AZ ORSZÁG HÁZÁNAK SZÜLETÉSE

A magyarországi historizáló¹ építészet hozzávetőlegesen az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának idejére esik, amely erőteljes gazdasági, technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéssel, ebből következően komoly építőipari fellendüléssel járt Magyarországon. Az ebben a korban emelt épületek ma is meghatározzák a főváros, valamint más nagyobb települések arculatát, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak, mint a budapesti Országház.

Magyarország parlamentjének épületét méltón sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába, s ezt nem csak mi magyarok hisszük így, hanem a hozzánk látogató külföldiek is így látják:

A parlamentjükre oly büszke angolok királynőjét, 1992-ben, idelátogatásakor annyira megrendítette az országházunk és fővárosunk szépsége, hogy lenyűgözve mondta:
"A magyarok nem is sejtik, hogy milyen gyönyörű parlamentjük és fővárosuk van!"

Luke Shepard², 23 éves - belgiumi születésű- amerikai fotós 2012-ben három hónapig fotózta 21 ország 36 városában Európa épületeit, azokra összpontosított, amik szerinte a legszebbek.

A Duna-parti panoráma egyik legfontosabb elemeként 2011-ben a Világörökség részének választott épület az Ország háza, a törvényhozás otthona, a Szent Korona őrzési helye, 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 ember munkahelye. Ma már el sem tudjuk képzelni a Duna-partot nélküle, pedig „csak” 115 éve ékesíti teljes pompájában a fővárost. Ismerjétek meg, hogyan született!

Felépítésének ötlete először az 1830. évi országgyűlésen merült fel konkrét javaslat formájában. A pályázat kiírása 1844 nyarán jelent meg, november végi határidővel várta a terveket. A pályázatban szereplő helyszín a lipótvárosi Új piac területén (a mai Erzsébet téren) volt. Ám a beérkező tervek a forradalmi események (1847/48) sodrában nem kerültek elbírálásra. A szabadságharc bukása után pedig aktualitását vesztette az ügy.

Bár a téma már az 1861. évi országgyűlésen újra napirendre került, a következő pályázat kiírásáig 25 évet kellett várni. Még ekkor is csak egy ideiglenes Képviselőház felépítésére írtak ki pályázatot, melynek elbírálása szintén évekig tartott. Végül 1865-ben Ybl Miklós tervei alapján, a Sándor utcában készült el a képviselőház. Ez a neoreneszánsz épület egészen 1902-ig, volt a törvényhozás helyszíne.

1880-ban végre megszületett a döntés az állandó Országház építéséről: a pályázati kiírás felsorolja a szükséges helyiségeket, műszaki elvárásokat, az épület helyéül pedig a mai Országház helyét, a Kossuth teret (akkoriban Tömő tér), a Duna-partot jelöli meg.

A pályázaton Steindl Imre terve sorsolás útján nyerte el az első helyet, szerint már épülése közben az érdeklődés középpontjában állt, és jó magyar szokás rengeteg kritika érte,. A Pester Lloyd és számos hírlap hasábjain kifogásolták az épület neogótikus stílusát, "... a gótikus stílus teljesen idegen a magyar nemzettől, mivel német jellegű, a katolikus miszticizmus terméke, és holt stílus lévén gátolja a képzőművészet fejlődését."
Az érvvel szemben Steindl Imre így foglalt állást:
"Az egész épületet góthikus stílusban terveztem. A középkornak e remek stílusa... lelkesedést keltő tökéletes szépségeivel, magasba törekvő határozott formáival az anyagi világnak a szellemi világgal való összeköttetését legszebben jeleníti... Én az új országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol s egy ilyen századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igen is arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be."

Az épület tömege-, stílusa- és elhelyezése is szimbólumértékű: az épület két szárnya a felső- és az alsóháznak adott helyet, a történetiséget sugalló neogótikus stílustól idegen központi kupola a két ház egységét jelképezi. Elhelyezésében pedig érvényesül a gyakori szempont: a törvényhozás az uralkodói palotával átellenben legyen. Budapesten az ugyan nehezen volt megoldható, lévén a királyi palota a budai Várban, de a pesti Duna-parton elhelyezkedő Országház a maga kupolás tömegével jó városépítészeti ellenpárját adja a budai Várpalotának.

Az eredeti terv szerint az Országház átadása az 1896. év, a millenniumi ünnepségek csúcspontja lett volna, ám az épület csak 1904-re készült el véglegesen. A millenniumi ünnepségek alkalmával csupán a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket vitték be az épületbe. A 19 év alatt, 37 183 943 koronából épült Országháza a korabeli bírálatok ellenére ma már kétség kívül nemzeti büszkeségünk, s fővárosunk egyik legnagyobb, legfeltűnőbb, legszebb épülete.

Pilisszentiván, 2017. május 09.

Szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője

[1] A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve. Mint azt a régebben használatos „eklektikus építészet” kifejezés is jelzi, a historizáló építészek különféle korok stíluselemeiből válogatnak, neostílusokat alkotva. A legjellemzőbb a reneszánsz, a barokk, a gótika és a román építészet elemeinek használata, valamint az orientális elemek megjelenése. A historizáló épületek, bár formajegyeik korábbi történelmi korszakokra utalnak, saját koruk funkcióinak feleltek meg, korszerű építési technológiával és szerkezetekkel.

[2] A felvételek között Magyarország is szerepel: a Parlament mellett a Nemzeti Színház is a legszebbek közé került.
A végleges összeállításba 29 épület került. Az elkészült fotókból Shepard egy remek videót készített; ezzel az volt a célja, hogy bemutassa Európa építészetét, ami szerinte briliáns és sokszínű. 

forrás:

Csorba László-Sisa József-Szalay Zoltán: Az Országház
http://latogatokozpont.parlament.hu/az-orszaghaz-leirasa
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/az-orszaghaz-epitesenek-tortenete
http://tuzok.blog.hu/2008/07/06/ez_a_vilag_legszebb_parlamentje
http://index.hu/kulfold/2013/08/11/europai_legszebb_epuletei_kozott_a_parlament_es_a_nemzeti_szinhaz/

• Előző
• Tovább

Tweet