Október a Gergely-naptár tizedik hónapja. Elnevezése a görög eredetű, latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez.

A Mérleg az őszi napéjegyenlőséget, a világosság és a sötétség egyensúlyát jelképezi.

Mint kétkarú eszköz, amellyel serpenyőit egyensúlyba hozva mérnek, ez az időszak arravaló, hogy számvetést végezzünk az év eltelt időszakáról. Előszeretettel ábrázolták a szomszédos jegynek, a Szűznek kezében a kozmikus rend, igazságszolgáltatás szimbólumaként.

A természetből lassan eltűnik az élet, az energia befelé fordul, a mag kinyitja burkát.

Októberi jeles napok:

október 1.

• Zenei világnap – UNESCO (1975 óta) Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére az UNESCO október 1.-ét a Zene Világnapjának nyilvánította. Mindez 1975-ben történt, azóta a világ minden pontján különös figyelmet szentelnek ennek a csodának, amit zenének hívnak.
• Idősek világnapja – ENSZ (1991 óta)

október 4.:

• Assisi Szent Ferenc ünnepe
• Az állatok világnapja (http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/2036-jeles-napok-oktober-4-az-allatok-vilagnapja)

október 6.:

• Nemzeti gyásznap – az aradi vértanúk kivégzése.
  Az aradi vértanúk, azok a honvédtisztek akiket a szabadságharc bukása után az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Ugyan ezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten. A vesztőhelyen ma látható obeliszket 1881-ben állították fel.

október 10.:

• Lelki egészség napja – 1994 óta
• A halálbüntetés elleni harc világnapja

október 12.:

• 1492. Amerika felfedezése e napon érte el Kolumbusz Kristóf San Salvadore szigetét, és ezzel eljutott az addig ismeretlen földrész, Amerika partjaihoz. Bár az első, Amerika földjére lépő európaiak a 10. századi viking hajósok voltak, művelődéstörténeti szempontból Kolumbusz felfedezése vezetett a korabeli világkép dinamikus kitágulásához, az ő felfedezése nyomán indult meg az amerikai kontinens feltérképezése és kolonizálása.

október 20.: A csontritkulás világnapja

október 23. Emlékezés napja

Az 1956-os forradalom a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen, november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval, a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről.

A szovjet csapatok november 4-én, hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott. A harcokban 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve. 1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni.

október 31.:

• őszirózsás forradalom
• a reformáció ünnepe, A reformáció napja több protestáns egyházban október 31-én tartott ünnepnap, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.
• Halloween éjszakája
• Samhaint (kelta új év) ekkortájt ünneplik. A samhain gael nyelven a november hónap elnevezése, valamint a kelta nyelvi-kulturális kör egyik legjelentősebb ünnepe, mely október 31-én sötétedéskor kezdődik és november 1-jén ér véget.

Érdekességek:

• A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek októberre:
  • Mérleg (szeptember 23. – október 22.) és
  • Skorpió (október 23. – november 21.).
• Október folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Szűz csillagképből a Mérleg csillagképbe lép.
• október utolsó vasárnapján 3 órakor állítjuk vissza az órát egy órával, ami a nyári időszámítás végét és a téli („normál”) időszámítás kezdetét jelenti.

Népi megfigyelések októberre: Úgy tartják: Október időjárását várd márciusban!- vagyis a márciusi időjárásra lehet következtetni az októberiből.

• A fákat is érdemes figyelni, mert ha a fák levelei sokáig és nehezen hullnak le, nagy tél lesz.
• Hamar elbúcsúznak az ágaktól, hamar beáll a hideg, jövőre pedig bő lesz az esztendő.
• Ha viszont sok levél marad a fákon, jövőre sok hernyó támadja majd meg őket.
• Ha ökörnyál száll a levegőben, vagy a fák másodszor virágzanak, hosszú, szép ősz lesz.
• Ha meleget érzel, a február lesz hideg.
• Ha fúj a hideg szél, enyhe január köszönt be.
• Zivatar esetén hideg, szeles télre számíts.
• Ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
• Az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
• Sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
• Ha deret lehel Dénes (okt.9.) nem lesz a bor elég édes.
• Szent Simon-Júdás-Tádé napján (okt.28.) az erdélyi szászoknál a házasodás napja volt: "És máris itt van Simon-Júdás, jaj neked te inges-gatyás."

A 18. századi nyelvújítók szerint az október: Mustonos.

A népi kalendárium Mindszent havának, Őszhónak nevezi.

Az Arvisurák szerint Magvető hava.

Az asztrológiában: Mérleg havaként említik.

A protestánsok pedig gyakran reformáció hónapjának (mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét).

Pilisszentiván, 2016. Magvető hava

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője

forrás:

Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
http://w3.hdsnet.hu/vpeter/nepi_idojos.html

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.” (Szent-Györgyi Albert)

Szent-Györgyi Albert, a világhírű magyar orvos és biokémikus, harminc éve,1986. október 22-én hunyt el. Egyetlen olyan magyar Nobel-díjasunk, aki a tudományos elismerését itthoni tevékenysége nyomán kapta meg. Leghíresebb és legjelentősebb felfedezése a C-vitamin izolálása volt, de a P-vitamin elkülönítése, a citrátkör megismertetése, valamint az emberi izomszövetek tanulmányozása terén is elévülhetetlen érdemeket szerzett. A Nobel-díjas tudós érdeklődése a későbbi évtizedekben - az izomműködés mellett - felesége megbetegedése miatt a rosszindulatú daganatok felé fordult. Kidolgozott egy új módszert az izompreparátumok előállítására, és feltalált egy újfajta centrifugát.

Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval¹, 1948-ban az  első alkalommal kiosztott Kossuth-díjjal, 1983-ban a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetéssel ismerték el hazánkban.

Idős korában sem veszítette el szellemi frissességét, sőt, egészen 1986. október 22-én, 93 évesen,  bekövetkezett haláláig komoly kutatói és közéleti tevékenység jellemezte őt.

A szegedi egyetem Általános Orvostudományi Kara halála után egy évvel vette fel nevét : Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ néven működik.

Állandó kiállítás mutatja be a tudós hagyatékát, személyes tárgyait, munkaeszközeit és Nobel-díja másolatát Szegeden. Magyarországon 2012 évét volt Szent-Györgyi emlékének szentelték.

Érdekességek az életéből

Két doktorátusa volt: 1917-ben az Budapesten végzett orvosként, 1927-ben a Cambridge-i Egyetemen a hexuronsav felfedezéséről írt doktori disszertációjának megvédésével kémiából is doktorált.

Meglőtte magát: az első világháborúban behívták medikusként frontszolgálatra 65. miskolci gyalogezreddel kikerült a keleti frontra, 1916-ban egy saját karjában okozott sérülés folytán elhagyhatta a szolgálatot, és térhetett vissza a tudomány világába.

Négyszer házasodott: Imádta a nőket. 1917-ben először, majd 1941-ben, 1965-ben és 1975-ben mondta ki - a nem mindig- boldogító igent.

Borjúmirigyből akarta kimutatni a C-vitamint: több tonnányi mellékveséből mindössze 25 grammnyi hexuron savat tudott kinyerni. 1931-ben egy meg nem evett paradicsom paprikával kezdett kísérletezni, ez vezetett oda, hogy a paprikából aszkorbinsavat tudott kinyerni, így nemcsak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg, hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is.

A Nobel-díjat nem "csak" a C-vitaminért kapta, hanem a biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén elért felfedezéséért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.

1937-re felismerte, hogy egyes szerves savak² katalizátorszerepet játszanak a biológiai oxidációban.

Az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. A második világháború alatt Miniszterelnöki megbízásból tárgyalt Magyarország világháborús kiugrásáról a brit titkosszolgálattal. 1944-ben svéd segítséggel menekítették ki a Gestapo elől Budapestről, majd Moszkvában kapott családjával menedéket.

Svéd és amerikai állampolgár is volt: V. Gusztáv svéd király saját hatáskörben adományozott svéd állampolgárságot Szent-Györgyinek és feleségének.

Finnországnak adományozta Nobel-díját: 1940. január 17-én a The New York Times beszámolt arról, hogy Szent-Györgyi Albert felajánlotta a Nobel-díját a Finnországért Alapítványnak, miután a Szovjetunió megtámadta az országot.

Írásai jelentek meg a The New York Times-ban: évtizedek alatt sok levelet/cikket írt a Times szerkesztőjének, amelyeket jórészt le is közölt a lap. Megjelent írása a "málenkij" robotról, a szovjet munkatáborokba hurcolt több millió emberről, valamint több alkalommal is felhívta a figyelmet az 1956-os forradalomra, Maléter Pál tőrbecsalásáról is írt a lapban.

Háborúellenes nézeteit 1970-ben megjelentetett, Az őrült majom³ című könyvében fejtette ki. Ebben az emberi civilizáció jövőjét és az élet fennmaradásának esélyeit nem látta optimistán.

Aspirált még egy Nobel-díjra: az izomműködés kutatása során, az izom összehúzódáshoz elengedhetetlen fehérjék izolálásáért (aktint, miozin) komoly esélyesnek tartották egy újabb Nobel-díjra.

Magyar Sakkszövetség 1945. áprilisban az újjáalakuló elnökségének tagjává választották, majd 1946. januárjában a kosárlabdázó-szövetség díszelnöke lett.

Aldous Huxley Magyarországon 1947-ben megjelent, Tudomány, szabadság, béke című könyvének magyar kiadásához Szent-Györgyi Albert írta az előszót.

A Lillafüredi Palotaszálló Mátyás éttermének étlapján szerepelt a Paprikás csirke Szent-Györgyi Albert-módra, amelyet Orosz József, a szálloda akkori szakácsa a szegedi tudós Nobel-díja alkalmából készített. A szakács a receptet elküldte a névadónak, aki néhány soros levélben megtiszteltetésnek nevezte Orosz gesztusát, és megköszönte kreációját.

Méltán lehetünk büszkék munkásságára!

Pilisszentiván 2016. október 22.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője

[1] A Corvin-koszorú egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Azok kaphatták meg, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítésében szereztek kimagasló érdemeket. A Corvin-koszorú „élő” viselőinek száma egyszerre nem lehetett több hatvannál.
Megkapta többek között: Bajor Gizi színművésznő, Bartók Béla zeneszerző, Kandó Kálmán mérnök, Aba-Novák Vilmos festő, Kós Károly építész és író, Lehár Ferenc zeneszerző, Kodály Zoltán zeneszerző, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész, Zilahy Lajos író.

[2] fumársav, almasav, borostyánkősav: a három vegyület egy ciklikus folyamat részei, és közel állt ahhoz, hogy a sejtlégzés alapvető folyamatát, a citrátciklust felfedezze. A ciklus minden tagját (közte a kulcsvegyületet, a citromsavat) végül Hans Krebs azonosította; a folyamatot Krebs-ciklusnak vagy Szent-Györgyi–Krebs-ciklusnak is nevezik.

[3] Magvető kiadó, Budapest, 1989 ISBN 9631415104

forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert
http://mult-kor.hu/szent-gyrgyi-albert
http://www.u-szeged.hu/szentgyorgyi/eletrajz?objectParentFolderId=18346
http://hvg.hu/instant_tudomany/20150322_14_dolog_szent_gyorgyi_albertrol
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1986_oktober_22_szent_gyorgyi_albert_halala/