K4 - ÉLETFA KLUBOK KÖRÜLI KULTURÁLIS KALANDOZÁS

Folytatjuk ismertetőnket, a K⁴, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címmel. Márciusban a tatai klub környezetével ismerkedhetünk meg, az Életfa Delfinek jóvoltából. Remélem az írás és a képek hatására kedvet kaptok a bemutatott helyszínek megtekintésére.

Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

TATA TÖRTÉNETE RÖVIDEN

Környékünk már ősidők óta lakott volt. A kőkori és rézkori ember jelenlétét a Kálvária domb belsejében lévő kőzethasadékok, és tűzkő lelőhelyek bizonyítják. A kőzethasadékok az ősember tartózkodására szolgáltak.
A vadban és halban gazdag környék ideális lakóhelye volt az akkor élő embernek. Erről az időről többet tudhatunk meg, ha ellátogatunk a szabadtéri Geológiai Múzeumba, ahol az őskori feltárások láthatók.
Megemlíteném, hogy itt látható a földtörténeti középkor hatvan millió éve alatt kialakult Triász, Jura és Kréta kőzetlemezei is.

Nagyot ugorva az időben, mikor a rómaiak elfoglalták Pannóniát, ekkor a közelben létesített katonai tábor (Brigéció Ószőny) vízellátását Tata bőséges forrásaiból biztosították, kiépített vízvezetéken keresztül.
A népvándorlás idején vidékünkön a hunok, longobardok, keleti gótok és az avarok fordultak meg, mely népek jelenlétét leletek bizonyítják. A honfoglalás idejéből csak egy lelet maradt fenn.
A történészek legvalószínűbb állítása szerint Tata a nevét a Miskolc nemzetség TOTA nevű tagjáról kapta, de Tata neve nagyon sok alakban jelenik meg. Latinul Dotis, németül Totis.
Tata mint település eredetét a Bencés apátság létrejöttéhez kötik. Tata két településből állt az Öreg tó két partján. Tata és Tóváros. A településeket csak 1938-ban egyesítették Tata néven.

A tóparton áll városunk ékessége, a vár is, mely építésének kezdetéről nincsenek írásos adataink. Ásatási eredmények szerint a 14. sz. második felére teszik a régészek,és történészek.
Ekkor Lackfi István birtoka volt Tata, aki azt birtok adománként kapta. Azonban a családot felségárulás miatt kivégezték. Így 1397-től Zsigmond király birtokolta Tatát. Ő építtette a pompás várat, amit később elzálogosított. A vár a Rozgonyi család tulajdonába került, akik a várat elhanyagolták és a vár pusztulásnak indult. Tőlük Mátyás király vásárolta vissza, és pompájába helyre állíttatta a várat. Mátyás halála után, fia Corvin János tulajdona lett Tata egy rövid ideig. Ezt követően II, U László birtokába került, aki egész udvartartásával ide menekült a pestis járvány elől. 1510-ben Tatán tartott országgyűlést. Az országgyűlés végeztével a vár uralkodói szerepe lezárult. A vár a török háborúk idején beépült a végvári rendszerbe.

A vár ezalatt az idő alatt kilencszer cserélt gazdát. A törökkor legjelentősebb tatai eseménye a petárda bevetése volt, ami az akkori haditechnika csúcspontját jelentette.
A török kort követő Rákóczi Szabadságharc idején a kurucok is elfoglalták rövid ideig a várat.
A törökök és labancok végtelen pusztítása miatt a környék teljesen elnéptelenedett. A fellendülés csak a 18. sz elején, az Esterházyak megjelenésével kezdődött, akik birtokközpontjukat Tatán alakították ki. A környéket katolikus németekkel telepítették be. Az Esterházyak templomokat, iskolákat, kastélyt, kisebb gyárakat építtettek. A Cseke tavat övező Angolpark ma is csodálatos látványt nyújt az ide látogatónak.
Tata mint a Vizek városa 9 műemlék malommal rendelkezik.
Érdekes és szép élmény végigmenni az 1 éves Fényes Tanösvényen is.
Városunk számtalan szép látnivalóval rendelkezik.
Gyere, látogass el hozzánk, szeretettel várunk!

ÉLETFA DELFINEK csapata

Szeretettel
Kéringer Gézáné
Honismereti Team Tag

Forrásanyag: Varga Istvánné
Tata Lépten- nyomon c. munkája

• Előző
• Tovább

Tweet