A meteorológiai ősz Európában már szeptember elején beköszönt, de a csillagászati ősz szeptember 21-én de inkább 22-én vagy 23-án kezdődik: ezt nevezzük őszi napfordulónak, vagy "napéj egyenlőségnek". Ekkortól kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel, az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél.
Az elmúlt korok emberei együtt éltek a természettel, minden ízükkel követték annak ritmusát, érzékelték az örök körforgást. Az évszakok váltakozása szerint négy részre osztották az évet a két napéjegyenlőség és a két napforduló szerint, az évszakválasztó határnapok1 és a négy kozmikus fordulónapnak2 mágikus erőket tulajdonítottak, ezért e napokon - elsősorban a bőséges termés érdekében- változatos módokon teremtettek kapcsolatot a természeti erőkkel, isteneikkel: felvonultak, áldoztak, rituális táncokkal ünnepeltek.
Minden népnél jelentős ünnepnek számító négy napfordulót, őseink is méltón ünnepelték.
- A régi kelták és a kínaiak már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el.
- A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az "őszpont" az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja.
- A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum, a temetők halottak napi dísze nálunk is.
- Táltosaink a régi hit hagyományai szerint kis kenyereket (pogácsákat) osztottak, elsősorban a szegények között. Mert ez a nap a „Földanya ünnepe”, a gyümölcsérésé, a beérett termésé, a szüreté és a megnyugvásé ezért mindenkinek részesülnie kellett belőle.
- Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés. Ezután kezdődnek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok.
Ősi praktikák is kapcsolódnak az őszi napéjegyenlőséghez.
Az egyik rítus az ún. „nyakvágás”, mely csak nevében ijesztő, ugyanis az utolsó kévét nevezték nyaknak, mely a hiedelmek szerint az Aratás szellemét tartalmazta. Mivel senki sem akarta vállalni a „gyilkosságért” a felelősséget, ezért az aratók kellő távolságból rádobálták a sarlóikat és úgy vágták le az utolsó kévét, így végül is közösen fejezték be az aratást. Később a levágott nyakat vízbe mártották, ezzel is éppen elég esőt kívántak maguknak a következő évre.
Csutkababát készítettek kukorica csőből, levélből, szalmabábut gabonaszárból. Lányt formáltak belőle, ha bő volt a termés, ezzel ellentétben fiút, ha gyérnek bizonyult a betakarított termés. Ezt a babát az emberek otthonukban őrizték és a gabona szelleme miatt a következő évig, vagyis aratásig őrizték.
Végeztek...
...gránátalma bűbájt - a bölcsességért
fűzfabarka varázslatot - a bánat ellen. Ahogy a nyár emlékei elhalványulnak a fénnyel együtt, úgy erősödik bennünk a szomorúság. Spirituálisan a víz idejében járunk, az érzelmek és köztük a bánat helyén. idején elvethetjük a komor gondolatokat és átküldhetjük őket a vízen, a naplementébe (nyugatra).
...almamag bűbájt - a titkos tudásért (A napforduló egybeesik az almaszürettel is, az alma, almafák nagy szerepet tölt be a világ mitológiáiban. A tudás megszerzése (Ádám - Éva), a túlvilágba való átlépés (Artúr legendában Avalon -az almák szigete- a kelta túlvilághoz tartozik. Itt az almamagok segítségével kelt át a másik birodalomba és szerzett titkos tudást, amely segítette a spirituális fejlődését és a mágikus képességei.)
Természetesen elmaradhatatlan volt ilyenkor a tánc és éneklés, amivel megáldották a termést, és kérik hogy a jövendő termés is hasonlóan bőséges legyen.
Az időszak kedvelt növényei
Alma: mint a bibliai tudás fájának (vélt) gyümölcse, évszázadok óta az európai kultúrában a bölcsességgel van összekapcsolva. De a halhatatlanságot, az örök fiatalságot, a szerelmet és a termékenységet is régóta szimbolizálja, illetve szóba hozták a mágiával és a gyógyítással is.
A gombákra3 a múltban az "istenek fiai"-ként gondoltak, mert látszólag spontán jelennek meg (és sokszor igen hirtelen). Gyors és bőséges növekedésük miatt a termékenység szimbólumai voltak, de jelképezhették a gonoszt, az alvilágit, a démonokat, tündéreket, varangyokat és a boszorkányokat is.
Körte:4 az ókori görögök szerint Héra és Athéné szent fája volt, a germánok is tisztelettel övezték ezt a fát, ezért keresztény térítők kivágták, hogy megszűntessék a szent ligeteket. Ebben a korban az erotika, az érzékiség és a termékenység szimbólumának számított.
Őszi termések és bogyók: minden ekkor érő termés (pl. dió, mogyoró, galagonya, csipkebogyó, stb.)
Szőlő: Dionüszosz (rómaiaknál Bacchus) szent növénye, az istenség vérének számított, aki a megtanította az embereknek, hogyan termesszék, illetve a bort miként állítsák elő belőle. A szüreti fesztiválok korai elődei már az ókorban megjelentek, körmenetekben szőlőágakat hordoztak különféle istenek tiszteletére (Dionüszosz, Athéna, Ariadne).
A sumerok az "élet növényének" mondták, és számukra az élet jelképe egy szőlőlevél volt.
Tölgy és a makk5 az őszi napéjegyenlőség legfontosabb jelképeinek, a bölcsességet és a jólétet kapcsolták hozzájuk. Ezért is tartották jó jelnek a makkról való álmodást; ugyanis a hagyomány szerint az egészség, erő és világi vagyon megjelenését jelöli az életedben. A természet hanyatlóban, a télre készülődik, a visszavonulás, pihenés, nyugalom ideje következik el. A Nap bágyadtabb, de még fényes, van ereje.
A fény, a Nap erejének csökkenése a Mérleg havában éri el újra az egyensúly állapotát: a nappal és az éjszaka egyforma hosszú. E naptól a sötétség válik erősebbé, a külvilági tűz fogyásával a belső, befelé forduló, emésztő tűz nyer teret. Tegyük mi is ezt, forduljunk a belső tudásunk felé, vizsgáljuk meg hozzáállásunkat, tetteinket, és amennyiben nem tölt el elégedettséggel, hát változtassunk, ahogy Gandhi mondta....
"Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban!" és
"A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot."
... és akkor együtt megvalósítjuk 2016-os év jelmondatát: Egészséget az Országnak!
Pilisszentiván, 2016. Földanya hava 19.
Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője
[1] A négy legfőbb naptári ünnep ( tavaszi -, őszi napéjegyenlőség, téli-, nyári napforduló) minden kultúrában megtalálható, koroktól, földrajzi távolságoktól függetlenül.
[2] a kelta újév, az ősök, az alvilági szellemek ünnepe (11.01.), a növekvő fény, megtisztulás ünnepe (02.01.), virágba borulás, lombok, szerelem, isteni nász ünnepe (05.01.), a gabona, az aratás, új kenyér (08.01.)
[3] Hallucinogén hatású fajoknak köszönhetően a transzba eséssel és a sámánok munkájával, a bolondsággal és az őrültséggel is kapcsolatba kerültek,. Szentnek számítottak Thor (és Donar) számára, általa pedig a villámlással, a mennydörgéssel és a csütörtöki nappal is összefüggtek.
[4] A némely néphitben félték a körtefát, és előfordult olyan is, hogy azt gondolták, az ágaiban ördögök laknak. A boszorkányok is alatta találkoztak, illetve táncoltak.
[5] A tölgy ősidők óta szent fának számít: vagy azért, mert ő maga az isten/tiszteletre méltó szellem, vagy mert valamelyik isten számára nagyon kedves (pl. Zeusz, Thor). Általánosan elmondható róluk, hogy veszélyesnek tartották a kivágásukat és jobbára halált várt azokra, akik ezt mégis megtették. Mint kicsiny magok, amikből a hatalmas és erős tölgy fejlődik ki az új élettel, a növekedéssel és a halhatatlansággal is kapcsolatba hozták, talán ezért is tették valaha egyes helyeken a holtak tenyerébe.
forrás:
http://www.magyarvagyok.hu/kultura/hungarikum/hagyomanyok-unnepek/szuretinepszokasok/3681-A-szuret-es-a-szureti-mulatsagok.html
http://www.tarrdaniel.com/documents/Vallasfilozofia/oszi_napejegyenloseg.html
http://heted76ar.hu/modron/
http://egyuttazevmindenunnepenklub.network.hu/blog/valtoznak-az-evszakok-hirei/2015-szeptember-23-oszi-napejegyenloseg-hiedelmek-joslatok