Millenáris Park és a Mikulásgyár

A szerdai klubnapon maroknyi, de lelkes csapatunk elvitte adományait a Mikulásgyárba, mely az eddigiektől eltérően új helyszínen várja a rászorulók megsegítésére szánt ajándékokat.

A 14. MikulásGyár 2018. november 30. - december 21.-ig 9 és 21 óra között tart nyitva, a Millenáris Parkban, ahol nagyokat és kicsiket is színes programokkal, koncertekkel várnak.

A Millenáris Park kulturális központ és közpark, egyszerre kert, galéria, koncert– és előadóhelyszín, több helyszínnel is várja látogatóit. Az épületkomplexum füves területekkel és tavakkal tarkított parkban fekszik, ahol lehetőség nyílik alternatív szabadidős tevékenységekre, pihenésre, illetve programok bel- és kültéri fogadására. A zöldövezetben bújik meg Budapest egyik legrégebbi tematikus játszótere, a Zöld Péter Népmese Játszótér. Találunk kávézót és föld alatti parkolót is, a D épület hatalmas csarnokában pedig a Startup Campus többszáz fős, indusztriális hangulatú közösségi irodája kapott helyet.

Nézzük meg az épület együttes rövid történetét, és jelenlegi érdekességeit!
A jelenlegi Millenáris Park az egykori Ganz Villamos Művek telepén kapott helyet

Ganz Ábrahám 1844-ben alapította meg öntőműhelyét Budán, II. kerületben, mai az Öntödei Múzeum¹ helyén.
A gyár Ganz halála után a kiemelkedő tudású gépészmérnök, Mechwart András fejlesztő tevékenysége révén emelkedett a hazai üzemek élére, aki 1878-ban hozta létre a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. keretein belül az erősáramú villamosipar alapjait megteremtő villamossági osztályt. A kis műhely előbb a második kerületi Kacsa utca egyik udvari épületében, majd a volt Király-malom Fő utcai épületében fejlődött igazi üzemmé, a kontinens egyik legjelentősebb villamossági gyárává. A kezdeti sikereket az 1884–85-ben Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz és Déri Miksa által kidolgozott transzformátorrendszer, és 1885-ben az első transzformátor megalkotása (amely először tette lehetővé a villamos energia nagyobb távolságra történő szállítását) koronázta meg. A Ganz-gyár az elektromos rendszerek gyártásával rövidesen világszerte ismertté, elektrotechnikai gyártmányai és berendezései két évtizeden át a világpiac egyik vezetőjévé váltak.

A Niagara vízesésénél, jelenlegi is az innen származó GANZ turbinák termelik az áramot. Világszerte felhasznált találmányok sora is jellemzi a korszakot, köztük például a Bláthy által megszerkesztett és szabadalmaztatott elektromos fogyasztásmérő, a „villanyóra”, de ide sorolhatók a Kandó Kálmán nevéhez fűződő villamos vontatási rendszer fejlesztései is.

1897-ben épült fel az akkor világszínvonalon álló elektrotechnikai gyár Lövőház utcai épülete, ahol akkor már kétezernél is többen dolgoztak. 1906-ban a gyár önállósította magát, és Ganz-féle Villamossági Rt. néven működött 1929-ig, amikor is – a nemzetközi vetélytársaktól erősen megszorongatva és szakmai tekintélyében megtépázva – visszaolvadt az anyagyárba. Közben 1911–12-ben felépült az a nagyszerelde, (ma a nagyobbik kiállítási csarnok), amely napjainkra felkerülve az ipari műemlékek sorába, a nemzeti ipar- és kultúrtörténeti örökség emlékeként őrzi a jövő számára a hely szellemét. Így a mai napig láthatóak az egykori gépezetek részei.

Az újabb elismerést és sikert az 1920-as években megindult hazai villamosítás vezető vállalataként érte el a Ganz, majd sikeres korszerűsítései eredményeként rövid időre ismét nemzetközi sikereket is elkönyvelhetett. A válságból a vállalat a nagyvasúti villamosítás Kandó-rendszerű mozdonyai, a Ratkovszky-féle feszültségszabályozók, a különféle Jendrassik-motorok és - turbinák révén lábalt ki, de rövidesen mindent romba döntöttek a második világháborús elemi erejű pusztítások.
A sok nehézség árán épült újjá a gyár, 1949-től Ganz Villamossági Gyár néven ismét önállóvá vált, majd számtalan szervezeti változást átélve neve 1963-tól Ganz Villamossági Művek lett. Egyre inkább beszűkült piacra termelt a nagyvállalat, s az elmaradt érdemi fejlesztések jelentősen vissza is vetették, bár a nemzetközi piacon néhány versenyképes termékkel még őrizte a cég hajdanvolt nevét. A saját fejlesztés visszaszorulása, a világszínvonaltól történő fokozatos elmaradás, majd a hatékonyság csökkenése, és nem utolsósorban a piacok átrendeződése válságos helyzetbe sodorta a nagy múltú vállalatot.
Időleges kiutat jelentett a külföldi tőke bevonásával a Ganz Ansaldo Villamossági Rt. létrehozása 1991-ben, ám a termelés fokozatosan csökkent, majd megkezdődött a fővárosi gyártelep vidékre költöztetése. A villamossági vállalat 2000-től Ganz Transelektro Rt. néven működik tovább.

Az 1990-es évek közepétől napirendre került a környezetszennyezés problémája, és a felértékelődött térség környezethez illeszkedő hasznosítása, ezért a gyár áttelepítésre került. Jelentős anyagi vonzatai és a tulajdonosváltások miatt erre csak 2000 közepétől került sor. A hajdani központi gyártelepen ugyanekkor megkezdődtek a Millenáris Park létrehozását célzó munkálatok, immár a II. kerületi önkormányzat által elfogadott szabályozási tervekkel összhangban.
Az 1999 -ben kialakult koncepció alapján a megtartott és felújított épületek kulturális funkciót kaptak, az épületek környezete pedig a lakosság számára használható igényes közparkká alakult át. Az átépítés alapelve az volt, hogy az értékes és megtartható épületek, épületrészek korszerű térformálással és igényes kialakítással váljanak a kiállítási- és rendezvényközpont méltó környezetévé. Az egyik legnehezebb feladat a megtartandó és elbontandó épületek kiválasztása, a vonzó térarányok, téralakítások meghatározása volt.
A megtartott B jelű műemlék épület, (Nagycsarnok) a talaj szennyezettsége miatt csak részben megtartható D épület, (Kiscsarnok) a közöttük felépült C jelű új bejárati épület, valamint az általuk határolt térségben a vízfelülettel gazdagított park alatt létesült mélygarázs ma az ország egyik legnagyobb kiállítócsarnokának elemeit alkotják.
Ugyancsak megmaradt az E jelű szerelőcsarnok, (Teátrum) amely a 600 férőhelyes színházként működik 2001 szeptemberétől: alkalmas zenei, színházi és tánc-programok befogadására.
A Fény utcai főbejáratnál található a G jelű Fogadóépület, mely többféle kiszolgáló- és vendéglátó funkciót lát el, és egyben alkalmas a kiállítási- és rendezvényprogramhoz kapcsolódó szakmai és más események befogadására is.
A műemléki gyárcsarnokok újraformálásáért a Millenáris Park építészeti kialakítása 2002-ben Europa Nostra-díjat kapott.

A gyár egyik első épülete a D jelű, vagyis az egykori nagyforgácsoló üzem, (ma a kisebbik kiállítási csarnok) volt, ez adott otthont a Csodák Palotája elnevezésű - 1993-ban indult kiállítás sorozatnak. Ez az ötlet Öveges József professzor álma volt, aki a természet- és a fizika törvényeit a tévéműsora (100 kérdés) szabta kereteken túl, de ahhoz hasonlóan játékos formában kívánta bemutatni az érdeklődőknek, fiataloknak, gyermekeknek egy arra alkalmas helyen. A kiállítás a 2012. év folyamán Budafokra, a Campona bevásárlóközpontba költözött, jelenleg a Óbudán a Bécsi út 38-44 alatt működik ( Budapest,1036)²

A Jövő Háza kiállítás 3000 négyzetméteren, két szinten várja a látogatókat időről időre változó és cserélődő bemutatókkal. A kiállítás tematikája széles spektrumon mozog: a génkutatástól az űrhajózáson át a csillagászatig, valamint a fogyatékkal élők életét az épeknek bemutató Ability Park. Bemutatkozik egy magyar világújdonság is: a látogatókat három intelligens, a Jövő Háza számára kifejlesztett „hoszteszrobot” fogadja és segíti az eligazodásban.

A Láthatatlan Kiállítás a Millenáris Park B épületében található³, ez egy olyan utazás a láthatatlan világba, ahol a látogatók megpróbálhatnak eligazodni csupán a tapintás, a hangok és az illatok nyomán, és megtapasztalhatják, milyen érzés a legtöbb információt adó érzékünk, a látásunk nélkül élni, és hogyan erősödnek fel egyéb érzékeink. A kiállításon vakok és/vagy látássérültek kísérik a látogatókat, akik teljes sötétségben, pusztán a tapintásukra, a szaglásukra és a hallásukra hagyatkozva fedezhetik fel a vakok világát.
A Kiállítás egy különleges színházi előadással bővítette programját, amelyen látók és látássérültek ugyanazt az élményt élik át, érzékszerveiket használva együtt válnak aktív szereplőivé egy klasszikus történetnek. Az előadást Keserű Imre álmodta színpadra, Bodyssey-Testodüsszeiat, ahol a „nézők” szeme szemmaszkkal van elfedve így csupán a hangokra, illetve az érintésekre támaszkodva válnak részesévé Odüsszeusz utazásainak.

Pilisszentiván, 2018. 12. 06.

szeretettel, Berecz Ildikó

[1] 1027 Budapest Bem József u. 20, 1027 Budapest
[2] https://www.csopa.hu/  Nyitva tartás: 9.00-19:00    Telefonszám: (1) 814 8060
[3] címük: 1024 Bp., Kis Rókus u. 16-20.

forrás:

https://www.programturizmus.hu/ajanlat-mikulasgyar-felvonulasi-ter-budapest.html
https://port.hu/helyszin/koncert/millenaris/place-8692
https://hu.wikipedia.org/wiki/Millen%C3%A1ris_Park

• Előző
• Tovább

Tweet