K4 - ÉLETFA KLUBOK KÖRÜLI KULTURÁLIS KALANDOZÁS

Megkezdjük ismertetőnket, mely a K⁴, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címet kapta. Sorozatunk célja, hogy megismertessük, megismerhessük az Életfa Programban tevékenykedő csapatok szűkebb környezetét. Nem titkolt szándékom, hogy szeretném, ha az írások hatására látogatások szerveződnének a bemutatott helyszínek megtekintésére.
Fogadjátok szeretettel a Központi Budapesti klub környezetének leírását!

A Benczúr utca a főváros VI. kerületében, az úgynevezett Diplomata negyedben, a Városliget mellett, a világörökség részeként elismert Andrássy út tőszomszédságában található.
Az Andrássy útról lekanyarodva a környezet megváltozik, a zárt beépítési módot lenyűgöző villák, ősfás utcák, kertek váltják fel. Hirtelen kertvárosivá, zölddé válik a szürke belváros, melyet rendkívül impozáns, többnyire szépen felújított épületek díszítenek. A szép, nagypolgári házak egységes képet mutatnak, mert megőrizték az eredeti ajtókat, ablakokat, rézkilincseket, stukkókat, külső homlokzatokat.

Az utca névadója Benczúr Gyula magyar festőművész, (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány, mai nevén Benczúrfalva, Szécsény része, 1920. július 16.).
1933-ban megalapította az első magyar művészképzőt, a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott. Már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt. 1906-ban a főrendiház örökös, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett. Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás). Benczúr emlékét az utca elnevezésén kívül 49. számú ház falán a Marosits István által készített domborműves bronz- mészkő emléktábla őrzi 1996 óta.

A 47. számú ház falán Szacsvai Varga Ferenc - Jeney Tibor készítette domborműves Ady Endre emléktábla látható (1989). Az épület, mely Liget szanatóriumként elfogadott gyógyító helye volt a fővárosi polgárságnak: itt volt 1913-ban (eredménytelen) morfium elvonókúrán Csáth Géza, itt kezelték 1927-ben a súlyos beteg Krúdyt. Második emeletének harmincas számú szobájában „mint Istenhez hanyatló árnyék” távozott e világból Ady Endre 1919-ben.

A ház, melyet a legszebb budapesti szecessziós épületként emlegetnek, így nézett ki még nem is oly régen, 2008-ban: http://www.photoblog.com/utazo/2008/03/19/.

Az 1950-es években a Dózsa György úti szakszervezeti-székház tömb része lett. A rendszerváltást követően felhasználása megszűnt, elhanyagolták, 1998-ban Ráday Mihály aggódott a kifosztott, ablaktalan épület látványa miatt. 1999-től banki tulajdonosa gyönyörűen felújítatta, ma irodaházként működik.

A kődomborművel koszorúzott főkapun belépve, a kétirányú lépcsősor jobboldali szakaszán, az eozin-pávás díszek mellett felfelé haladva érkezünk majd meg egy kis emlékszobába - ahol sok érdekes Ady relikviával, köztük néhány ritka Léda fotó látható. Munkanapokon 10 és 16 óra között látogatható.

A Benczúr u. 45. épületében több szakszervezet, többek között a Vendéglátó és Idegenforgalmi-, a Vegyipari dolgozók- és az Egészségügyi dolgozók Szakszervezetének irodái találhatók. A legfelső emeletén egy vidám retró étterem van, amely visszarepít a múltba, ahol kockás abroszos asztalok, pénztárcabarát kínálat és kiadós adag ételek várják az idelátogatót.

Az utcában találjuk a Postamúzeum-ot, a 27. sz. alatt.Az intézményt befogadó épület (Egyedi-palota) magánpalotának épült a XIX. század végén, egy időben az Andrássy út környéki villanegyedekkel. Terveit Marmorek Oszkár műépítész készítette. Az első tulajdonos – Egyedi Lajos – halálát követően az épület a Magyar-Itáliai Bank tulajdonába került, majd az ingatlant a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapja 1930-ban megvásárolta azzal a céllal, hogy egyesületei számára otthont teremtsen. Később itt kapott helyet a Postás Művelődési Központ, s színvonalas programjait a főváros széles közönségének kínálta. A Postamúzeum a Postás Múzeumi és Művelődési Alapítvány keretében működik az épület második emeletén. Gyűjtőkörébe a postai, távközlési és műsorszórási emlékek tartoznak. A Postamúzeum új, izgalmas kiállítással és interaktív programokkal várja a kedves érdeklődőket.

A környéken található még a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum (1062 Budapest, Andrássy út 103.), melyet Hopp Ferenc (1833-1919), vagyonos optikus, világutazó, mecénás és műgyűjtő alapított végrendeletével, saját keleti gyűjteményéből. A valaha 4000 kínai, japán, indiai, tibeti, mongol stb. szobrok, festmények, kerámiák, faragványok, hímzések és más műtárgyak száma mára meghaladta a húszezer darabot. A kiállított műtárgyak közül jelentősek a japán középkori művészet emlékei és a kínai bronz- és porcelántárgyak.

A Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum (1062 Budapest, Andrássy út 89.), a világhírű zenetudós volt otthonának bemutatásán keresztül szemlélteti munkásságát és mozgalmas életét. Kodály Zoltán 1924-től 1967-ben bekövetkezett haláláig lakott a mai Kodály Köröndön (akkoriban még csak Körönd). A szobák egy része a Kodály korabeli állapotában várja a látogatókat. A mester dolgozószobája a több ezer kötetes könyvtárral, a zeneszalon és az ebédlő Kodály életének tárgyi dokumentumaival, bútoraival és műalkotásaival idézi vissza a zenetörténet egyik legjelentősebb XX. századi műhelyét. Az Archívum nem nyilvános; az itt fennmaradt zenetörténelmi dokumentumok, hang- és mozgóképkép-felvételek a kutatók munkáját segítik.

Ide - a Városliget és az Ötvenhatosok terére- tervezik a budapesti Múzeumi Negyed-ként ismert, hivatalos nevén Liget Budapest „nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes” kivitelezését. A 2018-2019-re elkészülő épületekbe költözne a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria modern és kortárs anyagának egyesítésével létrehozott Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, az újonnan létrehozott Magyar Zene Háza, illetve újjáépülne a lebontott Városligeti Színház és megújulna a Hősök tere, illetve Városliget teljes felülete.

Az ismertetőt csak abbahagyni tudom, mert igazán sok lehetőséget rejt a környék.

Remélem sikerült kedvet kerekítenem egy kis nézelődéshez!

Pilisszentiván, 2016. Böjtelő hava, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

• Előző
• Tovább

Tweet