BARTÓK EMLÉK ÉV

Március 25-én volt  Bartók Béla¹ születésének 135 éves jubileuma, ezért a 2016-2017-es  évet az emlékének szentelik hazánkban. A Bartók-év célja, hogy megmutassa ezt a csodálatos szellemi örökséget, és megőrzését segítse.

Ezért a szervezők azt kívánják megmutatni, hogy miért fontos számunkra Bartók műveinek ismerete, hogyan illeszthető be zenéje hétköznapjainkba, mit tanulhatunk belőle-tőle, mert zenéjében mindenki megtalál(hat)ja azt, ami neki szól.
2017. márciusáig  rengeteg eseményre, hangversenyre és fesztiválra számíthatunk.
A helyszínek és szervezők között van  a Magyar Állami Operaház, a Zeneakadémia új - Bartók nevét viselő- nemzetközi versenye, A MüPa,  a Bartók Béla emlékház, miskolci Bartók Plusz Operafesztivál, a Hagyományok Háza és a  Zene- és Művészeti Iskolák Szövetsége. A Zeneakadémia egész éves koncertsorozattal tiszteleg egykori diákja, majd tanára előtt, az intézmény születésnapján novemberi 14-én A kékszakállú herceg vára lesz a műsoron.

Sanghajban ősszel nagyszabású bemutatkozást szerveznek a Bartók-életmű számára, ahol a művészeti fesztiválon Magyarország kerül fókuszba, és ebben a  bemutatkozó programban Bartók kiemelt helyet kap.

A Nemzeti Örökség Intézete arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emlékévben megújul Batók Béla Farkasréti temetőben található védett sírja, valamint megkezdődik Bartók Béla műveinek kritikai összkiadása: az első két kötet idén jelenik meg, majd a tervek szerint évente két-két további kötet ebben a várhatóan 15-20 éves vállalkozásban.

Bartók Béla élete és műve ismét különösen időszerű, és példaértékű. Az európai integráció, a népek keveredése korában hangsúlyossá teszi a zeneszerző és kutató elfogulatlan érdeklődését (illetve, ahogy ő maga kifejezte: szeretetét) a különböző - szomszéd- népek, etnikumok parasztzenéje iránt. "Valakinek művei tulajdonképpen életrajznál pontosabban jelölik meg életének nevezetes eseményeit, irányító szenvedélyeit." írta Bartók.  

"Nem a magyarok teszik híressé Bartókot, hanem ő a magyarságot, ami az egész világon ismertté tesz bennünket, azt újra és újra fel kell fedeznünk ahhoz, hogy a miénk is maradjon!"
mondták a Bartók év megnyitóján, nincs más teendőnk "csak" megszívlelni az elhangzottat!

Pilisszentiván, 2016. Szent Mihály hava 12.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője

[1] Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. Kodály Zoltán támogatásával behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára. 1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban. Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth díjjal jutalmazták, majd 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Béke díjat. 

forrás:
MTI
Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívuma

• Előző
• Tovább

Tweet