HÓNAPOK NEVEI: MÁRCIUS

Folytatom a hónapok elnevezései sorozatomat, márciussal.

Az év harmadik hónapja a Gergely-naptár szerint 31 napos.
Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják.
Nevét a római Marsról, a háború istenéről kapta, az elnevezés Martius (latin), azt jelenti Mars¹ (isten) hava.
Rómában ez volt az év kezdő hónapja, mert az újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelték. Ennek köszönhetően a márciusi ünnepek a háború(k)ra történő felkészülés jegyében zajlottak, ezzel magyarázható Mars isten harcias természete.

Március 1-jén indult a Salius papok körmenete Mars égből hullott városvédő pajzsával és annak 11 másolatával (12 db volt, hogy minden hónapra jusson egy).

Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (ez volt „télkiűzés” vagy „télkihordás”), és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna „anyát”. Anna Perenna ünnepe később tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.

14-én volt a lovas szemle, az Equirria ideje, ez később lóversenynap lett.

17-én öltöttek tógát a felserdült ifjak, és ez egyúttal katonaköteles korba lépésüket jelentette (Liberalia).

19-én, a hadivállalkozások hagyományos kezdőnapján a konzul megrázta Mars szent lándzsáját ezzel a felkiáltással: Légy éber Mars!

A március 19-23 közötti Quinquatrus idején tisztították meg a télen berozsdásodott fegyvereket. Ezt az ünnepet a szintén katonás Minerva² istennőnek szentelték.

23-án próbálták ki a harci kürtöket (Tubilustrium), azaz ekkor trombitálták össze seregszemlére a hadköteleseket.

Márciust eleinte tüzes ifjú személyesítette meg (a Kos eleme a csillaghitben a tűz volt). Marshoz illően sisakban, vörös és fekete ruhában ábrázolták, vállán szárnyakkal. Jobbjában a Kos jelét tartotta virágkoszorúban, baljával serleget emelt, színültig töltve a mediterrán tavasz terményeivel. Az allegorikus alak antik előképe vasba öltözött katona volt, lándzsával, pajzzsal. Ez Marsot, illetve a hónapra jellemző teendőt, a hadba vonulást jelképezte. A mezőgazdasági tennivalók szerint is ábrázolták márciust. Szintén ifjú képében, amint épp szőlőt kapál – szemben a szőlőt metsző, agg februárral –, mellette a lova, mely a tavaszi napéjegyenlőséget jelképezi a latin aequus (egyenlő) és aequus (ló) id. Pliniusnak tulajdonított, népi etimológiás egyeztetése alapján.

Érdekességek

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a március hónapba:

• Halak (február 19.–március 20.) és
• Kos (március 21.–április 19.).

Március folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Vízöntő csillagképből a Halak csillagképbe lép.

Március 21. az év 80. (szökőévben 81.) napja a Gergely-naptár szerint. Általában ez a tavaszi nap-éj egyenlőség napja³ és a tavasz kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

Jeles ünnepek márciusban:

• 02. Arany János születésnapja (1817)
• 08. Nemzetközi Nőnap
• 12. Szent Gergely Napja
• 15. Az 1848-49-es Forradalom- és Szabadságharc Napja, A Magyar Sajtó Napja,
• 18-19-21. Sándor- József-Benedek
• 24. Gábor arkangyal ünnepe
• 27-28.  Húsvét

Régi magyar neve: Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik.
Nevezték Kos havának is, mert március 21-ével kezdődik az új csillagászati év.
Székelynaptár szerint: Kikelet hava
A 18. századi nyelvújítók szerint a március: Olvanos.

Jékely Zoltán: Koratavasz

A hóvirág hagymája mostan
titokzatos hatalmat érez,
s remegve, könnyekig hatottan
ér el a vén föld felszínéhez.

Ki ott jár, apró motozást hall:
épp most búvik ki a világra!
S tele a szív csodálkozással:
ily nagy tojásból ily piciny madárka!

Pilisszentiván, 2016. Böjt előhava 22.

Szeretettel:
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

[1] A római Mars eredetileg növényi termékenységisten, a mezők, erdők, a termés és a tavasz védnöke volt. Később általános termékenységistenné vált. Termékenységi jelentőségéből adódóan a férfierő jelképe is lett, majd közösségi oltalmazó, és ezért válhatott a háború és a harc védnökévé is. A görög mitológia hatásának korában már megvoltak harcias vonásai, ezért Arész istennel azonosították.
[2]Harcias és szűz istennő .Védte a városokat, a mestereket, a művészeteket, a hajózást, az igazság és az igaz ügyért harcolók védnöke volt. Jupiterrel és Junóval a római államoltalmazója. 
[3]Nap-éj egyenlőségnek nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart.

forrás: wikipedia- pinterest
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.
Bálint Sándor: A parasztélet rendje. In: A magyar nép., Singer és Wolfner, 1943.
Schütz Antal: Szentek élete. Pantheon, 1995.

• Előző
• Tovább

Tweet