Mindszent havát Szent András hava váltja fel, míg a Nap a Skorpió jelén halad át.
Lehullott levél erejét a földnek adja át. A mélységbe megy át az élet. A téli álom is lassan kezdetét veszi. „Meghal” a Nap, növekednek a sötét órák, s elkezdődik, a lebomlás.
A túlvilági útra készülők védőszentje volt Rafae, (október 24.), kinek tiszteletére kellett misét mondani, ha szorongástól, betegségtől, szűkségtől, sőt az ördög kezétől akart megszabadulni az ember.
26-án, Dömötör napján, a törökök mindig felhagytak a háborúval, ezért törökűzőnek tartották a juhászok védőszentjét.
A jószágok megszámlálásának, s a juhászok felfogadásának 28-a, Simon és Júdás a napja, de „házasságszövő” alkalom is egyben.
Október 31-én, Farkas napján alszanak el a fák… Csak az alvó fát lehetett kivágni, mert az nem vérzett el! Utána nyomban újat is ültettek! Ekkor kell bekötözni, bemeszelni a fákat, hogy a nyulak ne tehessenek kárt bennük.
A tisztító tűzön szenvedő egyház ünnepe Mindszentek, vagyis november 1-e.
Másodikán, halottak napján, a hívek alamizsnát vittek a templomba, amit aztán a pap osztott szét, (így kiszorult az adakozó „dicsősége”!) a rászorulók között. Este égő gyertyát tettek az ablakokba.
11-én, Mártonkor kellet földbért fizetni, a tartozásokat leróni, a jószágnak az istállóba kerülni, s mostanra forrt meg az újbor is.
A harc idejét a jóság váltja fel, a lélektisztító tűz erejét Erzsébet, II. András királyunk szent leánya hozza el. November 19-én van a szegények, az özvegyek és árvák patrónusának neve napja.
A lélek most a jelenségek láthatatlan oldala felé fordul. A Skorpió vizes jel, az érzelmi biztonság megteremtése válik meghatározóvá. A Nap az alsó világba érkezett, az elrejtett energiákra világít rá, a beleérzés gyógyító képessége egyre erősödik. A lélek érzelmi,- indulati,- ösztön,- és teremtőerőire irányul a figyelem.
Testi szinten a nemi szervek és a regenerálódás, részben az orr, a végbél, a vénák és a kiválasztás funkciója tartozik a Skorpió jeléhez.
A Skorpió zodiákus szakasza mögött a Vízi kígyó farka „ találkozik” a beavató kígyójának a fejével. A jegy első fele mögött a Hydra, a második fele mögött a Kígyótartó látható és a Mérleg csillagkép. A kígyók „sugallják” a titokkeresést, a szellem magaslataiba való emelkedést, míg a sors mérlege, az igazság fontosságát és az egyensúly megalkotásának szükségességét a belső világokban is. A szellem ereje válik itt a lélek biztonságává.
A Skorpió idején, még jobban működik a beleérző képességünk, ezzel szavak nélkül is rátapinthatunk a fogyasztóink igényeire.
Mesterem, Paksi Zoltán „Égi utak csillagüzenetei” alapján.
Sok szeretettel:
Rácz Mária Erzsébet
asztrozófus
a „Napsugár” csapat tagja
Szentendre, 2016. Szent András hava
„A nemes Imre herceg előkelő nemzetségből, mint a cédrus a Libanonról (Zsolt 91,13), Szent Istvántól, Magyarország első királyától származott, erényekkel nagyon feldíszítve ragyogóan tündökölt” – olvasható Szent Imre 1110-ből származó legendájában.
Szent Imre herceg I. István király és Gizella királyné fia. A Hahóti- és a Pray-kódex a nevét Henricus alakban tartalmazza. A Képes Krónika több gyermekről - két fiú és három lány - tesz említést, de név szerint konkrétan kettőt ismerünk: Ottót, aki valószínűleg még 1000 előtt született és korán elhunyt, és Imrét, aki nevét anyai nagybátyjától, II. Szent Henrik császártól kapta.1 Születésének helyét Székesfehérvárra teszik, a hagyomány szerint a székesfehérvári ferences templom és rendház (ma Szent Imre-templom) elődének számító királyi palotában született. Ám a dátumát nem tudjuk biztosan, egyes források 1000-et jelölik meg, míg a krónikák szerint 24 éves korában halt meg (1031-ben), így valószínűbb, hogy 1007-ben született.
Életéről krónikákból és legendákból vannak töredékes információink, a róla szóló legendák a ,,liliomos herceg'' alakját jobban kiszínezte, mint apjáét. Szüzessége miatt századokon át valami nőies, finom, nem e világból való alaknak rajzolták, ugyanakkor légies alakjának hátterében ugyanezen a forrásokban feltűnik az uralkodásra gondosan előkészített, királyi házból nősülő és királyi trónra hivatott, vitézi örömökben is kedvét lelő fejedelmi ifjú húsból és vérből való alakja is.
Ami biztosan ismert, hogy nevelésére különös gondot fordítottak. 1015-ben Imre herceg oktatását Gellért püspök kapta meg2, aki hét éven keresztül tanította latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait. Ezt követően - tizenöt éves korától- atyja nevelte, államirányítást, hadvezetést, diplomáciát sajátítva el, huszonhárom éves koráig. Ekkor elkerült szülei udvarából elfoglalva a dukátus3 bihari részét, egyben a „királyi sereg" parancsnokságát is.
A huszonhárom éves Imre herceg kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A hagyomány három királyi családot említ, amelyből feleséget vehetett: a lengyel, horvát és görög uralkodóházat. A lysagorai Szent Kereszt-monostor évkönyveinek följegyzése szerint Imre egyszer Lengyelországban járt mint vőlegény. Más vélemény a görög uralkodóházzal való rokonságot helyezi előtérbe4. Édesapja kívánságára megházasodott, de feleségével szűzi életet élt, mert a legendák szerint, a veszprémi Szent György-kápolnában égi szózatot hallott, hogy testi-lelki szüzességben töltse életét.
Imre herceg közeli trónra lépése pozitív jövőképpel tölthette el az akkori Magyarországot, ám a gondos nevelés, az oktatás, az Intelmek eredménytelenné váltak. Imre herceg 1031. szeptember 2-án meghalt váratlanul, egy vadkan megsebezte, a bihari Igfán (Igyfon erdőben)5. A vadászbaleset nem ritka a magyar nagypolitikában, egyes vélemények szerint nem vadkan ölte meg, hanem egy Vadkan nemzetségnevű felbérelt besenyő.
Imre herceg halálában szerepet játszhatott a német-magyar politikai viszony is. Szent Henrik6 halálával a bajor uralkodócsalád férfiágon kihalt, így lehetséges örökösként szóba jöhetett az utolsó nőági leszármazott, Imre is. A szerencsétlen baleset gyászba borította az esztergomi királyi udvart, nehéz helyzetbe hozta Istvánt, hiszen egyetlen gyermeke sem maradt életben. A trónt Imre halála után az uralkodó nővérének fia, a velencei Orseolo Péter7 örökölte, később pedig a Vazul-ági hercegek8 szerezték meg a koronát.
Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és utána sok csodás esemény történt a legenda szerint.
VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget9. Ünnepe november 5-ére került. Azóta példaképe a magyarságnak, elsősorban a magyar ifjúságnak. Nevét szívesen viselik. Halálának 900. évfordulóját nagy ünnepélyességgel tartották meg 1930-ban Budapesten a pápai követ, hat más bíboros és több száz főpap jelenlétében.
Emléknapjához fűződő hiedelmek és hagyományok nem ismertek. A szent herceg neve keresztnévként mégis igen népszerű, sőt családnévként is (Imre, Imrei, Imreh stb.) gyakori.
Pilisszentiván, 2016. Szent András hava
Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra
szirmának vezetője
[1] Henricus, Enricus, Emericus, Emreh, Imreh, Imre
[2] aki Velencéből a Szentföld felé tartva I. István udvarába került, eredeti szándékától eltérően a királyfi mellett maradt Győrszentmártonon, a mai Pannonhalmán.
[3] A dukátus nem összefüggő terület volt, három elkülönülő tömbből állt. 11. századi adatok szerint egyik tömbje a Tiszántúl felső részén, Bihar és Szabolcs megye körül, a másik Nyitra megye körül feküdt, a harmadik az Al-Duna mellett valószínűsíthető. A dukátus a trónörököst illette, ennek kormányzásával készült fel a későbbi uralkodásra.
[4] Bogyay Tamás is ,,Stephanus Rex'' c. műve, 1976
[5] Erdélyben Bihar megyében, Királyhágó felé jobbra a Királyerdő, balra a mai Réz-hegység húzódik, mely azonos lehet az Anonymus emlegette, nevezetes Igfon erdővel. A név előtagja (ig, igy) annyit tesz, hogy szent, utótagja (fan, fon) pedig fonadékot, szövedéket, sűrű gyökeret, erdőt, sűrűséget jelent. Árpád-házi királyainknak kedvelt vadászó erdeje lehetett, mert a Képes Krónika is megemlíti, hogy Szent László öccse, Géza herceg, a későbbi király (talán 1073 telén) „vadászgatott Igfon erdejében”
[6] Szent II. Henrik (*972 – †1024) Bajorország hercege, később császára, Gizella királyné testvére, akinek nem született utódja, mert - a legenda szerint - feleségével, Kunigunda luxemburgi grófnővel szüzességben éltek. III. Jenő pápa mindkettőjüket a szentek közé emelte.
[7] uralkodott: 1038-1041 és 1044-1046 között
[8] Vazul fiai: Levente, András és Béla
[9] Biharban, halálának helyszínén épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után.
forrás:
http://www.katolikus.hu/szentek/szent176.html
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1031_szeptember_2_szent_imre_herceg_halala
Diós István: A szentek élete Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – Középkor (1000–1530)
http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-imre-herceg-2014
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Neves napok:
November havára nagyon sok időjárási megfigyelés van. Leginkább az foglalkoztatta az embereket lesz hó, mennyire hűl le a hőmérséklet. Mert az enyhe tél sem volt jó, olyankor elszaporodtak a kártevők.
Ma, azaz tegnap este belenevettünk. Ott, 170-en, együtt, hangosan, vidáman, önfeledten!