MISKOLC - PAPSZER UTCA
- Írta: Berecz Ildikó
- Kategória: Honismeret
- Találatok: 5412
A Miskolci Központi klub környékének nevezetességeiről akartam írni, ezért elsőként az utca elnevezésének néztem utána. Már önmagában ez megér egy cikket, mert a Papszer szó magyarázatára több változatot is találtam. Ezért a klub környékének leírását több részletben olvashatjátok.
Kiszelektálva azokat, melyek még mindig a finn-ugor szófacsarásban tévelyegnek, fogadjátok szeretettel a különféle magyarázatokat. Mindenki válassza a neki tetszőt!
15.000 éves szkíta szógyökünk a "szer" és a Kárpát-medencében velünk együtt békés egymás mellett élésben élő szláv népek vették át egy mindig is magyarul beszélő ősnépességtől.
A magyar nyelv alapvetően magyarázó nyelv, ha a szavakat lebontjuk elemeire.
A szer megértése egyszerű: szerelem, vagyis a szer egy elem, ami a lélekből fakad, és képes összekötni két ember lelkét. A szeretet éltet, lelki táplálékot nyújt, a szó tehát egy lelki-, és nem pedig anyagi minőséget kifejező-, teremtő-, pozitív-, gyógyító erő.
Anonymus a Gesta Hungarorumban szó szerint leírja, hogy a mai Ópusztaszer területén a honfoglaló magyar vezérek gyűlést, un. Szert tartottak ezen a helyen, amelyen két vonatkozásban hoztak döntéseket. A korábban kialakult szokásjogokat törvényre emelték, valamint Árpád és vezérei meghatározták a törzsek területeit (szállás gyepüt). Több mint valószínű, hogy III. Béla jegyzője a "szer" szó "szerét ejteni valaminek" jelentése miatt tette meg a helyet e kiemelkedő jelentőségű esemény helyszínévé, tehát - mint művében több alkalommal - ebben az esetben is névmagyarázatról lehet szó.
Miskolcot és Diósgyőrt név szerint említi a Magyarok Cselekedetei 31. fejezetében
(1210 körül) Anonymus: „Ezután a vezér (Árpád) és főemberei elhagyták Szerencset (Encs melletti szer!), s átkeltek a Sajó folyón azon a helyen, ahol a Hernád vize beleömlik. A Héjő vize mellett ütöttek tábort, egészen a Tiszáig és Emődig, s egy hónapig maradtak ott. A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia, Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette.” A szövegben szereplő Böngér a Miskóc nemzetség őse volt.
Vasváry-Tóth Tibor Magyar őstörténeti etimológiai szótára szerint: a szer (számos magyar szó gyöke vagy része) az egyik legősibb magyar kifejezés. Így hívták az ország (természetesen a Kárpát-medence) közepét, Ópusztaszer. Itt kötöttek az ősmagyarok szerződést. Itt alapították meg, vagyis szervezték meg az országot, itt tartották az első magyar országgyűlést. A szó benne van a gyógyszer, szervez, szerel, szerepel, szertelen, vegyszer, kegyszer, kényszer, szerszám, szerencse, fűszer, középszer, fészer, papszer, szertelen, egyszer, kétszer és sok más szavunkban is. A szeretet szavunknak is ez az alapja, mint ahogyan mindennek a szeretet az alapja. Ez árulja el a magyar lélek igazi és legbensőségesebb arculatát. Ez a csodaszer."
A műveltség és hagyomány című könyvben van egy szemelvény a nagyvisnyói palóc porták kialakulásáról. A palócok a lélekösszekötő esküvőiket, gyógyító szereiket szerdán tartották!!
A szer a régi nyelvben jelentett utcát is, lehet, hogy a Papszer szóban is ezt jelentette, de az a jelentés már annyira elhomályosult, hogy az emberek szükségesnek látták hozzátenni, hogy egy utcáról van szó.
Ugyanakkor a szer jelentett mást is, például házsort, környéket, dűlőt, egy falu részét is, sőt az Őrségben egy teljes település (Szalafő) hét szerből áll.
Találtam olyan magyarázatot is, hogy eredetileg 15-20 házból álló települést hívtak így, de használták az utca valamelyik oldalának,vagy a falu valamelyik részének meghatározására is.
Más leírás szerint, a Papszer utca 1 sz. alatt 15. században már meglévő szabadon álló egyemeletes, épület neve volt eredetileg az hogy Papszer. Szerzetesek laktak benne, akik rendbe tartoztak, ami egy rendszer, és a rendtartásuk előírta hogy milyen szertarásokat végezzenek. Tény hogy a jelenlegi Papszer utca a református egyház területéhez tartozott, és ebben a házban (Papszer utca 1.), alapították 1560 körül az első református gimnáziumot, a jelenlegi Földes Ferenc gimnázium elődjét.
Szertelenül azt a tanulságot vontam le magamnak, hogy a SZER szavunk jóval több egyszerű gyöknél, ragnál. Szert kell tennünk e tudásra, mert a kulcs a nyelvünk, mely a múltunk zárját nyitja.
Pilisszentiván, 2016. Szent György hava
Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője
A források szerint a római hadsereg magas rangú tisztje Kappadókiából1 származott, Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban, más forrás szerint 305-ben kivégezték.
Szent György életéről sok legenda született. A legismertebb közülük, mely egy sárkánnyal vívott harcról szól, csupán a 11-12. században keletkezett, főleg a keresztes lovagok körében volt népszerű, egészen a 19. századig. Több lovagrendnek patrónusa, így a Károly Róbert által alapított Szent György-vitézek lovagrendjének is, melynek tagjai a lovagi erények védelmében és szellemében léptek fel.
A mohamedán kultúrkörben, „Szent Dserdsis” néven tisztelik (legfőképp Moszulban), azt tartják róla, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát.
Szent Györgyöt általában lóval, piros kereszttel egy fehér zászlón4, pajzzsal és lándzsával, a sárkányt ölve ábrázolják. Az egyik legtöbbet megjelenített szent, pénzeken, címereken, képzőművészeti alkotásokon.
A Kárpát-medence népeinél e napon történt az állatok első kihajtása, mely Szent Györgytől Szent Mihályig tartott. A terelés többnyire egy zöld ággal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja (pl. egy Zala megyei adat szerint: „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”).
Folytatjuk az Életfa klubokról szóló ismertetőnket, mely a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címet kapta. Sorozatunk célja, hogy megismertessük, megismerhessük az Életfa Programban tevékenykedő csapatok szűkebb környezetét.
2014-ben pályázati forrásból alakították át a jelenlegi állapotára, hogy a város lakóinak igényét segítse. Megtalálható benne egy kisebb és egy nagyobb tárgyaló terem, iroda helységek, kiállító terem, egy kisebb tornaterem öltözővel.
Hagyomány, hogy megünnepeljük március 15-ét, az 1848-as forradalom évfordulóját, s mindig hozzátesszük, hogy hányadikat - idén a százhatvannyolcadikat. Ki-ki kokárdát tűz, vagy a hajba nemzeti színű szalagot fűz. Szívhez szóló műsort szerkesztenek számára, szép versek, alkalmi dalok s zeneszámok hangoznak fel, olykor korhű jelmezbe öltözött szereplőket is látni, meg a katarzis kiváltása kedvéért dramatikus játékot, vagy egy-egy ügyesen szerkesztett irodalmi összeállítást, amolyan szívhez szólót. Az ünnepségek végén aztán felcsendül a taps, mert ez is hagyomány. Ilyen hagyományt persze igen könnyen lehet teremteni - politikai, üzleti, vagy egyéb sanda szándékoktól vezérelve!
Sajtószabadság, felelős minisztérium, évenkénti országgyűlés, polgári és vallási egyenlőség a törvény előtt, nemzeti őrsereg, közteherviselés, az úrbériség eltörlése, esküdtszék, népképviselet egyenlőségi alapon, a politikai foglyok kiengedése, egyesülés Erdéllyel, az idegen katonák kivitele, a magyarok hazahozatala, a katonaság felesketése az alkotmányra…
Folytatjuk ismertetőnket, a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címmel. Márciusban a tatai klub környezetével ismerkedhetünk meg, az Életfa Delfinek jóvoltából. Remélem az írás és a képek hatására kedvet kaptok a bemutatott helyszínek megtekintésére.
Környékünk már ősidők óta lakott volt. A kőkori és rézkori ember jelenlétét a Kálvária domb belsejében lévő kőzethasadékok, és tűzkő lelőhelyek bizonyítják. A kőzethasadékok az ősember tartózkodására szolgáltak.
A tóparton áll városunk ékessége, a vár is, mely építésének kezdetéről nincsenek írásos adataink. Ásatási eredmények szerint a 14. sz. második felére teszik a régészek,és történészek.
A vár ezalatt az idő alatt kilencszer cserélt gazdát. A törökkor legjelentősebb tatai eseménye a petárda bevetése volt, ami az akkori haditechnika csúcspontját jelentette.
A fellendülés csak a 18. sz elején, az Esterházyak megjelenésével kezdődött, akik birtokközpontjukat Tatán alakították ki. A környéket katolikus németekkel telepítették be. Az Esterházyak templomokat, iskolákat, kastélyt, kisebb gyárakat építtettek. A Cseke tavat övező Angolpark ma is csodálatos látványt nyújt az ide látogatónak.
Érdekes és szép élmény végigmenni az 1 éves Fényes Tanösvényen is.