Menu

just logo uj     nahrinlogo   aphrodite hotel

emk jelentkezes

A+ A A-

FŰSZERKALAUZ: OREGÁNÓ - TÖBB MINT FŰSZER! A BOLDOGSÁG NÖVÉNYE

kf o

A közönséges szurokfű (Origanum vulgare) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának szurokfű (Origanum) nemzetségébe tartozó félcserje, amit a fűszer- és gyógynövényfaj latin nevéből oregánónak neveznek. Eredetileg Dél-Európában őshonos, manapság már Észak-Európában, Közép- és Dél-Amerikában is elterjedt.

Nevének eredete a latin origanum nyomán keletkezett, amit a görög origanon/oreganosz -ból származtatnak. A szóösszetétel „oros” jelentése hegy, a „ganos” pedig ragyogást, csillogást, boldogságot, örömöt, felfrissülést jelent. Tehát az oregánó fordítása hegyi boldogság, amely a levezetést az etimológusok nem fogadnak el, ám szépen hangzik.
Nálunk balzsamfű, fekete gyopár, kaslók, szurokszagú fű, szurokfű és vad majoránnaként ismert.

Az ókori Egyiptomban is ismerték már gyógyhatásait, köhögéscsillapítóként volt közismert, de tartósítószerként és különféle mérgek ellenszereként is alkalmazták.

Az újabb kutatások szerint már i.e. 3000 környékén használták az asszírok, de széles körben történt elterjesztését a görögöknek köszönhetjük. A mitológia szerint Aphrodité ezzel a növénnyel kívánt örömöt és boldogságot csempészni az emberek életébe. Ugyanakkor sérüléseket is gyógyítottak vele, már Hippokratész is fertőtlenítőszerként használta, de mérges kígyók ellen is oregánóval védekeztek, beszórták vele a házat.

fk o 1Ezen túl a jószerencse, az egészség, a tisztaság és a becsület jelképe is ez a növény volt, és különböző népszokások is kötődtek hozzá.
Az újdonsült házaspár fejére vad majoránnából font koszorút tettek, hogy boldog házasságuk legyen, valamint a sírokra is gyakorta tettek ágakat vagy ültettek fölé bokrot, így őrizve az elhunyt békéjét. Úgy tartották, hogy ha valaki alvás előtt ebből a fűszerből köt koszorút a fejére, akkor szép álmai lesznek, vagy ha szintén elalvás előtt bekeni magát oregánóval, akkor álmában megláthatja a jövendőbelijét.
Már az ókorban termesztették a szurokfüvet, ennek ellenére a mai napig megtalálható a görög hegyvidék napsütötte oldalain a vad változata is. A pásztorok most is előszeretettel etetik a juhokkal, kecskékkel, így téve ízletesebbé a tejüket, húsukat.

A görögök után, a - minden jót tovább vivő - rómaiak is kipróbálták, megkedvelték és meg is honosították kertjeikben, ahogy nőtt a Birodalom, úgy terjed el az oregánó használata az általuk uralt területeken. Európa szerte egészen a középkorig alkalmazták mérgezések megelőzésére vagy kezelésére.

Kínába - a középkorban működő - fűszerúton jutott el a növény, ahol szinte kizárólag csak gyógyításra használták: hányás enyhítésére, láz csökkentésére, hasmenés-, sárgaság ellen alkalmazták.

A középkorra a kolostor kerteknek és a könnyű termeszthetőségnek köszönhetően gyakorta alkalmazott és a köznép által igen kedvelt gyógynövénnyé vált a balzsamfű. Az ételeket a szurokfű olajával óvták meg a mikrobás fertőzésektől, alkalmazták húsok, halak és bor fűszerezéséhez egyaránt, de ekkor is leginkább a gyógyászatban vették hasznát. Elsősorban különböző fertőzések, járványok (pestis) ellen vetették be sikeresen. A leírások szerint a katonák különösen szerették, mivel megakadályozta a sebek elfertőződését.
A szétrágott levelekkel reumát, fogfájást, gyógyítottak, valamint mandulagyulladásnál, köhögéscsillapítására és emésztési zavarok esetén alkalmazták, de bőr- és menstruációs problémáknál például a fürdővízbe szórva is használták.
Ismert, hogy készítettek belőle szerelmi bájitalt is, amivel hódítani, vagy a meglévő kapcsolatot megerősíteni egyaránt lehetett.

fk o 2Angliában nemcsak főztek és gyógyítottak vele, hanem a tubákba való dohányt is ezzel illatosították.
Az Egyesült Államokban - annak ellenére, hogy Angliában sokat használták-, a második világháború előtt alig ismerték. A Dél-Olaszországban állomásozó amerikai katonák fedezték fel az ízét, aromáját, s az ő közvetítésükkel várt ismertté az Újvilágban.

Az eredetileg Dél-Európában őshonos növény, manapság már Észak-Európában, Közép- és Dél-Amerikában is elterjedt. Közkedvelt fűszer- és gyógynövény, szerte a világon, különösen a török, palesztin, arab, szír, portugál és dél-amerikai konyhák kedvence.

Az oregánó levele tojásdad alakú, néha elliptikus, szélei pedig vagy épek, vagy fűrészes szélűek. Kb. 3-30 mm hosszúak és 2,5-20 mm szélesek keresztben átellenesek, tojásdadok, az egyéves hajtások alsó részén nagyobbak, felül kisebbek. A növény évelő ún. elfásodó tarack, amelyből járulékos gyökerek fejlődnek. Négyszögletes 40-80 cm-es felálló szára a hajtásvégeken elágazik. Virágzása júliustól szeptemberig, enyhébb időjárás esetén októberig tart.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a közönséges szurokfűn (Origanum vulgare) kívül rokon fajai, a ciprusi szurokfű (Origanum onites L.) és a görög szurokfű (Origanum vulgare L. subsp. hirtum (Link) Ietsw.) herbája egyaránt hivatalos gyógynövény.
fk o 3Nagyszerűen termeszthető kiskertben vagy cserépben egyaránt, így könnyen tarthatunk az ételek ízesítéséhez friss fűszert. A már leszedett friss oregánót a felhasználásig egy pohárnyi vízben (ha aznap elhasználjuk), vagy papírtörlőbe csavarva a hűtőben tárolhatjuk.

Szárított változatát zárt üvegben, hűvös, sötét és száraz helyen érdemes tartani, nagyjából fél évig. Ugyan ezután is felhasználható, de aromája csökken, ezért érdemes készletünket felfrissíteni illetve ügyelni arra, hogy ne tároljuk a fűszert túl sokáig.

A friss oregánó nagyon jó rostforrás, tele van vitaminokkal és tápanyagokkal (vas- és mangán, kalcium, C- és A-vitamin, valamint omega3 zsírsavak).
Az oregánóból készült tea (1 tk. oregánó, 2 dl forró víz) görcsoldó, étvágygerjesztő, segíti az emésztést. Enyhíti az influenzás, megfázásos tüneteket, kitisztítja a légutakat, köhögéscsillapító hatása is van. Nagyon jó és hatékony fertőtlenítő-, gomba-, és vírusölő, görcsoldó hatással bír, és jótékonyan hat az emésztésre is. Ezért a természet antibiotikumának is nevezhető.

A baktériumok szaporodását gátló, fertőtlenítő hatású, két vegyülete a karvakrol és a timol mellett tartalmaz még illóolajat, cser-, és keserűanyagot.
Ahhoz, hogy ki tudjuk használni az oregánóban rejlő igazi erőt, és házi patikaszerként tudjuk  alkalmazni nagyobb mennyiségre van szükség.
A mai rohanó világban a koncentrált hatóanyagú oreganó olaj alkalmazása és tárolása egyszerűbb, mint a vele azonos nagyságú hatóanyagot tartalmazó növénymennyiség tárolása.
Az olaj külsőleg- belsőleg egyaránt alkalmazható. A növény 2-5%-ban tartalmaz karvakrolt, az oregánóolaj pedig 40–70%-ban. A legjobb minőségű olajok akár 85%-ban is tartalmazhatják a karvakrolt, de ez függ a lepárlás módjától.
Antibakteriális hatásának köszönhetően 25 baktériummal - többek közt a staphylococcus-szal, listeriával és a nagyon komoly fertőzéseket (mint agyhártya- és tüdőgyulladás) okozó pneomococcus-szal szemben mutatkozott hatásos ellenszernek.

fk o 4

A szurokfű illóolajokban egyik leggazdagabb alfaj, az Oreganum vulgare ssp. hirtum. Általános fertőtlenítő hatását párologtatóban érdemes kihasználni különösen az influenzás időszakban. Járvány idején jó szolgálatot tehet, ha pár cseppet a folyékony szappanhoz adagolunk, kihasználva a kiváló antiszeptikus hatását.
Haj/fejtetű fertőzéskor érdemes a hajmosás előtt pár cseppet adni a samponhoz, majd a habot pár percig a hajon hagyni azután leöblíteni, valamint a fésűt is fertőtleníteni vele. A szurokfűolajjal kezelhető a korpás, problémás fejbőr is, szintén a samponba téve.
A különböző horzsolások és rovarcsípések fertőtlenítése és kezelésekor is jó szolgálatot tesz.
A fog- és fogíny védelemében pár cseppet tegyünk a fogkrémre és úgy mossunk fogat, valamint a fogkefe fertőtlenítésére is kiválóan alkalmas: Ínyproblémák esetén a fogmosás mellett, napi egy-két alkalommal érdemes a fogínybe dörzsölni.
Gombásodás esetén egy cseppet kell a lábujj közbe, vagy a körömre tenni, majd az érintett területen elegyengetni. Az olaj áthatol a köröm rétegein, elpusztítja a gombákat.

Használata előtt mindig végezzünk bőrpróbát, mert egyéni érzékenység lehet rá.

Várandósság idején kerülni kell fogyasztását. Bőrrák, anyajegy, májfolt és nagyobb szemölcsök esetén NE használjuk közvetlenül az érintett bőrfelületen.
Túlzott használata izgathatja a bőrt, a nyálkahártyát, az egész szervezetet, ezért kis gyermek esetében nem ajánlott.

Az oregánó - mint más gyógynövények - a főzés során elveszti jellegzetes ízét, épp ezért javasolt a főzés legvégén az ételhez adni.
Mindig a többi fűszert megelőzően adjuk az ételhez, csak a leveleket. Erőteljes íze miatt mindig fokozatosan adagoljuk, mert könnyen válik dominánssá az ételekben.
Egy evőkanál friss oreganó, egy teáskanálnyi szárítottnak felel meg,

fk o 5

Legismertebb felhasználása főzéskor a pizzához, szószokhoz, paradicsomos ételekhez, levesekhez, kenyerekhez, rizsételekhez, salátákhoz, de tojásos ételekhez is tehetünk belőle. A nyári grillezett húsok pácából nem hiányozhat, mert a fehér- és vörös húsokhoz, halakhoz is jól illik. Zöldségek közül a tökfélék, a bab, a paradicsom és a burgonyafélék nélkülözhetetlen fűszere. Kellemes íz érhető el, ha bazsalikommal, fokhagymával, borssal vagy kakukkfűvel és olívaolajjal keverjük.

Stahl Judit egyik műsorában láttam az alábbi receptet, majd elfeledkeztem róla.  Egyszer aztán Nógrádban palóc levest ettem, amihez ilyen oreganós rudat tálaltak. Nagyon finom.

Oreganós sajtos rúd:

Hozzávalók

20 dkg finomliszt, 1 teáskanál tengeri algás só, 5 dkg reszelt sajt (parmezán vagy egyéb), 1 csapott evőkanál morzsolt oregánó, 3 bors, 10 dkg vaj, 1 tojássárgája, 4 evőkanál hideg víz

a tetejére:
1 tojásfehérje, szezámmag vagy egyéb mag, esetleg reszelt sajt

A hozzávalókat a tojássárgája és a víz kivételével vizes homok állagúra kevertem, majd mehetett bele a tojássárgája és a hideg víz. Lisztezett deszkán kb. 1/2 cm vékonyra nyújtom, a felvert tojásfehérjével megkenem a tetejét és megszórom a reszelt sajttal. Hosszú, vékony csíkokra vágom, 180 fokon 15 perc alatt megsütöm. Fémdobozban - feltéve, hogy senki nem akad rá - sokáig friss marad.

Pilisszentiván, 2018.07.12.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra Team vezetője


forrás:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, Medicina Kiadó Bp. 1977.
Rácz Gábor- Rácz Kotilla Erzsébet- szabó László Gy.: Gyógynövényismeret; Sanitas Alapítvány, 1992.
Romváry Vilmos : Fűszerek könyve, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1979.
Prof. Dr Kéry Ágnes: Gyógynövényekkel az egészségért
Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában
http://www.mindmegette.hu/oregano-a-boldogsag-fuszere-47191/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szurokf%C5%B1_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-294.html

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok