SZÜLETÉSNAPJÁN KAZINCZY FERENC EMLÉKE ELŐTT TISZTELGÜNK

 (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom 1831. augusztus 28.)

SZÉPHALOM. Szép halom. Kazinczy maga adta ezt a nevet a településnek, ahol birtokot szerzett 1794-ben (amely évben egyébként börtönbe vetették, úgyhogy csak szabadulása után lett itt a lakhelye). A ritka természeti szépséghez illőbbnek tetszett a Széphalom elnevezés, mint az eredeti Kisbányácska.
Valóban lélegzetelállító, fenséges, különlegesen szép vidék. Amikor először jártam ott, a lendület átvitt Szlovákiába, a „történelem” ugyanis Borsod Abaúj Zemplén megye kétharmadát és ezzel együtt (a Széphalmot is magába foglaló) Sátoraljaújhely nagyobbik részét is a szomszédoknak sorsolta. A dermarkációs vonal a város közepén húzódik, úgyhogy könnyű eltévedni.

Három évvel ezelőtt voltam ott először. Abban a kertben - egy mesés botanikus kertet képzelj el, ősfákkal, ahol újra kihajtott az a villámsújtotta ősakác, amelyet még ifj. Tessedik Sámuel¹ ajándékozott Kazinczynak úgy 250 évvel ezelőtt – szóval abban, ABBAN a kertben áll a Magyar Nyelv Múzeuma. Aki járt iskolába Magyarországon, annak fejében a magyar nyelv és Kazinczy Ferenc neve jól bejáratott idegpályákon át azonnal összekapcsolódik. Kevesen tettek oly sokat nyelvünkért, mint ő. Elsősorban az ő nevéhez fűződik a 18-19-dik század fordulóján zajlott Nyelvújítás, noha széleskörű mozgalom volt, sok résztvevővel, és Kazinczy szerepe nem is teljesen egyértelmű benne. Mégsem véletlen, hogy az ő neve fémjelezi ezt a mozgalmat.
A kertben a Magyar Nyelv Múzeumán kívül áll egy mauzóleum, mégpedig annak az épületnek a helyén, amelyben Kazinczy életének második felében élt. Onnan szervezte vagy két évtizeden át a magyar irodalmi életet. Ez volt akkoriban Magyarország kulturális centruma. Ma már alig fogható fel, hogy volt képes ekkora szervező munkára telefon és számítógép nélkül. Mintegy 6000 (hatezer) levele vált ismertté eddig, és a mai napig kerülnek elő levelei. Hát így. Miközben a 6 kilométernyi távolságban lévő sátoraljaújhelyi levéltárba járt dolgozni. Gyalog. Naponta. Jártam a levéltárban is, szerencsém volt saját szememmel látni és megérinteni azokat a régi papírokat, amelyek példás rendben, szalaggal átkötve sorakoznak a tárolókban Kazinczy Ferenc művészi szépségű kézírásával.

Mert valamiből élni kellett jogászi, majd közigazgatási pályára került. Hajnóczy József révén belekeveredett a „Martinovits féle összeesküvés”-ként emlegetett magyar jakobinus mozgalomba. Ez majdnem az életébe került, de a fővesztést és teljes vagyonelkobzást végül várbörtönre változtatták. Több mint hat évig raboskodott, míg végül 1801. június 28-án királyi kegyelemben részesült. A börtönévek teljesen kifosztották (például többször behajtották rajta „tartásának” költségeit, miközben a börtönben is saját vagyonát élte fel).

Új életet kezdett, későn 45 évesen nősült, egykori főnöke 24 éves lányát vette el. Összesen 8 gyermekük született házasságuk első 15 évében. Ezért rótta az utat Széphalom és a levéltár között napjában kétszer: oda és vissza. Gyalog. Hóban-fagyban, minden időben. Istenem, hogy jutott ideje és ereje levelek ezreinek megírására? És arra az egész példátlan életműre, amit ránk hagyott?!
1831. augusztus 23-án halt meg. Egy kolerajárvány vitte el. Nyughelye ABBAN a kertben van.

Pilisszentiván, 2016. október 24.

Szeretettel
Acél Anna

[1] ifj. Tessedik Sámuel (1742-1820), evangélikus lelkész, író, a magyar felvilágosodás korának egyik legjelentősebb képviselője .Mezőgazdasági iskolája gyakorlati kicsúcsosodása volt nevelői, felvilágosítási és emberbaráti törekvéseinek, ezenkívül főleg a gyakorlati gazdálkodásnak és mutató tevékenységének is.
1789-ben megkapta az írásbeli elismerést a Jénai Mineralógiai Tudományos Egyesülettől, a szikes talaj termővételéért.

• Előző
• Tovább

Tweet