AZ ÚJFEHÉRTÓI ÉLETFA KLUB

12 ápr. 2016 02:45
Írta: Tóthné Borza Ildikó
Kategória: Honismeret
Találatok: 5616
Nyomtatás
E-mail

auek Folytatjuk az Életfa klubokról szóló ismertetőnket, mely a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címet kapta. Sorozatunk célja, hogy megismertessük, megismerhessük az Életfa Programban tevékenykedő csapatok szűkebb környezetét.
Fogadjátok szeretettel az Újfehértói Klub környezetének leírását!

Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a Nyíregyházi járásban. Jelenleg a negyedik legnépesebb város a megyében Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után.
Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik.

A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. Báthori birtok volt, s már 1349-ben hetivásár jogot kapott a község. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt.

1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, s a ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk) elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó.

1992-ben a település ismét városi rangot kapott.

Látnivalói között a legrégebbiek a különböző felekezeti templomok, köztük az országos műemléki védelem alatt álló református templom.
A városkép meghatározó elemei ugyanakkor a 20. század fordulóján épültek. A Városháza (1905) és a Kaszinó (1911) a klasszicista, a Posgay-ház (1909) az eklektikus stílus kiemelkedő épülete.
A településre jellemző kuriális építészet szép példája az eklektikus stílusú Nozdroviczky/Nánássy kastély (1903-05), a neoklasszicista Gencsy/Irinyi kastély (XIX. század vége), illetve a Városi Múzeum boltíves, tornácos kúriaépülete.
A településtörténet élő szelete a XX. század első felének munkás-lakótelepeinek fennmaradt példája, a ma is egységes összképet mutató Százház városrész.

Újfehértó szinte minden jelentős épülete helyi védelmet élvez, és a közelmúltban felújításra került. Ezek, és a városközpont többi látnivalóját alkotó köztéri szobrok, emlékművek, valamint a Főtér évszázados gesztenyefasora élvezetes helytörténeti séta helyszínéül szolgálnak.

2010-ben nyitotta meg kapuit Újfehértó egyik büszkesége, a Thermárium Városi Tanuszoda és Tornacsarnok. A megye egyik legmodernebb létesítményében tanmedence, úszómedence, pezsgőfürdő és szauna várja a sportolni és felfrissülni vágyókat, az 500 m2-es tornacsarnok pedig mindenfajta labdajátékra, valamint sport- és egyéb rendezvények lebonyolítására is alkalmas.

Városunkban a közelmúltban három kerékpárút is kiépítésre került, összes hosszuk mintegy 6 km. Az útvonalak három különböző irányból is lehetővé teszik a városközpont kerékpáros megközelítését.

Újfehértó bővelkedik olyan egyedi érdekességekben, amelyeket sokszor még az itt lakók sem ismernek.
Az 1911-ben épült Százház városrész országosan is egyedülálló, szociális munkáslakásokból álló korabeli lakótelep, amely máig őrzi egységes arculatát.

Itt található az ország egyetlen szivargyára, az 1996-ban alapított Csongor Szivargyár igazi kuriózuma, hogy a gépi eljárás mellett kézzel gyártott, kézi fonású szivarokat és szivarkákat is termel, és a gyártást az érdeklődők meg is tekinthetik.

Újfehértó talán legismertebb intézménye a Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. Több száz hektáros területtel és jelentős gyümölcsfa-fajtagyűjteménnyel rendelkezik, kertjei látogathatóak. A kutató intézetben van Közép-Európa legnagyobb almafa-génbankja.

2002-ben egy újfehértói kertben tárták fel azt az aranyleletet, amely az 1400-1684 közötti időszakból 261 db, többségében ritkaságnak számító aranyérmét tartalmaz. A gyűjtemény a nyíregyházi Jósa András Múzeumban látható.

Újfehértó is része az ország legjelentősebb vallásturisztikai zarándokútvonalának, a Mária-útnak¹. A Máriapócsi² Kegytemplom 2009-es felújítása idejére Hajdúdorogon került elhelyezésre a pócsi Könnyező Szűzanya ikon, amelyet többezres gyalogos zarándoklat kísért. A kegykép útja Újfehértót is érintette, sőt, a szállítás közben megrepedt kegyképtartót itt javították ki helybéli asztalosmesterek.

A Klubunknak helyet adó épület is műemlék, amely a 1903-05 között épült a Nozdroviczky család tulajdonaként kastély, majd végül Nánássy birtokosok tulajdonába került.
Az 1960-tól lánykollégiumként üzemelt tanyán élő gyerekek részére, majd az Újfehértói gimnázium tanulói számára szolgált kollégiumként. (A városban ma is régi kollégiumnak nevezik.)
auek 2 2014-ben pályázati forrásból alakították át a jelenlegi állapotára, hogy a város lakóinak igényét segítse. Megtalálható benne egy kisebb és egy nagyobb tárgyaló terem, iroda helységek, kiállító terem, egy kisebb tornaterem öltözővel.
Itt kezdtem el csapatommal a klubszintű tanácsadást.