A meteorológiai ősz Európában már szeptember elején beköszönt, de a csillagászati ősz szeptember 21-én de inkább 22-én vagy 23-án kezdődik: ezt nevezzük őszi napfordulónak, vagy "napéj egyenlőségnek". Ekkortól kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel, az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél.

Az elmúlt korok emberei együtt éltek a természettel, minden ízükkel követték annak ritmusát, érzékelték az örök körforgást. Az évszakok váltakozása szerint négy részre osztották az évet a két napéjegyenlőség és a két napforduló szerint, az évszakválasztó határnapok¹ és a négy kozmikus fordulónapnak² mágikus erőket tulajdonítottak, ezért e napokon - elsősorban a bőséges termés érdekében- változatos módokon teremtettek kapcsolatot a természeti erőkkel, isteneikkel: felvonultak, áldoztak, rituális táncokkal ünnepeltek.

Minden népnél jelentős ünnepnek számító négy napfordulót, őseink is méltón ünnepelték.

• A régi kelták és a kínaiak már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el.
• A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az "őszpont" az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja.
• A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum, a temetők halottak napi dísze nálunk is.
• Táltosaink a régi hit  hagyományai szerint kis kenyereket (pogácsákat) osztottak, elsősorban a szegények között. Mert ez a nap a „Földanya ünnepe”, a gyümölcsérésé, a beérett termésé, a szüreté és a megnyugvásé ezért mindenkinek részesülnie kellett belőle.
• Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés. Ezután kezdődnek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok.

Ősi praktikák is kapcsolódnak az őszi napéjegyenlőséghez.

Az egyik rítus az ún. „nyakvágás”, mely csak nevében ijesztő, ugyanis az utolsó kévét nevezték nyaknak, mely a hiedelmek szerint az Aratás szellemét tartalmazta. Mivel senki sem akarta vállalni a „gyilkosságért” a felelősséget, ezért az aratók kellő távolságból rádobálták a sarlóikat és úgy vágták le az utolsó kévét, így végül is közösen fejezték be az aratást. Később a levágott nyakat vízbe mártották, ezzel is éppen elég esőt kívántak maguknak a következő évre.

Csutkababát készítettek kukorica csőből, levélből, szalmabábut gabonaszárból. Lányt formáltak belőle, ha bő volt a termés, ezzel ellentétben fiút, ha gyérnek bizonyult a betakarított termés. Ezt a babát az emberek otthonukban őrizték és a gabona szelleme miatt a következő évig, vagyis aratásig őrizték.

Végeztek...

...gránátalma bűbájt - a bölcsességért

fűzfabarka varázslatot - a bánat ellen. Ahogy a nyár emlékei elhalványulnak a fénnyel együtt, úgy erősödik bennünk a szomorúság. Spirituálisan a víz idejében járunk, az érzelmek és köztük a bánat helyén. idején elvethetjük a komor gondolatokat és átküldhetjük őket a vízen, a naplementébe (nyugatra).

...almamag bűbájt - a titkos tudásért (A napforduló egybeesik az almaszürettel is, az alma, almafák nagy szerepet tölt be a világ mitológiáiban.  A tudás megszerzése (Ádám - Éva), a túlvilágba való átlépés (Artúr legendában Avalon -az almák szigete- a kelta túlvilághoz tartozik. Itt az almamagok segítségével kelt át a másik birodalomba és szerzett titkos tudást, amely segítette a spirituális fejlődését és a mágikus képességei.)

Természetesen elmaradhatatlan volt ilyenkor a tánc és éneklés, amivel megáldották a termést, és kérik hogy a jövendő termés is hasonlóan bőséges legyen.

Az időszak kedvelt növényei

Alma: mint a bibliai tudás fájának (vélt) gyümölcse, évszázadok óta az európai kultúrában a bölcsességgel van összekapcsolva. De a halhatatlanságot, az örök fiatalságot, a szerelmet és a termékenységet is régóta szimbolizálja, illetve szóba hozták a mágiával és a gyógyítással is.

A gombákra³ a múltban az "istenek fiai"-ként gondoltak, mert látszólag spontán jelennek meg (és sokszor igen hirtelen). Gyors és bőséges növekedésük miatt a termékenység szimbólumai voltak, de jelképezhették a gonoszt, az alvilágit, a démonokat, tündéreket, varangyokat és a boszorkányokat is.

Körte:⁴ az ókori görögök szerint Héra és Athéné szent fája volt, a germánok is tisztelettel övezték ezt a fát, ezért keresztény térítők kivágták, hogy megszűntessék a szent ligeteket. Ebben a korban az erotika, az érzékiség és a termékenység szimbólumának számított.

Őszi termések és bogyók: minden ekkor érő termés (pl. dió, mogyoró, galagonya, csipkebogyó, stb.)

Szőlő: Dionüszosz (rómaiaknál Bacchus) szent növénye, az istenség vérének számított, aki a megtanította az embereknek, hogyan termesszék, illetve a bort miként állítsák elő belőle. A szüreti fesztiválok korai elődei már az ókorban megjelentek, körmenetekben szőlőágakat hordoztak különféle istenek tiszteletére (Dionüszosz, Athéna, Ariadne).

A sumerok az "élet növényének" mondták, és számukra az élet jelképe egy szőlőlevél volt.

Tölgy és a makk⁵ az őszi napéjegyenlőség legfontosabb jelképeinek, a bölcsességet és a jólétet kapcsolták hozzájuk. Ezért is tartották jó jelnek a makkról való álmodást; ugyanis a hagyomány szerint az egészség, erő és világi vagyon megjelenését jelöli az életedben. A természet hanyatlóban, a télre készülődik, a visszavonulás, pihenés, nyugalom ideje következik el. A Nap bágyadtabb, de még fényes, van ereje.

A fény, a Nap erejének csökkenése a Mérleg havában éri el újra az egyensúly állapotát: a nappal és az éjszaka egyforma hosszú. E naptól a sötétség válik erősebbé, a külvilági tűz fogyásával a belső, befelé forduló, emésztő tűz nyer teret. Tegyük mi is ezt, forduljunk a belső tudásunk felé, vizsgáljuk meg hozzáállásunkat, tetteinket, és amennyiben nem tölt el elégedettséggel, hát változtassunk, ahogy Gandhi mondta....

"Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban!" és

"A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot."

... és akkor együtt megvalósítjuk 2016-os év jelmondatát: Egészséget az Országnak!

Pilisszentiván, 2016. Földanya hava 19.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője

[1] A négy legfőbb naptári ünnep ( tavaszi -, őszi napéjegyenlőség, téli-, nyári napforduló) minden kultúrában megtalálható, koroktól, földrajzi távolságoktól függetlenül.
[2] a kelta újév, az ősök, az alvilági szellemek ünnepe (11.01.), a növekvő fény, megtisztulás ünnepe (02.01.), virágba borulás, lombok, szerelem, isteni nász ünnepe (05.01.), a gabona, az aratás, új kenyér (08.01.)
[3] Hallucinogén hatású fajoknak köszönhetően a transzba eséssel és a sámánok munkájával, a bolondsággal és az őrültséggel is kapcsolatba kerültek,. Szentnek számítottak Thor (és Donar) számára, általa pedig a villámlással, a mennydörgéssel és a csütörtöki nappal is összefüggtek.
[4] A némely néphitben félték a körtefát, és előfordult olyan is, hogy azt gondolták, az ágaiban ördögök laknak. A boszorkányok is alatta találkoztak, illetve táncoltak.
[5] A tölgy ősidők óta szent fának számít: vagy azért, mert ő maga az isten/tiszteletre méltó szellem, vagy mert valamelyik isten számára nagyon kedves (pl. Zeusz, Thor). Általánosan elmondható róluk, hogy veszélyesnek tartották a kivágásukat és jobbára halált várt azokra, akik ezt mégis megtették. Mint kicsiny magok, amikből a hatalmas és erős tölgy fejlődik ki az új élettel, a növekedéssel és a halhatatlansággal is kapcsolatba hozták, talán ezért is tették valaha egyes helyeken a holtak tenyerébe.

forrás:

http://www.magyarvagyok.hu/kultura/hungarikum/hagyomanyok-unnepek/szuretinepszokasok/3681-A-szuret-es-a-szureti-mulatsagok.html
http://www.tarrdaniel.com/documents/Vallasfilozofia/oszi_napejegyenloseg.html
http://heted76ar.hu/modron/
http://egyuttazevmindenunnepenklub.network.hu/blog/valtoznak-az-evszakok-hirei/2015-szeptember-23-oszi-napejegyenloseg-hiedelmek-joslatok

Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos.

E hónap neve a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, ugyanis a  szeptember eredetileg az év hetedik hónapja volt a római naptárban („septem”: hét). Egy rövid időszaktól eltekintve, mikor  Nero Germanicus császár önmagáról germanicus-nak nevezte el, a szeptember nevet megtartotta, annak ellenére, hogy a kilencedik hónapunk lett.

A rómaiak a görögöktől vették át a hónap nevének hetessel (hepta) történő jelölését. Ez a görög hetes szó pedig a „hepo” igéből eredt, amelynek jelentése: „követni”, „ujjal rámutatva követni, üldözni valakit”. Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, (heptával) lehetett valakit megigézni vagyis. rámutatva követni, üldözni őt. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire „rámutatunk”, amit az ujjunkkal „követünk”, „üldözünk”.¹

Szeptembert repülő, nevető ifjú személyesítette meg, bíborruhában, fején köles koszorúval, jobb kezében mérleggel, a hónap jelével, baljában szőlővel és más gyümölccsel teli bőségszaruval.

E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba.

Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

Érdekességek

• A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek az augusztus hónapba:

• Szűz (augusztus 23. – szeptember 22.) és
• Mérleg (szeptember 23. – október 22.).

• Régi magyar elnevezése: Őszelő hava
• A népi kalendárium Mérleg vagy Szent Mihály havának nevezi.
• Az Arvisurák- és a Székelynaptár szerint Földanya hava.
• A 18. században a magyar nyelvújítók a Gyümölcsönös névre keresztelték át.

Szent Mihály havában az ember „mérlegre lép”, és Isten előtt számot vet: mit tett jól, s mit fog másként tenni a jövő esztendőben. A régi ember hite szerint, aki a mérlegelésnél könnyűnek találtatik, annak halála után a föld kiveti testét, s az ég nem fogadja vissza lelkét.

Jelentős ünnepeink a hónapban:

• szeptember 04. (szept.1. vasárnapja) Bányászok napja
• szeptember 08. Kisasszony napja, Szűz Mária születése (Kisboldogasszony)²
• szeptember 12. Szűz Mária szent neve³
• szeptember 25.  (szept. utolsó vasárnapja) a Szív világ napja
• szeptember 27. Szent Kozma és Szent Damján ( gyógyító szentek)
• szeptember 29. Szent Mihály, Gábriel és Rafael főangyalok napja⁴
• szeptember 30. A Népmese Napja, Benedek Elek születés napja

Kozmáról és Damjánról, a korai egyház két gyógyító vértanú szentjéről legendájukon kívül keveset tudunk. Ikertestvérek voltak, és mindketten a gyógyítást választották élethivatásul. Ingyen gyógyítottak, és a gyógyírt is ajándékképpen adták a betegeknek. Ezért nevezték őket „pénzteleneknek”. Mivel keresztények voltak, betegeiknek nemcsak a testét, hanem a lelkét is ápolták. Különösen a keleti egyház tartja nagyra őket, mint az orvosok, felcserek és borbélyok (Kozma)-, valamint a patikusok (Damján) patrónusait.
Szerepkörükből adódóan elsősorban fogadalmi képeken találkozunk velük a Szűzanya kísérőiként, néha más gyógyító szentek, például Rókus és Sebestyén társaságában. Az orvosok egykorú viseletéről ismerhetők fel: prémmel szegélyezett sötétvörös talárt és kerek vörös sapkát viselnek. Attribútumaik: patikamérleg, gyógykenőcsös doboz, sebészkés, gyógyszerészmozsár és hasonlók

A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

Pilisszentiván, 2016. Szent Mihály hava 11.
Szeretettel,
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője

[1] Supka Géza: Kalandozások a Kalendáriumban és más érdekességek
[2] http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/1988-jeles-napok-szeptember-8-kisasszony-avagy-kisboldogasszony-napja
[3] http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/1988-jeles-napok-szeptember-8-kisasszony-avagy-kisboldogasszony-napja
[4] http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/2016-jeles-napok-szeptember-29-mihaly-napja

forrás:
Bálint Sándor: A parasztélet rendje. In: A magyar nép., Singer és Wolfner, 1943.
Schütz Antal: Szentek élete. Pantheon, 1995.
Supka Géza: Kalandozások a Kalendáriumban és más érdekességek
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szeptember__szent_mihaly__oszelo__foldanya_hava

Március 25-én volt  Bartók Béla¹ születésének 135 éves jubileuma, ezért a 2016-2017-es  évet az emlékének szentelik hazánkban. A Bartók-év célja, hogy megmutassa ezt a csodálatos szellemi örökséget, és megőrzését segítse.

Ezért a szervezők azt kívánják megmutatni, hogy miért fontos számunkra Bartók műveinek ismerete, hogyan illeszthető be zenéje hétköznapjainkba, mit tanulhatunk belőle-tőle, mert zenéjében mindenki megtalál(hat)ja azt, ami neki szól.
2017. márciusáig  rengeteg eseményre, hangversenyre és fesztiválra számíthatunk.
A helyszínek és szervezők között van  a Magyar Állami Operaház, a Zeneakadémia új - Bartók nevét viselő- nemzetközi versenye, A MüPa,  a Bartók Béla emlékház, miskolci Bartók Plusz Operafesztivál, a Hagyományok Háza és a  Zene- és Művészeti Iskolák Szövetsége. A Zeneakadémia egész éves koncertsorozattal tiszteleg egykori diákja, majd tanára előtt, az intézmény születésnapján novemberi 14-én A kékszakállú herceg vára lesz a műsoron.

Sanghajban ősszel nagyszabású bemutatkozást szerveznek a Bartók-életmű számára, ahol a művészeti fesztiválon Magyarország kerül fókuszba, és ebben a  bemutatkozó programban Bartók kiemelt helyet kap.

A Nemzeti Örökség Intézete arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emlékévben megújul Batók Béla Farkasréti temetőben található védett sírja, valamint megkezdődik Bartók Béla műveinek kritikai összkiadása: az első két kötet idén jelenik meg, majd a tervek szerint évente két-két további kötet ebben a várhatóan 15-20 éves vállalkozásban.

Bartók Béla élete és műve ismét különösen időszerű, és példaértékű. Az európai integráció, a népek keveredése korában hangsúlyossá teszi a zeneszerző és kutató elfogulatlan érdeklődését (illetve, ahogy ő maga kifejezte: szeretetét) a különböző - szomszéd- népek, etnikumok parasztzenéje iránt. "Valakinek művei tulajdonképpen életrajznál pontosabban jelölik meg életének nevezetes eseményeit, irányító szenvedélyeit." írta Bartók.  

"Nem a magyarok teszik híressé Bartókot, hanem ő a magyarságot, ami az egész világon ismertté tesz bennünket, azt újra és újra fel kell fedeznünk ahhoz, hogy a miénk is maradjon!"
mondták a Bartók év megnyitóján, nincs más teendőnk "csak" megszívlelni az elhangzottat!

Pilisszentiván, 2016. Szent Mihály hava 12.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője

[1] Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. Kodály Zoltán támogatásával behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára. 1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban. Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth díjjal jutalmazták, majd 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Béke díjat. 

forrás:
MTI
Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívuma