberek mindig rossz irányból várják. Neki nem voltak fejedelmi pózai, mint Adynak; nem ismerte a romantikus díszeket; legmerészebb kísérleteit is a tökélyig megoldotta. Sorsa a legkülönbekével rokon: Hölderlinével, Kafkáéval, Jézuséval. Huszonöt évvel halála után még ma is ő a legmodernebb költőnk."

Legjobban úgy tiszteleghetünk emlékük előtt, hogy olvassuk műveiket. Tegyük hát, és nem csak a költészet napján!

Pilisszentiván, 2018. 04.10.
szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Radványi Géza (Grosschmid Géza, Kassa, 1907. szeptember 26. – Budapest, 1986. november 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, író, publicista. Legismertebb filmjei: Egy asszony visszanéz (1941) , Valahol Európában (1947), Circus maximus (1980)
[2] A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
[3] Baumgarten Ferenc Ferdinánd, (Budapest, 1880. november 6. – Ótátrafüred, 1927. január 18.) magyar esztéta, műkritikus által alapított irodalmi díj és jutalom. Kiosztója a Baumgarten Alapítvány.
[4] A későbbi Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra Emília: gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár. Szabó Lőrinc múzsája is volt. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nagy tiszteletben álló főigazgatója volt.

forrás:

http://montazsmagazin.hu/a-magyar-kolteszet-napja-aprilis-11/
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/jozsef_attila_szuletesnapja__1905_a_kolteszet_napja_magyarorszagon
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Tamás Attila szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
Tóth László: Nap. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat  Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat 2000. 4. sz.
http://cultura.hu/aktualis/tolnay-es-marai-oszinten/

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok