Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

HAZÁM, HAZÁM TE MINDENEM...!!!

thaMit is jelent ez nekünk?
Gondolom kinek-kinek mást.

Haza-ház-otthon-lakhatóság-országrész-világrész: játszhatunk a szavakkal, se vége, se hossza. A magyar szó színes, a legszínesebb a világon! Tartalma és jelentése van minden szónak, szótagnak.
A mi programunkban van egy szirom: a neve Honismeret, és én erre elérzékenyülök, mert nagyon fontos Nekem a Hon szeretete.

Szűkebb hazám Kesztölc, illetve most már Tokodaltáró: nekem a Világom közepe.
Tokodaltárón élünk a családdal majd 12 éve, de gyökereink, és előző életünk Kesztölchöz tartozik. Ezt sem kitörölni, sem letagadni nem lehet és nem is akarom!

Akkor nézzük!

Kesztölc falu első dokumentációja 1075-ből való, Kistelc néven I. Géza király esztergomi apátságának települése volt. A várhoz tartozó, a várat kiszolgáló település és lakosság jobbára szlovák nyelvű volt, az is maradt.
A II. világháborút követően a programozott lakosságcsere révén, csehszlovákiai lakosokat is telepítettek ide.
Híres volt a faluban a szőlő- és bortermelés, és az is maradt.

tha 2Kesztölchöz tartozik egy üdülő terület is: Klastrompuszta, melyet a XIII. században pálos remeték laktak, kolostort működtettek.
A kolostort felégették a törökök Esztergomból Budára menet, ezért teljesen elpusztult a területszerző hadjáratuk alatt. Mára már feltárták a kolostor romjait, de nem építették újjá…
Minden esetre innen terjedt el a világba Remete Szent Pál Rendje, hófehér ruhájában és híres mondásával, miszerint: "A nagy folyamok is a kicsi forrásból fakadnak!"
Ki nem hagyhatom ezt az eredetet!!

Tokodaltáró a klubjaink helyszíne, jelenlegi hazánk.

tha 4Tokodaltáró, mint Tokod nagyközség Tokod-Altáró településrésze 1992-ben lett önálló község, sok szállal kapcsolódik Doroghoz és Esztergomhoz. Szerkezetileg Komárom-Esztergom megye területén, Dorog vonzáskörzetében helyezkedik el. A község területe a Dorogi medence nyugati szélén, a Pilis és a Gerecse között található, de végül is a Keleti-Gerecse kistájba tartozik, legmagasabb helye a Nagy-Gete délről határolja településünket.
A munkánk - a virágkötészet- hozott minket ide, ebbe a mindenkit befogadó településbe.
Közel van Kesztölchöz, kinézve az ablakon, látom a gyönyörű Pilis hegyeit, és egykori falunkat!

tha 3

Az ősidők óta lakott terület, a hagyományok szerint a település nevének előtagja egy Tokod nevű vitézre emlékezik, utótagja: altáró, az egykor itt folyó bányászatra utal.
Bronzkori, római kori, honfoglalás kori leleteket is találtak itt.

A mai falu létrejöttét a bányászatnak köszönheti. Bányászkolónia, iskola, óvoda, fürdő, munkásotthon és élelemtár épült Gáthy Zoltán tervei alapján.
1953-ban érte el a bányászat csúcspontját, azóta visszaesést, sőt visszafejlődést mutat.
1967-ben zárták be az utolsó bányát a környéken. 2007-től indult be ennek hatására a vízkivétel az altáróból, minek köszönhetően karszt vízzel látták el a falut, és a szomszédos településeket is.

tha 1

Itt élünk mi, és itt tartjuk a klubjainkat is egy faluszéli házban, illetve annak garázsában.
Meleg teával és forró, lelkesítő előadásokkal, nagy-nagy szeretettel....

Köszönöm a felkérést Berecz Ildikónak, az Életfa Program Honismereti Team vezetőjének, és lányomnak, szponzoromnak, Radovics Kingának, a klub vezetőjének!

Tokodaltáró, 2016. január
Hertlik Anna,
tokodaltárói klub, Honismereti Team

fotók:
http://www.panoramio.com/photo/73355846
http://dorogtersegipolgaror.5mp.eu/web.php?a=dorogtersegipolgaror
http://www.gyogyvizek.hu/latnivalok/kolostorrom-klastrompuszta-kesztolc.html

K4 - ÉLETFA KLUBOK KÖRÜLI KULTURÁLIS KALANDOZÁS

k4Megkezdjük ismertetőnket, mely a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címet kapta. Sorozatunk célja, hogy megismertessük, megismerhessük az Életfa Programban tevékenykedő csapatok szűkebb környezetét. Nem titkolt szándékom, hogy szeretném, ha az írások hatására látogatások szerveződnének a bemutatott helyszínek megtekintésére.
Fogadjátok szeretettel a Központi Budapesti klub környezetének leírását!

A Benczúr utca a főváros VI. kerületében, az úgynevezett Diplomata negyedben, a Városliget mellett, a világörökség részeként elismert Andrássy út tőszomszédságában található.
Az Andrássy útról lekanyarodva a környezet megváltozik, a zárt beépítési módot lenyűgöző villák, ősfás utcák, kertek váltják fel. Hirtelen kertvárosivá, zölddé válik a szürke belváros, melyet rendkívül impozáns, többnyire szépen felújított épületek díszítenek. A szép, nagypolgári házak egységes képet mutatnak, mert megőrizték az eredeti ajtókat, ablakokat, rézkilincseket, stukkókat, külső homlokzatokat.

Az utca névadója Benczúr Gyula magyar festőművész, (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány, mai nevén Benczúrfalva, Szécsény része, 1920. július 16.).
k4 11933-ban megalapította az első magyar művészképzőt, a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott. Már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt. 1906-ban a főrendiház örökös, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett. k4 2Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás). Benczúr emlékét az utca elnevezésén kívül 49. számú ház falán a Marosits István által készített domborműves bronz- mészkő emléktábla őrzi 1996 óta.

A 47. számú ház falán Szacsvai Varga Ferenc - Jeney Tibor készítette domborműves Ady Endre emléktábla látható (1989). Az épület, mely Liget szanatóriumként elfogadott gyógyító helye volt a fővárosi polgárságnak: itt volt 1913-ban (eredménytelen) morfium elvonókúrán Csáth Géza, itt kezelték 1927-ben a súlyos beteg Krúdyt. Második emeletének harmincas számú szobájában „mint Istenhez hanyatló árnyék” távozott e világból Ady Endre 1919-ben.

A ház, melyet a legszebb budapesti szecessziós épületként emlegetnek, így nézett ki még nem is oly régen, 2008-ban: http://www.photoblog.com/utazo/2008/03/19/.

Az 1950-es években a Dózsa György úti szakszervezeti-székház tömb része lett. A rendszerváltást követően felhasználása megszűnt, elhanyagolták, 1998-ban Ráday Mihály aggódott a kifosztott, ablaktalan épület látványa miatt. 1999-től banki tulajdonosa gyönyörűen felújítatta, ma irodaházként működik.

k4 3

A kődomborművel koszorúzott főkapun belépve, a kétirányú lépcsősor jobboldali szakaszán, az eozin-pávás díszek mellett felfelé haladva érkezünk majd meg egy kis emlékszobába - ahol sok érdekes Ady relikviával, köztük néhány ritka Léda fotó látható. Munkanapokon 10 és 16 óra között látogatható.

A Benczúr u. 45. épületében több szakszervezet, többek között a Vendéglátó és Idegenforgalmi-, a Vegyipari dolgozók- és az Egészségügyi dolgozók Szakszervezetének irodái találhatók. A legfelső emeletén egy vidám retró étterem van, amely visszarepít a múltba, ahol kockás abroszos asztalok, pénztárcabarát kínálat és kiadós adag ételek várják az idelátogatót.

Az utcában találjuk a Postamúzeum-ot, a 27. sz. alatt.Az intézményt befogadó épület (Egyedi-palota) magánpalotának épült a XIX. század végén, egy időben az Andrássy út környéki villanegyedekkel. Terveit Marmorek Oszkár műépítész készítette. Az első tulajdonos – Egyedi Lajos – halálát követően az épület a Magyar-Itáliai Bank tulajdonába került, majd az ingatlant a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapja 1930-ban megvásárolta azzal a céllal, hogy egyesületei számára otthont teremtsen. Később itt kapott helyet a Postás Művelődési Központ, s színvonalas programjait a főváros széles közönségének kínálta. A Postamúzeum a Postás Múzeumi és Művelődési Alapítvány keretében működik az épület második emeletén. Gyűjtőkörébe a postai, távközlési és műsorszórási emlékek tartoznak. A Postamúzeum új, izgalmas kiállítással és interaktív programokkal várja a kedves érdeklődőket.

A környéken található még a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum (1062 Budapest, Andrássy út 103.), melyet Hopp Ferenc (1833-1919), vagyonos optikus, világutazó, mecénás és műgyűjtő alapított végrendeletével, saját keleti gyűjteményéből. A valaha 4000 kínai, japán, indiai, tibeti, mongol stb. szobrok, festmények, kerámiák, faragványok, hímzések és más műtárgyak száma mára meghaladta a húszezer darabot. A kiállított műtárgyak közül jelentősek a japán középkori művészet emlékei és a kínai bronz- és porcelántárgyak.

A Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum (1062 Budapest, Andrássy út 89.), a világhírű zenetudós volt otthonának bemutatásán keresztül szemlélteti munkásságát és mozgalmas életét. Kodály Zoltán 1924-től 1967-ben bekövetkezett haláláig lakott a mai Kodály Köröndön (akkoriban még csak Körönd). A szobák egy része a Kodály korabeli állapotában várja a látogatókat. A mester dolgozószobája a több ezer kötetes könyvtárral, a zeneszalon és az ebédlő Kodály életének tárgyi dokumentumaival, bútoraival és műalkotásaival idézi vissza a zenetörténet egyik legjelentősebb XX. századi műhelyét. Az Archívum nem nyilvános; az itt fennmaradt zenetörténelmi dokumentumok, hang- és mozgóképkép-felvételek a kutatók munkáját segítik.

Ide - a Városliget és az Ötvenhatosok terére- tervezik a budapesti Múzeumi Negyed-ként ismert, hivatalos nevén Liget Budapest „nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes” kivitelezését. A 2018-2019-re elkészülő épületekbe költözne a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria modern és kortárs anyagának egyesítésével létrehozott Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, az újonnan létrehozott Magyar Zene Háza, illetve újjáépülne a lebontott Városligeti Színház és megújulna a Hősök tere, illetve Városliget teljes felülete.

Az ismertetőt csak abbahagyni tudom, mert igazán sok lehetőséget rejt a környék.

Remélem sikerült kedvet kerekítenem egy kis nézelődéshez!

Pilisszentiván, 2016. Böjtelő hava, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

FEBRUÁR

februar medveFolytatom a hónapok elnevezései sorozatomat, a FEBRUÁRral.

Mint azt az előző cikkben is említettem, a január mellett a február volt az a hónap, amit utólag toldottak be a római naptárba, mert az ókorban ez eredetileg nem szerepelt külön néven, csak téli időszakként.

Az év második hónapja a Gergely naptárban, szabályos években 28-, szökőévben 29 napos. Nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről (dies februatus), amely február 15-én zajlott, amikor az élőknek megtisztulási-, a holtaknak engesztelő ünnepségeket tartottak.

Érdekességek

  • A Nap az állatöv csillagképei közül a Bak csillagképből a Vízöntő csillagképbe lép.
  • A történelem során azonban előfordult február 30-a is. A Szovjetunióban1 kétszer, Svédországban2 pedig egy alkalommal jegyeztek február 30-át. Tizenkétszer volt a Római Birodalomban 30 napos a február.
  • Az asztrológiai jegyek ebben a hónapban: Vízöntő (január 20.–február 19.) és Halak (február 20.–március 20.).
  • Februárban tartják négyévenként a téli olimpiai játékokat.
  • Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság, lakoma.
  • február második vasárnapja: A házasság világnapja
  • Jelentős népi ünnepünk:
  • Gyertyaszentelő Boldogasszony napja (február 2.)
  • Szent Balázs napja (február 3). Balázs-napi szokás a balázsolás: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék (a "torokgyík"-diftéria- megelőzésére). Szent Balázs a diákok patrónusa is, ilyenkor a diákok jelmezben jártak házról házra, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.

Régi magyar elnevezése: Böjt előhava ,vagy Böjtelő hava(a nagy böjtöt megelőző hónap).
Székelynaptár szerint: Jégbontó hava
A 18. században a magyar nyelvújítók a februárt az Enyheges névre keresztelték át.

hello februar

Pilisszentiván, 2016. Jégbontó hava 1.

Szeretettel:
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

[1] 1929-ben a Szovjetunió forradalmi naptárt vezetett be, melyben a hónapok 30 naposak voltak és a fennmaradó 5 vagy (szökőévben) 6 pótnap pihenőnap volt. Nem tartoztak egyik hónaphoz sem, ezért az 1930. és az 1931. év februárja tehát 30 napos lett, 1932-ben ez számítás megszűnt,  a hónapok visszanyerték eredeti hosszukat
[2] 1699-ben Svédország áttért a julián naptárról a Gergely-naptárra,1700-ban tehát nem volt szökőév. Ám 1704. és 1708. éveket már újra szökőévként kezelték,de a svéd naptár egy nappal előbbre járt a Julián naptárnál, és tíz nap hátránya volt a Gergely-naptárhoz képest. ezért 1712-ben hozzáadtak egy pótnapot a februárhoz, amely így 30 napos lett. Ez a nap a julián naptárban február 29-nek, a Gergely-naptárban pedig március 11-nek felelt meg. Svédországban végül is a Gergely-naptár végleges elfogadása 1753-ban történt meg.

forrás:
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.
Bálint Sándor: A parasztélet rendje. In: A magyar nép., Singer és Wolfner, 1943.
Schütz Antal: Szentek élete. Pantheon, 1995.

JANUÁR

jan20160114Amikor gyermekként először olvastam a hónapok régi elnevezését nagymamám egy régi könyvében, valami kalendárium lehetett, nagyon meglepett, hogy más nevük is van, mint amit én tudtam. Nem gondolkodtam addig a hónapok nevének jelentésén, így nevezzük és kész.
Ám olyan beszédes elnevezésekkel találkoztam, hogy a nevek olvasása közben lepergett szemem előtt a teljes év. Láttam hó förgeteget, olvadó jégcsapot és zajló folyót, a hóvirágot hajladozni a még hűvös, de tavasz illatú szélben. Éreztem Napsugár simogatását, az akác, orgona, hárs illatát. Majd a színpompás erdőket, melyek ruhájukat lassan a földre ejtik, és a vastag lombtakaró alatt, az új életről álmodhat Földanya.
Szeretném ezt a tudást feleleveníteni, ezért sorban megírom a hónapok eredeti, latin-, régi magyar-, székely és jelenlegi elnevezéseit.
Kérlek, segítsetek, hogy ez tudás ne vesszen a feledés homályába! Régi hagyományainkat és múltunk tengernyi emlékét adjuk át gyermekeinknek, mert a múlt ismerete nélkül, nincs jelen és jövő sem lehet.
Fogadjátok szeretettel januárt!

A hónap1 szó a Hold és a Nap szavak összevonásából alakult ki.
A hónapok mai használatban lévő nevei latin eredetűek.
Római hagyomány szerint a hónapoknak a városalapító Romulus király adott első ízben nevet, amely csak a mezőgazdasági munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe, márciustól-decemberig. A fennmaradó téli "holt" idő elnevezést az i.e. 700 körül végrehajtott naptárreform idején iktatták be az új, immár 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. A hónapok Augustus császár2 uralkodása alatt nyerték el ma is használatos elnevezésüket.
Az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban a január, Ianuarius-Januárius. Névadója a kétarcú Ianus (Janus), a kezdet és a vég istene. Neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb január 1-jén kezdték az évet. Ezt követően a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.
Nálunk az év első hónapját a csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték. A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy 22-én. A régi időszámítás természetesen az évkezdetet is csillagászati fordulóponthoz, esetünkben a téli napfordulóhoz igazította.

Január folyamán

  • a Nap az állatöv csillagképei közül a Nyilas csillagképből a Bak csillagképbe lép, majd a Vízöntőbe,
  • virága: a hóvirág,
  • talizmánköve: a gránátkő,
  • a  kínai holdújév: január 21 és február 21 közötti napra esik.
  • Jelentősebb januári népi ünnepeink:
  • 6-án Vízkereszt napja,
  • 22-én Vince napján enyhe idő jó szőlőtermést ígér: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”,
  • 25-én Szent Pál megtérése, "pálforduló"-kor ha süt a nap, akkor még hosszú kemény tél várható.

Régi magyar neve: Vízöntő hava.
A népi kalendárium szerint: Boldogasszony- vagy Nagyboldogasszony hava
Székelynaptár szerint: Fergeteg hava
A 18. századi magyar nyelvújítók a januárnak a Zúzoros nevet adták.

Pilisszentiván, 2016. Fergeteg hava 12.           

Szeretettel:
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

[1] A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal
[2] uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig, a római történelem egyik legfontosabb alakja volt

Jeles napok - október 6. Az aradi vértanúk napja

Az aradi vértanúk

13avAz aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiája.

Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Láhner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos.

Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt, a szabadságharc leverése után október 6-án, Aradon kivégzett tizenhárom magyar honvédtiszteket aradi vértanúk-ként említjük, gyakran a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést használva. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.

Tudnunk kell, hogy Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhét volt, ugyanis  1849 augusztusa és 1850 februárja között még további négy honvédtisztet végeztek ki, de az aradi áldozatok száma tizennyolc, mert egyikük meghalt a börtönben.

13av 1
Ormai Norbert (Norbert Auffenberg) honvédezredes (Dobřany, 1813. augusztus 22. – Arad, 1849. augusztus 22.)

1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni.

13av 2
Kazinczy Lajos honvédezredes (Széphalom, 1820. október 20. – Arad, 1849. október 25.)

1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát – őt nevezik a tizenötödik aradi vértanúnak.

1850. február 19-én végezték ki Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét.

13av 3
Lenkei és zádorfalvi Lenkey János

(Eger, 1807. szeptember 7. – Arad, 1850. február 9.) 1848–49-es honvéd tábornok

Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg; őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.

Szintén kivégezték a cseh származású, németül beszélő, de a magyar hazáért harcoló báró Hruby Gyulát, aki az Ottrubay család tagja volt.

Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív-, vagy kilépett császári és királyi tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi-, tizenegy vezérőrnagyi-, és egy ezredesi rendfokozatot viselt.

Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban császári és királyi ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatokat viseltek.

Kossuth Lajos 1890-ben, Torinóban elhangzott, az egyetlen fonográfon is rögzített, beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.

Emlék napjukon az utolsó elhangzott mondataikkal tisztelegjünk emlékük előtt!

Az Aradi vértanúk utolsó mondatai

Aulich Lajos (1793–1849) honvéd tábornok
‘Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.’

Damjanich János (1804–1849) honvéd tábornok
‘Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.’

Dessewffy Arisztid (1802–1849) gróf, honvéd tábornok
‘Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.’

Kiss Ernő (1799–1849) honvéd altábornagy
‘Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.’

Knézich Károly (1808–1849) honvéd tábornok
‘Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.’

Lahner György (1795–1849) honvéd tábornok
‘Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.’

Lázár Vilmos (1815–1849) honvéd ezredes
‘Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.’

Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) gróf, honvéd tábornok
‘A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.’

Nagysándor József (1803–1849) honvéd tábornok
‘De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.’

Poeltenberg Ernő (1808–1849) lovag, honvéd tábornok
‘Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.’

Schweidel József (1796–1849) honvéd tábornok
‘A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.’

Török Ignác (1795–1849) honvéd tábornok
‘Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.’

Vécsey Károly (1803-1849) gróf, honvéd tábornok
‘Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.’

Szeretettel
Berecz Ildikó
Napsugár Csapat

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aradi_v%C3%A9rtan%C3%BAk
Teszéri Csaba
http://eszmeletlenvilag.hu/2014/10/08/az-aradi-vertanuk-utolso-mondatai/ szerző: -pity- · 2014-10-08

További cikkeink...

  1. NOSZTALGIÁZNI VOLTAM ERDÉLYBEN
  2. A DELFIN CSAPAT 6 NAPOS KIRÁNDULÁSA ERDÉLYBEN
  3. A POZSONYI CSATA
  4. HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI KONFERENCIA
  5. ERDÉLY A DELFIN CSAPAT SIKERES ÚTI CÉLJA VOLT!
Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok