Augusztus 29-e a magyar történelemben

Bizonyára vannak népek, amelyek piros betűvel írják be naptárukba e dátumot: augusztus 29. A szlovákoknál például ez a nap nagy ünnep, az 1944-es nemzeti felkelés ünnepe. Amúgy semmi különös nem történt, mely megrengette volna a világot. Néhány kivégzést (pl. az utolsó inka uralkodóét 1533-ban) meg békekötést tart számon a história (1842-ben Nankingban ekkor ért véget a hírhedt ópiumháború); születtek és meghaltak híres emberek, kineveztek vagy leváltottak valakit; a szovjetek első atombombájukat e napon robbantották fel 1949-ben, de ekkor volt a Beatles utolsó nyilvános koncertje is (1966), nemrégiben (2005) pedig hatalmas cunami tört ki…

A magyarság történelmének azonban ez az egyik legsötétebb napja! Minden 1521. augusztus 29-vel kezdődött, mikor is - hatvanöt évvel Hunyadi fényes győzelme után - az oszmán haderőnek végre sikerült elfoglalni Nándorfehérvár várát. E nap innentől az igen ambiciózus, a franciákkal szövetséges (!), nyugati politikát folytató I. Szulejmán szerencsenapja lett, nemzetünk számára pedig a tragédiáké, a gyászé.

A keresztény kultúrkörben augusztus 29-e Keresztelő szent János fejevételének napja!  I. Szulejmán - aki jártas volt e tanokban is – ezt nagyon jól tudta! Mint ahogyan az is érdekes, hogy valamennyi magyarországi hadjáratát Szent György napján (vagy a tájékán) indította el az európai gyülekezőhelyről.

A szultán pontosan öt év múlva, 1526-ban aratott diadalt felettünk a mohácsi síkon, majd tizenöt évre rá ugyanerre a napra időzítve foglalta el csellel Buda várát. Kőszeget úgyszintén augusztus 29-én adta fel Jurisics Miklós (1532-ben), mivel a döntő ostrom előtt Szulejmán felajánlotta neki, hogyha e napon beleegyezik a vár békés feladásába, megkíméli Kőszeget. Úgy is történt, kitűzték a lófarkas lobogót, mire a török 11 órakor elvonult, s Jurisicsék a várban maradhattak!

A dátum erejében bízva Szulejmán halála után máskor is e napra időzítettek a törökök. 1602-ben például a 15 éves háború során Jemisdzsi Hasszán nagyvezír ugyancsak augusztus 29-én foglalta vissza a császáriaktól Székesfehérvárt. A hatodik s egyben az utolsó e napi kísérletük azonban már kudarccal végződött. 1686-ban a törökök sikertelenül próbáltak kitörni a Szent Liga által ostromolt Buda várából!

Újabb történelmi korszak s újabb gyalázat augusztus 29-én!  Az 1849. augusztus 20-i minisztertanács kifejezetten Ferenc József akaratából döntött a szigorú magyarországi megtorlás mellett. Haynau augusztus 26-án a császárhoz írt levelében kért szabad kezet ahhoz, hogy „gyökerestől kiirtsa a gaz mérges gyökereit”, azaz a törvény teljes szigorával sújthasson le a magyar szabadságharc politikai és katonai vezetőire. A trónbitorló Ferenc József augusztus 29-i utasításában hatalmazta fel a kíméletlen megtorlásra, egyúttal a halálos ítéletek addigi előzetes felterjesztésének kötelezettségét eltörölte, s a fővezérnek csak utólag kellett jelentést tenni a császárnak azokról a személyekről, akiken a halálbüntetést végrehajtották. Így, bár a kíméletlen megtorlás végrehajtója Haynau lett, annak tényleges elrendelője és jóváhagyója Ferenc József volt.

De meg kell emlékeznünk a későbbi, 20. századi nagy hódítókról is! Például: „1944. augusztus 29-én érték el a zászlóalj teljes arcvonalát a Gyimesi-szorosban támadó szovjet erők” – olvashatjuk a 32. Határvadász Zászlóalj történetéből. Az augusztus 23-i román köpönyegfordítás után, az Árpád-vonalat kikerülve könnyen megtehették. Ekkor léptek először hazánk földjére a „dicsőségesek”, hogy aztán majd fél évszázadig tapossák is „ideiglenesen”. Igaz, hogy már augusztus 26-án voltak az Uz völgyében komoly csatározások, de a nagy offenzíva 29-én kezdődött! (Zárójelben jegyzem meg, hogy bizonyára e hadi események miatt, ugyanezen a napon váltotta le Horthy Miklós Sztójay Döme miniszterelnököt és nevezte ki helyére Lakatos Géza vezérezredest).

Kisebb, hasonló ilyetén próbálkozás már előbb is volt! 1921. augusztus 1-én például a következő hirdetményt jelentette meg a Szövetséges Katonai Bizottság Nyugat-Magyarország városainak közterein (részlet): „Nyugat-magyarország felségjogát Magyarország az antantnak és az antant Ausztriának 1921. augusztus 29.-én 16 órakor adja át”.  Külső sugallatra jelölték ki e napot, amint az később kiderült, a súgók pontosan tudták, hogy mikor kell belénk döfni a kést, hogy az a legjobban fájjon.  De hogy nem sikerült az újabb „szeletelés”, az nagyrészt a Rongyos gárdának köszönhető!

Debrecen,2016. augusztus

Ozsváth Sándor
művelődéstörténész 

P.s.: Némi malíciával jegyzem meg, hogy I. Szulejmánnak sem sikerült/sikerülhetett minden augusztus 29-én! 1566-ban Szigetvár ostroma pontosan 10 nappal „futott túl” szerencsedátumán. Ráadásul meg sem érhette a diadalt, két nappal elébb, életének 72. évében, szeptember 6-án hunyt el, Szigetváron. O.S.

• Előző
• Tovább

Tweet