Menu

just logo uj     nahrinlogo   aphrodite hotel

A+ A A-

JUBILEUMI TALÁLKOZÓNK HELYSZÍNE DEBRECEN

debrA 20 éves évforduló alkalmából rendezett Just Hungária Jubileumi Találkozó helyszíne Debrecen.

Fogadjátok szeretettel ezt az írást a városról!

Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén.

Debrecen (latinul: Debretinum, németül: Debrezin, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. A 16.század közepén a teljes lakosság prostestáns, ezért a „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik.

A 13. században 1235-ben említik először írásban. A tatárjárást követően három falu1 egyesülésével létrejött település gyors fejlődésnek indult, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának Debreceni Dósának köszönhetően. 1450-1507 között a Hunyadiak birtokához tartozott.
1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított.

debr 2A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve. 1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

A 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.

A 19-20. században a város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. 1884-ben az országban elsőként itt indult gőzvontatású városi közúti vasút.

A Nagyerdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe.

A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében.2 A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, így hamarosan vasúti gócponttá vált.

Debrecen nagy múltú iskolaváros, az oktatásban való meghatározó szerepe a 16. századig nyúlik vissza. A Debreceni Református Kollégium a reformáció térhódítása után Sárospatak és Nagyenyed mellett főiskolaként működött már a kezdetektől , és az „ország iskolája” volt .

debr 3A város évtizedek óta kiemelkedő szerepet játszik a hazai sportéletben. Az 1920-as évek végén a debreceni székhelyű Bocskai FC Magyarország egyik legjobb futballcsapata volt. A Debreceni Vasutas Sport Club (egykori nevén Debreceni Lokomotív, becenevén Loki) debreceni sportegyesület és futballcsapat, amelyet 1902-ben alapítottak. Az 1936-os berlini olimpiára két debreceni tornász, Nagy Margit és Tóth Lajos is kijutott. A DVSC női kézilabdacsapatának történetét 1948. május elsejétől számítják. Debrecenben született Baumgartner Zsolt autóversenyző, az első magyar Forma–1-es pilóta (1981-ben) Az utóbbi években több, világversenyek rendezésére alkalmas sportlétesítménnyel bővült a város.

Tajvani testvérvárosa Tajtung.

Debrecen látnivalóiról bővebbet itt:

http://debrecen.varosom.hu/latnivalok/ vagy https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/debrecen?gclid=CPv05c78mdMCFRYTGwodtk0ELg

debr 1Legismertebb rendezvénye a városnak a Virág karnevál, mely  Államalapítónk szentté avatásának napjához és az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-ához kötődik. A megelőző héten nagyjából félmillióan érkeznek a kétszázezer állandó lakosú cívis városba. Az eredetileg egy napos rendezvény már egy teljes "karneváli hétté" nőtte ki magát, különböző programokkal, koncertekkel. Ezt a programsorozatot koronázzák meg az augusztus 20-án felvonuló virágkocsik. Az Európában egyedülállónak számító esemény minden évben ígéretes esemény, amelynek hírneve évről évre nő.
A rendezvények kapcsolódnak a környékben lévő települések szokásos ünnepléseihez, és más nevezetes rendezvényekhez (pl.: a Hortobágyi hídi vásárhoz).
A debreceni Mihály napi vásár Magyarország legnagyobb országos kirakodó vására, melyen közel 1200 kereskedő kínálja termékeit, árucikkeit az érdeklődők számára. Az értéket képviselő kézműves termékek mellett visszatért a régi idők vásárainak hangulata is, és nem maradhat el a jóféle gasztronómia; sajtok, rétesek, kemencés kenyérlángos, jóféle házikolbász és kiváló minőségű hazai borok, pálinkák teszik még kellemesebbé a piac hangulatát.

bővebbet itt: https://www.programturizmus.hu/ajanlat-fesztival-kultura-gasztronomia-program-rendezveny-debrecen.html

Pilisszentiván, 2017.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun
[2] Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. Másodszor: 1849 áprilisában Kossuth a Debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

A PARLAMENTRŐL SZÁMOKBAN

 apsz

A Parlament emblematikus épületének építésekor Magyarország és Budapest gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő idejét élte, a Millennium1-ra készülve. Ekkor épült a Hősök tere, az Andrássy út, az Opera ház, a Nyugati pályaudvar, több Duna-híd, valamint a Európa első földalatti vasútja.

A korszak legnagyobb hazai vállalkozásának az Országház építése tekinthető, mert önmagában hatással volt a gazdaság fejlődésére. Ugyanis a kivitelezésnél kifejezett cél volt, hogy magyar alapanyagokból, hazai iparosok- és gyártók bevonásával készüljön az épület, míg díszítésében a Kárpát-medence növényvilágát jelenítette meg.

Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza barokk elemű, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, míg a mennyezet díszítése reneszánsz formajegyeket hordoz. Mégis az alapstílusa a gótika. Steindl Imre, az épület tervezője, valamint a kor számos képzőművésze és mesterembere, a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki.

apsz 1A Duna felől nézve a kupola két oldalán tornyokkal körülvéve magasodik ki az alsóházi és a felsőházi ülésterem, amely az építés korában működő ún. kétkamarás rendszerű országgyűlés emlékét idézi. A két ülésterem méretében és kialakításában teljesen megegyezik egymással, ezzel utalva a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságára. Közöttük emelkedik a kupola2, ami a törvényhozás egységét jeleníti meg és a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált.

A Ház méretei: a Dunával párhuzamos épületszárny 268 m hosszú3, legnagyobb szélessége 123 m, a kupola toronymagassága 96 m.
Az épület alapterülete közel 18 000 m2 négy szinten, térfogata4 473 000 m3. 27 kapun keresztül lehet az Országházba bejutni.

Alaprajza szimmetrikus elrendezésű, főbb terei keresztformát alkotnak és metszéspontjukban magasodik a kupola.  

Megépítéséhez mintegy 40 millió téglát használtak fel, burkolásához 30 000 m3-nyi faragott díszkövet. Az épület fő burkolóanyagai: a süttői márvány5, az arany és a tiszafa.

apsz 2Az épületben található kőcsipkék és fafaragványok számát fölbecsülni se lehet. Díszítésükre „mindössze” 40 kg 22-23 karátos aranyat használtak. A homlokzatot 90 kőszobor díszíti, amelyek a magyar történelem nagy alakjait jelenítik meg, a Házban további 162 szobor található.

A kupolacsarnok oszlopfőin a legnagyobb magyar királyok és erdélyi fejedelmek 16 szobra őrködik.

A kupolacsarnokból jobbra és balra levő társalgókban aranybaldachinok alatt 32 pirogránit szobor mesterségeket ábrázol (szőlőművelés, aratás, kereskedelem stb.).

A társalgókból nyílnak a patkó alakú ülés teremek. Az ülésteremben a Tudomány, az Erő, az Igazság, a Hit, a Kritika, és mindkettő karzatának magasságában a Dicsőség, az Egyetértés, a Bölcsesség, az Ékesszólás, a Béke és a Háború színes jelképes szobrai láthatók.

apsz 3Óriás méretű történelmi gobelinek, falfestmények serege és kézi csomózású magyar perzsaszőnyegek, valamint a gyönyörű ólomberakásos, színes, díszes ablakok fokozzák a látogatók szépségérzetét.

Az épületen belül 10 belső világítóudvar, 13 lift és több száz iroda található. A helyiségeket végtelennek tűnő folyosórendszer köti össze. A Házban futó vörös színű szőnyeg közel 3 kilométer hosszú.

A díszlépcsőházban egy darabból kifaragva 4-4 vörösesbarna gránitoszlop6 áll. A sok neoreneszánsz és barokk elemet is tartalmazó neogótikus palota fa- és kőfaragványaiba magyar díszítések vegyülnek.
A mennyezet három óriásfreskója közül a középsőn lebegő angyalok tartják a Magyar Szent Korona országainak egyesített címerét.7 Ez volt az ún. nagycímer, mely jelképezi térségünk népeinek gazdasági- és politikai érdekegységét, mely ezer évnél hosszabb ideig állt fenn.
A másik két hatalmas kép Magyarország dicsőítése és a Törvényhozás dicsőítése8 földöntúli alakokkal.

apsz 4Az épület belsejének klíma technológiája (távfűtés, hűtés, szellőztetés) a maga korában Európa legmodernebb rendszere volt és szenzációt jelentett.9
Az épületet a II. világháborúban 250 aknatalálat érte, és 300 bomba hullott rá. A sokmilliárdos károknak mára már a nyoma se látható.

A magyar ipar, a magyar művészet és magyar szellem által állított Duna-parti palota emlékeztet minket a külföldi államfők és világutazók véleményére: ez Európa legnagyobb, s a világ legszebb országháza.

Pilisszentiván, 2017. május 09.
Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] A millennium latin elnevezés, jelentése magyarul: ezredév, évezred, ezeréves évforduló. A millenáris jelentése: ezredévi, ezredéves. Magyarország 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezeréves évfordulóját, 2000–ben pedig az államalapítás ezeréves évfordulóját. Mindkét millenniumi ünnepség alkalmából a magyar országgyűlés törvénybe foglalta az évfordulók jelentőségét.
[2] A kupola csúcspontja 4 méterrel magasabb a londoninál.
[3] hosszabb, mint a londoni parlament épületegyüttese
[4] 50 darab ötemeletes lakóház férne el benne
[5] A süttői "márvány" valójában  édesvízi eredetű keménymészkő, a pleisztocén korból származik. A kb. 400-600 ezer évvel ezelőtt, langyos vizű források, tavak lerakódott üledékrétegből képződött.
[6] Ebből mindössze 12 van Európában. 8 itt, 4 pedig a londoni parlamentben.
[7] Benne van az új-régi címerünkkel egybeforrva Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címere is.
[8] Lotz Károly allegorikus témájú mennyezetképei
[9]  A felújítás után ma is tökéletesen működik. Egy közeli épületben elhelyezett kazánházból érkező forró gőz elosztókamrákon, illetve fűtőtesteken keresztül jut el a különböző helyiségekbe. Eredetileg a hűtést a téren álló két vízmedencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. A medencék elbontása után az 1930-as évektől 1994-ig két nagyméretű aknában felhalmozott több tonna jég gondoskodott a Ház hűtéséről.

fotók:  SISKOVITS ATTILA https://www.kozterkep.hu

forrás:

Csorba László-Sisa József-Szalay Zoltán: Az Országház
http://latogatokozpont.parlament.hu/az-orszaghaz-leirasa
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/az-orszaghaz-epitesenek-tortenete
http://tuzok.blog.hu/2008/07/06/ez_a_vilag_legszebb_parlamentje
http://index.hu/kulfold/2013/08/11/europai_legszebb_epuletei_kozott_a_parlament_es_a_nemzeti_szinhaz/
http://magyar-historia.blogspot.hu/2010/12/

AZ ORSZÁG HÁZÁNAK SZÜLETÉSE

aohsz

A magyarországi historizáló1 építészet hozzávetőlegesen az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának idejére esik, amely erőteljes gazdasági, technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéssel, ebből következően komoly építőipari fellendüléssel járt Magyarországon. Az ebben a korban emelt épületek ma is meghatározzák a főváros, valamint más nagyobb települések arculatát, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak, mint a budapesti Országház.

Magyarország parlamentjének épületét méltón sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába, s ezt nem csak mi magyarok hisszük így, hanem a hozzánk látogató külföldiek is így látják:

A parlamentjükre oly büszke angolok királynőjét, 1992-ben, idelátogatásakor annyira megrendítette az országházunk és fővárosunk szépsége, hogy lenyűgözve mondta:
"A magyarok nem is sejtik, hogy milyen gyönyörű parlamentjük és fővárosuk van!"

Luke Shepard2, 23 éves - belgiumi születésű- amerikai fotós 2012-ben három hónapig fotózta 21 ország 36 városában Európa épületeit, azokra összpontosított, amik szerinte a legszebbek.

aohsz 1A Duna-parti panoráma egyik legfontosabb elemeként 2011-ben a Világörökség részének választott épület az Ország háza, a törvényhozás otthona, a Szent Korona őrzési helye, 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 ember munkahelye. Ma már el sem tudjuk képzelni a Duna-partot nélküle, pedig „csak” 115 éve ékesíti teljes pompájában a fővárost. Ismerjétek meg, hogyan született!

Felépítésének ötlete először az 1830. évi országgyűlésen merült fel konkrét javaslat formájában. A pályázat kiírása 1844 nyarán jelent meg, november végi határidővel várta a terveket. A pályázatban szereplő helyszín a lipótvárosi Új piac területén (a mai Erzsébet téren) volt. Ám a beérkező tervek a forradalmi események (1847/48) sodrában nem kerültek elbírálásra. A szabadságharc bukása után pedig aktualitását vesztette az ügy.

Bár a téma már az 1861. évi országgyűlésen újra napirendre került, a következő pályázat kiírásáig 25 évet kellett várni. Még ekkor is csak egy ideiglenes Képviselőház felépítésére írtak ki pályázatot, melynek elbírálása szintén évekig tartott. Végül 1865-ben Ybl Miklós tervei alapján, a Sándor utcában készült el a képviselőház. Ez a neoreneszánsz épület egészen 1902-ig, volt a törvényhozás helyszíne.

1880-ban végre megszületett a döntés az állandó Országház építéséről: a pályázati kiírás felsorolja a szükséges helyiségeket, műszaki elvárásokat, az épület helyéül pedig a mai Országház helyét, a Kossuth teret (akkoriban Tömő tér), a Duna-partot jelöli meg.

A pályázaton Steindl Imre terve sorsolás útján nyerte el az első helyet, szerint már épülése közben az érdeklődés középpontjában állt, és jó magyar szokás rengeteg kritika érte,. A Pester Lloyd és számos hírlap hasábjain kifogásolták az épület neogótikus stílusát, "... a gótikus stílus teljesen idegen a magyar nemzettől, mivel német jellegű, a katolikus miszticizmus terméke, és holt stílus lévén gátolja a képzőművészet fejlődését."
Az érvvel szemben Steindl Imre így foglalt állást:
"Az egész épületet góthikus stílusban terveztem. A középkornak e remek stílusa... lelkesedést keltő tökéletes szépségeivel, magasba törekvő határozott formáival az anyagi világnak a szellemi világgal való összeköttetését legszebben jeleníti... Én az új országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol s egy ilyen századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igen is arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be."

Az épület tömege-, stílusa- és elhelyezése is szimbólumértékű: az épület két szárnya a felső- és az alsóháznak adott helyet, a történetiséget sugalló neogótikus stílustól idegen központi kupola a két ház egységét jelképezi. Elhelyezésében pedig érvényesül a gyakori szempont: a törvényhozás az uralkodói palotával átellenben legyen. Budapesten az ugyan nehezen volt megoldható, lévén a királyi palota a budai Várban, de a pesti Duna-parton elhelyezkedő Országház a maga kupolás tömegével jó városépítészeti ellenpárját adja a budai Várpalotának.

Az eredeti terv szerint az Országház átadása az 1896. év, a millenniumi ünnepségek csúcspontja lett volna, ám az épület csak 1904-re készült el véglegesen. A millenniumi ünnepségek alkalmával csupán a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket vitték be az épületbe. A 19 év alatt, 37 183 943 koronából épült Országháza a korabeli bírálatok ellenére ma már kétség kívül nemzeti büszkeségünk, s fővárosunk egyik legnagyobb, legfeltűnőbb, legszebb épülete.

Pilisszentiván, 2017. május 09.

Szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve. Mint azt a régebben használatos „eklektikus építészet” kifejezés is jelzi, a historizáló építészek különféle korok stíluselemeiből válogatnak, neostílusokat alkotva. A legjellemzőbb a reneszánsz, a barokk, a gótika és a román építészet elemeinek használata, valamint az orientális elemek megjelenése. A historizáló épületek, bár formajegyeik korábbi történelmi korszakokra utalnak, saját koruk funkcióinak feleltek meg, korszerű építési technológiával és szerkezetekkel.

[2] A felvételek között Magyarország is szerepel: a Parlament mellett a Nemzeti Színház is a legszebbek közé került.
A végleges összeállításba 29 épület került. Az elkészült fotókból Shepard egy remek videót készített; ezzel az volt a célja, hogy bemutassa Európa építészetét, ami szerinte briliáns és sokszínű. 

forrás:

Csorba László-Sisa József-Szalay Zoltán: Az Országház
http://latogatokozpont.parlament.hu/az-orszaghaz-leirasa
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/az-orszaghaz-epitesenek-tortenete
http://tuzok.blog.hu/2008/07/06/ez_a_vilag_legszebb_parlamentje
http://index.hu/kulfold/2013/08/11/europai_legszebb_epuletei_kozott_a_parlament_es_a_nemzeti_szinhaz/

Látogassuk meg a Grassalkovich kastélyt Gödöllőn!

 lmgk

A gödöllői kastély építtetője, I. Grassalkovich Antal (1694-1771), az egyik legragyogóbb életpályát futotta be a 18. századi Magyarországon. A század egyik legtekintélyesebb magyar főura, királyi személynök, Mária Terézia bizalmi embere, aki szorgalmazója volt a budavári királyi palota újjáépítésének, és királyi biztosa a Szent Jobb (első) hazahozatalának1.
lmgk 1Hosszú élete során a vagyontalan nemesi családból származó I. Antal jelentős birtokvagyont gyűjtött, építetett 33 templomot és számos kastélyt. Legnevezetesebbek talán a gödöllői hatalmas rezidencia melyben vendégül láthatta Mária Terézia királynét, a Bécs II. kerületében az un. nyári palota, valamint a Hatvan-nagygombosi majorság. Egykor a magyar fővárosban is állt egy Grassalkovich-palota, de mára néhány metszet maradt csupán róla.
Háromszor nősült és kétszer lett özvegy. Sajnos gyermekei nem tudták tovább vinni a megkezdett sikertörténetet, a család vagyona alig két emberöltő alatt elfogyott, a hatalmas birtokvagyon darabjaira hullott és III. Grassalkovich Antal halálával - fiú utód híján - a család is kihalt.
Fertőd után a gödöllői a legismertebb és legszebb magyarországi barokk kastély, amely ma már újra régi pompájában várja a látogatókat, fehér- arany színekben pompázó dísztermével, freskókkal díszített szobáival, márvány burkolatú fürdőjével és virágházával, tágas lovardájával, barokk színháztermével, valamint hatalmas parkjával a kor főúri életvitelének méltó reprezentánsa. Különlegessége az európai ritkaságnak számító, ma is működő, kastélyszínház.
Járt itt Mária Terézia (1751), a magyar 1867-ben megvásárolta meg királyi pihenőrezidenciának, 1867 és 1916 között I. Ferenc József és Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelyeként szolgált, ekkor kapta a "Királyi Kastély" nevet.
1920-tól 1944-ig Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt, aki leginkább a vadászati szezonokban használta.
Az épület a világháborúban nem szenvedett komoly károkat, azonban a belső műtárgyállomány szinte teljesen megsemmisült. Viszont a II. Világháborút követően - a méltatlan hasznosítási formák miatt2 nagy károk keletkeztek. Az épület helyreállítása csak 1985-ben kezdődött el, komoly restaurálási munkával megszüntetették a keletkezett károkat, s így 1996-ban megnyithatta kapuit az ismét régi fényében pompázó kastély központi része. A megújult kastély a dinasztikus reprezentáció fontos emlékhelye, rendbetétele a modern magyar műemlékvédelem egyik sikertörténetének is tekinthető.
A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum állandó kiállításának 26 termében a kastély két fénykora elevenedik meg: A Grassalkovichok kora című kiállítás a barokk udvari kultúrát mutatja be, míg a rekonstruált királyi lakosztályok, a díszterem és az Erzsébet királyné emlékkiállítás a királyi család gödöllői tartózkodásait idézi fel, kitekintéssel a kor történelmi hátterére.

Pilisszentiván, 2017. május 9.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra Team vezetője


[1] A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, s egyben elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését

[2] Falai között szovjet- és magyar alakulatok telepedtek meg, gyönyörű termeiben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. 1958-tól szociális otthonként is működött.

Fürdőkalauz - Kloridos vagy sós vizek

 fk kvsv

A lágyság erősebb, mint a keménység, a víz erősebb, mint a szikla, a szeretet erősebb, mint az erőszak.

Hermann Hesse

A víz végig kísér mindenkit az élete folyamán, a magzati léttől, a születésen át, keresztelővízként, a táplálkozáskor, tisztálkodáskor, sportoláskor, gyógyításkor és gyógyuláskor, még halálunkkor is szenteltvíz képében. Vitruvius1 2000 éve már leírta „(A víz) ugyanis nélkülözhetetlen az élethez, az élet örömeihez és a mindennapi szükségletekhez.”
fk kvsv 1Hazánk gyógy- és termálvizei fájdalmat csökkentenek, közérzetet javítanak, szűkülő mozgású ízületeinknek visszaadják a mozgás szabadságát. Elfogyasztva ásványi anyagot pótolnak, étvágyat növelnek, májat, gyomrot, vesét gyógyítanak, immunrendszert erősítenek.
Azokat a vizeket nevezzük kloridos-, vagy (konyha)sós vizeknek , melyben több mint 20%-ban található nátrium és klór – elsősorban az urológiai-, nőgyógyászati-,  és bőrgyógyászati és reumatikus megbetegedések kezelésére alkalmasak. Mivel lassan hígulnak a gyomorban gyulladás csökkentőek belsőleg is, nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is alkalmazzák.
Történelmi okiratok bizonyítják, hogy már a rómaiak idején alkalmazták a só és a sósvíz gyógyító tulajdonságát,  ismerték és használták a sós tavak, a tendervíz gyógyhatását is. A tengeri sóban lévő rengeteg ásványi anyag hihetetlen hatással van szervezetünkre. Jó hatással van az izmainkra, ragyogóvá, és fiatallá teszi bőrünket, nagyon jó stressz ellen. A sós fürdő segíti a méreganyagok bőrünkön keresztül történő távozását, és segíti a bőr légzését.
Ellenjavallt: magas vérnyomásos és az ödémás betegségeknél.

A Nátrium hatása: az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található. Nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. A nátrium – szorosan összefüggve a káliummal (K) – az úgynevezett ozmotikus nyomás2 fenntartásában fontos szerepet játszik. Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is. Részt vesz vízháztartásunk szabályozásában. Fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. Hiánya gyengeséget, émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat. Napi szükséglet: 1-2 gramm.

Klór: Az emberi szervezet kb. 0,15% klórt tartalmaz, amely a gyomor(só)sav részeként, az emésztésben, a nátriumhoz, illetve káliumhoz kötött kloridion formájában, a só-víz háztartásban, és a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik fontos szerepet. A klorid bevitele főleg konyhasó bevitelét jelenti. Napi klórbevitele egy átlag embernek sajnos magas, ami sós ételeknek és a klórozott csapvíznek tudható be. Külső pótlást abszolút nem igényel a szervezet belőle. Túladagolása hosszú távon allergiát, asztmát és rákot okoz.

Egy ismert- és egy kevéssé ismert gyógyfürdő bemutatásával szeretnék kedvet kelteni a Kloridos vizek kipróbálásához.

fk kvsv 2Sárvárt kétféle gyógyvize teszi különlegessé. Az 1200 méteres mélységből: 43°C-os víz a klasszikus ízületi kezelésekre, míg a különlegesen magas sótartalmú: 83°C-os gyógyvíz nőgyógyászati és bőrgyógyászati megbetegedések kezelésére ajánlott. A Sárvári Gyógy és Wellnessfürdőben mintegy: 4300 nm vízfelületen vízi világ, medencék kicsiknek és nagyoknak, gyógyvíz, élményelemek, csúszdák, kaland várják a látogatókat. Az exkluzív szauna világ a nyugalom oázisa a fürdőben, ahol a szaunázás szerelmesei kedvükre válogathatnak a kínálatból. Kinti és benti finn szaunák, bio szauna, gőzös szauna, gőzfürdők, aromakabinok, Kneipp medence gondoskodnak a testi-lelki felfrissülésről.

fk kvsv 3Kiskunmajsa Magyarország középső részén, a Duna-Tisza közén Kecskeméttől Dél-re: 60 km. Szegedtől Északra: 45 km. A Kiskunmajsai: Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő mintegy: 20 hektáros, zöld pázsittal borított, fásított területén a fürdőzés, napozás örömein kívül sokféle sportolási, szabadidő eltöltési lehetőség is kínálkozik: röplabdapályák, tollaslabda pályák, minigolfpálya, játszótér, óriás sakk, lábteniszpálya, kosárlabdapálya, éjszakai fürdőzések alkalmával konditerem várja a sportolni, szórakozni vágyókat. 2004-ben több mint: 100 négyzetméter alapterületű igényesen kialakított társalgó helyiséggel bővült a fürdő fedett területe. 14 élményelemmel és a kor követelményeinek megfelelő technikai háttérrel rendelkező élménymedence egész évben, a fürdő nyitva tartási rendjének megfelelően, pénteken és szombaton éjszaka is a szórakozni, felüdülni vágyók rendelkezésére áll, és garantáltan felejthetetlen élmény nyújt akár 3 generáció részére is.

A víz békességet ad, elmossa a bennünk felgyülemlett feszültséget, biztonságot nyújt, mint a Magzatnak a körbeölelő végtelen szeretet érzése, melyre a születést követően is  mindannyian vágyunk.
Fürödjünk hát módszeresen, támogassuk testünket lelkünket a Just egészségőrző, egészség visszaállító termékeivel! Fürödjünk abban a tudatban, hogy a víz visszaadja Édesanyánk szeretetét, azt a békét, melyet a méhében élhettünk át!

Pilisszentiván, 2017. 04. 26.
Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Marcus Vitruvius Pollio, általánosan elterjedt nevén Vitruvius (Kr. e. 80/70 körül – Kr. e. 15 után) római építész, hadmérnök és szakíró.
[2] Az állati- és az emberi szövetek sejtjeiben az ozmózisnyomás 8 bar körüli, s a szervezet igyekszik ezt állandó értéken tartani. A túl sós ételek azért okoznak szomjúságot, mert a szervezet vízfelvétellel igyekszik a nagy ozmózisnyomás hatását csökkenteni. Az emberi szervezet sejtjeinek oldatai a 0,9% (m/m) nátrium-klorid oldattal azonos ozmózisnyomásúak (izotóniás oldatok), ezért használnak ún. fiziológiás NaCl-oldatot injekcióhoz, infúzióhoz és a gyógyászat más területén.

forrás:

http://sopont.hu/index.php/sos-kloridos-vizek/sos-tavak.html
http://delikronika.webnode.hu/news/a-magyar-gyogyviz-kincsekrol-biro-csaba-/
http://tgy-magazin.hu/arckepcsarnok/dr-fejer-laszlo-a-penzt-nem-lehet-megenni
http://people.inf.elte.hu/szptabi
https://web.archive.org/web/20091027113601/www.geocities.com/tofalvip/htm/asvanyviz.htm
http://www.gyogyviz.hu/
http://www.gyogyviz.hu/ogyfi_belso_is.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Biog%C3%A9n_elem
http://megachi.hupont.hu/71/gyogyvizek-hatasa#ixzz4a9xsA4xw
http://www.vizinform.hu/oldal.php?page=10

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok