HÓNAPOK ELNEVEZÉSEI: SZEPTEMBER

Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos.

E hónap neve a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, ugyanis a  szeptember eredetileg az év hetedik hónapja volt a római naptárban („septem”: hét). Egy rövid időszaktól eltekintve, mikor  Nero Germanicus császár önmagáról germanicus-nak nevezte el, a szeptember nevet megtartotta, annak ellenére, hogy a kilencedik hónapunk lett.

A rómaiak a görögöktől vették át a hónap nevének hetessel (hepta) történő jelölését. Ez a görög hetes szó pedig a „hepo” igéből eredt, amelynek jelentése: „követni”, „ujjal rámutatva követni, üldözni valakit”. Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, (heptával) lehetett valakit megigézni vagyis. rámutatva követni, üldözni őt. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire „rámutatunk”, amit az ujjunkkal „követünk”, „üldözünk”.¹

Szeptembert repülő, nevető ifjú személyesítette meg, bíborruhában, fején köles koszorúval, jobb kezében mérleggel, a hónap jelével, baljában szőlővel és más gyümölccsel teli bőségszaruval.

E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba.

Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

Érdekességek

• A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek az augusztus hónapba:

• Szűz (augusztus 23. – szeptember 22.) és
• Mérleg (szeptember 23. – október 22.).

• Régi magyar elnevezése: Őszelő hava
• A népi kalendárium Mérleg vagy Szent Mihály havának nevezi.
• Az Arvisurák- és a Székelynaptár szerint Földanya hava.
• A 18. században a magyar nyelvújítók a Gyümölcsönös névre keresztelték át.

Szent Mihály havában az ember „mérlegre lép”, és Isten előtt számot vet: mit tett jól, s mit fog másként tenni a jövő esztendőben. A régi ember hite szerint, aki a mérlegelésnél könnyűnek találtatik, annak halála után a föld kiveti testét, s az ég nem fogadja vissza lelkét.

Jelentős ünnepeink a hónapban:

• szeptember 04. (szept.1. vasárnapja) Bányászok napja
• szeptember 08. Kisasszony napja, Szűz Mária születése (Kisboldogasszony)²
• szeptember 12. Szűz Mária szent neve³
• szeptember 25.  (szept. utolsó vasárnapja) a Szív világ napja
• szeptember 27. Szent Kozma és Szent Damján ( gyógyító szentek)
• szeptember 29. Szent Mihály, Gábriel és Rafael főangyalok napja⁴
• szeptember 30. A Népmese Napja, Benedek Elek születés napja

Kozmáról és Damjánról, a korai egyház két gyógyító vértanú szentjéről legendájukon kívül keveset tudunk. Ikertestvérek voltak, és mindketten a gyógyítást választották élethivatásul. Ingyen gyógyítottak, és a gyógyírt is ajándékképpen adták a betegeknek. Ezért nevezték őket „pénzteleneknek”. Mivel keresztények voltak, betegeiknek nemcsak a testét, hanem a lelkét is ápolták. Különösen a keleti egyház tartja nagyra őket, mint az orvosok, felcserek és borbélyok (Kozma)-, valamint a patikusok (Damján) patrónusait.
Szerepkörükből adódóan elsősorban fogadalmi képeken találkozunk velük a Szűzanya kísérőiként, néha más gyógyító szentek, például Rókus és Sebestyén társaságában. Az orvosok egykorú viseletéről ismerhetők fel: prémmel szegélyezett sötétvörös talárt és kerek vörös sapkát viselnek. Attribútumaik: patikamérleg, gyógykenőcsös doboz, sebészkés, gyógyszerészmozsár és hasonlók

A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

Pilisszentiván, 2016. Szent Mihály hava 11.
Szeretettel,
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője

[1] Supka Géza: Kalandozások a Kalendáriumban és más érdekességek
[2] http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/1988-jeles-napok-szeptember-8-kisasszony-avagy-kisboldogasszony-napja
[3] http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/1988-jeles-napok-szeptember-8-kisasszony-avagy-kisboldogasszony-napja
[4] http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/2016-jeles-napok-szeptember-29-mihaly-napja

forrás:
Bálint Sándor: A parasztélet rendje. In: A magyar nép., Singer és Wolfner, 1943.
Schütz Antal: Szentek élete. Pantheon, 1995.
Supka Géza: Kalandozások a Kalendáriumban és más érdekességek
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szeptember__szent_mihaly__oszelo__foldanya_hava

• Előző
• Tovább

Tweet