Menu

just logo uj     nahrinlogo   aphrodite hotelinfoblokk kedv final felso ESZA

A+ A A-

JELES NAPOK: A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

kult nap

„Kultúránk tesz felismerhetővé bennünket, ezért nagy felelősség, hogy miként ápoljuk, és milyen párbeszédet folytatnak a közönséggel, illetve egymással a művészeti szcéna szereplői.”
Hegedűs D. Géza

A Himnusz megszületésének évfordulóján ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját - 1989. óta minden évben.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. (Most inkább csak online.)

E naphoz kapcsolódva adják át - az oktatásügyet felügyelő miniszter (jelenleg az emberi erőforrások minisztere) által - a magyar kultúrával, az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. Ezek az alábbiak:

  • Apáczai Csere János-díj: szakmai elismerés pedagógusok és főiskolai, egyetemi oktatók részére, kiemelkedő oktatási-nevelési-gyógypedagógiai munkájukért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenységükért.
  • Brunszvik Teréz-díj: szakmai elismerés kiemelkedő óvodapedagógiai munkáért, valamint az óvodapedagógus képzésben kiemelkedő munkát végző oktatók részére.
  • Éltes Mátyás-díjat, adományoznak szakmai elismerésként, kiemelkedő gyógypedagógiai munkát végzőknek.
  • Karácsony Sándor-díjat kapnak azok a tanítók, akik a gyermekek harmonikus személyiségformálásában huzamosan kiemelkedő munkát végeznek.
  • Kiss Árpád-díjat adhatnak azoknak a pedagógusoknak és neveléstudományi kutatóknak, akik pedagógiai újítások kidolgozása-, illetve alkalmazása, a magyar neveléstudomány eredményeinek felhasználása- és a pedagógia nemzetközi tapasztalatainak adaptációja terén kiemelkedő tevékenységet folytatnak.
  • Németh László-díjat azoknak az általános iskolai, szakiskolai és középiskolai oktató-nevelő munkát végző tanároknak adják, akik a gyermekek harmonikus személyiségformálásában huzamosan kiemelkedő munkát végeznek.
  • Szent-Györgyi Albert-díj a felsőoktatás területén kiemelkedő oktatási, kutatási és nevelési munkáért, illetve iskolateremtő, nemzetközi elismertségű tevékenységet végző magán személyeknek adományozható.

Arra, hogy miért van erre szükség, Csányi Vilmos szavai foglalják össze.

„Aki valamit ért az oktatáshoz, tudja, hogy ennek fő feladata egy-egy országban az adott kultúra befogadásának előkészítése, a társadalmi kommunikációra való felkészítés. A szakmát, a speciális ismereteket mindenki gyorsan megtanulja majd a munkahelyén, de hogy értse a társadalomban zajló kommunikációs folyamatokat, hogy elfogadja a kultúra központi mítoszát, azt az alsó- és középfokú oktatásban kell megalapozni. A kultúra emeli be az egyént a társadalom virtuális közösségébe…..

….Minden kultúra egyedi és érdekes érték. Ahogyan vannak különböző növények és állatok, és azokat nem akarjuk összeolvasztani, mert beilleszkednek valamilyen ökológiai rendszerbe, úgy a kultúrákkal is hasonló a helyzet.”

1823. január 22. Cseke. A kézirat tanúsága szerint ekkor és itt tesz pontot Hymnus című költeménye végére a 33 éves Kölcsey Ferenc. A műnek alcíme is van: A magyar történelem zivataros századaiból.

Az ekkor már 8 éve Szatmárcsekén élő költőt a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása készteti a műve megírására, hazafias költészetünk legnagyobb dicsőségére.

A mű, csak megírása után hat évvel, 1829-ben kerül a nyilvánosság elé, ekkor jelenik meg ugyanis Kisfaludy Károly folyóiratában, az Aurórában. Az 1830-as években egyre népszerűbb lesz, és - akárcsak Vörösmarty Szózata - a nemzeti identitás egyik szimbólumává válik.

Az 1840-es évek elején felerősödik a nemzeti igény, hogy dallam is szülessék e művekre.

"Élnek még hazafiak és honleányok, akik a nemzetért, egymásért, a „köz” javáért is képesek lelkesedni és tenni..."

magyar kultura napja padany2016

Így a pesti Nemzeti Színház akkori igazgatója, Bartay András, pályázatot ír ki, előbb a Szózat megzenésítésére (ezt Egressy Béni nyeri), majd egy évvel később, 1844. február 29-én a Himnusz zenéjére. 

A Himnuszra beérkezett 13 jeligés pályamű közül a bizottság, melynek tagjai között foglal helyet Szigligeti Ede és Vörösmarty Mihály is, egyhangú döntésével Erkel zenéjét jutalmazza a pályadíjjal. A díjnyertes művet 1844. július 2-án mutatják be a Nemzeti Színházban, majd ugyanezen a nyáron szélesebb nyilvánosság előtt is, 1844. augusztus 10-én, egy ünnepségen, amikor is vízre bocsátják a Széchenyi István nevét viselő gőzöst az Óbudai Hajógyárban. Kölcsey műve előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a Kárpát medence keresztényei számára. https://www.youtube.com/watch?v=cFR395envyI

Kölcsey Himnusza a közmegegyezés által lett nemzeti imádságunkká. 1903-ban az Országgyűlés hivatalossá akarta tenni egy törvényjavaslattal. Mivel azonban I. Ferenc József magyar király ezt nem szentesítette, a törvény nem léphetett hatályba.

Egészen 1989-ig kellett várni a Himnusz törvénybe foglalásának aktusára.

Himnuszunk - Kölcsey Himnusza - egyedülálló a nemzeti himnuszok sorában. Nem magasztal, nem éltet senkit és semmit, amint a legtöbb nemzeti himnusz teszi.

A mi himnuszunk közbenjáró imádság Istenhez, a magyar nép fennmaradásáért.

„A mi himnuszunk nem pattogó harci induló, nem éltet császárt és királyt, nem szólít fegyverbe, és nem hirdet véres bosszút. A mi himnuszunk ima, fohász a Magyarok Istenéhez. Minden január elsején, az újév első napján, az év első perceiben ezt énekeljük: Isten, áldd meg a magyart! ISTEN. Ez minden újév első szava a magyarok ajakán.” írta egy cikkében Ozsváth Sándor művelődéstörténész

Nem csoda hát, hogy a 20. század közepén, a magyar történelem zivataros évtizedeiben, amikor sem Isten, sem a magyarság ideája nem volt divatban, Rákosi Mátyás meg akarta változtatni. Felkért egy nagy tekintélyű költőt, Illyés Gyulát és egy még nagyobb tekintélyű zeneszerzőt, Kodály Zoltánt, hogy írnának új, a szocialista időknek megfelelő himnuszt a népnek. Az utókorra maradt Kodály Zoltán lakonikus válasza a felkérésre:

„Minek az új? Jó nekünk a régi himnusz!”

És - csodával határos módon - maradt a régi.

Vajon kinek köszönhetjük ezt az ünnepet? Emlékezzünk meg arról a művészről, akinek szívügye teljesült a Magyar Kultúra Napjának megünneplésével!

A 2008-ban elhunyt Fasang Árpád zongoraművész (1942.12.09-2008.02.19.), kulturális diplomata volt az, aki már 1985-től „lobbizott” annak érdekében, hogy a Magyar Kultúrának ünnepnapot szenteljünk. És a ma már szintén csak „volt”, egykori Hazafias Népfront segítségével sikerült ezt a nemes célt valóra váltani. Hála nekik!

198 évvel a mű születése után, még mindig aktuális:

„Isten, áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel!”

„Minden kultúra a szabadságok és a korlátok funkcionális együttese. Aki érti a kultúráját, tud benne mozogni, ezért az a legnagyobb segítség, ha megtanítok valakit érteni a saját kultúráját.” 
Csányi Vilmos

Pilisszentiván, 2021. Fergeteg hava 20.

Szeretettel
Berecz Ildikó

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kultúra
http://antiskola.eu/hu/beszamolo-beszamolok-puskak/23873-kultura-fogalma-jellemzoi-csoportjai#page.8
https://eletfaprogram.hu/index.php/kultura/2185-hozz-ra-vig-esztendot

 

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok