JELES NAPOK: MÁRTON NAPJA, NOVEMBER 11.

2016-ban lesz 1700 éve, hogy Szent Márton, a koldusok és katonák védőszentje, meglátta a napvilágot a pannóniai Sabariában.

Az egyik legismertebb szentje a katolikus egyháznak, de nagy a tisztelete az evangélikusok, az anglikánok és az ortodoxok között is, Szent Márton, a vele egy évben, 397-ben meghalt Szent Ambrus milánói püspök mellett az egyház első, nem vértanú szentje lett.

Ennek kapcsán 2015. november 15-től a Szombathelyi Egyházmegye jubileumi évet hirdetett¹, jelmondata, mely kifejezi az egész ünnep szellemiségét: a "Felemelő szeretet", szépen összecseng a Ferenc pápa által meghirdetett „Irgalmasság Éve”-vel.

De lássuk ki volt Márton, hol és miért lett szent, valamint mi köze van a libákhoz?

Márton Constantinus császár uralkodásának 11. évében,Kr.u 316 körül született, három évvel a milánói ediktum után.²
Apja katona volt, ezért már gyermekkorát Észak-Itáliában, Ticinumban (ma Pavia) töltötte. 15 éves korában veterán apja helyett besorozták, noha már gyermekként "Isten szolgálatára remetei magányba vágyott". „Krisztus katonájaként” nem szolgálhatta tovább a császárt, és Istennek szentelte további életét, melyhez már akkor több csodatétel is fűződött. A nép emlékezetében Márton, mint irgalmas szamaritánus él, aki a koldusnak utolsó ruhadarabját is odaadta. Legismertebb legendája a püspökké választásával kapcsolatos, mert a szerény pap méltatlannak tartotta magát a püspökségre, ezért bebújt a libák közé az ólba. A ludak nagy zajt csaptak, felfedvén hol létét, így teljesült be Isten és a nép akarata. Egy más történet szerint Mártont a prédikáció közben zavarták meg a templom körül zajongó madarak, és büntetésből megsütötték őket.

"A köpenye felét koldusnak átadó Szent Mártont – aki az egyik legnagyobb „francia szent” és Tour egykori püspöke – a korabeli világban tauturgoszként (azaz természetgyógyászként) tisztelték. A kézrátétellel gyógyító püspök nevét ma szinte minden francia helység őrzi, ha csak egy utcanévben is. Márton nem csupán az egyház szentje, de példaképe lett számos későbbi ezoterikus csoportosulásnak is."³

Ezrekre rúg azoknak a hegyeknek, templomoknak, váraknak és kolostoroknak száma világszerte, amelyek Márton nevét viselik. A sírja Tours-ban híres zarándokhely még ma is, de nagy jelentőségű volt már a középkorban is.

A Szent Márton európai kulturális útvonal (latinul Via Sancti Martini) 2005-ben jött létre. A kezdeményezés Franciaországból és Magyarországról gyakorlatilag egy időben, de egymástól függetlenül indult. Az útvonalat az Európa Tanács „kiemelkedő jelentőségű európai kulturális útvonallá nyilvánította”.⁴

A szent ünnepén, november 11-én sötétedéskor, sok településen keresztény, lampionos menetet szerveznek.

A népi hagyományban Szent Márton napja a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozások beadásának napja volt. Az éves cselédszerződések, földbérletek eddig a napig tartottak.

Az erdélyi pásztorok ezen a napon kapták meg járandóságukat. Ilyenkor járták körbe a házakat, mondtak köszöntőt, és ajándékoztak nyírfavesszőt a gazdának, aki tavasszal az állatok kihajtására használta azt.

A Márton napi időjárásból következtettek a télre, mondván: Ha Márton fehér lovon jön enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható, valamint e nap megmutatja milyen lesz a következő év márciusi időjárása.

Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta volna.

Márton az újbor bírája, azaz ilyenkor már iható az újbor.

Elődeink úgy tartották, "Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik!". A néphit szerint a lúd mellcsontjából meglehet jósolni, a következő hónapok időjárását, ha a liba csontja fehér, hosszú, havas, hideg telünk lesz, ha barna, akkor fekete, latyakos karácsony várható.

A mezőgazdasági munkák lezárulásával ezen a napon szolgáltatták be uruk éves járandóságát, állatok és termény formájában a hűbéresek. A tavaszi születésű kislibák novemberre elérték a vágósúlyt, így hízott ludakat is beszolgáltatták, hogy tovább már ne pusztítsák gazda téli terményeit. Ezért rendeztek sok helyen Márton napi bált, vásárt is, és az asztalra is ezért kerül ilyenkor liba. Ugyanis a karácsonyt megelőző (korábban negyven napos böjttel egybekötött), advent előtt - hasonlóan a farsang utolsó napját jelző Húshagyó keddhez - bőséges étkezésre, kiadós evésre került a sor.

Dobos C. József 1881-ben megjelent szakácskönyve szerint a lúd, gazdasági szempontból tekintve, a legszükségesebb háziállatokhoz tartozik, mert nemcsak a húsa hasznos, de zsírja finom ízénél fogva sokkal értékesebb a sertésénél, tolla pedig majdnem nélkülözhetetlen.
„Ami a máját illeti  az a legkényesebb ínyencek által is méltányoltatik!”
A közmondás szerint ”Ha lúd, legyen kövér”, valamint "jobb egy lúdnyak száz tyúknyaknál".

A liba - szárnyasoknál sötétebb - húsa nagyon ízletes, kifejezetten jól illenek hozzá a zöldfűszerek (rozmaring, kakukkfű, zsálya), a fokhagyma, a hagyma, de bátran kísérletezhetünk karakteresebb fűszerezéssel is, a Nahrin fűszerek világából!

Egyaránt finom párolt piros káposztával, vagy vörösborban párolt gyümölcskörettel, áfonyalekvárral.

Kívánok mindenkinek lúdban gazdag Márton napot!

Pilisszentiván, 2015. Enyészet hava 05.

Szeretettel:
Berecz Ildikó
a Napsugár csapat Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

[1] http://www.szfvar.katolikus.hu/uploads/menu/8153/fajlok/1511szentmartonev_korlevel.pdf
[2] (Nagy Konstantin császár teljes szabadságot és elismerést biztosított  a keresztény egyháznak és hívei számára, azaz megadta a római polgárokkal való egyenjogúságot).
[3] Kazanlár Emil, http://www.kazanlar.hu/
[4] A Szent Márton-út két csomópont köré szerveződik. Az egyik csomópont Szombathely, az ókori Savaria, ahol Márton megszületett, másik Tours városa Franciaországban, ahol Mártont püspökké választották, ahol ma a sírja található. A két várost összekötő fő útvonal Magyarországot, Szlovéniát, Olaszországot és Franciaországot érinti, de vannak leágazásai Horvátország, Szlovákia, Csehország, Hollandia és Németország felé is.

Források:

http://www.vasiszemle.hu/2014/01/tothe.htm
http://szentmarton.blogspot.hu/
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_marton
http://www.torzsasztal.com/gasztrofolklor/marton-napi-libator-hagyomanyok-receptek.html
História, 27.évf. 2005. 9.sz.

• Előző
• Tovább

Tweet