MISKOLC - PAPSZER UTCA

A Miskolci Központi klub környékének nevezetességeiről akartam írni, ezért elsőként az utca elnevezésének néztem utána. Már önmagában ez megér egy cikket, mert a Papszer szó magyarázatára több változatot is találtam. Ezért a klub környékének leírását több részletben olvashatjátok.
Kiszelektálva azokat, melyek még mindig a finn-ugor szófacsarásban tévelyegnek, fogadjátok szeretettel a különféle magyarázatokat. Mindenki válassza a neki tetszőt!

15.000 éves szkíta szógyökünk a "szer" és a Kárpát-medencében velünk együtt békés egymás mellett élésben élő szláv népek vették át egy mindig is magyarul beszélő ősnépességtől.
A magyar nyelv alapvetően magyarázó nyelv, ha a szavakat lebontjuk elemeire.
A szer megértése egyszerű: szerelem, vagyis a szer egy elem, ami a lélekből fakad, és képes összekötni két ember lelkét. A szeretet éltet, lelki táplálékot nyújt, a szó tehát egy lelki-, és nem pedig anyagi minőséget kifejező-, teremtő-, pozitív-, gyógyító erő.

Anonymus a Gesta Hungarorumban szó szerint leírja, hogy a mai Ópusztaszer területén a honfoglaló magyar vezérek gyűlést, un. Szert tartottak ezen a helyen, amelyen két vonatkozásban hoztak döntéseket. A korábban kialakult szokásjogokat törvényre emelték, valamint Árpád és vezérei meghatározták a törzsek területeit (szállás gyepüt). Több mint valószínű, hogy III. Béla jegyzője a "szer" szó "szerét ejteni valaminek" jelentése miatt tette meg a helyet e kiemelkedő jelentőségű esemény helyszínévé, tehát - mint művében több alkalommal - ebben az esetben is névmagyarázatról lehet szó.
Miskolcot és Diósgyőrt név szerint említi a Magyarok Cselekedetei 31. fejezetében

(1210 körül) Anonymus: „Ezután a vezér (Árpád) és főemberei elhagyták Szerencset (Encs melletti szer!), s átkeltek a Sajó folyón azon a helyen, ahol a Hernád vize beleömlik. A Héjő vize mellett ütöttek tábort, egészen a Tiszáig és Emődig, s egy hónapig maradtak ott. A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia, Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette.” A szövegben szereplő Böngér a Miskóc nemzetség őse volt.

Vasváry-Tóth Tibor Magyar őstörténeti etimológiai szótára szerint:  a szer (számos magyar szó gyöke vagy része) az egyik legősibb magyar kifejezés. Így hívták az ország (természetesen a Kárpát-medence) közepét, Ópusztaszer. Itt kötöttek az ősmagyarok szerződést. Itt alapították meg, vagyis szervezték meg az országot, itt tartották az első magyar országgyűlést. A szó benne van a gyógyszer, szervez, szerel, szerepel, szertelen, vegyszer, kegyszer, kényszer, szerszám, szerencse, fűszer, középszer, fészer, papszer, szertelen, egyszer, kétszer és sok más szavunkban is. A szeretet szavunknak is ez az alapja, mint ahogyan mindennek a szeretet az alapja. Ez árulja el a magyar lélek igazi és legbensőségesebb arculatát. Ez a csodaszer."
A műveltség és hagyomány című könyvben van egy szemelvény a nagyvisnyói palóc porták kialakulásáról. A palócok a lélekösszekötő esküvőiket, gyógyító szereiket szerdán tartották!!

A szer a régi nyelvben jelentett utcát is, lehet, hogy a Papszer szóban is ezt jelentette, de az a jelentés már annyira elhomályosult, hogy az emberek szükségesnek látták hozzátenni, hogy egy utcáról van szó.
Ugyanakkor a szer jelentett mást is, például házsort, környéket, dűlőt, egy falu részét is, sőt az Őrségben egy teljes település (Szalafő) hét szerből áll.
Találtam olyan magyarázatot is, hogy eredetileg 15-20 házból álló települést hívtak így, de használták az utca valamelyik oldalának,vagy a falu valamelyik részének meghatározására is.

Más leírás szerint, a Papszer utca 1 sz. alatt 15. században már meglévő szabadon álló egyemeletes, épület neve volt eredetileg az hogy Papszer. Szerzetesek laktak benne, akik rendbe tartoztak, ami egy rendszer, és a rendtartásuk előírta hogy milyen szertarásokat végezzenek. Tény hogy a jelenlegi Papszer utca a református egyház területéhez tartozott, és ebben a házban (Papszer utca 1.), alapították 1560 körül az első református gimnáziumot, a jelenlegi Földes Ferenc gimnázium elődjét.

Szertelenül azt a tanulságot vontam le magamnak, hogy a SZER szavunk jóval több  egyszerű gyöknél, ragnál. Szert kell tennünk e tudásra, mert a kulcs a nyelvünk, mely a múltunk zárját nyitja.

Pilisszentiván, 2016. Szent György hava

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

• Előző
• Tovább

Tweet