JUBILEUMI TALÁLKOZÓNK HELYSZÍNE DEBRECEN
- Írta: Berecz Ildikó
- Kategória: Honismeret
- Találatok: 4977
A 20 éves évforduló alkalmából rendezett Just Hungária Jubileumi Találkozó helyszíne Debrecen.
Fogadjátok szeretettel ezt az írást a városról!
Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén.
Debrecen (latinul: Debretinum, németül: Debrezin, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. A 16.század közepén a teljes lakosság prostestáns, ezért a „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik.
A 13. században 1235-ben említik először írásban. A tatárjárást követően három falu1 egyesülésével létrejött település gyors fejlődésnek indult, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának Debreceni Dósának köszönhetően. 1450-1507 között a Hunyadiak birtokához tartozott.
1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított.
A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve. 1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.
A 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.
A 19-20. században a város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. 1884-ben az országban elsőként itt indult gőzvontatású városi közúti vasút.
A Nagyerdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe.
A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében.2 A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, így hamarosan vasúti gócponttá vált.
Debrecen nagy múltú iskolaváros, az oktatásban való meghatározó szerepe a 16. századig nyúlik vissza. A Debreceni Református Kollégium a reformáció térhódítása után Sárospatak és Nagyenyed mellett főiskolaként működött már a kezdetektől , és az „ország iskolája” volt .
A város évtizedek óta kiemelkedő szerepet játszik a hazai sportéletben. Az 1920-as évek végén a debreceni székhelyű Bocskai FC Magyarország egyik legjobb futballcsapata volt. A Debreceni Vasutas Sport Club (egykori nevén Debreceni Lokomotív, becenevén Loki) debreceni sportegyesület és futballcsapat, amelyet 1902-ben alapítottak. Az 1936-os berlini olimpiára két debreceni tornász, Nagy Margit és Tóth Lajos is kijutott. A DVSC női kézilabdacsapatának történetét 1948. május elsejétől számítják. Debrecenben született Baumgartner Zsolt autóversenyző, az első magyar Forma–1-es pilóta (1981-ben) Az utóbbi években több, világversenyek rendezésére alkalmas sportlétesítménnyel bővült a város.
Tajvani testvérvárosa Tajtung.
Debrecen látnivalóiról bővebbet itt:
http://debrecen.varosom.hu/latnivalok/ vagy https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/debrecen?gclid=CPv05c78mdMCFRYTGwodtk0ELg
Legismertebb rendezvénye a városnak a Virág karnevál, mely Államalapítónk szentté avatásának napjához és az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-ához kötődik. A megelőző héten nagyjából félmillióan érkeznek a kétszázezer állandó lakosú cívis városba. Az eredetileg egy napos rendezvény már egy teljes "karneváli hétté" nőtte ki magát, különböző programokkal, koncertekkel. Ezt a programsorozatot koronázzák meg az augusztus 20-án felvonuló virágkocsik. Az Európában egyedülállónak számító esemény minden évben ígéretes esemény, amelynek hírneve évről évre nő.
A rendezvények kapcsolódnak a környékben lévő települések szokásos ünnepléseihez, és más nevezetes rendezvényekhez (pl.: a Hortobágyi hídi vásárhoz).
A debreceni Mihály napi vásár Magyarország legnagyobb országos kirakodó vására, melyen közel 1200 kereskedő kínálja termékeit, árucikkeit az érdeklődők számára. Az értéket képviselő kézműves termékek mellett visszatért a régi idők vásárainak hangulata is, és nem maradhat el a jóféle gasztronómia; sajtok, rétesek, kemencés kenyérlángos, jóféle házikolbász és kiváló minőségű hazai borok, pálinkák teszik még kellemesebbé a piac hangulatát.
bővebbet itt: https://www.programturizmus.hu/ajanlat-fesztival-kultura-gasztronomia-program-rendezveny-debrecen.html
Pilisszentiván, 2017.
Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője
[1] Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun
[2] Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. Másodszor: 1849 áprilisában Kossuth a Debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.
