(Nagyszalonta, 1817.március 2.–Budapest, 1882.október 22.)

Vallomással kezdem: tiszta szívből szeretem. Az ő verseit olvasta nekem esténként apukám az ágyam mellett ülve. Általános iskolás éveimet az Újvidék téri, Arany Jánosról elnevezett alma máterben töltöttem. Természetes volt, hogy évről évre az ő verseiből rendeztünk szavalóversenyt. Így volt szerencsém észrevétlenül és akaratlanul Arany János mágikus erejű magyar nyelvét elsajátítani. Ennek felbecsülhetetlen értékére nemrég döbbentem rá, amikor elővettem a Toldit, és úgy olvastam, mintha először látnám. Mindenkit csak biztatni tudok, próbálja ki! Nagy kaland!

Arany János világirodalmi mércével mérve is Géniusz. Abból a ritka fajtából, akiben a zseni megfér a szerény és szelíd „normális” emberrel. Hogy mi fán terem az ilyen ritka gyümölcs, megpróbálom megmutatni azáltal, hogy felvillantom életének néhány meghatározó állomását.

Bocskaitól nemességet kapott családja az ő születésekor már elszegényedett. Késői ajándék volt ő szüleinek, nővére már rég férjhez ment, gyermeke is volt. Arany János békés, csendes, református szellemű környezetben nevelkedett, idős szüleivel. Apja rengeteget mesélt neki a Toldiakról, és megszerettette vele a népköltészetet, és az irodalmat. Mire hatévesen iskolába került, már tökéletesen olvasott. Felsőbb iskolába Debrecenbe ment tanulni, de váratlanul elhagyta a kollégiumot, és vándorszínésznek állt. Hamar megtapasztalta azonban a nyomort, és amikor egy éjszaka, álmában halottnak látta édesanyját, hazaindult, gyalog. Otthon aztán kiderült, hogy apja megvakult, anyja pedig két héttel később valóban meghalt, kolerában. Az egyház és a város részvéttel tekintett a fiú sorsára, és állást kínáltak neki Nagyszalontán.

1840 novemberében megnősült. Egy ügyvéd árva, vagyontalan leányát, Ercsey Juliannát vette el. 1841-ben megszületett Juliska lányuk, 1844-ben László fiuk, aki később ismert bankár, népköltés-gyűjtő, költő és irodalomtudós lett. Ezekre Arany nagyon büszke volt.

Míg betöltötte polgári hivatalát, szakadatlanul olvasott és képezte magát. Megtanult például teljesen egyedül angolul. Beszélni persze nem tudott, csak az írásképet ismerte. Így kezdett el Shakespeare-t fordítani! Költői pályáján az első mérföldkő 1845.: Az elveszett Alkotmány c. szatirikus eposszal megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát. A rákövetkező évben szintén pályázott, és a Toldi akkora sikert aratott, hogy a társaság a kitűzött 15 arany pályadíjat kivételesen húszra emelte. Arany egy csapásra ünnepelt költő lett.

1848-ban a forradalom kitörésének csak távoli szemlélője volt. Ősszel nemzetőrnek állt Aradon, 1849 tavaszán pedig belügyminisztériumi fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Ezzel a priusszal a fegyverletétel után egy ideig bujdosnia kellett és elveszítette állását is.

1851-ben tanítani hívták a nagykőrösi református gimnáziumba. 10 éven át lelkiismeretesen tette a dolgát, mint a magyar és latin nyelv tanára. A gimnázium ekkoriban számos neves tudósnak is menedékül szolgált. Az 1854-ben odalátogató Jókai Mór később ezt írta a tanári karról: „A Fiastyúkban sincs annyi csillag, mint akkor Nagykőrösön volt...”

1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1860-ban a Kisfaludy Társaság is igazgatójává választotta, így Pestre költözött. Lapokat szerkesztett, verseket írt.

1865-ben leánya, Juliska meghalt, alig fél évvel azután, hogy Szél Kálmántól megszületett kislánya, Szél Piroska. Arany egy évtizedre elhallgatott. (1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, aki 21 éves korában ugyancsak a tüdőbaj áldozata lett.)

1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia titkára lett majd 1870-ben főtitkár. 1867-ben a Szent István-rend keresztjével tüntette ki Ferenc József.

1877-ben lemondott főtitkári hivataláról, de ezt az Akadémia nem fogadta el, csak harmadik kérésére, 1879-ben. Miután titkári fizetését 1877 óta nem vette fel, felkérték, hogy legalább az akadémia palotájában elfoglalt lakását tartsa meg! Egyszersmind tiszteletbeli főtitkári címmel ruházták fel és igazgatósági taggá is választották.

A hatvanas évek végén egészsége megrendült, 1870-ben meg is operálták. Hallása és szeme is gyöngülni kezdett. Régi tüdőbetegsége is újra gyötörte. 1882. október 15-én, a Petőfi-szobor avatásán aztán megfázott és tüdőgyulladást kapott. Egy héttel később, 22-én, déli 12 órakor elhunyt a Magyar Tudományos Akadémia épületében, életének 66., házasságának 42. évében.

Temetése 1882. október 24-én volt a Kerepesi temetőben. Sírja ma is ott található.

Pilisszentiván, 2016. február 28.

Szeretettel

Acél Anna
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának tagja

A Földön ma mintegy 6000 nyelvet beszélnek az emberek. Ezeknek körülbelül a felét veszély fenyegeti. Egyes becslések szerint minden évben 10, őslakók által beszélt nyelv hal ki. A folyamat feltartóztathatatlannak tűnik…

Történt egyszer, 1952-ben - az akkor még Pakisztánhoz tartozó – Bangladesben, hogy az állam egyetlen hivatalos nyelvévé az urdut nyilvánította a központi hatalom, noha a bangladesiek anyanyelve nem az urdu, hanem a bengáli volt. Az önkény ellen, anyanyelvük védelmében fellázadtak a diákok. Február 21-én Dakkában a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, és öt diákot megöltek. Banglades javaslatára az ENSZ 1999-ben nemzetközi anyanyelvi nappá nyilvánította február 21-ét.
Miért olyan fontos számunkra anyanyelvünk? Ez racionálisan talán nem is olyan egyértelműen magyarázható. Nelson Mandela ezt mondja erről: „Ha egy emberhez olyan nyelven szólsz, amit az ért, ez azt jelenti, hogy az értelméhez szólsz; ha viszont az anyanyelvén beszélsz hozzá, ez azt jelenti, a szívét érinted meg.”
A magyar nyelvet beszélők számára - itt Európa közepén- létkérdés az anyanyelv ügye. Két magyar ember közt egyetlen közös nevező a magyar nyelv, amely nemcsak egy a sok közül a nyelvek tengerében. A magyar nyelv egy egészen másfajta, ősi, szerves és komplex gondolkodásmód is.

Teller Ede (1908-2003) magyar atomfizikus, aki 95 évéből 77-et külföldön élt és alkotott, így nyilatkozott: „...ha nem Ady teremtő nyelvén ismertem volna meg a világot, aligha vittem volna többre egy átlagos középiskolai tanárnál."

Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő mindenkinél hamarabb fedezte fel nyelvünk ősiségét. Utánanézett a közkeletű előítéletnek, miszerint szavaink sokasága kölcsönzés más nyelvekből. Kutatásainak eredményeként arra a következtetése jutott, hogy „a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit… még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekből lehet származtatni."

Végül álljon itt egy gondolat az egyik legnagyobb angol írótól, G. B. Shaw-tól (1856-1950):

"Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal… Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációkban változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni.”

Látható tehát: van mit ünnepelnünk február 21-én.
Legyünk tudatában: szerencsések vagyunk!

Pilisszentiván, 2016.  Jégbontó  hava 20.

Szeretettel:
Acél Anna
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának tagja

Boldogasszony havát Böjtelő hava követi, ilyenkor a Nap az útját Bak csillagkép csillagai előtt folytatja.

A zodiákus jegyekhez képest a csillagképek eltolódásban vannak, mert az Asztrológiai kördiagramot 2500 évvel ezelőtt beigazították a Kos csillagkép 0. fokára, Kos csillagjegyet, de a precessios (amin a földtengely - a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására bekövetkező - elmozdulását értjük) mozgásának következtében elmozdulás történt. Egy fokot hátrál 78 év alatt, ezért van az eltolódás.

Ilyenkor már erősödik a fény, hatására olvad a jég és hosszabbodnak a nappalok.

A népi megfigyelések szerint a „Jóraforduló Pál” napja után hagyja el a fő világító a Tejutat és „Isteni” energiától áthatottan folytatja útját a Nap égi útján, az Ekliptikán.

A növekvő fény hatására, kirobbanó, duzzadó energia új ötleteket indít útjára, zseniális meglátásokban lehet részünk, hogy életünk melyik területén van szükségünk a szelektálásra, takarításra. A régi be rögzött szokásaink elengedése teret adhat az új energiáknak, amivel terveinket sikerre vihetjük.

Ezt mutatja a Bak¹ csillagkép égi környezete, felülről a Vízöntő vize tisztítja a képet, a két csillagkép (Delfin, Kiscsikó) az új lehetőségeket szimbolizálja.

A Bak csillagkép a sorsfeladatunkra hívja fel a figyelmünket, amit akkor látunk tisztán, ha figyelünk belső hangunkra, álmainkra. A mindennapokban ilyenkor mondjuk azt, hogy új zseniális meglátásaink beindítják a fantáziánkat és csak úgy sziporkázunk a megvalósítandó tervektől. A tervek életképességét a megvalósítások által szerzett tapasztalatok csiszolják, szentesítik.

Éljünk hát vele!

Szeretettel

Rácz Mária Erzsébet
asztrozófus
36 20/267 1283
Napsugár csapat

Szentendre, 2016. Böjtelő hava 12.

[1] Zeusz hálából helyezte az égre a kecskefejű, halfarkú lényt, mert egy kalandja alkalmával, az istenek széttépet atyját, Hermésszel együtt összerakták.