Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

MISKOLC - PAPSZER UTCA

kozpont

A Miskolci Központi klub környékének nevezetességeiről akartam írni, ezért elsőként az utca elnevezésének néztem utána. Már önmagában ez megér egy cikket, mert a Papszer szó magyarázatára több változatot is találtam. Ezért a klub környékének leírását több részletben olvashatjátok.
Kiszelektálva azokat, melyek még mindig a finn-ugor szófacsarásban tévelyegnek, fogadjátok szeretettel a különféle magyarázatokat. Mindenki válassza a neki tetszőt!

15.000 éves szkíta szógyökünk a "szer" és a Kárpát-medencében velünk együtt békés egymás mellett élésben élő szláv népek vették át egy mindig is magyarul beszélő ősnépességtől.
A magyar nyelv alapvetően magyarázó nyelv, ha a szavakat lebontjuk elemeire.
A szer megértése egyszerű: szerelem, vagyis a szer egy elem, ami a lélekből fakad, és képes összekötni két ember lelkét. A szeretet éltet, lelki táplálékot nyújt, a szó tehát egy lelki-, és nem pedig anyagi minőséget kifejező-, teremtő-, pozitív-, gyógyító erő.

Anonymus a Gesta Hungarorumban szó szerint leírja, hogy a mai Ópusztaszer területén a honfoglaló magyar vezérek gyűlést, un. Szert tartottak ezen a helyen, amelyen két vonatkozásban hoztak döntéseket. A korábban kialakult szokásjogokat törvényre emelték, valamint Árpád és vezérei meghatározták a törzsek területeit (szállás gyepüt). Több mint valószínű, hogy III. Béla jegyzője a "szer" szó "szerét ejteni valaminek" jelentése miatt tette meg a helyet e kiemelkedő jelentőségű esemény helyszínévé, tehát - mint művében több alkalommal - ebben az esetben is névmagyarázatról lehet szó.
Miskolcot és Diósgyőrt név szerint említi a Magyarok Cselekedetei 31. fejezetében

(1210 körül) Anonymus: „Ezután a vezér (Árpád) és főemberei elhagyták Szerencset (Encs melletti szer!), s átkeltek a Sajó folyón azon a helyen, ahol a Hernád vize beleömlik. A Héjő vize mellett ütöttek tábort, egészen a Tiszáig és Emődig, s egy hónapig maradtak ott. A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia, Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette.” A szövegben szereplő Böngér a Miskóc nemzetség őse volt.

Vasváry-Tóth Tibor Magyar őstörténeti etimológiai szótára szerint:  a szer (számos magyar szó gyöke vagy része) az egyik legősibb magyar kifejezés. Így hívták az ország (természetesen a Kárpát-medence) közepét, Ópusztaszer. Itt kötöttek az ősmagyarok szerződést. Itt alapították meg, vagyis szervezték meg az országot, itt tartották az első magyar országgyűlést. A szó benne van a gyógyszer, szervez, szerel, szerepel, szertelen, vegyszer, kegyszer, kényszer, szerszám, szerencse, fűszer, középszer, fészer, papszer, szertelen, egyszer, kétszer és sok más szavunkban is. A szeretet szavunknak is ez az alapja, mint ahogyan mindennek a szeretet az alapja. Ez árulja el a magyar lélek igazi és legbensőségesebb arculatát. Ez a csodaszer."
A műveltség és hagyomány című könyvben van egy szemelvény a nagyvisnyói palóc porták kialakulásáról. A palócok a lélekösszekötő esküvőiket, gyógyító szereiket szerdán tartották!!

A szer a régi nyelvben jelentett utcát is, lehet, hogy a Papszer szóban is ezt jelentette, de az a jelentés már annyira elhomályosult, hogy az emberek szükségesnek látták hozzátenni, hogy egy utcáról van szó.
Ugyanakkor a szer jelentett mást is, például házsort, környéket, dűlőt, egy falu részét is, sőt az Őrségben egy teljes település (Szalafő) hét szerből áll.
Találtam olyan magyarázatot is, hogy eredetileg 15-20 házból álló települést hívtak így, de használták az utca valamelyik oldalának,vagy a falu valamelyik részének meghatározására is.

Más leírás szerint, a Papszer utca 1 sz. alatt 15. században már meglévő szabadon álló egyemeletes, épület neve volt eredetileg az hogy Papszer. Szerzetesek laktak benne, akik rendbe tartoztak, ami egy rendszer, és a rendtartásuk előírta hogy milyen szertarásokat végezzenek. Tény hogy a jelenlegi Papszer utca a református egyház területéhez tartozott, és ebben a házban (Papszer utca 1.), alapították 1560 körül az első református gimnáziumot, a jelenlegi Földes Ferenc gimnázium elődjét.

Szertelenül azt a tanulságot vontam le magamnak, hogy a SZER szavunk jóval több  egyszerű gyöknél, ragnál. Szert kell tennünk e tudásra, mert a kulcs a nyelvünk, mely a múltunk zárját nyitja.

Pilisszentiván, 2016. Szent György hava

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

JELES NAPOK: ÁPRILIS 24. SZENT GYÖRGY NAPJA

jn aszgynA források szerint a római hadsereg magas rangú tisztje Kappadókiából1 származott, Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban, más forrás szerint 305-ben kivégezték.

Az 5. században már úgy tisztelték Szent Györgyöt, mint a keresztény bátorság jelképét. Ő az a szent, melyet a katolikus- és az anglikán egyház mellett a mohamedán is elismer. Tiszteletére számtalan templomot építettek. A görög-katolikus egyház a „katonaszentek” közé sorolja, és „vasszentnek” nevezi, mivel oly sok kínt szenvedett el.

jn aszgyn 1Szent György életéről sok legenda született. A legismertebb közülük, mely egy sárkánnyal vívott harcról szól, csupán a 11-12. században keletkezett, főleg a keresztes lovagok körében volt népszerű, egészen a 19. századig. Több lovagrendnek patrónusa, így a Károly Róbert által alapított Szent György-vitézek lovagrendjének is, melynek tagjai a lovagi erények védelmében és szellemében léptek fel.

Szent György Anglia legkedveltebb szentjévé vált: György volt Oroszlánszívű Richárd személyes védőszentje is, és III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. A szigetországnak több mint 160 templomát szentelték Györgynek, s ünnepét kötelezővé tették. III. Edwardtól2 ered az angol hadsereg csatakiáltása: „Szent Györggyel Angliáért!”, valamint ő alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet 1348-ban is. A szent lovag tisztelete V. Henrik3 idejében érte el a csúcspontját, amikor a canterburyi érsek rendelkezése szerint Szent György ünnepe ugyanazt a liturgiai rangot kapta, mint a karácsony. A reformáció ellenére az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét. E tényt szemlélve nem jelentéktelen dolog, hogy a 20. század elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.

jn aszgyn 2A mohamedán kultúrkörben, „Szent Dserdsis” néven tisztelik (legfőképp Moszulban), azt tartják róla, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát.

Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké. Szent Györgyöt általában lóval, piros kereszttel egy fehér zászlón, pajzzsal és lándzsával, a sárkányt ölve ábrázolják. A bajban segítő 14 szentek közé tartozik, átkok, nehéz helyzetek, lelki vívódások, háborús veszélyek és szerencsétlenségek esetén könyörögnek hozzá. Számos lovagi rend, ország, város, valamint a cserkészek, parasztok, lovak és háziállatok védőszentje. A művészek, pintérek, puskaművesek, lovaglók, nyergesek, katonák és fegyverkovácsok is mint segítőjüket tisztelik Szent Györgyöt.

A vértanú sárkány elleni küzdelme a pogányok és a boszorkányok legyőzését szimbolizálta, így nem meglepő, ha a pestisben, leprában és szifiliszben szenvedő keresztények is a katonák és földművelők védőszentjéhez fohászkodtak. A sárkányölő küzdelmét emellett több magyar családnév (a György, Györgye, Györke, Györkös, Gyurka, Gyurkó, Gyuris Györffy, Györe, Györkös, Gyuró, Gyurkó, Gyuris) , valamint több helyiség (Gyéres, Gyíres, Gyűre, Győr, Gyúró, Balatonszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy) elnevezése is őrzi.

jn aszgyn 3Szent Györgyöt általában lóval, piros kereszttel egy fehér zászlón4, pajzzsal és lándzsával, a sárkányt ölve ábrázolják. Az egyik legtöbbet megjelenített szent, pénzeken, címereken, képzőművészeti alkotásokon.

A bajban segítő 14 szent közé tartozik. Átkok-, nehéz helyzetek-, lelki vívódások-, háborús veszélyek- és szerencsétlenségek esetén könyörögnek hozzá.

Számos lovagi rend, ország, város, valamint a cserkészek, parasztok, lovak és háziállatok védőszentje. A művészek, pintérek, puskaművesek, lovaglók, nyergesek, katonák és fegyverkovácsok is mint segítőjüket tisztelik Szent Györgyöt. A parasztok gazdag hagyományokkal rendelkeznek Szent György ünnepével kapcsolatban: Szent György-lovaglás és a lovak megáldása.

A parasztok gazdag hagyományokkal rendelkeznek Szent György ünnepével kapcsolatban: Szent György-lovaglás és a lovak megáldása. E napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

jn aszgyn 4A Kárpát-medence népeinél e napon történt az állatok első kihajtása, mely Szent Györgytől Szent Mihályig tartott. A terelés többnyire egy zöld ággal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja (pl. egy Zala megyei adat szerint: „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”).

Pilisszentiván, Szent György hava 15.

Szeretettel:
Berecz Ildikó
Honismereti és Kultúra Team vezetője


[1] Törökország keleti része
[2] III. Edwárd angol király, a Plantagenet-házból (Windsor, 1312. november 13. – 1377. június 21.), II. Eduárd és Franciaországi Izabella fia. Az angol hagyomány az utolsó angol lovagkirálynak, nagy formátumú hadvezérnek tartja.
[3] V. Henrik angol király (Monmouth, Wales, 1387. augusztus 19. – Vincennes, 1422. augusztus 31.) IV. Henrik és Mary de Bohun fia.
[4] az ún. Szent György-kereszt, ami többek között Anglia vagy Barcelona zászlaján látható

Források: 

http://www.mimicsoda.hu/cikk.php?id=615
http://www.katolikus.hu/szentek/0424.html
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I–II

AZ ÚJFEHÉRTÓI ÉLETFA KLUB

auekFolytatjuk az Életfa klubokról szóló ismertetőnket, mely a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címet kapta. Sorozatunk célja, hogy megismertessük, megismerhessük az Életfa Programban tevékenykedő csapatok szűkebb környezetét.
Fogadjátok szeretettel az Újfehértói Klub környezetének leírását!

Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a Nyíregyházi járásban. Jelenleg a negyedik legnépesebb város a megyében Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után.
Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik.

A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. Báthori birtok volt, s már 1349-ben hetivásár jogot kapott a község. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt.

1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, s a ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk) elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó.

1992-ben a település ismét városi rangot kapott.

Látnivalói között a legrégebbiek a különböző felekezeti templomok, köztük az országos műemléki védelem alatt álló református templom.
A városkép meghatározó elemei ugyanakkor a 20. század fordulóján épültek. A Városháza (1905) és a Kaszinó (1911) a klasszicista, a Posgay-ház (1909) az eklektikus stílus kiemelkedő épülete.
A településre jellemző kuriális építészet szép példája az eklektikus stílusú Nozdroviczky/Nánássy kastély (1903-05), a neoklasszicista Gencsy/Irinyi kastély (XIX. század vége), illetve a Városi Múzeum boltíves, tornácos kúriaépülete.
A településtörténet élő szelete a XX. század első felének munkás-lakótelepeinek fennmaradt példája, a ma is egységes összképet mutató Százház városrész.

Újfehértó szinte minden jelentős épülete helyi védelmet élvez, és a közelmúltban felújításra került. Ezek, és a városközpont többi látnivalóját alkotó köztéri szobrok, emlékművek, valamint a Főtér évszázados gesztenyefasora élvezetes helytörténeti séta helyszínéül szolgálnak.

2010-ben nyitotta meg kapuit Újfehértó egyik büszkesége, a Thermárium Városi Tanuszoda és Tornacsarnok. A megye egyik legmodernebb létesítményében tanmedence, úszómedence, pezsgőfürdő és szauna várja a sportolni és felfrissülni vágyókat, az 500 m2-es tornacsarnok pedig mindenfajta labdajátékra, valamint sport- és egyéb rendezvények lebonyolítására is alkalmas.

Városunkban a közelmúltban három kerékpárút is kiépítésre került, összes hosszuk mintegy 6 km. Az útvonalak három különböző irányból is lehetővé teszik a városközpont kerékpáros megközelítését.

Újfehértó bővelkedik olyan egyedi érdekességekben, amelyeket sokszor még az itt lakók sem ismernek.
Az 1911-ben épült Százház városrész országosan is egyedülálló, szociális munkáslakásokból álló korabeli lakótelep, amely máig őrzi egységes arculatát.

Itt található az ország egyetlen szivargyára, az 1996-ban alapított Csongor Szivargyár igazi kuriózuma, hogy a gépi eljárás mellett kézzel gyártott, kézi fonású szivarokat és szivarkákat is termel, és a gyártást az érdeklődők meg is tekinthetik.

Újfehértó talán legismertebb intézménye a Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. Több száz hektáros területtel és jelentős gyümölcsfa-fajtagyűjteménnyel rendelkezik, kertjei látogathatóak. A kutató intézetben van Közép-Európa legnagyobb almafa-génbankja.

2002-ben egy újfehértói kertben tárták fel azt az aranyleletet, amely az 1400-1684 közötti időszakból 261 db, többségében ritkaságnak számító aranyérmét tartalmaz. A gyűjtemény a nyíregyházi Jósa András Múzeumban látható.

Újfehértó is része az ország legjelentősebb vallásturisztikai zarándokútvonalának, a Mária-útnak1. A Máriapócsi2 Kegytemplom 2009-es felújítása idejére Hajdúdorogon került elhelyezésre a pócsi Könnyező Szűzanya ikon, amelyet többezres gyalogos zarándoklat kísért. A kegykép útja Újfehértót is érintette, sőt, a szállítás közben megrepedt kegyképtartót itt javították ki helybéli asztalosmesterek.

A Klubunknak helyet adó épület is műemlék, amely a 1903-05 között épült a Nozdroviczky család tulajdonaként kastély, majd végül Nánássy birtokosok tulajdonába került.
Az 1960-tól lánykollégiumként üzemelt tanyán élő gyerekek részére, majd az Újfehértói gimnázium tanulói számára szolgált kollégiumként. (A városban ma is régi kollégiumnak nevezik.)
auek 22014-ben pályázati forrásból alakították át a jelenlegi állapotára, hogy a város lakóinak igényét segítse. Megtalálható benne egy kisebb és egy nagyobb tárgyaló terem, iroda helységek, kiállító terem, egy kisebb tornaterem öltözővel.
Itt kezdtem el csapatommal a klubszintű tanácsadást.

Újfehértó, 2016.04.12.

Szeretettel
Tóthné Borza Ildikó
klubvezető


[1] http://www.programturizmus.hu/ajanlat-maria-ut.html
[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1riap%C3%B3cs

auek 1

MÁRCIUS IDUSÁN…

miHagyomány, hogy megünnepeljük március 15-ét, az 1848-as forradalom évfordulóját, s mindig hozzátesszük, hogy hányadikat - idén a százhatvannyolcadikat. Ki-ki kokárdát tűz, vagy a hajba nemzeti színű szalagot fűz. Szívhez szóló műsort szerkesztenek számára, szép versek, alkalmi dalok s zeneszámok hangoznak fel, olykor korhű jelmezbe öltözött szereplőket is látni, meg a katarzis kiváltása kedvéért dramatikus játékot, vagy egy-egy ügyesen szerkesztett irodalmi összeállítást, amolyan szívhez szólót. Az ünnepségek végén aztán felcsendül a taps, mert ez is hagyomány. Ilyen hagyományt persze igen könnyen lehet teremteni - politikai, üzleti, vagy egyéb sanda szándékoktól vezérelve!

A korombeliek még jól kell hogy emlékezzenek az április negyedikékre, meg a november hetedikékre, a vöröszászlós-vörösnyakkendős iskolai, vagy falusi-városi ünnepségekre, a bunkócskás, amúri partizános meg aurórás és téli palotás emlékműsorokra. Mert az is tapsot kapott – hagyományosan! S hogy milyen rafináltan-könnyen, olykor szinte észrevétlenül lehet hagyományt teremteni, annak éppen a mai fiatalok a szenvedő alanyai - hogy csak az utóbbi évek halloweenes, Valentin-napos „örömködéseit” idézzem. Ilyen értelemben hagyományellenes vagyok!

Szeretem viszont a tradíciót, a szó eredeti, lényege szerinti értelmében, azt, ami átadást jelent. Nem kiüresedett, vagy merevvé vált formát, hanem tartalmat, igazi értéket, melyet nemzedékek adnak át egymásnak, s hagynak ránk, maiakra is. Az egyik ilyen érték - talán a legfontosabb reánk örökített érték - a szabadságszeretet. Vagy a másik: múltunk és nagyjaink tisztelete, megbecsülése. Ide tartozik még a nép, a nemzet, régies szóhasználattal a ’köz’ tisztelete és tevőleges szeretete is!

mi2

Annak idején, 1848. március 11-én, Petőfi, Vasvári, Irinyi, Jókai, Irányi Dániel és Bulyovszky Gyula tanácskozásának eredményeképp, 12 pontba foglalva megszületett a polgári átalakulás radikális programja. Ez lett egyben a forradalom programja, március 15-én pedig a Nemzeti dallal együtt a szabad sajtó első terméke is. Ezt a tradíciót követte majd ’56 ifjúsága, ’48-hoz hasonlóan pontokba foglalva követeléseit. S e tradíciót folytatva tüntettek a Kádár-rendszer alatti március tizenötödikéken legjobb fiaink, vállalva a gumibotozást, a kicsapatást, olykor a börtönt is, csak azért, mert újból és újból felemlegették a 12 pont némelyikét, a sajtószabadságot például, vagy ami mindig kiverte a biztosítékot: az idegen katonák – az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport katonáinak! – hazavitelét. A majdani rendszerváltás előszelét jelezték e március tizenötödikék.

A huszadik század második felének három forradalmát éltem meg, éltem át: kisiskolásként ’56-ot, ifjúként ’68-at s érett férfikorban ’89-et. A „ruszkik haza!” jelszavából ’56 őszén már gyermekfejjel is megértettem népünk szabadságóhajtását.

1968-ban meg nagyon szégyelltem magamat, hogy – mások mellett – éppen a mi katonáink tiporták el a prágai tavaszt, szomszédék forradalmát. Hogyan is szólt ’48-ban a 12 pont egyik fő követelése? Katonáinkat ne vigyék külföldre!Volt olyan barátom, ki hazajőve e „békés-baráti segítségnyújtásból” teljesen magába zárkózott, s volt köztük olyan is, kit csak 40 év múlva láthattam újra, de még akkor sem szívesen emlékezett vissza a történtekre. A Gondviselés kegyes volt hozzám, mert engem nem vonultattak be! 1989-ben, a romániai forradalom idején - ez a mai fiataloknak bizony már történelem – az Unió Erdéllyel!programpontját véltük megvalósulni, ha csak rövid időre is. Akkor, 1989 decemberében láttam utoljára népként-nemzetként viselkedni a magyart! De már előbb, a Ceausescu-féle falurombolás idején is mutatkoztak jelei ennek az utolsó, nagy összefogásnak. Akkor még egyet akartunk: segíteni ottani testvéreinket, s nem csak a magyarokat! Ha kellett vért adtunk, ha kellett pénzt, gyűjtöttünk gyógyszert, élelmiszert, ruhaneműt - adtuk s vittük önzetlenül. Az emberek hosszú sorokban álltak a gyűjtőhelyeken, a sofőrök ingyen fuvaroztak, s volt gépkocsivezető, kit a segélyszállítmány volánjánál ért gyilkos golyó. Akkor, legalább lélekben, újra egyek voltunk Erdéllyel! Akkor emelte fel utoljára a fejét e büszke nép!

mi1Sajtószabadság, felelős minisztérium, évenkénti országgyűlés, polgári és vallási egyenlőség a törvény előtt, nemzeti őrsereg, közteherviselés, az úrbériség eltörlése, esküdtszék, népképviselet egyenlőségi alapon, a politikai foglyok kiengedése, egyesülés Erdéllyel, az idegen katonák kivitele, a magyarok hazahozatala, a katonaság felesketése az alkotmányra…
Ha jól meggondolom, a 12 pont több mint fele ma is érvényes követelés, némelyik talán jobban, mint annak idején volt! Keserű megállapítás ez, a rendszerváltás huszonegyedik esztendejében. Tetszettek volna forradalmat csinálni! – mondta később Antall József az elégedetlenkedőknek. Igen, akkor, talán még lehetett volna. Akkor, 1988/89-ben még tudtuk, mint tudták azt a ’48-as vagy ’56-os forradalmárok, hogy ki ellen, kik ellen vagyunk, s a „helytartótanács” bizony nagyon reszketni méltóztatott…

Debrecen, 2016. március

Ozsváth Sándor
művelődéstörténész

K4 - ÉLETFA KLUBOK KÖRÜLI KULTURÁLIS KALANDOZÁS

ttrFolytatjuk ismertetőnket, a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címmel. Márciusban a tatai klub környezetével ismerkedhetünk meg, az Életfa Delfinek jóvoltából. Remélem az írás és a képek hatására kedvet kaptok a bemutatott helyszínek megtekintésére.

Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

TATA TÖRTÉNETE RÖVIDEN

ttr 5Környékünk már ősidők óta lakott volt. A kőkori és rézkori ember jelenlétét a Kálvária domb belsejében lévő kőzethasadékok, és tűzkő lelőhelyek bizonyítják. A kőzethasadékok az ősember tartózkodására szolgáltak.
A vadban és halban gazdag környék ideális lakóhelye volt az akkor élő embernek. Erről az időről többet tudhatunk meg, ha ellátogatunk a szabadtéri Geológiai Múzeumba, ahol az őskori feltárások láthatók.
Megemlíteném, hogy itt látható a földtörténeti középkor hatvan millió éve alatt kialakult Triász, Jura és Kréta kőzetlemezei is.

Nagyot ugorva az időben, mikor a rómaiak elfoglalták Pannóniát, ekkor a közelben létesített katonai tábor (Brigéció Ószőny) vízellátását Tata bőséges forrásaiból biztosították, kiépített vízvezetéken keresztül.
A népvándorlás idején vidékünkön a hunok, longobardok, keleti gótok és az avarok fordultak meg, mely népek jelenlétét leletek bizonyítják. A honfoglalás idejéből csak egy lelet maradt fenn.
A történészek legvalószínűbb állítása szerint Tata a nevét a Miskolc nemzetség TOTA nevű tagjáról kapta, de Tata neve nagyon sok alakban jelenik meg. Latinul Dotis, németül Totis.
Tata mint település eredetét a Bencés apátság létrejöttéhez kötik. Tata két településből állt az Öreg tó két partján. Tata és Tóváros. A településeket csak 1938-ban egyesítették Tata néven.

ttr 2A tóparton áll városunk ékessége, a vár is, mely építésének kezdetéről nincsenek írásos adataink. Ásatási eredmények szerint a 14. sz. második felére teszik a régészek,és történészek.
Ekkor Lackfi István birtoka volt Tata, aki azt birtok adománként kapta. Azonban a családot felségárulás miatt kivégezték. Így 1397-től Zsigmond király birtokolta Tatát. Ő építtette a pompás várat, amit később elzálogosított. A vár a Rozgonyi család tulajdonába került, akik a várat elhanyagolták és a vár pusztulásnak indult. Tőlük Mátyás király vásárolta vissza, és pompájába helyre állíttatta a várat. Mátyás halála után, fia Corvin János tulajdona lett Tata egy rövid ideig. Ezt követően II, U László birtokába került, aki egész udvartartásával ide menekült a pestis járvány elől. 1510-ben Tatán tartott országgyűlést. Az országgyűlés végeztével a vár uralkodói szerepe lezárult. A vár a török háborúk idején beépült a végvári rendszerbe.

ttr 3A vár ezalatt az idő alatt kilencszer cserélt gazdát. A törökkor legjelentősebb tatai eseménye a petárda bevetése volt, ami az akkori haditechnika csúcspontját jelentette.
A török kort követő Rákóczi Szabadságharc idején a kurucok is elfoglalták rövid ideig a várat.
A törökök és labancok végtelen pusztítása miatt a környék teljesen elnéptelenedett. ttr 1A fellendülés csak a 18. sz elején, az Esterházyak megjelenésével kezdődött, akik birtokközpontjukat Tatán alakították ki. A környéket katolikus németekkel telepítették be. Az Esterházyak templomokat, iskolákat, kastélyt, kisebb gyárakat építtettek. A Cseke tavat övező Angolpark ma is csodálatos látványt nyújt az ide látogatónak.
Tata mint a Vizek városa 9 műemlék malommal rendelkezik.
ttr 4Érdekes és szép élmény végigmenni az 1 éves Fényes Tanösvényen is.
Városunk számtalan szép látnivalóval rendelkezik.
Gyere, látogass el hozzánk, szeretettel várunk!

ÉLETFA DELFINEK csapata

Szeretettel
Kéringer Gézáné
Honismereti Team Tag

Forrásanyag: Varga Istvánné
Tata Lépten- nyomon c. munkája

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok