Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

CSODÁS HÉTVÉGE BÜKFÜRDŐN

gk nyit

Kedves Igazgató Úr!

Köszönjük azt a sok lehetőséget amivel szebbé varázsolod életünket! Most épp a verseny lehetőségekre gondolok, amit Starkné Szabó Eszter írhatott ki az Élet(FA)mód Klub versenyeként és ez által vehettünk részt egy wellness hétvégén Bükfürdőn a Répce Gold Hotelben.

gk page

Nagyon szép helyen lehettünk, kedvesen fogadtak és mindenki tett azért, hogy jól érezzük magunkat. Napközben szétnéztünk a környéken. Kőszegen részt vettünk a gyertyagyújtáson, benézhettünk a templomokba és a várba is. Sárváron egy marcipán múzeumot látogattunk meg, ahol csodálatos alkotások voltak kiállítva.

Csatolok néhány képet az élményeinkről.

Köszönettel:
Galiné Kati és Rábai Lajos

MUNKÁM JUTALMA A LILLAFÜREDI HÉTVÉGE

KA nyit

„Ahhoz, hogy valami megváltozzék az életünkben, változtatnunk kell valamit az életünkön.”
                                                                                                           (Tonk Emil)

Ahol nem csak értékelik a munkádat, hanem jutalmazzák is, ez az Életfa Program. Az én jutalmam azon kívül, hogy megismerhettem, s használhatom a családommal együtt, nap mint nap ezeket a csodás prémium minőségű svájci termékeket, egy csodás wellness hétvége volt, Magyarország egyik vagy talán legszebb helyén, Lillafüreden.

Még az égiek is nekünk kedveztek, a szikrázó napsütés, s a nyáriasan meleg idő, a csodálatos panoráma, melyben részünk volt ezen a hétvégén. A szállásunk a festői szépségű Hunguest Hotel Palotában volt, ahol jól felszerelt szobával, bőséges ételekkel és a hotel vendégek számára külön kialakított wellness részleggel biztosították a kényelmünket.

keresztbe

A hétvége során próbáltuk a lányommal teljesen bebarangolni ezt a gyönyörű helyet. A Libegővel, megcsodálhattuk a gyönyörű őszi tájat 300 méter magasságból, majd kirándultunk egy nagyot Fehérkőlápa felé. Megcsodálhattuk a természet egy fantasztikus remekművét, az Anna és a Szent István cseppkőbarlangban, ahol egy 30 perces túrában vezettek körbe minket, s ismertették meg velünk ezen csodálatos geológia képződményeket és a hozzájuk tartozó érdekes történeteket.

Utunk során alkalmunk volt felülni az erdei kisvasútra, amely már közel száz éve működik, s a kanyargós erdei úton szállítja az utasokat Garadna felé. Út közben megtekinthettük az ország egyik legrégebbi, máig működőképes ipari emlékét, az újmassai őskohót is.

kollazs

Köszönöm az ötlet kitalálójának, s jóváhagyójának Schmidt Ferenc Igazgató Úrnak, hogy létrehozták ezt a versenyt, amelyen részt vehettem! Köszönöm a szponzoromnak, Laczkóné Nagy Irénkének, aki hitt bennem, s bíztatott, hogy nem számít a kor, 60 évesen is képes lehetek a sikerre! A segítsége nélkül nem sikerülhetett volna. Mindenkit erre bíztatok: Légy bátor, merj álmodni, s ha nincs is a tüzes cél előtted, a siker előbb-utóbb utolér.

Üdvözlettel:
Kovács Aranka

 

KINIZSI VÁR - NAGYVÁZSONY

hgy nv ny

Nagyvázsony a róla elnevezett medence közepén, a Kab hegy lábánál fekszik 256 méterre a tengerszint felett. Nevét első birtokosáról, a Váson/Vázsony nemzetségtől kapta. A Vezsenyi nemzetség kihaltával a királyra visszaszállott Vázsonykő várát birtokaival együtt 1472-ben hű vitézének, Kinizsi Pálnak adta.

A Vázsonyi vár 22 évig mondhatta urának Kinizsi Pált. Ez a két évtized nem csak a vár, hanem a környék történetének is a legfényesebb időszakát jelentette. A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendülést eredményeztek, ennek három értékes műemlék: az átépített vár, a pálos kolostor és a falu plébánia temploma őrzi nyomát.

A vár kibővítésénél kettős cél vezette: rangjának, vagyonának megfelelő lakóhelyre, "palotára" volt szüksége, de gondoskodni kívánt annak megfelelő védelmezéséről is, és ezért nagy gondot fordított kiépítésére, megerősítésére.

Így lett Nagyvázsony Kinizsi Pál tevékenysége alapján a környék katonai és vallási központja.

Szeretettel ajánlom Neked és családodnak Nagyvázsony szépségeinek felfedezését!

Kirándulásunkon átéltük a vár falai közt e kor varázslatos csodáit!

hgy nv

Hegyi Gyöngyi
Delfin csapat vezetője
70/457-2712

hgy nv m

Ismerd meg hazádat!

honism

Kedves Életfások!

A fűszer-recept kihíváshoz hasonló pályázatot hirdetünk a 2018: a VIRÁGZÓ EGÉSZSÉGÉRT év keretében Honismeret témakörben. Várjuk csapatok szervezte kirándulások képeit is!

Ismerd meg hazádat! Menj, fotózz, írj!

Minden páratlan hónapban, márciussal kezdődően, várunk fotókat hazánk ismert, vagy kevéssé ismert látnivalóiról ahol mostanában jártál. Amennyiben ajánlót is írsz duplázódik az  esélyed a sorsoláson.

A kihívás feltételei:

  • Ajánló/beharangozó írása esetén: 10-15 mondat. A „jó, volt” vagy „tetszett” nem számít mondatnak.
  • Szerepeljen benne: Hol, mikor, miért ajánlom, milyen híres épület/szobor/helyszínen készült.
  • Egy helyszín - több kép- esetén is egynek számít.
  • CSAK 2018-ban készült fotókat fogadunk el! A fotót lehetőleg az épület, szobor, vagy a helyet jelző tábla előtt készítsd.

10 beküldött fotónként egy-egy termék ajándék kerül kisorsolásra Igazgató Úr jóvoltából.
A nyertesek beküldött képe/ajánlója  felkerül a honlapra.
A képeket és ajánlásokat a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre küld.

Sikeres játékot és jó szórakozást kívánok szeretettel,
Berecz Ildikó
Pilisszentiván, 2018. március 1.

A DIÓSGYŐRI VÁRBAN JÁRTAM

advar

Borsodi lányként gyerekkoromban sokszor jártam a Diósgyőri várban, illetve a környékén rendezett - többnyire - népművészeti rendezvényen. Mivel ezek az események még a múlt évezredben voltak, utánagondoltam, hogy több mint huszonöt éve nem láttam a várat.
Hallottam, hogy 2009-2014 között kiemelt rehabilitációs program keretében felújították, de csak most decemberben nyílt lehetőségem bejárni. Lenyűgöző látványban volt részem, az emlékeimben élő négy omladozó saroktorony helyett egy teljes épségben álló épület fogadott.
A tornyokat megmagasították, és teljesen kiépültek a palotaszárnyak. A földszinti részt egészében rekonstruálták, helyreállították a dongaboltozatokat, a kőkeretes ajtókat, ablakokat. Az emeleten hiánytalanul újraépült az északi, déli és keleti szárny. A nyugati szárnyban megőrizték romkontúrt ezért csak részleges helyreállítást végeztek: a délnyugati torony és a nyugati palotaszárny emelete töredékes maradt, a nyugati palotaszárny emelete fölött tetőterasz létesült. Ahogy az idegen vezetetőtől megtudtam az ajtólapokról még rajzok sem maradtak fenn, az egész épületen egységes megjelenésű, kőkeretbe beépített, gerébtokos ajtók kerültek, semleges, bevésett mintázatú, tömör ajtólappal. Az ablakok hőszigetelő üvegezésű, korszerű szerkezetként készültek, megőrizve a középkori hangulatot. Összességében a műemléket igyekeztek az eredeti használatnak megfelelően helyreállítani. A beépülő funkciók az ismert rendeltetésű, reprezentatív termekben – mint a kápolna, a lovagterem, vagy a királynéi hálószoba – megegyeznek a korabeliekkel, a többi teremben és a kisebb helyiségekben pedig a valószínűsíthető, illetve lehetséges használatot közelítik.

advar 1

A várban már 1934-36 között folyt tudományos igényű feltárás, mert az ideig a romok köveit a környező építkezések használták alapanyagként. A vár helyreállítása 1953-ban indult meg, 1955 és 1961 között több méter magas feltöltést hordtak ki a várból, és ekkor még csak az életveszélyesen romos részeket hozták rendbe.
1960-tól a régészeti feltárás is megkezdődött. A rondellát Ferenczy Károly építész hozta rendbe. 1962-ben az Országos Műemléki Felügyelőség vette át a feltárás irányítását, és Czeglédy Ilona régészt bízta meg a további tíz éven át tartó feltárással, amelynek eredményeként rom-állapotban került konzerválásra a Diósgyőri vár. A feltárt műemlék és nagy mennyiségű lelet bemutatására 1968 augusztusában alakult meg a Diósgyőri Vármúzeum. Magyarország műemlékei között az egyik legrangosabb hely Diósgyőr váráé.

advar 2Alig derékig ért a Diósgyőri vár, amikor 2013-ban a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése projekt keretében arra vállalkoztak, hogy a vár teljes épületrészeit rekonstruálják. A műemlékvédelemben úttörőnek számító vállalkozásnak az volt a célja, hogy a vár minél többet eláruljon a történelméről, azokról az uralkodókról, eseményekről, emberi sorsokról, amelyek falaihoz kötődnek. A projekt emellett magában foglalta a Lovagi Tornák Tere és a hozzá kapcsolódó Vásártér kialakítását valamint a lillafüredi függőkert felújítását, új funkciókkal való feltöltését is.

A felújított Diósgyőri vár átadására 2014. augusztus 30-án került sor, egy évvel később pedig a lovas hagyományőrzők és sportesemények is birtokba vehették a Lovagi Tornák Terét és a Vásárteret.

Nevét elsőként Anonymus említi 1210 körül írott, Gesta Hungarorum című krónikájában, mely szerint itt már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül a tatárjárás idején pusztíthattak el. A település az alapító Miskóc (Miskócz) nemzetség (Bors vezér leszármazottai) után kapta Miskolc nevet, a vár pedig az itt álló gyűrű alakú földvárra utaló „Győr" nevet.

IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a települést. Az ő fia István nádor volt a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombon álló, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott első kővár építtetője. Egy 1316-ban kitört lázadásban való részvételük miatt Károly Róbert király a várat a várbirtokkal együtt elkobozta az Ernye családtól, és saját híveinek adományozta tovább.

advar 3

Buda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr királyi székhelyként akkoriban vált jelentőssé, amikor Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. 1340-ből való az igazoló adat szerint, Diósgyőr nemzetségi birtokból királyi birtokká lett. Hamar felismerve a hely kiemelkedő adottságait, hiszen a Buda felől érkező út Diósgyőrnél három irányba ágazott szét: Lengyelország, Moldva, valamint Galícia és Lodoméria felé.  Ezért mind többet időzött a király ezen a birtokán, ahová gyakran elkísérte a két királyné is, édesanyja és hitvese is. Nemcsak az őszi vadászatok idejét és a karácsonyi ünnepeket töltötte szívesen Diósgyőrben, de politikai célokra, nemzetközi találkozókra, hivatalos szereplésre is használta a várat. Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra, mezővárossá nyilvánította 1365-ben, bíróválasztási- és végrendelkezési jogot biztosított, valamint a várat is felújíttatta. A király a diósgyőri koronauradalomhoz csatolta a várost, amely 1848-ig királyi tulajdonban állt.

Nagy Lajos halála után fia, Luxemburgi Zsigmond is többször megfordult Diósgyőrben; ő főként akkor, ha politikai érdekei úgy kívánták. 1424-ben feleségének, Borbála királynénak ajándékozta a várat, amely ettől kezdve a mindenkori királynék tulajdona lett.
Albert király 1439-ben Erzsébetnek, Mátyás király 1476-ban Beatrixnak, II. Ulászló király 1502-ben Anna királynénak, II. Lajos király pedig 1522-ben feleségének, Máriának adományozta a birtokot. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegetik Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése.

advar 4

A vár státusza 1540-ben változott meg, amikor I. Ferdinánd hűségjutalomként a Balassa családnak ajándékozta. Ettől kezdve nemesi családok követték egymást a tulajdonosok sorában, és a hely sorsa rosszabbra fordult. Jelentősége egyre csökkent; a török korban már csak kisszerű erődként szerepelt. Gazdasági szempontból ugyan még Magyarország nevezetesebb uradalmai közé számított, de már politikai-katonai jelentőség nélkül. Egy, a magyarországi végvárak állapotát rögzítő jelentés 1588-ban már arról számolt be, hogy az épület romos, és nagy munkával lehetne csak helyrehozni.
A 17. sz. elején Melith Péter készített leírást a kamara számára:
„…Az, mi az Diosgior állapotját illeti…nem lehetvén oly kemény magyari szü (szív) ki annak szép épületeinek pusztulására fordulásán meg nem iszonyodnék, és szomorodnék, mely fejedelmi épületnek én földünkön mását nemis láttam…”
Az 1673. esztendőben tűz ütött ki a falak között; elpusztult a tetőzet és a kápolna boltozata. A pusztítást a császári csapatok végezték be 1678-ban, amikor egy erre a célra kirendelt katonai különítmény érkezett Diósgyőr alá, és felégette a várat. A rombolások ellenére az épület az 1700-as évek elején még lakható volt, egy 1755-ben készült újabb leltár azonban már arról számolt be, hogy a vár teljesen romos, a helyiségek eredeti rendeltetése felismerhető ugyan, de már nem használják őket.

Diósgyőr mintegy száz esztendőn át pusztult gazdátlanul. Akkor öltötte fel azt a képet, amely az 1800-as évekből fennmaradt festményeken, rajzokon látható.

advar 5A vár turisztikai vonzerejéből levon valamennyit a tény, hogy a környék viszontagságos történelmének köszönhetően nem veszi körül olyan nagy történelmi városrész, mint az egri vagy a kőszegi várat, és vadregényes erdők mellett a kevésbé romantikus diósgyőri lakótelep bérházai szolgálnak környezetül. Ám a közeli Bükk-vidék központi része növeli a vonzerejét.

Figyelemre méltó többek között a közvetlenül a vár szomszédságában álló Déryné-ház, amely a 19. század kedvelt színésznőjének szentelt múzeum, illetve a kissé távolabbi katolikus templom melletti középkori Mária-oszlop, nem is beszélve Miskolc egyéb nevezetességeiről.

A vár újra éledt, érdemes megtekinteni. Korhű berendezési tárgyak, jelmezes animátorok, történelmi játékok, hagyományőrző programok és a modern eszközök segítik az időutazást olyan korokba, amelyek sokkal több titkot és érdekességet rejtenek, mint gondolnánk!

Pilisszentiván, 2017. December 14.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


forrás:

http://epiteszforum.hu/kiralynek-vara-varak-kiralyneja-a-diosgyori-var2
https://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%B3sgy%C5%91ri_v%C3%A1r
Csorba Csaba: Regélő váraink. Javított kiadás, Helikon, Budapest, 2005.
Gerő László: A magyarországi várépítészet, Budapest, 1968
Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015

fotók:

By CivertanS - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=52069912
By Magyar Nemzeti Bank (Hungarian National Bank) - own scan of a banknote 2006 Timur lenk, Hungarian banknote, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=982176
By Pásztörperc a(z) magyar Wikipédia-ról, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=46005573

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok