A 35-ös úton Debrecen irányába utazva Muhi község határában, a baloldalon látható a Muhi csata (vagy Sajó menti csata) emlékére állított mesterséges domb. Ezt megelőzően a Sajótól a Hejőig négy sorban telepített jegenye sor emlékeztetett az itt zajlott ütközetre. Amikor a fák elöregedtek kivágásra kerültek, Vadász György tervei alapján, 1991-ben új emlékhely felállítására került sor, melyen egy jelképes sírhalmon fakeresztek láthatók.
A csatában elesett a király öccse, Kálmán herceg, az ország két érseke, több püspök, prépost, és a király szolgálatában álló  összes templomos lovag. A mezőn, utakon holttestek hevertek, lenyakazva, feldarabolva, a tatárok áldozatainak nyomai kétnapi járóföldre is megtalálhatóak voltak. A templomos lovagok is külön emlékkeresztet állítottak a sírhalmon. Sajnos az emlékmű, különösen a fa elemek állapota egyre inkább romlik, összességében hanyatló, elszomorító képet mutat.

1241. április 11-12-én Muhi mellett ütközött meg IV. Béla magyar király az országra támadó hatalmas tatár erőkkel. Az összecsapás máig nincs kellően értékelve a magyar történelemírásban, melyet Habsburg-párti történészek alakítottak ki. A mai napig ezt oktatják történelemként. Ennek az a lényege, hogy a magyarok győzelmeit rendre elhallgatják, a vereségeinket pedig felnagyítják, mintha egy-egy csatán múlt volna az egész nép sorsa. Ez történt az 1241-es Muhi csatával is.
A történészek elsősorban a fellengzős, de megalapozatlan leírásokat vették alapul a mongol-magyar viszony megítélésében. Gróf Zichy Ladomér¹ járt utána a korabeli, magyar okleveles anyagokban és külföldi krónikákban, hogy mi történhetett valójában. Művét 1931-ben közzétette „A tatárjárás Magyarországon” címmel. Zichy művét sajnos máig mellőzik az akadémiai kutatók, arra való hivatkozással, hogy bagatellizálta a tatár pusztítás mértékét.

A néhány évtized alatt a világméretű hatalommá növekedett mongol birodalom támadása nem érte váratlanul Magyarországot, már Julianus barát is hírt adott róla.
1223-ban az alánok, a kunok pusztulásáról, majd az egyesült orosz-kun haderő verségéről, a Kalka menti csatáról is érkezett hír.
1239-ben a kun fejedelem (Kötöny) maradék népével bebocsátást kért az országba, felvéve a keresztény hitet.
1240-41 telén elesett Kijev.
1241 márciusában a magyar határőrséget legyőzték a tatárok és a Vereckei-hágón át betörtek az országba. A Magyar királyságban csak ekkor indult meg a kétségbeesett készülődés. IV. Béla Pestnél gyűjtötte össze a hadait, Európa nyugati uralkodóitól és a pápától hiába kért segítséget, nem kapott. Közben a letelepedett kunok pusztítva kivonultak az országból, mivel a magyar főurak – igaztalanul – a tatárokkal való összejátszással vádolták meg őket.

A korabeli leírásokból ismert, hogy a két fél között a csata a Sajó-folyó mellett zajlott, a területet Muhi néven csak később említik az oklevelek és a történeti művek. A magyar hadakat IV. Béla vezette, ami nem volt jó választás, mert nem volt jó hadvezér, ellenben a mongol hadakat irányító Szübötej mögött már számos győztes csata állt. Béla érdeke az volt, hogy minél előbb ütközzenek meg, mielőtt a lengyelek és az Erdélybe küldött tatár hadak csatlakoztak volna a mongol fősereghez.

A mongolok április 10-én éjjel indították meg a támadást, a középhad a Sajó felé vonult, át akartak kelni a rajta lévő hídon, hogy megszerezzék a magyarok állásait. A magyarok sikeresen visszaverték a támadást és megnyerték az első ütközetet.²
A második támadás idején Kálmán herceg és Ugrin érsek vezetésével Batu tatárjait megint visszaszorították a mieink. Béla király akkor követett el hibát, amikor nem küldött erősítést nekik, Zichy szerint ezen múlt a győzelem. Bélát az zavarhatta meg, hogy közben Szübötej is támadásba lendült a másik oldalról. Kálmán herceg és Ugrin közben megint megfutamították Batu seregét, de miután a herceg megsebesült, Ugrin pedig elesett, a támadó magyar sereg elvesztette vezetőit és menekülni kezdtek. Közben Szübőtej megközelítette a magyar erőket és körbezárták őket. A maradék magyar haderő a Sajó partján, Muhinál véres, megsemmisítő vereséget szenvedett: 1241. április 12-én hajnalban a 20-25 ezer főt számláló sereget bekerítette Batu kán 90ezer fős serege, melynek egyik része a magyar királyt vette üldözőbe, aki végül Trau (Trogir-Dalmácia) váráig menekült.

Spalatói Tamás³ és Rogerius⁴, két egyházi személy írt részletesen a csata lefolyásáról, de egyikőjük sem voltak jelen az ütközetben, értesüléseiket csak közvetett módon szerezték be. Ráadásul egyikük sem volt katona, így nem értettek a hadászati taktikához. A fenti szerzők műveiben ezért nagyon sok pontatlanság található, melyekre Zichy gróf művében felhívja a figyelmet. Szerinte a magyarok hibája az volt, hogy nem ügyeltek a Sajó felső- és alsó folyásának a védelmére, talán azért, mert a magas vízállás miatt nem tartották valószínűnek, hogy ott a mongol sereg átkelhet.
A halottak száma nem ismert, de a magyar sereg szinte teljesen megsemmisült, és a mongolok is jelentős - valószínűleg tízezres nagyságrendű - veszteséget szenvedtek. A tatárok jelentős győzelmével lehetővé vált a Magyar Királyság kifosztása, amelyet a magyar nyelvi emlékezet tatárdúlásnak, tatárjárásnak nevez.
1241 végére az északi és keleti országrészben a mongol hódítók voltak az urak. IV. Béla pedig családjával együtt először Frigyes osztrák herceghez, majd Dalmáciába menekült.
1242. január második felében a tatárok egyesült serege Batu kán vezetésével átkelt a befagyott Dunán. A megtámadott települések közül a kőfallal rendelkező Esztergom és Székesfehérvár vára, valamint a pannonhalmi monostor tudta sikeresen visszaverni az ostromot. Nem sokkal ezután a hódítók váratlanul kivonultak az országból. Ez magyarázható taktikai okokkal (két fázisban hódítottak), de az időszerűvé vált a nagy kán megválasztása, melyen Batu részt akart venni. Az ország szorult helyzetét kihasználva az osztrák herceg több nyugati vármegyét elfoglalt.
A történészek körében ma is vita tárgya, hogy mit jelentett az ország számára a tatár pusztítás. Az egykorú források arra engednek következtetni, hogy szinte csoda, hogy újrakezdődött az élet Magyarországon.

Ennek az újrakezdésnek fontos szerepelője a hazatérő király, IV. Béla, aki felismerte a , hogy számítani kell újabb tatár támadásokra. A király képes volt felhagyni korábbi politikájával, a birtokvisszavétellel, sőt saját maga is adományozott földeket, feltételeként kővárak építését szabta, valamint páncélos csapatok felállítására kötelezte a birtokosokat, amit a király is igénybe vehetett. Ő maga is számos várat építtetett, pl. Budán, Visegrádon és Sárospatakon is. A tatárjárás jelentős pusztulást okozott a népességben, ezért az Alföld elnéptelenedett területeire visszahívta a kunokat (fiával a kun fejedelem lányát összeházasította). Erdélybe románok, a Felvidékre csehek kaptak letelepedési jogot, ami miatt a jobbágyok terhei is csökkeni kezdtek. Számos településnek városi rangot-, kiváltságleveleket adott, néhányuknak megadta a vámmentes kereskedelem jogát, a szabad bíró- és tanácsválasztást, és engedélyezte a város körüli kőfal építését is.

747 éve, 1270. május 3-án halt meg IV. Béla Árpád-házi magyar király, aki intézkedéseivel méltán nyerte el a "második honalapító" elnevezést. Az esztergomi ferencesek templomában temették el. Emlékezzünk rá kegyelettel!

Aki szeretne a témáról többet tudni, olvassa el Benkő László A végső tenger trilógiáját, vagy V.G.Jan Dzsingisz kán, Batu kán, Tatárjárás című műveit.

Pilisszentiván, 2017. Szent György hava 10.

Szeretettel

Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra Team vezetője

[1] gr. Zichy Ladomér, zichi és vásonkői gróf. (Bp., 1904. dec. 2.–Kalbeck bei Goch, NSZK, 1981. jan. 20.): gazdálkodó, politikus
[2] Ezt a Jüan-si mongol krónika 54. fejezete a magyarok győzelmének tulajdonítja.
[3] Spalato: Zágráb középkori neve. Spalato választott érseke volt Tamás (1200-1268) a későbbi történetíró. Művében a magyar történelem fontos és érdekes részleteit ismerteti, a magyarság iránti feltűnő rokonszenvvel.
[4] Rogerius mester (Torremaggiore, 1200-as évek – Spalato, 1266. április 14.) apuliai származású krónikaíró, váradi kanonok.

Forrás.

Olchváry Ödön: A muhi csata. Századok, 1902.
Muhi: felkészületlenül a túlerő ellen – Múlt-Kor, 2011. április 11
Tatárjárás újratöltve: meg lehetett volna nyerni a muhi csatát? – Hvg.hu, 2011. április 12.
http://magyarhosok.hupont.hu/13/1241-muhi-csata#ixzz4dsGOKS83
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_muhi_csata_emleknapja__1241
http://magyarhosok.hupont.hu/13/1241-muhi-csata

Kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos / CaMgHCO3/ vizek

„Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind-mind elvesznének.”

Arany János

Magyarország kiváló hidrogeológiai helyzete¹ a Pannon-tenger maradványának köszönhető valamint geológiai adottságainak, mert területeinken a földkéreg mintegy 10km vékonyabb a világátlagnál, ezért a magma közelebb van a felszínhez. Egyrészt befolyásolva országunk a klímáját, másrészt sokkal kisebb mélységből tudunk hévizet nyerni. Az ország ezekből a vizekből bőséges mennyiséggel rendelkezik, jelenleg 300 ezer köbméter kerül felszínre naponta.

Azokat a vizeket nevezzük földes-meszes vizeknek, amelyek esetében a Than²-féle egyenérték³ kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátból (CaMgHCO3) 20% felett van. Reumatikus⁴ betegségek gyógyítására, de ha a víz szénsavat is tartalmaz, akkor szív- és gyomorbetegségek kezelésére is használják.

E vizeknél elsősorban a kalcium és a magnézium biológiai hatását kell kiemelni.

A kalcium a csontok es a fogak szervetlen állományának fő építőanyaga, valamint az ideg- és izomsejt működésben és a sejten belüli jeltovábbításban fontos ion, rendszeres fogyasztásával megelőzhető a csontritkulás. Felszívódása függ a szervezet kalcium és D-vitamin szintjétől, valamint, hogy aktív vagy passzív formában kerül a szervezetbe.

Az aktív felszívódása, a vékonybél kezdeti szakaszában történik, ez egy kalcium-kötőfehérje segítségével megy végbe. Mivel ennek a fehérjének termelődését a D-vitamin segíti, ezért D-vitamin hiányában ez a felszívási mód csökken vagy esetleg nem valósul meg.

A passzív transzport koncentráció függő tehát az épp rendelkezésre álló és a szervezetben levő kalcium mennyiségétől függ. Kalcium felszívódásában a passzív transzport a jelentősebb (kb. a 3/4-ét teszi ki). A bevitt kalcium teljes mennyiségének kb. 30%-a szívódik fel a szervezetben.

A kalcium gyulladáscsökkentő hatású, ami helyileg, külsőleg is érvényesül, mivel hatására a baktériumölő sejtek száma növekszik. A kalcium fokozza a vizelet kiválasztását is, az ilyen  vizek fogyasztása elősegíti a vesehomok és a vesekövek eltávozását.

Magnézium: szintén elengedhetetlen biogén elem⁵. Jelenléte nagyon fontos az izmok működéséhez, köztük a szívizom működéséhez is. Emellett a fehérje és szénhidrát anyagcseréjében is szerepet játszik. Szinten szerepet tölt be a csontok felépítésében es a növekedéskor. A szervezetben - jó esetben-  20-30 gramm van, a magnéziumkészlet fele a csontjainkban foglal helyet, másik felének 90%-a a sejtjeinkben, pozitív töltésű ion (ún. kation) formájában. A többi a vérben, izmokban és májban keresendő. A vérből kimutatott szérum magnézium jelentős csökkenése utal a szervezet magnéziumraktárainak kiürülésére

Magnéziumhiányra kell gondolni érelmeszesedés, álmatlanság, izomgörcs (főleg lábikragörcs), szédülés, fejfájás, koncentrációs nehézségek és ingerlékenység esetén. Szükséges napi adag a magnéziumból 300-400mg, de annak aki megerőltető munkát végez 400-500 mg-ot érdemes elfogyasztani. Az ásványvizekben 10-60mg/litert tartalmaznak.

A vékonybél teljes hosszában felszívódik , ennek aránya  35-55% közé tehető, kiválasztódik a bélbe az epével, a hasnyállal és a bélnedvvel együtt, de utána szinte ismét teljesen felszívódik.

A szervezetünkben optimálisan fele annyi magnézium található, mint amennyi kalcium. Ha megváltozik a magnéziumszint, akkor a kalcium is hozzá igazodik. Például ha több magnézium van jelen, mint amennyire szükség van, akkor a kalciumszint visszaszorul (mindez hormonális szabályozás alatt áll).

A Dunántúlon és Budapesten található gyógyforrások zömében a földes-meszes vizekhez sorolhatók.

Hatásai:

• általános gyulladáscsökkentő hatású,
• vérkeringési zavarok (szénsavtartalmúak),
• kiváló a csontritkulás kezelésére (belsőleg),
• javasolt mozgásszervi - és nőgyógyászati betegségekben,
• Vizelethajtó tulajdonsága révén segíti a vesekő, vesehomok kiürülését.

Ellenjavallat: székrekedés esetén ne fogyasszunk ilyen gyógyvizet!

Földes-meszes ásványvizek: Balatonfüredi, Kékkúti, Mohai Ágnes és a Parádi víz

Egy ismert és egy kevéssé ismert gyógyfürdő bemutatásával szeretnék kedvet kelteni a földes - meszes vizek kipróbálásához.

Egerszalóki gyógyfürdő leginkább a páratlan környezetéről híres. A földből feltörő termálvíz lefolyása által létrehozott mészkődomb, "sódomb"-ként vált ismertté. A víz a mai napig építi a fehér csipkés képződményt. Európában egyedülálló látvány, hasonló Törökország kisázsiai részén, Pamukkaléban, és az USA-ban a Yellowston nemzeti parkban található.

A gyógyvíznek 1602 mg/l az összes oldott ásványi anyagtartalma. A víz 30 nyomelemet tartalmaz, melyből 19 biológiailag nélkülözhetetlen.

A 410 m-ről nyert 62-65 fokos, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos gyógyvíznek a nátrium⁶-, kén- és metakovasav⁷ tartalma is jelentős. A kalcium gyulladáscsökkentő hatása és a kén ízületi porcépítő hatása együtt a mozgásszervi, csont-, ízületi megbetegedések, kopások esetén ajánlott. De az ilyen típusú műtétek (pl. protézis beültetés) utáni rehabilitációjára is kiváló. Ezentúl több bőrbetegségre (pl. pikkelysömör, ekcéma), nőgyógyászati- urológiai gyulladások, megbetegedések esetén is ajánlott.

Pápán a termálvíz megtalálása a 60-as évek olajkutatásához kapcsolódik, ezért sokáig csak karsztmegfigyelő kútként működtették. Pedig a 813- és 690 méterről feljövő víz magnéziumban gazdag vasban,- fluoridban, metakovasavban, jelentős mennyiségű szabad szénsavat is tartalmaz. Összes ásványianyag-tartalma: 4410mg/l.

A 2003-ban átadott Várkertfürdő létesítésével hasznosították a gyógyvízerejét, reumatikus és mozgásszervi panaszok enyhítésére. Az ország 10 legtöbb ásványi anyagot tartalmazó vize közé sorolták a 2007-ben gyógyvízzé minősítették Pápai gyógyvíz néven. A gyógyászati központ szolgáltatásai OEP által teljesen és részben finanszírozottak ( fizikoterápia, száraz és vízi gyógytorna, tangentor kezelés, súlyfürdő stb).

Jelenleg a vizet a fentieken kívül krónikus ízületi gyulladások és elváltozások, krónikus gerinc problémák, ideggyulladások és fájdalmak, izom fájdalmak-,  csontsérülések és törések, ortopéd és egyéb műtétek, pl. implantátum beültetés utáni rehabilitációra javasolják.

Pilisszentiván, 2017.03.12.

Szeretettel

Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője

[1] a Kárpát-medence a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik.

[2] Than Károly magyar kémikus, a budapesti tudományegyetem egykori kémiatanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1872-1880 között a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke. Az első Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica, 1871) kidolgozásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

[3] az analitikai kémiába bevezette a mérőoldatok hatóértékének beállítására (faktorozására) a kálium-hidrogénkarbonátot és a kálium-hidrogénjodátot. Ő javasolta, hogy az elemzések eredményét ne vegyületekben, hanem ionok szerint adják meg. Ezen érdemét dicséri a később róla elnevezett Than-féle egyenérték fogalma.

[4] A reuma (görög eredetű szó, rheo:folyik) nagy általánosságban a támasztó és mozgató rendszer hasogató, folyamatos fájdalmát jelenti, mely gyakran vezet funkció beszűküléshez. Pontosabban: olyan betegségek összessége, mely a reumatológia tárgykörébe tartozik. Mintegy 400 betegségről van szó, mely a csontok, izmok, ízületek, inak, szalagok és a kötőszövet kóros elváltozásai, ezeknek lefolyása és kimenetele különböző. Ezen kívül számos betegségnek vannak mozgásszervi tünetei.

[5] A biogén elemek atomjai részt vesznek az élő szervezetek felépítésében. A Földet felépítő természetes kémiai elemek száma száz körül van, közülük mintegy nyolcvan kimutatható az élő szervezetekből. Biogén elemeknek azonban csak azok tekinthetők, amelyek esszenciálisak, azaz más elemekkel nem helyettesíthető módon vesznek részt a sejtek felépítésében, illetve a sejtek működését megvalósító vegyületek anyagai. Ezen elemek száma körülbelül harmincra tehető.

[6] A nátrium biztosítja szervezet folyadékháztartását, a sejtmembránok működését, az izmok ingerelhetőségét, vérnyomás szabályozását, a sav-lúg egyensúlyt, enzimek aktiválását.

[7] A kovasav az általános neve azoknak a vegyületeknek, amelyek szilíciumhoz kötött oxidokat és hidroxilcsoportokat tartalmaznak. Ennek a vegyületcsaládnak az általános képlete [SiOx(OH)4-2x]n. A szervezet csak  metakovasav formájában képes a szilíciumot feldolgozni. A szilícium létfontosságú nyomelem, amelynek az emberi szervezetre gyakorolt hatását a mai napig kutatják, főleg az immunológiában, kimutatták, hogy a kolloidkristályok a felületükön megülő gyulladásfaktorokat megkötik. Alkalmazzák különböző bélpanaszok esetén, ugyanis megköti a bélcsatornákban a kórokozókat. Elengedhetetlen a kollagén- és porcszintézishez, valamint a kötőszövet víz tartalmának megtartásához, szoros összefüggést mutat a sejtlégzéssel: túladagolás esetén csökken a sejtlégzés intenzitása. Fontos szerepet játszik továbbá a csont érésében, s amint a csontépülés befejeződik a szilícium koncentrációja is csökken helyileg. Amennyiben túladagolják a csontok ellenállása ugyancsak csökken. Az ín- és kötőszövetben, a támasztószövetekben található meg nagy koncentrációban a szilicíium.

forrás:

http://tgy-magazin.hu/arckepcsarnok/dr-fejer-laszlo-a-penzt-nem-lehet-megenni
http://people.inf.elte.hu/szptabi
https://web.archive.org/web/20091027113601/www.geocities.com/tofalvip/htm/asvanyviz.htm
http://www.gyogyviz.hu/
http://www.gyogyviz.hu/ogyfi_belso_is.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Biog%C3%A9n_elem
http://megachi.hupont.hu/71/gyogyvizek-hatasa#ixzz4a9xsA4xw
http://www.vizinform.hu/oldal.php?page=10

2012-ben az egyik kereskedelmi csatorna, az esti riportműsorába az utcán megállított különböző korú embereket, és feltette nekik kamera előtt a kérdést: mit ünneplünk március 15-én? Az nem derült ki milyen arányban voltak a helyes és helytelen válaszok, tény, hogy a műsor negatív eredmény  alapján jobban "eladható", ám a tudásunk lesújtóan siralmas és szégyenletes volt, és ez azóta sem lett jobb.¹

Ugyanis ezt a kérdést vizsgálta 2016-ban Tóth Istvánné is (a Kaposvári Egyetem adjunktusa), aki hasonló eredményre jutott a több mint ezer, 8-15 éves diáktól kapott válaszok alapján. Így összegezte kutatásának tapasztalatait:
„Bár ünnepeljük a nemzeti ünnepeket az iskolában, a különböző helyszíneken, nem hagynak nyomot sem a gyermekek tudatában, sem érzelmeikbe, a fogalmak keverednek, az ismeretek hiányosak, az emléknapok helyét kultúránktól idegen szokások veszik át.”

Felmerült benne, hogy az eredmények azt jelentik, hogy "nem emlékezünk történelmünknek sem a fényes-, sem a gyásznapjaira!" Viszont az tény, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt cél a magyar történelem jeles napjainak megismertetése a diákokkal, gyerekeinkkel ( és itt kérek elnézést azoktól a pedagógusoktól, szülőktől, akik ezt megtették!)

Ám a kisördög nem alszik bennem, ezért most a kedves olvasó válaszolja meg magának a következő kérdéseket:

• Kik és miért indították el a forradalmat?
• A 12 pontból mennyit tud felsorolni?
• Melyek voltak a bécsi előzmények?
• Mik az áprilisi törvények?
• Hol folytak harcok?
• Mi történt 1849-ben Világosnál?
• Mi lett az 1848-49-es események következménye?
• Miért visel(j)ünk kokárdát ezen a napon?
• Melyik - az eseményekben részt vett- magyar író, melyik könyvében olvashatunk erről?

Aki szeretné feleleveníteni tudását, többek között, ezeken az oldalakon talál információt:

https://hu.wikipedia.org/wiki/1848%E2%80%9349-es_forradalom_%C3%A9s_szabads%C3%A1gharc
http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=unnep&id=2
http://mult-kor.hu/mi-tortent-1848-marcius-15-en-20160315

Amit fontos tudnunk, hogy ezen az ünnepen a történelemnek egy olyan eseményét ünnepeljük, amit mi, magyarok, vittünk véghez, és nem csak megtörtént velünk. Ezért (is) van a 169 évvel ezelőtti történésnek máig tartó sugárzása, ezért szól mindenkihez kortól függetlenül. Viszont ez az, amiért tiszteletünk jeléül ismernünk kell, ezt az örökségünket (is),  mert 1848 márciusa a feudalizmusból kilépő-, Európához felzárkózó Magyarország születésnapja.

Jogos büszkeséggel ünnepeljünk ezen a napon, hiszen Petőfi és a Márciusi Ifjak példát mutattak a mindenkinek, hogy a politika és a történelmi múlt nem csak azokra tartozik, akik magukat hatalmasságnak gondolják. Mert ha nem így tesznek, akkor ma nem létezne, amit most természetesnek veszünk: az országunk, a törvényeink, a szabadságunk.

Március 15-ére emlékezve - a francia forradalom mintájára -  kokárdát tűzünk a ruhánkra, mert 1848-ban viseltek először nemzeti színű szalagot a ruhájukon a magyar szabadságharcosok. Ezért minden évben emlékezzünk Rájuk, tisztelegjünk nekik azzal, hogy kitűzzük a kokárdát!
Elevenítsük fel emléküket: olvassuk el újra a Kőszívű ember fiait, vagy nézzük meg a regényből Várkonyi Zoltán által készített örökbecsű filmet, vagy Sára Sándor: 80 huszár című alkotását, gyerekeinkkel.²

Amikor tudjuk/ismerjük népünk a múltját, csak akkor tudjuk minek vagyunk részei, mi az a történelmi örökség, amire büszkének kell lennünk!  

Pilisszentiván, 2016.Kikelet hava 10.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Életfa Program Honismereti és
Kultúra szirmának vezetője

[1] a riport linkje: https://www.youtube.com/watch?v=6uADi5onkao
[2] Kőszívű ember fiai megnézhető pl. itt: http://vidto.me/05bcpwe59h5z.html

forrás:

http://www.nemzetijelkepek.hu/unnepek.shtml
http://mult-kor.hu/20100525_lesujtoan_keveset_tudnak_a_tortenelemrol_a_fiatalok
http://www.naptargyar.hu/erdekessegek/oroknaptar.pdf
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1848_marcius_15_marcius_titka/ Katona Tamás írása
http://www.hotdog.hu/allas/allas/tudjak-e-a-fiatalok-mit-jelent-a-nemzetunknek-marcius-15