Menu

just logo uj     nahrinlogo   aphrodite hotel

emk jelentkezes

A+ A A-

NÉPEK KONYHÁJA - MEDITERRÁN KONYHA 6 - Kóser konyha

nyit 1

A kóser konyha különlegessége abban rejlik, hogy ez tartalmazza talán a legtöbb előírást az ételek elkészítésére és tálalására vonatkozóan.

Kóser, kasrut, más írásmóddal kasrút vagy kasrúsz a héber: „alkalmasság”, „megfelelés” szóból származik, ez az étkezési előírások gyűjteménye a zsidó vallásban. Az ezzel kapcsolatos szabályok Mózes I., II., IV. és V. könyvében találhatóak. Többször megpróbálták már a törvényeket az egészséges életmód elveivel magyarázni, a vallásos zsidók számára azonban elegendő az a magyarázat, hogy a törvényeket Isten rendelte el. Ugyanakkor az tény, hogy a pusztában való vándorlás idején csak a tisztasági szabályok betartásával lehetett megelőzni a járványokat. Majd később a középkorban is a Tóra szigorú higiéniai szabályainak köszönhetően a zsidók sok betegségtől menekültek meg, amit a szemükre is hánytak.

Amerikában vagy Angliában napjainkban nagy a kóser ételek iránti kereslet akár a nem-zsidók körében is, mivel az előállításkor igen magas egészségügyi elvárások vannak.

Az előírások szerint nem elég csak kóser alapanyagokat beszerezni. Az elkészítés során is számos szabály határozza meg, miben, mit és hogyan süssünk-főzzünk, ha kóser ételt szeretnénk enni. De az elkészített ételek fogyasztásának és körülményeinek is meghatározott sorrendje van. Haladjunk sorban.

A zsidók számára fogyasztható = kóser ételek eredete az ókori Izraelig nyúlik vissza, és sajátosságai a Biblia számos vallási előírásában gyökereznek. Az előírások többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza, és ezekhez a vallásos zsidó családok ma is ragaszkodnak.

Ahhoz, hogy a kóser alapanyagokból elkészített étel kóser legyen, arra is szükség van, hogy kóser tűzhelyen, illetve sütőben, kóser edényekben készüljön az étel. Fontos, hogy a tüzet zsidó gyújtsa be, még akkor is, ha a főzés további szakaszait olyan végzi aki nem zsidó. A gáz- és a villanytűzhely, valamint a villany- és a mikrohullámú sütő könnyen kóserolható szakember által, de a kerámia és az indukciós lap nem, ezek nem lehetnek részei egy kóser konyhának.

Érdekesség: Az 1950-es évek Izraeljében ritkaságnak számított a sütő, ezért német és kelet-európai mintákon alapuló edényt terveztek, melyben lehetett a gáztűzhelyen sütni. (Bár az 1970-es években népszerűségét vesztette, a mai napig forgalmazzák izraeli vállalatok, mert elsősorban a peszáchi időszakban még mindig népszerű, mivel azok, akik nem kóserolják ki a sütőjüket peszáchra, szívesen alkalmazzák ezt az ötletes, középen lyukkal ellátott alumíniumedényt.) Az anyaga és a középen levő lyuk egyaránt a jó és egyenletes hő elosztást biztosít, egy kerek fémlap pedig éppen a kellő mértékben tartja távol a tűztől az edényt ahhoz, hogy ne éghessen meg a benne készülő finomság. A csodaedény (szir pele) tetején apró lyukak vannak, melyek lehetővé teszik a felesleges gőz távozását, ez a mai elektromos cirkotopf elődje. A végeredmény: 40-50 perc alatt elkészülő, magasra megemelkedő, levegős sütemények, de készülhet benne zöldség, kugli vagy húsétel, esetleg egytálételként rakott zöldségfélék.

Alapanyagokkal kapcsolatos előírások
Vannak olyan alapvető élelmiszerek, melyeket kósersági igazolás nélkül vásárolhatók, mint a liszt, a cukor, a só, a tiszta étolaj, a zöldségek és a gyümölcsök, a tojás.

Ugyanakkor...

torahkommm

Mivel alapvető tilalom vonatkozik a csúszómászókra, rovarokra, bogarakra, melyek fogyasztását öt helyen is tiltja a Tóra, és utálatosságoknak nevezi azokat, ezért különös figyelemmel kell ellenőriznünk azokat az élelmiszereket és alapanyagokat, melyek ki vannak téve annak, hogy bogarak költözzenek beléjük, mint a liszt. Felhasználás előtt a lisztet apró lyukú szitán át kell szitálni. Izraelben nagyon elterjedt a jól lezárt nejlontasakban árult, előre leszitált liszt, ami ugyan drágább, mint a „sima”, de egyszerűbb a használata.

Vagy a gabona-, és a hüvelyes termések, mely élelmiszerek is lehetnek bogarasak. Felhasználás előtt alaposan át kell válogatni és bő vízben kell átmosni őket. Érdemes szorosan lezárt edényben tárolni ezeket a hozzávalókat, hogy a lehető legkisebb legyen a fertőződés veszélye.

Zöldségek, gyümölcsök esetében is nagy gonddal kell eljárni. Pl.: a salátaleveleket áztatás után, fény felé fordítva egyesével át kell nézni. Az erősen zárt levélzetű káposztának elegendő csak a külső, szétálló leveleit ellenőrizni. A petrezselymet és egyéb zöldfűszereket vízbe áztatás után át kell vizsgálni.

A gyümölcsök közül az eper, szeder, málna és rokonaik igényelnek alapos áztatást és vizsgálatot, a bogyós gyümölcsöket (meggy, cseresznye), illetve a datolyát és fügét pedig a bennük élő kukacok miatt kell átnézni.

Friss hal esetében is alaposan át kell nézni az árut, mert a bőr alatt, illetve a kopoltyúkban férgek élősködhetnek. A hal nem igényel kóser vágást, és kivéreztetni sem kell, de csak azok a halak kóserek, melyeknek van uszonya és pikkelye is (pl. busa, ponty, sügér, pisztráng). Ha csak az egyik feltétel teljesül (pl. harcsa, angolna), akkor a hal nem kóser. 

A halat nem tekintik húsnak, ezért készülhet akár a tejes edényben is. Szfárádi zsidók azonban nem fogyasztanak együtt halat és tejtermékeket. Fontos szabály, hogy halat nem eszik együtt hússal. Halétel után el kell mosni a tányért és az evőeszközöket, amennyiben húst kívánunk enni belőle a továbbiakban. A piacon árusított halat érdemes egészben megvásárolni, és otthon, kóser késsel feldolgozni.

tojas

A tojást felhasználáskor üvegpohárba törik a tojást, és alaposan megnézik minden oldalról, mert ha a sárgájában piros pötty lenne, akkor a tojást ki kell dobni, a poharat pedig ki kell mosni, mielőtt újabb tojást törnek bele. A fehérjéből eltávolítható kézzel a piros rész. A barna héjú tojásban gyakori a vérpötty, a fehér héjú tojásban nagyon ritkán található. Ha kemény tojást készítenek, páratlan számú tojást tesznek a lábosba, azon az alapon, hogy a többségi elvet követik, vagyis ha a tojások többsége kóser, akkor mindet felhasználhatják.

A hús és a tejtermékek, valamint bármi, ami szőlőből készül (bor, konyak, szőlőlé, borecet), illetve a feldolgozott élelmiszerek már kizárólag kósersági igazolással használhatók.

A zsidó ételekre három fő törvény vonatkozik

Csak kóser hús fogyasztható! [ Mózes V. könyve 14,3-5]
Ez a törvény a különböző állatok húsát tiszta (kóser) és tisztátalan, tiltott (tréfli/teréfa) húsokra osztja. A tréfli jelzőt, olyan élelmiszerre, és eszközre használják, amely a zsidó étkezési törvények (kasrut) szerint rituális szempontból nem tiszta vagy nem megfelelő, és ezért zsidók számára nem használható. A teréfa tehát a kóser (megfelelő) ellentéte.

Isten, aki ismeri az ember eredendő természetét -, megtiltotta minden(!) ragadozó állat-, valamint 24 ragadozó madár húsának elfogyasztását. (a tíz fogyasztható állat, mind  növényevő), mert ha nem ilyen állatoknak a húsát ennék, magunkba szívnák azok kegyetlen vonásait.

Tisztátalan az elejtett és széttépett állatok húsa, a disznó, a nyúl, a teve és a ló húsa.
A marha, a szárnyasok (a strucc kivételével), a bárány és a kecske viszont kóser húsnak minősülnek, és a halak közül azok, amelyek uszonnyal és pikkellyel rendelkeznek. (Ezért nem ehető például a harcsa és az angolna, illetve a tengeri halak jó része).

Az állatnak annyira egészségesnek kell lennie, hogy elviekben még egy évet élhessen. Ezért is vitatkoznak a rabbik a mai napig azon, hogy kóser-e a tömött liba, és jó-e a kövér libamáj.

Az étel több ok miatt válhat tréflivé. A kagylók és a sertéshús például mindenképpen tilalom alá esnek. A disznóé olyan mértékben tisztátalan, hogy igazából hozzáérni sem szabad!   Hibás testfelépítésű és beteg állatok fogyasztását szintén tiltják az étkezési törvények. Ugyanebbe a kategóriába esik a nem megfelelően levágott állatok húsa, vagy az olyan hús, amelyet megfelelően vágtak le, de a későbbi vizsgálat során elváltozásokat tapasztaltak az illető állat belső szerveiben.

A húst vérteleníteni kell! [Mózes V. könyve 12,16]
A csak kivéreztetett hús fogyasztható, ezt úgy érik el, hogy az állat szíve még javában dobog, mikor elvágják annak torkát. Ezért az állat levágását csak képzett szakember (sakter) végezheti - egyetlen vágást ejt, hogy az állat minél kevesebbet szenvedjen.
A törvény azt is előírja, hogy a húsokat fél óráig vízben, egy óráig sóban kell áztatni, majd háromszor kiöblíteni, hogy minden vérrög kioldódjon belőle.

A tejes és a húsos ételek különválasztása [Mózes V. könyve 14,21]
"A gödölyét ne főzd meg anyja tejében." ez a vallási törvény, amely Mózes könyveiben, a Tórában háromszor is olvasható, különíti el a tejes ételeket a zsírosoktól. Tehát húsfélét nem szabad együtt tárolni, főzni, vagy akár egyszerre enni a tejtermékkel, ugyanis, az ember gyomrában sem szabad találkozniuk. Ezenfelül az ilyen ételek elkészítéséhez használt edények is elkülönülnek, sőt, azok az eszközök is, amelyeket az elkészítésük, vagy fogyasztásuk során igénybe vesznek. Ilyen pl. konyharuha, abrosz, sótartó, kenyérkosár stb. Ezek a konyha különböző helyeire kerülnek a tárolás során is, és a mosogatáskor is külön medencében tisztítják őket.

Vannak azonban olyan ételek, amelyek sem a húsos-, sem a tejes kategóriába nem tartoznak, ezek a párvék (párosak), amik mindkét ételcsoporttal vegyíthetők. Párvé például a kóser halak, a tojás és minden olyan dolog, ami a földből terem (pl. zöldségfélék, magvak, gyümölcsök, cukor, só, kávé stb.).

Találtam egy kóser termék listát (ugyan 2015-ben készült) mely pontosan rögzíti az egyes alapanyagok kósersági kitételeit.  Akit érdekel megtekintheti itt: https://docplayer.hu/280257-A-magyar-koser-kozpont-termeklistaja-2014-15-re.html

A fő törvények mellett más szabályok is hatottak a zsidó ételek kialakítására, melyek többsége az ünnepekre illetve ünnepi ételekre vonatkoznak.

Mivel Sabbath-kor (szombat) munka tilalom van, ezért főzni sem lehet, kedvelt s talán a legismertebb étel készül a sólet. Ennek nyersanyagait (a babot és a füstölt húst) már pénteken összeállítják, és a kemencében, vagy forró téglák között mintegy 12 órán át lassan készítik.

solet

Kevéssé ismert, hogy az askenázi zsidók híres babból készült egytálétele a sólet francia eredetű: ez a Cassoulet. Talán a leghitelesebb története a százéves háború (1337-1453) idejéből származik, amikor Castelnaudary városa angol ostroma alatt volt, és a várban található maradék élelmiszert (bab, kolbász, hús, stb) összegyűjtötték és egy hatalmas bográcsban megfőzték a katonáknak. Ennek köszönhetően képesek voltak legyőzni a betolakodókat és megvédeni a várost.

Az ünnepi ételhez hozzátartozik a hidegen összeállított hagymás-májas tojás, és az almás kugli is, na meg természetesen a hangulatos gyertyafény és a szertartás, ami tovább emeli az ünnep fényét.

A szombat előestéjén - azaz péntek este - töltött halat, és kalácsot illendő fogyasztani.

A szombati és az ünnepi lakomák fényét különösen a hétköznapok szegényes táplálékához mérten tudták értékelni a régiek. A hagyományos vallási közösségben élők napjait kitöltötte a sokszor lelket ölő robot. A házalók, utazó ügynökök (handlé) heti munkájukat elvégezve csak péntek délután értek haza, hogy az ünnep kimenetele után újra hátukra vegyék szegényes árukészletüket, s hogy tovább folytassák fárasztó és olykor veszélyes munkájukat. Így a szombatnak és a zsidó esztendő minden más nevezetes napjának megvolt a maga sajátos, igencsak bőséges étrendje.

Az egész hét jóformán a szombatra való készülődés jegyében telt el: a jobb falatokat szombatra tette el a hagyományos zsidó. Ezt így mondták jiddisül: lekóved sábesz, vagyis a szombat tiszteletére. Péntek este, az ünnep beköszöntésekor az asztalon két hosszúkás barchesz (fonott kalács) feküdt, hogy ilyenkor többet és jobbat egyenek. Előételnek halat ettek (a hal a szaporaság jelképe). Szombaton hagymás-májas tojás (ezt hidegen is összeállíthatták) volt az előétel, a sóletet főételként tálalták, majd az almás kugli zárta a sort. A szegények asztalára is került szombatonként sólet, legföljebb kevesebb és gyengébb minőségű hús főtt a lábas fenekén.

Ahogyan megvannak a sabbath tradicionális ételei, úgy a többi ünnepnek is megvannak a maga ínyencségei.

roshasana menu

 A zsidó új év /rosh hashana/ az alma körül forog, mézes sárgarépa főzeléket esznek és a kerek újévi kalácsot, amit mézbe mártogatnak,  mert ez az ünnep arról szól, hogy édes,  gördülékenyen és kerek új évük legyen.

Hanuka-kor, azaz a csodálatos módon nyolc napig égő olaj ünnepén, kétféle étkezési hagyomány létezik: az olajban sütött finomságok fogyasztása az olaj csodájához kapcsolódóan, diós és gesztenyés süteményeket, fánkot, lángost és palacsintát is sütnek. A tejes ételek evése pedig a bibliai Jehudit történetéhez köthető, aki a görögök elleni harc idején sós sajtokkal etette meg a görög hadvezért. Majd amikor az megszomjazott, erős bort hozott neki, aki a sok alkoholtól elálmosodott és gyanútlanul lefeküdt aludni. Az asszony pedig egy karddal levágta a görög fejét. A vezér nélküli megszállók elmenekültek júdeai Betuliából, így kapcsolódott össze az olajban sült- és a tejes ételek sor

Spanyolországban például sajtot adnak az élesztős tésztához. A közép-európai zsidó közösségekben a lekvárral töltött fánk népszerű. Indiában mézzel, vagy cukorral édesített, élesztős tésztát készítenek, melyhez tejet és vajat is adnak.

Azokon a területeken, ahol az olíva olaj nem volt elérhető, csirke-, vagy libazsírt használtak a sütéshez, így viszont nem lehetett tejtermékkel gazdagítani a fánkokat. Ezeken a tájakon a reszelt krumpliból és tojásból készült latkesz (almalepénykék) és egyéb, nemtejes ételek váltak a legnépszerűbb hanukai fogásokká. Ma, amikor bőségesen állnak rendelkezésünkre a különféle növényi olajok, természetesen ezeket az ételeket is készíthetik tejtermékekkel gazdagítva.

PesachTable

Tipikusan húsvéti (Pészah) ételek pl. a borscs, a főtt marhahús, és az ízletes borral, és dióval vagy gesztenyével ízesített sütemények. Ilyenkor az Egyiptomból való szabadulás ősi évfordulóján ugyanis tilos a kovászos étel fogyasztása, sőt, az ünnep nyolc napján a ragyogóan kitakarított otthonokban külön erre a célra használt edényekben kell főzni. Ezeket az eszközöket soha máskor nem használják, és a kovásztalan kenyeret is olyan edényben készítik, amelyben soha nem készül más étel. A híres - levesbetétként is használatos - kovásztalan maceszgombóc a húsvét (ez esetben természetesen nem Jézus feltámadását jelzi, hanem az egyiptomi kivonulást), a peszah egyik tradicionális eledele.

A Sátrak ünnepén (Szukkót: Izrael legnagyobb örömünnepe szeptember végén. 7-9 napos az aratás, betakarítás végének ünnepe.) és a Tóra ünnepén (Szimchat Tóra: A Szukkót utolsó szombatja, amikor befejeződik a Tóra felolvasása, és a következő héten kezdik elölről) feltálalt liba/kacsapecsenye, töltött káposzta és flódni, ami mákkal, dióval, almával, szilvalekvárral töltött zserbószerű sütemény. A libát százféleképpen el tudják készíteni, egyik változat finomabb, mint a másik, de a csúcs a töltött libanyak.

latkesz

Flódnit egyébként purimkor (zsidó farsang) pészah idején is esznek, amikor a farsangi süteményekből kóstolót illik küldenie a rokonoknak, ismerősöknek a szorgos háziasszonynak, ezért mindig nagy sütés-főzés veri fel a házat.

A zsidó sütemények nem annyira krémesek és habosak, inkább dióból, mandulából, szárított gyümölcsökből készülnek. Az esküvők jellegzetes süteményét, a cimeszt például apróra vágott szárított gyümölcsökből sütik, majd fahéjjal és cukorral ízesítik, de nagyon finomak a rétesek és a kuglik, a különböző alapanyagokból sütött kalácsok is.

A negyvennapos böjt és a gyász idején elsősorban tejes ételeket fogyasztanak, de mivel a hagyomány szerint a Tóra olyan tápláló, mint a kisgyermeknek a tej, tejes és túrós ételek kerülnek az asztalokra.

Fontos még a bor, illetve a borból készült termékek (pl. ecet) kósersága. A bor legalább annyira szigorú felügyeletet igényel, mint a hús. A vallásos zsidó nem fogyaszthat akármilyen szeszes italt. Az ókori zsidó hagyomány szerint az úgynevezett nészech (pogány áldozati célra szánt) bor fogyasztása, vagy akár hasznosítása is szigorúan tilos. A Talmud azonban ezt az előírást kiterjesztette a nem zsidók által használt minden borra, amely nem feltétlenül ezt a célt szolgálta. (Az ilyen bor neve héberül sztám, vagyis általános borféle.) Ennek hátterében azt a feltételezést találjuk, hogy a bor esetleg bizonytalan, netán idegen, kultikus célra beszentelt szőlőtábláról származott. Így azután a kóser bor csakis folyamatos ellenőrzés mellett készülhet. Az ortodox zsidók mindmáig arra törekednek, hogy lehetőleg még a szőlőt is maguk műveljék meg, s hogy a mustot és a bort maguk készítsék el. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a kóser bor egészen biztosan szőlőből készül...

Miután nagy műgonddal és odafigyeléssel elkészítették az ételt, az sem mindegy, hogyan fogyasztják. Az ortodox zsidók minden étkezés előtt háromszor leöblítik tiszta vízzel a bal, majd a jobb kezüket és szájat is öblítenek. Az asztalnál először egy falat kenyeret vesznek a szájukba, csak utána szólalnak meg.

A kenyér, a tejes és húsos ételek között választóvonal, de egyáltalán nem mindegy, mennyi idő telik el a fogyasztásuk között; kemény sajt után például csak hat óra múlva lehet húst enni. Egyetlen felmentés van a szabályok alól: betegség esetén, szükséghelyzetben vagy utazás közben, amikor a zsidók is bármit megehetnek, de az igazán vallásosak rendkívül szigorúak önmagukhoz.

Az étkezési szabályok

  • Az ünnepi alkalmakkor a férfiakat és a nőket külön asztalokhoz ültetik.
  • Más teríték szükséges a tejes-, és más a húsos ételekhez, ezek színben is eltérnek.
  • Ez azért fontos, mert ha bármilyen konyhai eszköznél csere történik, utána csak rabbi segítségével lehet újra kóserré tenni azokat, amennyiben egyáltalán lehet. (A porcelán- és cserépedények például nem kóserolhatók.)
  • Minden fogást egyszerre tálalnak, hogy ezzel is jelezzék, milyen jólétben élnek.
  • Amikor elkezdték az étkezést, már senki nem áll(hat) fel.
  • Az étkezők keresztül-kasul nyúlkálnak a tálakba, az étkezés befejeztével pedig valóságos csatatér marad az asztalon.
  • Az ételből sem illik túl nagyot harapni, elvárás, hogy úgy álljanak fel az asztaltól, hogy az ember még ne legyen túlságosan jóllakott. (Ami a fogások bőségét és finomságát tekintve egyáltalán nem lehet könnyű feladat.)
  • Ivásnál illetlen egy hörpintésre kiinni a poharat, mert az falánkságot mutat, de aki túl sok kortyra issza ki a poharát, felvágósnak-, vagy finnyásnak tűnhet.
  • Társaságban nem illik vizet inni, de ha mégis, el kell fordulni a pohárral, mivel vizet csak az iszik, aki szomjas - ez viszont nem tartozik senkire.
  • Férjes asszony bort se igyon, ha nincs mellette a férje, de ha jelen van, akkor is csak néhány kortyot fogyasszon.

A rengeteg előírás és szabály ellenére a kóserság nem egy teher, ami szenvedést okozna, hanem egy lelki emelkedettség, mert maguk a kósersági törvények, már önmagukban képesek arra, hogy egy népet népnek- és közösségnek megtartsanak.

Receptek

Borscshoz kell: 1 kg marhahús, 1 kg marhacsont, 3 l víz, 8 db hámozott, reszelt cékla, 2 apróra vágott hagyma, 3 gerezd zúzott fokhagyma, 1 evőkanál só, 3 evőkanál cukor, l citrom leve. 2 tojás.

A húst és a csontot főni tesszük, majd forráskor lehabozzuk. Beleadjuk a reszelt céklát, a hagymát és a fokhagymát, sózzuk, majd mérsékelt hőfokon, 2 órán át, főzzük. Hozzáadjuk a cukrot, a citromlevet, és még fél órát főzzük. A két nyers tojást villával felverjük, s tálalás előtt a forró levesbe öntjük.
Csorba hozzávalói: 2 -2 szál sárga- és fehérrépa, l zellergumó, l szál póréhagyma, l doboz paradicsompüré, 2 l víz, só, bors, lestyánlevél.

A húsgombóchoz: 30 dkg darált marhahús, 1 csésze főtt rizs, l tojás, só, bors.

A zöldségeket szálasra vágjuk, s a vízben főni tesszük. Hozzáadjuk a paradicsompürét, a fűszereket, s elkészítjük a gombócokat. Összekeverjük a hozzávalókat, majd kis gombócokat formálunk. Amikor már csaknem puhák a zöldségek a forró levesbe belerakjuk a gombócokat. Még kb. 20 percig lassan főzzük.

Ahány ház, annyi sólet és mindenki a sajátjára esküszik! Amiben megegyezik mind, a hosszú elkészítési idő, lassú főzés. Ehhez háziasszony részéről jól ismerten működő sütő és edény szükséges. Én évtizedek óta Römmer topf-ban készítem itthon, de kiváló az öntött vas, vagy zománcos fülű (Bonyhádi) lábos. Az igazán jó sólethez kell a rutin, hogy minden hozzávaló megpuhuljon, de ne legyen pépes, ugyanakkor kellően szaftos maradjon. És a fentebb írtak miatt, véletlenül sem kerülhet rá tejföl!

Most a Kóser konyha c. szakácskönyvből másolt recept következik.

Sólet, tojással (6 személyre):

40 dkg tarka (fürj) szárazbab, 1/2 kg zsíros marhahús és 1 nagy libacomb, 25 dkg füstölt libahús, 3 púpozott kanál liszt, 20 dkg gersli, 6 tojás, 2 nagy vöröshagyma, 1 nagy kanál libazsír.

A babot főzés előtt 24 órával beáztatjuk. A vöröshagymát levelekre bontjuk, és lassú tűzön a zsíron lábasban üvegesre pároljuk. Ha véletlenül egy-egy hagymalevél megbarnul, ki kell dobni, mert különben az egész sólet odaéghet. Meghintjük egy kanál liszttel, majd belehelyezzük a húst és a füstölt húst, és ismét egy kanál lisztet szórunk rá. 1-2 percnyi párolás után a megszűrt babot tesszük a lábasba, majd meghintjük a harmadik kanál liszttel. Rövid ideig pároljuk: keverni nem szabad, csak a lábast rázhatjuk meg. Ezután belehelyezzük a gerslit, majd az egészet felengedjük vízzel, míg teljesen ellepi. Végül héjával együtt beleültetjük a jól megmosott nyers tojásokat. Vigyázzunk: a tojások héja ne legyen repedt! Kevés sót tehetünk bele, de óvatosan, mert a füstölt hús is sós. Fedő alatt 3 órán át, lassú tűzön főzzük, majd 5 órán át, sütőben kis lángon folytatjuk.

Ha időnk engedi, elég, ha 12 órán át a sütőben készítjük, természetesen kis lángon. (Ez a hagyományosabb változat.) A lábasban tálaljuk, a fedőt ott emeljük le, a vendégek szeme láttára.

almaspite

Sóskaramellás almás pite

A tésztához szükséges: 45 dkg liszt, csipet só, 30 dkg hideg vaj, 1,5 dl jeges víz.
A karamellhez kell: 20 dkg cukor, 60 gramm sós vaj (ha nincs csipet só), 60 ml tejszín, fél rúd vanília, 4 evőkanál víz.
Az almás töltetékhez: 6-7 alma kis kockákra vágva, 10 dkg cukor, 2 evőkanál citromlé.

Először a tészta készül: a liszthez keverjük a sót, nagy lyukú reszelőn belereszeljük a vajat, majd összemorzsoljuk, úgy, hogy ne álljon össze teljesen, a vajdarabok láthatóak maradjanak benne. Hozzáöntjük a jéghideg vizet kis adagokban, és csak annyira dolgozzuk össze, hogy épphogy összeálljon. Labdát formázunk belőle, és fóliába csomagolva 1 órát (vagy max. egy napig) hűtőben pihentetem. A sütőt 190 fokra előmelegítjük.

A karamellhez egy lábosba kerül a cukor és kb. 4 evőkanál víz, közepes lángon hevítjük, amíg borostyánszínűre karamellizálódik, ekkor levesszük a tűzről. Hozzáadjuk a vajat, majd jól elkeverjük, vigyázva, mert a felszálló gőz égést okozhat. Belekerül a tejszín is, és sima szószt keverünk. Ha nem sózott vajjal dolgozunk  most kerül bele egy csipet só, és a fél rúd vanília kikapart belseje.

Az almákat felkockázzuk, összeforgatjuk a cukorral és citromlével, majd félretesszük. 
A tészta ⅓-át félretesszük, ez kerül a pite tetejére. A nagyobb részt szépen kör alakúra nyújtjuk, és a piteformába helyezzük, a széléről a kilógó maradékokat levágjuk, és a kisebb adag tésztához gyúrjuk, majd azt is kinyújtjuk és hosszú csíkokat vágva hármasával megfonjuk.
Az almához keverjük a karamellt, és az egészet beletesszük a pitébe, majd a tetejére csíkokban elrendezzük a fonatokat. Megkenjük egy felvert tojással a tésztát, pici cukrot szórunk rá, így a tésztafonatok is picit karamellizálódnak. A pitét 190 fokos sütőben kb. egy órát sütjük, néha ellenőrizve, nehogy nagyon megbarnuljon a teteje.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Pilisszentiván, 2019. 05. 24.

Forrás:
R. Pataki Mária: A kóser konyha
https://www.algyoihalaszcsarda.hu/gasztronomia/30-zsidokonyha.html
http://zsido.com/koser-konyha-alapismeretek/
https://ujszo.com/panorama/a-koser-konyha-torvenyei-es-titkai
Posenstein Szakácskönyv: https://www.ekonyv.hu/kiado/data/ebooks/6074_preview.pdf
http://magyarkonyhaonline.hu/vilagkonyha/mi-a-koser
https://docplayer.hu/280257-A-magyar-koser-kozpont-termeklistaja-2014-15-re.html

 

KÍNOZ A REFLUX?

nyit

A reflux (GER – gastrooesophagealis reflux) azt jelenti, hogy a savas gyomortartalom visszacsorog a nyelőcsőbe. Ilyen esetekben a nyelőcsőt és gyomrot elválasztó izomgyűrű nem zár tökéletesen, ezért tud a gyomortartalom visszaáramolni a nyelőcsőbe. A savas gyomortartalom maró hatása károsítja a nyelőcső nyálkahártyáját, így akár maradandó elváltozásokat is okozhat. A betegek egy részében már a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladása is kimutatható.

gyomor

A nyelőcső alsó részén lévő záróizom egészséges állapotban csak a felülről érkező falat áthaladásakor nyílik ki. A záróizom gyengesége esetén azonban a hasból érkező nyomás hatására is kinyílik alulról és átengedi felfelé a gyomor tartalmát.

Hozzávetőleg az emberek 20-50%-a küzd ilyen jellegű problémával.

A reflux oka nem ismert pontosan, hátterében sokféle táplálkozási és emésztőrendszeri ok húzódhat meg.

A tünetek sokrétűek: általában szegycsont mögött jelentkező, égő fájdalmat okoz, savas felböfögéssel, kellemetlen szájízzel. A folyamatos irritáció következtében mandulagyulladást, de a fogak romlását is okozhatja. Sokszor a tünetek légzőszervi betegséget utánoznak, köhögéssel, krákogással, mellkasi fájdalommal járnak együtt. A statisztikák szerint reflux a felelős minden ötödik krónikus köhögés kialakulásáért.

Különösen veszélyeztetettek azok, akik testsúlyfelesleggel rendelkeznek, akik légúti betegségben szenvednek és a kismamák.

A betegséget megelőzni nem lehet, de a szövődmények ellen lehet védekezni, valamint életmódunk módosításával csökkenteni lehet a gyomorégés kiújulásának gyakoriságát.

okostanyer

Étrendi, életmódbeli javaslatok

  • Az egészséges táplálkozási ajánlásokban megfogalmazott napi négy-ötszöri étkezést ilyen esetekben különösen fontos betartani. Ha naponta többször étkezünk, akkor elkerülhető, hogy túl hosszú idő teljen el két étkezés között, így kisebb az esély, hogy az üres gyomor irritációja előforduljon a sav miatt, valamint elkerülhető, hogy a nagy adag étel miatt nagyobb mennyiségű sav termelődjön.
  • Tartsa karban testsúlyát, mert az elhízás, a túlsúly fokozhatja a tüneteket.
  • Lassan egyen, az ételt alaposan rágja meg ahelyett, hogy egészben lenyelné.
  • Evés után legalább 1 órán át ne feküdjön le, esti lefekvés előtt 2 órával már ne egyen. Alváskor megemelt fejvégű testhelyzetet érdemes biztosítani.
  • Ajánlatos kerülni a savtermelést serkentő ízesítőanyagokat: csípős paprika, bors, mustár, torma, ecet, túl sós, pácolt és füstölt készítmények.
  • Zöldfűszereket használhat ízesítésre: petrezselyemzöld, zeller zöld, kapor, babérlevél, rozmaring, majoránna, bazsalikom, kakukkfű, borsikafű stb.
  • Jó hatásúak a könnyen emészthető zsiradékok, mert csökkentik a savtermelést és bevonják a nyálkahártyát, így a gyomorsav károsító hatása kevésbé érvényesül (ilyenek pl.: tejszín, tejföl, vaj, olívaolaj).
  • Az esti lefekvés előtt ne fogyasszon édességet és gyümölcsöt se! Legjobb, ha a vacsora „száraz”, például szendvics, péksütemény vagy más lisztes termék, esetleg puffasztott pelyhek (rizs-, kukoricapehely), zabpehely.
  • Kerülni érdemes a nyelőcső alsó izomgyűrűjének nyomását csökkentő ételeket, italokat. (pl: alkohol, csokoládé, menta, fokhagyma, vöröshagyma, koffein, szénsavas italok stb.)
  • A kávét csökkentse napi egy-kettőre, a dohányzás mellőzendő.
  • Ajánlható konyhatechnikai eljárások: főzés, gőzölés, párolás, teflonedényben, sütőzacskóban sütés.
  • Közvetlenül evés után kerülje az intenzívebb testmozgást és a hajolgatást.
  • Ne viseljen szoros ruhát vagy nadrágot, mert így nyomást gyakorolhat a gyomrára, és a gyomorsavat felfelé, a nyelőcső felé kényszeríti.
  • Kerülje a stresszes életmódot, ez ugyanis fokozza a savtermelést.

basico

Segítséget jelenthet ilyen problémáknál a Basico, mely ásványi anyagokból, nyomelemekből és értékes inulinból álló keverék. Pótolja a létfontosságú ásványi anyagokat, az inulinnak köszönhetően pedig a bélből sokkal hatékonyabban szívódnak fel ezek a hasznos anyagok.

Alkalikus tulajdonságai jól érvényesülnek a savkötő képességben is. A savtúltengésben szenvedőknek éhgyomorra, illetve lefekvés előtt közvetlenül érdemes fogyasztani, így vegyhatásánál fogva semlegesíti a kellemetlen gyomorsavat, így az éjszaka nem fog zavarni bennünket.

Összefoglalva: ha a reflux tünetei csak ritkán jelentkeznek, akkor annak oka általában egy stresszesebb nap vagy egy nagyobb lakmározás, ami egy kis odafigyeléssel, a fenti tanácsok betartásával megszüntethető. Viszont, ha mindennapos jelenséggé válik és napközben is kellemetlen panaszokat okoz, akkor érdemes szakorvoshoz fordulni.

Szeretettel:

Starkné Szabó Eszter
vezető dietetikus
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

NÉPEK KONYHÁJA: MEDITERRÁN KONYHA 5 - AZ IZRAELI ÍZVILÁG

nyito

A mediterránumban történő kulináris látogatásunk következő állomása Izrael. Ezt hallva elsőként a kóser (vallási előírásoknak megfelelő) konyha jut mindenkinek az eszébe, pedig a kettő élesen elkülönül egymástól, ezért két külön fejezetet szentelek nekik. Ugyanis olyan, hogy izraeli konyha valójában nincs, azt lehet mondani, izraeli étkezési szokások vannak, és azt, hogy az izraeli konyha kialakulóban van.

Izraelt, mint államot 1948. május 14-én alapították, nagyrészt a héberek által lakott-, a történelmi Júdea és Izrael néven ismert ókori zsidó királyságok területén. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a "szétszóratás" (A zsidóság szabadságharcának - i. sz. 132-135- leverése után Róma kegyetlen megtorlásba kezdett, sokan elmenekültek az ősi földről, sokat rabszolgának hurcoltak.) közel 1900 éve után, többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe. Az első telepesek, akik megérkeztek ide elsősorban arra törekedtek, hogy a térségben előforduló terményeket fogyasszák. A lakosság másik jelentős részét mohamedán vallású arabok alkotják, akik elődei az ókori zsidó állam megszűnése után települtek be a századok során.

Izrael jelenlegi polgárai közel száz országból érkeztek, mindenki hozta magával a konyhai tradíciókat a mediterránumból (Görög-, Spanyol- és, Törökország, az arab országok), vagy a másik nagy csoport Kelet-Európából, Oroszországból, Ukrajnából, Lengyelországból. Amikor a jemeni zsidók is betelepültek magukkal hozták a sütés-főzési tudományukat, megjelentek az arab világ ízei: a humusz (csípős fűszerekkel és olívaolajjal tálalt csicseriborsó-pástétom), a grillen sütött húsok, a bárányhúsból készített nyárson sütött saslik és kebab. Az előtt bárányt nemigen fogyasztottak az európai származású izraeliek.

Az 1948-ban történő államalapítás változásokat hozott a konyhaművészet terén, mert az állam nem vallási, hanem világi alapokon áll. Mégis az állami intézményekben, iskolákban, kórházakban kötelezővé tették, hogy kóser konyhát vezessenek, peszáchkor (a „zsidó húsvét”, a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a több mint két évszázados egyiptomi rabság után, mintegy 33 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból.) nem lehet kenyeret venni és jom kipurkor (az engesztelés napja a legfontosabb mózesi ünnep, Izrael megtérésének és bűnbocsánatának napja ) zárva tartanak az éttermek.

120363 izraeli05

A vészkorszak elől éppen csak megmenekült, az újonnan megszületett államba frissen érkező zsidók százezreinek egyik fontos célja volt, hogy eltávolodjanak a régi életüktől. Étkezési szokásaikban ez úgy nyilvánult meg, hogy az autentikusabbnak tartott, keleti zsidó konyha elemeit tették magukévá, és megtanulták a padlizsán, a cukkini, vagy az articsóka felhasználását. A könnyen és olcsón elérhető csicseriborsó, mely a humusz és a falafel alapja, szintén nagyon hamar kiemelkedő népszerűségre tett szert.

Ezért számít az izraeli konyha fogalma viszonylag újnak, vagy inkább fiatalnak a gasztronómia történetében, de a mögötte rejlő, hatalmas és sokféle hagyománnyal rendelkező, színes fogások a különböző kultúrák, vallások találkozásából kialakuló mediterrán ételek egyre inkább jellegzetesen izraelivé válnak.

Így az izraeli konyha alapját az államalapítás előtti történelmi időkben kereshetjük.

Egyrészt az egykor az ibériai félszigetről származó bevándorolt szfárádi/szefard zsidóknál, akik Jeruzsálem arisztokráciájaként váltak ismertté. Kifinomult konyhaművészetet, burekászt, piláfokat, töltött zöldségeket és keleties fűszereket hoztak magukkal.

Másrészt az askenázi (európai) területekről az országba érkező, különösen vallásos, ám igen szegény csoportoknál, akik az egyszerű, néhány összetevőből álló kelet-európai fogásokat tették hozzá a sokszínűséghez. Valamint a mizrachi (a döntően közel-keleti, ázsiai gyökerű) zsidóknál, akik Ottomán Birodalomba arab országokból (Szíria, Libanon, Törökország) érkeztek.

A zsidó előírások által meghatározott étkezési normák, vagyis a kóserság szabályai is jelentős mértékben formálták és a mai napig is formálják az izraeli konyhaművészetet. A más népektől átvett fogásokat az izraeli konyha nemcsak az inkább rendelkezésre álló alapanyagok, hanem a kóserság szabályai szerint is alakítja, párve (nincsen semmi olyan összetevője, ami tejet, vagy húst vagy zsírt tartalmaz) folyadékkal helyettesítve húsos ételekben a tejterméket vagy kóser állat húsát használva az eredeti receptben előírt, nem-kóser állat húsa helyett.

olive oil and olives

A töltött zöldségek éppúgy megtalálhatók mindenütt, mint például az alapvetőnek számító olívaolaj vagy citromlé, természetesen frissen facsarva.

Kulinárisan mindez olyan kapcsot jelent a sokféle kulturális- és vallási hátterű lakók között, amely sokkal inkább a minden együttélés alapját jelentő hasonlóságokra, mint különbözőségekre utal.

Egy sokkultúrájú, sokféle identitást magáénak tudható lakossággal rendelkező ország esetén ezért nehéz nemzeti ételekről beszélni. Egészen más az ünnepi asztal mondjuk egy kóser konyhát vezető haszid, mint egy mélyen vallásos muszlim vagy keresztény családnál, és a vallásgyakorlók táborán kívül eső, akár többféle hagyományt egyesítő család vagy baráti társaság esetében mindegyikre akad példa.

A rendkívül színes és változatos izraeli konyha meghatározó alapanyagai a jórészt helyben termelt zöldségfélék, rengeteg új, Izraelben nemesített fajtával. A kutatók a növényekben eredendően megtalálható természetes genetikai forrásokra fókuszálnak, és a fejlesztések is a természetes vonalat követik.

Ha megnézzük azokat a zöldség- és gyümölcsfajtákat, amelyeket Izraelben nemesítettek az elmúlt évtizedekben, láthatjuk, hogy a paletta az élénk színű töktől a mag nélküli paprikáig igen változatos és ínycsiklandozó.

pomelit

  • A gália nevű sárgadinnye a mézharmat és a klasszikus sárgadinnye keresztezése.
  • A mérete miatt vált igazán népszerűvé a nano görögdinnye, ami csak kivételes esetekben nagyobb 3 kilónál.
  • Az orangetti vagy spagetti tök intenzív narancssága színével és igen magas béta-karotin tartalmával emelkedik ki társai közül.
  • Bizonyítottan csökkenti a koleszterinszintet a pomelit, ami a grapefruit és a pomeló hibridje. Édesebb, mint a grapefuit és kisebb, mint a pomeló.
  • Az Angello magmentes paprika, egyre több helyen találkozhatunk vele itthon is.
  • Az „arany” cukkini, amely sárga színével tűnik ki a zöldségpultokon, és szintén Izraelből származik 30 éve.

A gasztronómiában jártasak tudják, hogy a népszerű saláták egyik fontos hozzávalója, a koktélparadicsom izraeli. A koktél paradicsomot Mexikóból hozták be a spanyol hódítók a 15. században, ám Izraelben nemesítették ki a modern kor igényeihez alkalmazkodó „koktélparadicsomként” világhírűvé lett fajtát, valamint a tomaccio-t, ami a koktél paradicsomhoz hasonlít, de gyorsabb az érési ideje és a hosszabb ideig tartható el. A fekete galaxy paradicsomot is izraeli növénynemesítőknek köszönhetjük, ami a sötét pigmentjét a fekete áfonyától kapta, C-vitamin tartalma magasabb, mint más paradicsom fajtáké.   

A piacon nagyjából mindent megkóstolhatunk, amit szeretni lehet Izraelben, és jó minőséget kaphatunk mindenből, mert elképesztő verseny megy a kuncsaftokért. Itt alkudni szinte kötelező! Kis lépésekben, az árus által meghatározott árhoz képest maximum 5-10 sékelt lehet lefaragni.

Az uborkán és paradicsomon túlmenően fontos szerephez jutnak a hagymafélék, az articsóka, a sokféle bab, padlizsán, sárgarépa, cékla, zeller, karalábé, karfiol, brokkoli, burgonya, az avokádó, sőt az észak-afrikai konyhából ismert okra is.

A gyümölcsök között cseresznyét és meggyet ugyan nem találunk, de pl. a citrom, narancs, gránátalma, szilva, körte, őszibarack, sárgabarack vagy füge, datolya igencsak gazdag kínálata jellemző a piacokon, bőségesen kerül frissen az asztalokra, de különböző desszertekben is meghatározó összetevők, akár szárítva, vagy sűrítmény, szirup formájában.

A zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek pácolva, szárítva is kaphatók mindenütt.

reggeli

Az olajos magvaknak (pl. szezámmagnak, mandulának, pisztáciának, diónak) épp oly fontos szerep jut az étkezések során, mint a sokféle fűszernövénynek és szárított fűszernek (ezek közül is kiemelkedik a római kömény, a chili, a sumac - (ejtsd: szumák) egy vadon növő cserje, ami gyenge minőségű termőtalajon is remekül él, sötét vörös termését évezredek óta szárítva és porítva használják. Emésztőrendszeri problémák mellett a bogyóból készített leveket lázcsökkentésre, vízhajtásra-  és gyomorpanaszok enyhítésére is alkalmazzák. A csicseriborsó, a szárazbab és a borsó számos előétel és főétel lényegét adja, de a többféle rizs, a számos kenyérféle (elsősorban a lapos kenyerek), valamint a kecske- és juhsajtok, különböző tejtermékek is meghatározó jelentőségűek a táplálkozásban.

A zsidó és muszlim vallási előírások egyaránt befolyásolják a húsfogyasztást, amelyek nem csupán az állatok kíméletes vágását szabályozzák, de a húsfélék kiválasztását is. A húsételek készítésénél az arab és zsidó hagyományok számos ponton eltérnek ugyan, de az biztos, hogy egy jó csirkesült vagy jól fűszerezett, friss pita kenyérrel kínált báránysült elfogyasztása után mindenki elégedetten távozik az asztaltól. A legelterjedtebbek a csirkéből, bárányból és birkából, marhából, valamint kecskéből sütött-főzött tartalmas fogások, no meg a darált húsból készülő ízletes húsgombócok, mindegy minek nevezik: koftának (arabul) vagy ktsitsotnak (zsidóul).

A kezdeti szegénység és áruhiány következtében új alapanyagokkal helyettesítették a régi ételek összetevőit. Padlizsánból készült a (hamis) pástétom, cukkíniből az "almaszósz” és retekből a "cseresznyelekvár”. Az elégtelen vízellátás miatt Izrael Állam első éveiben nem volt szarvasmarha-tenyésztés az országban, a (kóser) hús kezdetben Romániából, majd Dél-Amerikából érkezett kis mennyiségben, ami meglehetősen drága volt, így leginkább másfajta húst használtak. A híres, borjúból készült bécsi szelet pedig pulykából készült, és a mai napig is az egyik leginkább izraelinek tartott étel, a gyerekek közkedvelt „snicel”-je. A nehezen és drágán beszerezhető hús helyett egyébként sokszor padlizsánt főztek ötletes formákban, és a fellendülő izraeli konzervipar termékei is gyakori vendégek voltak az izraeliek asztalán.

A zsidók hosszan, ráérősen étkeznek, náluk is - a mediterránumra jellemző - valódi szertartás a táplálkozás, amit nem illik sietséggel megzavarni.

A reggeli a világ számos országához hasonlóan az izraeli konyhákban is többféle lehet. A bőséges reggelinek az eredete még a kibucokhoz köthető, ahol sokan ettek egy asztalnál, és kipakoltak mindent, amiből mindenki kiválaszthatta a kedvére valót, ezért a péksüteményt, vajat, dzsemet, főtt vagy lágy tojást, esetleg sajtot, joghurtot tartalmazó reggeli éppúgy jellemző, mint a tartalmasabb tojásételekkel tarkított villásreggeli vagy a kizárólag bourekasra (a jórészt leveles tésztából sütött, édes vagy sós tölteléket tartalmazó burekféle) koncentráló napindítás. Többnyire kávé vagy török kávé jár a reggeli falatokhoz, illetve narancslé vagy épp víz. A vízfogyasztásra különösen nagy hangsúlyt fektetnek az igencsak meleg klímájú ország lakói. Úgy tartják, 12 pohár vizet minden nap fontos elfogyasztani.

hosszaban

Izraeli reggeli/Israeli Breakfast - így szerepel az étlapon: 2 tojás kívánság szerint elkészítve, 5-6 féle kis apróság (tonhalkrém, labane, thina, sajtkrém, feta sajt, olajbogyó stb.), egy kis izraeli saláta, kávé és frissen facsart gyümölcslé. Amikor egy ilyet sikerül végig enni, akkor vacsoráig nem is kell más.

A napközbeni étkezés inkább a Kelet-Mediterráneumban jól ismert mezze (az arab- és török konyhában az előétel) hagyományainak megfelelően, sokféle apró finomságot tartalmazó táplálkozás. Az olívabogyó, a mártogató szószok, kenyerek, töltött szőlőlevelek, zöldségfélék, saláták egyaránt megtalálhatók.

Bár a népesség lényegesen kevesebb alkoholt fogyaszt, mint az európaiak, vannak helyi – és nem is rossz – sörök, illetve komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz évben az ország borkínálata.

Izrael klasszikus nyári itala a limonana (a héber citrom- és menta-szó kombinációja) a jeges limonádé és a zúzott menta levelek frissítő keveréke.

Ice Café, azaz "jég kávé" itt egy finoman édes és frissítő kávé ízű süveg alakú jeget jelent. Amennyiben amerikai stílusú "jeges kávét" szeretnénk, egy "Cafe car"-t (szó szerint "hideg kávé") kell rendelni.

Saláta nélkül izraeli étkezés aligha képzelhető el. Egy nemrégiben megjelent angol nyelvű, gasztrokulturális szempontból figyelemreméltó szakácskönyvben szerepel egy mondat, miszerint Jeruzsálemben mindenki pontosan ugyanúgy vagdossa fel az uborkát és a paradicsomot a salátához, teljesen mindegy, hogy az arab vagy zsidó konyhában történik. Az átlag izraeli rendkívül sok salátát fogyaszt, s emellett sok tejet és tejterméket. A túrónak vagy harminc változata van.

Falafel/ falafel-haim-yosef: Nem kérdés, az egyik alapvető eleme az izraeli konyhának. Eredete szintén homályba vész, mert akár Európában a rétest, ezt minden közel-keleti ország sajátjának tartja ezt a csicseriborsóból készült fasírt-félét. A legtöbbször pitában fogyasztják, de remekül illik humusz mellé is. Egy igazi izraeli ebéd állhat falafelből humusszal és meleg pitával, sok salátával.

humusz

Humusz, vagy maszabacha: Ezt igazi izraeli ételnek tartják, pedig arab, amit már az ókori egyiptomiak is fogyasztottak. Megosztó étel,  amit vagy szeret vagy utál valaki, ezért aztán legtöbben meg sem kóstolják, pedig nagyon izgalmas ízvilág.

Sokféle változatban készül: a legegyszerűbb csicseriborsóból, citromléből, fokhagymából, olívaolajból és tahiniből áll, mindezt friss, meleg pitával tunkolva kell enni, semmi finomkodás. Mellé fél nyers hagymát, ami ott inkább édes, mint csípős, és kemény tojást adnak.

Knaffe: Az arab desszertek királynőjének is nevezik ezt a belül édes sajt és tészta, a tetején pisztácia és tésztaszálak, amit kadaifnak hívnak, ez valójában sült cérnametélt, ami úgy készül, hogy a folyékony tésztát forgó forró vaslapra csorgatják. Többnyire olvasztott vajjal keverve és sziruppal átitatva készítik el, különböző édességek alapja.

Shakshouka

Saksuka: Egyszerűen az izraeli lecsó, sokáig főzött paradicsommártás kaliforniai paprikával, rengeteg hagymával, fűszerekkel, a végén tükörtojással sütve. A lényege a sok érett paradicsom és az izraeli fűszerek. Alapvetően sok római kömény, só, bors, de lehet zaatar fűszerkeverékkel is bolondítani. Van egy zöld változata spenóttal, és sokszor készítik padlizsánnal, egy izraeli feta sajttal a tetején.

Tabulé (tabbouleh): az egyik legismertebb közel-keleti étel, ami a Földközi-tenger keleti partvidékének (Libanon, Izrael) szinte minden ízét és jellegzetességét magában foglalja. A különlegessége, hogy a petrezselyemzöld nem fűszerként, hanem kifejezetten salátaként van jelen, tulajdonképp egy petrezselyemlevél-saláta bulgurral, vagy petrezselymes bulgur saláta, attól függően, épp mi van túlsúlyban. Fogyasztják pitába töltve is, vagy köretként, van benne még menta, paradicsom, uborka apróra vágva.

Mivel kóser konyha különlegessége miatt egy másik írásban kap helyet, most csak egy gyorsan (30 perc alatt kész, 5 perc munkával) elkészíthető, üdítő nyári leves receptet hoztam.

Csípős sült paradicsom leves /  6 adag
1 kg apróbb szemű paradicsom, 4 nagy fej lila hagyma, 4 gerezd fokhagyma, 2 ágacska kakukkfű, 1 kk apróra vágott rozmaring, 1 dl extraszűz olívaolaj, só, 3 bors, kb. 2 ek Tabasco, 12 szelet bacon, (ami el is maradhat)

  • Előmelegítjük a sütőt 250 fokra. A paradicsomokat felül kissé bevágjuk, a fokhagymát megtisztítjuk, félbevágjuk a gerezdeket, és egy-egy paradicsomba dugjuk. A lila hagymákat megpucoljuk, négyfelé vágjuk.
  • Sütőpapírral kibéleljük a tepsit, rátesszük a paradicsomokat és a hagymát. Megszórjuk a fűszerekkel, meglocsoljuk olívaolajjal és a sütőbe toljuk kb. 20 percre, amíg megsül, kicsit megbarnul.
  • Ha baconnel a tetején szeretnénk, akkor serpenyőben ropogósra sütjük a szalonnát, majd hagyjuk kissé lehűlni, és kézzel morzsoljuk a kész leves tetejére.
  • Egy tálba öntjük a megsült zöldségeket, és annyi forró vízzel egészítjük ki, hogy kb. 1,2 liter legyen összesen. Botmixerrel pépesítjük, majd Tabascoval fűszerezzük.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Szeretettel

Berecz Ildikó

Pilisszentiván, 2019.05.21.

Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Izrael
http://www.zsido.hu/receptek/konyha.htm
http://zsido.com/koser-konyha-alapismeretek/
https://ujszo.com/panorama/a-koser-konyha-torvenyei-es-titkai
http://www.mindmegette.hu/a-sokszinu-izraeli-konyha-48557/
http://fuszereslelek.nlcafe.hu/
http://zsido.com/keveredo-izek-az-izraeli-konyhaban/
www.nosalty.hu
Gasztroangyal – Zsidó konyha (2014) : https://www.youtube.com/watch?v=9kqv5Df9J7Q
Posenstein Szakácskönyv: https://www.ekonyv.hu/kiado/data/ebooks/6074_preview.pdf

 

„JÓT S JÓL! EBBEN ÁLL A NAGY TITOK”

ssze nyito

2019. május 18-án, ezzel a címmel szervezett a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszéke, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével és a Magyar Elhízástudományi Társasággal együttműködésben Konferenciát, melyre az Életfa Országos Egészségőrző Program is meghívást kapott.

ssze pr

Mindig különleges élményt jelent számomra, amikor az Életfa Programot szakmai körökben is képviselhetjük. A célom az, hogy egészségőrző programunk ill. a Just és a Nahrin termékein keresztül mutassam meg azt a tudást és értéket, amit magas minőségben évtizedek óta képviselünk. Szívügyem, hogy beszéljek az Életfa Program küldetéséről, a már több éve, tematikusan zajló komoly egészségfejlesztő munkáról, amely véleményem szerint példaértékű Magyarországon.

Azt, hogy miért fontos a megelőzés, mennyivel hasznosabb és ésszerűbb, mint a gyógykezelés, azt egy ilyen nívós szakmai fórumon nem kell ecsetelnem.

Egyre több dietetikus dolgozik már ezen a területen, hiszen az egészségőrzés nem lehet teljes a szakmailag hozzáértő dietetikusok aktív részvétele és vezetői feladatvállalása nélkül. Tapasztalataim szerint a lakosság körében az érdeklődés nő, az emberek egyre nyitottabbak a témára, így ránk és a dietetikusokra is nagy feladatok várnak a prevenció területén.

A rendezvény kiállítói standján Berecz Ildikó és Germus Bertalan volt segítségemre, akiknek ezúton is köszönöm, hogy a szakmai rendezvényhez méltó, magas minőséggel képviselték programunkat és nyújtottak tájékoztatást a minket felkereső szakembereknek.

Fogadjátok szeretettel Berecz Ildikó beszámolóját a rendezvényről!

ssze bi
„A jó hangulatú rendezvény tapasztalata számomra az volt, hogy szakmai körökben lényegesen kevesebbet kell beszélni a hatóanyagokról, hatásmechanizmusukról, valamint az étrend-kiegészítők jelentőségéről.

Ugyanakkor nagyon sok a hálózati értékesítésben sérült, ám potenciális vásárló/értékesítő, aki az őt ért nem megfelelő-, netán erőszakos értékesítési tapasztalat miatt idegenkedik az ilyen forgalmazású termékektől.

Nagy érdeklődés volt az illóolajok, a kismamáknál/babáknál alkalmazható termékek és az ízületi problémák megoldását célzó készítmények iránt.

Összefoglalva József Attila szavaival:

"... Én dolgozni akarok....
... s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés."
( A Dunánál 1936. június)”

 

Büszke vagyok arra, hogy a szakma országos képviselői előtt is elismert teljesítményt nyújtottunk. Hálásan köszönöm a lehetőséget és a támogatást az Életfa Program vezetőjének, Schmidt Ferencnek, a közreműködőknek a munkáját és Nektek azt, hogy folyamatosan hírét viszitek az Életfa Programnak, ennek a remek, szakmai körökben is elismert kezdeményezésnek!

Ehhez a munkához kívánok mindannyiunknak jó egészséget és szakmai sikereket!

Szeretettel:

Starkné Szabó Eszter       
vezető dietetikus

ssze mont

NÉPEK KONYHÁJA - Görög gasztronómia

nk gg

Aki arra gondol, hogy az európai konyha alapját az ókori Hellászban kell keresni, jó helyen jár. A legenda szerint hét görög szakács alapozta meg a görög gasztronómiát, egyikük a halsütés mestere volt, a másik találta ki az alaplevet, a harmadik a zöldségek-, a negyedik a libamáj elkészítését fundálta ki, az ötödik a bélbe töltött vagdalt húsok (hurka, kolbász) készítésében volt jártas, a hatodik a mártások megalkotója, a hetedik a gőz feletti főzés kitalálója.

Az ókori görög kultúra gasztronómiai hagyományait tekintve igencsak eltért a rómaitól, hiszen míg utóbbi esetén a habzsolás és a hedonizmus volt a jellemző, addig az ókori görögök tartották magukat Epikurosz1 mondásához: "Élvezd az életet, élvezd, de módjával!". Tehát a görög gasztronómiában elsősorban az ízek harmóniájára és élvezetére fektetik a hangsúlyt, mint a mennyiségre. Talán ez is lehet a magyarázata annak, hogy ma Európában a várható életkor a görögöknél a legmagasabb. A nők esetében 79 év, míg a férfiak esetében 77 év!

nk gg 2

Az archaikus társadalmakban az étel és az ital közös elfogyasztásának rituális jelentősége volt: az élethez szükséges materiális javak magunkhoz vétele egyszersmind spirituális erőgyűjtés is volt, amikor a közösség egyszerre erősödött testben és lélekben.
Ókori időkből nem maradt fenn szakácskönyv, de irodalmi művekből2 ismerjük az ókori görög birodalom kulináris szokásait.
Rengeteg információt nyújtanak az ókori kerámiák, kelyhek, tálak, amforák, melyeket gyakran díszítettek fekete- illetve vörös alakos életképekkel.
Kezdetben a lakóházak nem voltak felszerelve konyhával, csupán egy helység volt az edényeknek, az ételek az udvaron készültek, majd az arisztokrácia elkezdett külön helységeket/konyhákat építtetni a házakba.
Az ógörögök kézzel ettek, ritkán használtak kést, villát pedig csak a tálaláshoz, az étkezés végén a kenyér belsejével tisztították, törülték meg a kezüket.

A görög konyhaművészet nagyon sok változáson ment át, amíg eljutott a mai végleges formájába, de a gasztrokutatók egyetértenek abban, hogy Európa egyik legösszetettebb gasztronómiáját itt találjuk. Egészséges, kellemesen fűszeres, zöldségeket, töltött- és rakott ételeket, valamint különleges húsokat, halakat, tengergyümölcseit találunk az étlapon.
A görög élet egyik meghatározó eseménye az étkezés volt, s ez a szokás a mai napig fennmaradt.
A görögök evés közben is beszélgetnek, ezért mindig sok előételt (orektiká) tálalnak fel, amit csipegetni lehet. Kis tányéron változatos falatkákat tálalnak, salátákat, húsokat, tengergyümölcseit ez a mezedes (mint a spanyol tapas).

A főétel (majirevtá) mindig kevesebb, mint az előétel, a desszert pedig a szezonnak megfelelő gyümölcs. A görög konyha első számú kedvence a szőlő, de emellett rengeteg fügét, diót, mandulát és mogyorót is használnak, persze elsősorban desszertekben és salátákban. A görög desszertek egyszerűek, de nagyon finomak.
Híres édesség a baklava, amely egy édes, rétestésztából készült sütemény és dióval, mandulával, pisztáciával töltik.
A halva alapja a búzadara, és mandulával, fenyőmaggal dobják fel.
A loukumades fánk tésztájába narancshéjat kevernek, a kész süteményt édes sziruppal öntik le.
Ami kevéssé ismert a görögökről, hogy nagy pite rajongók, tejes-, túrós-, spenótos-, vagy éppen tojásos görög piték nagyon népszerűek náluk. Egyszerű előételként adják a spanakopitát, amely spenóttal töltött lepényt jelent, az angol pitékhez hasonlít.

A görög konyha alapvetően a marha-, kecske-, és birkahúsra épül. A mediterrán térségnek megfelelően az étrendben sok a zöldség, az olívabogyó, szeretik a halakat és a tenger gyümölcseit, amelyeket grillezve vagy sütve tálalnak.
A sült halat hagyományosan egy kiváló, olíva olajból és citromléből készült szósszal tálalják.
Kedvelt csemege a füstölt kecskesonka és a fehér feta sajt.
Déli ország lévén, Görögországban egész évben megtalálhatóak a tányérokon az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag fűszerek és zöldségek.
Számos fűszert használnak ételeik ízesítéséhez, például oreganót, bazsalikomot, koriandert, olívaolajat és fahéjat.
Közkedveltek a saláták, melyeket akár főételként is fogyasztanak. Elmaradhatatlan az uborkát, paradicsomot, hagymát, olívát tartalmazó, parasztsaláta fetával megszórva, amelyet Magyarországon görög salátaként ismerünk.

A görögök legnépszerűbb italai: a sör, az ouzo (ánizs pálinka) és természetesen a retsina (fenyőgyantával ízesített fiatal bor), melyet sokan Coca-Colaval hígítanak.
De a görögök talán az 1888. óta létező italukra a legbüszkébbek, amit úgy ismerünk, hogy Metaxa. Összetételét hétpecsétes titokként őrzik, amit tudni lehet róla, hogy 7 különböző borpárlatnak a keveréke, melyet palackozásig tölgyfa hordókban érlelnek. A palackokon feltüntetett csillagok az érlelés évét jelölik. Három, öt és hét csillagos Metaxák a legelterjedtebbek, az ettől régebbi évjáratúakat neves alkalmakkor bocsátják piacra, korlátozott számban. Ilyen volt pl. a 2004-es Athéni Olimpia is, amikor a nedűt palackozás előtt rózsaszirmokon keresztül szűrték át ami az italnak csodálatos selymes színt adott. Ezt az italt a világ minden részén, a nap minden percében fogyasztják valahol.
Sztin ijia szasz! (Egészségére!) - mondják a görögök, mikor felemelik itallal teli poharukat.
Tudnunk kell, hogy koccintáskor figyeljünk oda, hogy csak a poharak felső pereme érjen össze, mert a pohár talpához/aljához történő koccintás durva sértésnek, átoknak minősül.
A házigazda dolga, hogy újratöltse a kiürült poharakat, ha nem akar szégyenben maradni és ezt meg is teszi. Viszont aki azonnal kiissza/fenékig üríti azt, mohónak tartják. Szóval inni is csak lassan, beszélgetve illik Göröghonban.

nk gg 1

A mai görög gasztronómia három jól elkülöníthető "stílus" keverékeként jött létre. A szárazföldi Görögország konyhakultúrája, a szigetvilág gasztronómiája és a legösszetettebbnek mondható kisázsiai főzési módszerek elegye alkotja a mai görög konyhát.

A szárazföld konyhája a rengeteg görög zöldség, gyümölcs és egyéb növényre alapozva jött létre. Sok- és sokféle hüvelyest használva teszi le a görögkonyha az egészséges étkezés alapjait (fehér gyöngybab, fekete bab, óriás(ló)bab, disznóbab, a csicseriborsó, a lencsefélék). A tökfélék bősége (cukkini, padlizsán- és uborkák), a hegyi füvek (pl. pongyola pitypang talaj közeli zöld levelei, mezei kakukkfű), a gabona-, és káposztafélék, paradicsom, paprika és természetesen a legfontosabb növény az olívafa termése hatalmas választékot jelentenek. Ezekhez kapcsolódik a húsok, és különösen a halak hihetetlen választéka.

A szigetvilág gasztronómiai értékei. A szigetek, mint a tengeri kereskedelem tranzitállomásai, az olasz és a kontinens hatásait ötvözték a saját- és a szárazföldi görög konyhával. A krétai és ciprusi konyha az arab és észak-afrikai konyha elemeit integrálta a sajátjaival, míg a kisázsiai partvidékhez közeli szigetek konyhája (Rodosz, Kosz, Leszbosz) -  Törökország és a saját konyhájuk keveredése. Ennek köszönhetően mind fűszerezésében, mind pedig sütési- és főzési szokásait tekintve is különbözik minden szigetcsoport gasztronómiája. Ez persze a mai görög konyhának újabb és újabb lehetőségeket teremt a választék növelésére      ezért - is- annyira változatos.

A kisázsiai görög konyha. Íz világában legösszetettebb része a hellén konyhának, köszönhetően a bevándorló törökök és a szomszédos örmények, valamint perzsa konyha  keveredésének. Ennek köszönhetően sokkal fűszeresebb, mert olyan fűszerek, mint a szumaki (szelíd szömörce), a baharati (speciális fűszerkeverék), a píneamag (fenyőmag) a különböző borsfélék (pl. török vörösbors) találhatóak meg, vagy olyan gyümölcsök használata, mint az aszalt szilva, aszalt sárgabarack, mazsola ami a többi görög konyha összetevőjeként nem lelhető fel.

A görög éttermek egyik fajtája a taverna, amelyek általában családi vállalkozásként működnek, és igazi házias görög ételeket szolgálnak fel.
Görög szokás, hogy a tavernák és éttermek vendégeit szeretettel látják a konyhákban is, ahol magunk választhatjuk ki a halat és egyéb hozzávalókat, majd mindezt egyedi kívánságaink alapján készítik el.
A legtöbb görög nem kér étlapot, ha van egyáltalán, hanem visszakérdez: - Mi van ma, amit ajánl? - és a pincér szinte követhetetlen tempóban felsorolja a napi ajánlatot. Ez a szezon és a piac fellelhető termékeiből, az aznap vásárolt alapanyagaiból készült ételek sora.
Így aztán nem ritka, hogy ha két egymást követő napon, ugyanazt az ételt szeretnénk fogyasztani, nem sikerül. Ezáltal a taverna mindig változatos tud maradni, mindig alkothat valami újat.
Sok görög családnak van úgynevezett "saját" tavernája, ahová rendszeresen járnak, és ahol szinte otthon vannak, hiszen majd mindennap megfordulnak ott egy kis harapnivalóért.

Lássuk a legismertebb görög ételeket, hogy elboldoguljunk egy tavernában járva:

A tzatziki egy könnyű saláta, joghurba kevert reszelt uborka olívaolajjal, fokhagymával, ízlés szerint kaporral vagy mentával ízesítve. Egyaránt fogyasztják előételként fekete olajbogyóval és pitával, vagy kísérőnek főételek, húsok mellé.

nk gg 3A musaka (rakott padlizsán) talán a legismertebb főétele a görögöknek. A darált hússal készült finomságot több mediterrán országban is készítik, a görög változat abban különbözik a többitől, hogy rétegezve készül. Az alsó réteget pirított padlizsánszeletek adják, amelyet paradicsommal és fűszerekkel összefőzött darált marhahússal takarnak be. Erre öntik a besamelmártást és addig sütik, amíg meg nem barnul a muszaka teteje. Az ételnek több változata van, dúsítják cukkínivel, pirított burgonyával vagy gombával.

nk gg 4A szuvlaki, fa-, vagy fémnyársra húzott faszénen vagy roston sütött húst jelent, eredetileg sertéshúsból készült, de ma már kapható bárányból vagy csirkéből készült változat is.

Stifado (görög pörkölt), hagymás, paradicsomos húst jelent. A borjúszeleteket lassú tűzön párolják a vörösboros paradicsommártásban és gyöngyhagymával teszik pikánssá.

Kedvelt marhahús étel még a keftedes, amely a fasírt görög változata.

Dolma / dolmades (görög töltött szőlőlevél), a közel-keleti és a görög konyhaművészetben a zsenge szőlőlevélbe töltött, citrommal ízesített rizsből, hagymából és gyakran darált bárányhúsból készült keverék. Bár a dolma féleségeket általában előételként, hidegen fogyasztják, a bárányhússal készült görög dolmadeszt mint főétel, melegen kerül elénk, egy tojássárgájából és citromléből kikevert mártással (avgolémono).

Fasolada-t kérve a pincértől (görög) bablevest fogunk kapni.

A Pastitsio népszerű főétel ami makaróni darált hússal és bechamel mártással összesütve.

nk gg 5Horiatki, a nálunk görög salátaként ismert mellett a másik, helyi specialitás a juhsajt-saláta.

Egyik kedvenc görög előételem nevét nehezebb kimondani, mint elkészíteni. Ez egy cukkinis, zöldfűszeres, fetás lepényke, ami kívül ropogósra sül, belül pedig elképesztően puha és krémes. A lepcsánka/tócsni görög változata.
A kolokythokeftedeshez érdemes mártogatóst is készíteni, és ha összedobunk hozzá egy salátát is, könnyű, kiadós, önálló húsmentes fogást tálalhatunk.
Nemcsak fetával, hanem más sajttal is elkészíthető, valamint a fűszerezéssel is lehet játszani, és máris, mintha új ételt készítettünk volna.
A lényeg, hogy sok finomra vágott zöld fűszer kerüljön bele, mint menta, kapor, bazsalikom, petrezselyem vagy oregánó bármelyike, de fokhagymásan is isteni.
Bár a kolokythokeftedes olajban sül, ám egyáltalán nem nehéz, ha betartjuk a görög trükköt, ami nem más, mint a lereszelt és kicsit sózott cukkinit nagyon alaposan kifacsarják. Általában  egy tiszta konyharuhába rakják, felül összefogják, és addig tekerik-préselik a ruhát, amíg már nem jön belőle lé. Így a zöldség szinte alig vesz fel lisztet, nem is szívja magába az olajat, ha így készítjük, elég 2-3 evőkanál olívaolaj a sütéshez.

Kolokythokeftedes - görög cukkinis-fetás lepény
Hozzávalók: 50 dkg cukkini, 2 szál újhagyma zöldje, friss menta, kapor és bazsalikom ízlés szerint valamelyik, de lehet keverni is (minél több, annál jobb!), 1 lime reszelt héja (de nekem bevált 1 csepp Just citromolajjal!), 1 teáskanál őrölt római kömény, csili pehely- ízlés szerint, 20 dkg fetasajt, 2 tojás, 8 dkg liszt (gluténmentes lisztből nekem kevesebb kellett), 2-3 evőkanál olívaolaj, só (itt sima sót használj, mert úgy is kifacsarod belőle!), 3 bors.

A mártogatóshoz: 20 dkg görög joghurt, 1 evőkanál méz, 1 teáskanál őrölt római kömény, egy marék apróra vágott friss borsmenta, só (én az összessel kipróbáltam leginkább a Nahrom és Gourmet vált be), Nahrin citrombors, az egészet összekeverjük.

Elkészítés: A cukkinit megmossuk, lereszeljük, kicsit sózzuk, 10 percet állni hagyjuk, majd nagyon alaposan kinyomkodjuk. Az újhagyma zöldjét és a zöldfűszereket finomra vágjuk, majd a kinyomkodott cukkínihez adjuk a liszttel együtt, fűszerezzük a római köménnyel, a lime reszelt héjával és ízlés szerint csilivel, hozzámorzsoljuk a fetát, beleütjük a 2 tojást, és kézzel vagy kanállal összedolgozzuk. Megkóstoljuk, és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk – tényleg kóstoljuk meg, mert a feta is sós!

Egy serpenyőt 1 evőkanál olívaolajjal kikenünk, és kanállal kupacokat halmozunk bele a cukkinis masszából, a kanál hátával lenyomkodjuk, elsimítjuk, és mindkét oldalukat szép aranyszínűre sütjük. Papírtörlőre kiemeljük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, közben az előzőekhez hasonlóan a többi masszát is kisütjük.

Forrón, melegen, langyosan, de akár hidegen is tálalhatjuk a fűszeres joghurttal.

Kívánok jó étvágyat hozzá!

szeretettel, Berecz Ildikó

Pilisszentiván, 2019. Szent György havának Szent György napján


[1] Epikurosz (Számosz, Kr. e. 341 – Athén, Kr. e. 270) görög filozófus volt, a róla elnevezett iskolának (az epikureizmusnak) az alapítója. Tanainak legkiemelkedőbb aspektusai a racionális hedonizmus és az atomizmus
[2] pl: Deipnosophistae Filozófusok lakomája, Platon: A lakoma. A világ első gasztronómiai témájú költeményét a görög-szicíliai származású Archestratus írta Kr. e. 350-ben, Hedypatheia /Luxus élet címmel, de nem maradt fent.

forrás:

Rezi György : Görög Konyha, Intertype, Budapest, 1990
http://gorogrecept.homestead.com/
http://b2.grocceni.com/gorog.html
http://www.greekcafe.net/newsgroups.php?category=4
http://www.freeweb.hu/creta/etlap/index.php3
http://www.konyhamester.hu/vilagkonyha/gorogorszag.htm
http://www.worldpoint.hu/travelpont/europa/gorog/gorog-receptek.htm
http://www.hhrf.org/ujszo/2001/155/melleklet.htm
http://epresso.hu/component/option,com_content/task,view/id,3724/Itemid,42/
Görög húsvéti ételek
http://ebookz.hu/ebook.php?azon=c8824c
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=6694
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g#Gasztronómia
https://terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/gorog.html

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok