Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

HÓNAPOK NEVEI: JÚNIUS

hnjn

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos.
Nevét, mint megszokhattuk, a rómaiaktól kapta, de az elnevezésének két változata is van:

Az egyik szerint a régi római „Iunius”- nemzettség nevéből eredeztetik, melynek leghíresebb tagjai: Lucius Iunius Brutus, a királyság intézményének megszüntetője Rómában, továbbá a két fivér Marcus Iunius Brutus és Decimus Iunius Brutus, akiket Julius Caesar gyilkosaiként tartanak számon. E tett miatt már nem tartották arra méltónak a családot, hogy az egyik hónap az ő nevüket viselje, ezért - főként Ovidiusnak, a költőnek befolyása révén - Juno istennőről származtatták a hónap nevét. Ovidius kimondottan „mensis Junonius”-nak, Juno istennő havának1 mondja. Ez a második változat az ismertebb.

A hónap jelképe sárgászöld ruhás, repülő ifjú, fején éretlen kalászkoszorúval, jobbjában a hónap jegyének, a Ráknak a jelével, baljában a hónap terményeivel teli tál. Ábrázolták árpát sarlózó parasztlegény képében is, homlokán len koszorúval.

A június 8 és 10-i nap, Medárd és Margit, jeles jósló napnak számított a gazdálkodóknak.

Medárdkor:

  • ha esik az eső, akkor 40 napig esni fog, ám ha süt a nap és száraz az idő, akkor 40 napig ilyen (aszályos) marad - az idén szép napos időnk volt.
  • Szőlő és szilvatermésre is következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos az idő, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.
  • Algyőn régen időjárás-varázslásra használták ezt a napot; ha esőt kívántak a földek, az asszonyok egy kifejlett kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjen.
  • A Medárd nevéhez kapcsolódik a rózsaünnepély, több balatoni településen a legpedánsabb viselkedésű hajadont választják meg a rózsa királynőjévé, aki megkapja a rózsakoszorút.
  • Gyakran ábrázolják nyitott szájjal nevetve, emiatt a fogfájósok a patrónusuknak tekintik.
  • Népszerűségét jellemzi, hogy egyes vidékeken a sörfőzők, a borászok, a szellemileg visszamaradottak, a rabságban sínylődők, sőt a gyermekáldásra vágyók is őhozzá fohászkodnak.
  • A hagyomány szerint Medárd napján nem szabad fürdeni sem tóban, sem folyóban, mert különböző vízi lények, a vízi király és szellemek elveszik a fürdőző életét.

Margit napját

  • egyes helyeken Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy zsenge maradjon.
  • Tyúkültetésre (kotlás kezdésére) a legalkalmasabb ez nap.
  • A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják.
  • Zentán Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. „Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel” Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban.

21-én van nyári napforduló, mely csillagászati kifejezéssel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A nyári napforduló alkalmával a leghosszabb a nappal és a nyári féltekén elkezdődik a csillagászati nyár.

E naphoz számos hagyomány fűződik, mert szinte minden vallásban a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt.

hnjn szievAz ókori görögök sok helyütt ekkor kezdték az évet. Egyes helyeken félévünnepet is tartottak. Ünnep volt az év teteje" a keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál, és tovább élt a keresztény Európában is, mindenekelőtt a Szent Iván-napi tűzünnepben.

Az „égi tűz" köszöntése azonban nem korlátozódott Szent Iván napjára. A tűzugrás, tűztaposás és más „tüzes" népszokás minden napforduló körüli ünnepnek része volt.

hnjn stmfn

Mivel ekkor a leghosszabb az éjszaka, a hozzá legközelebb eső hétvégén szervezik meg az egyre népszerűbb Múzeumok Éjszakája elnevezésű programot.

hnjn meHazánkban 2003 óta rendezik meg, az 1999-ben francia példa nyomán indult,  az egész ország területére kiterjedő rendezvényt. Országszerte több város múzeumát kereshetik fel az érdeklődők, a késő éjszakába nyúló nyitvatartási időben látványos, különleges programokkal várják a látogatókat a múzeumok, az idei évben június 25-én.

Érdekességek:

  • Gyógynövényei: cickafark, hársfavirág: mind a  kislevelű hárs (Tilia cordata) és  a nagylevelű hárs (T. platyphyllos) virága,  kakukkfű, levendula, szederlevél, mezei zsálya (Salvia pratensis) és a szurokfű (Oreganum vulgare)
  • Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
  • A horoszkópcsillagjegyei közül júniusra esik:
    • Ikrek (május 21-június 20.) és
    • Rák (június 21-július 20.)
  • A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes.
  • Asztrológiai elnevezése: Ikrek hava
  • A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
  • Székelynaptár szerint: Nyárelő hava
  • és az Arvisurák szerint: Napisten hava

Jeles napok júniusban:

Június 08. Medárd
Június 10. Margit
Június 19 (harmadik vasárnap): Apák napja
Június 21. Nyári napforduló
               Múzeumok Éjszakája
Június 24. KERESZTELŐ SZENT JÁNOS NAPJA VAGY SZENT IVÁN-NAP
http://eletfaprogram.hu/index.php/kultura/1868-szent-ivan-ejszakaja
Június 27. Árpád-házi Szent László király
Június 29. PÉTER-PÁL NAPJA
http://eletfaprogram.hu/index.php/kultura/1876-peter-pal-napja

Pilisszentiván, 2016. Szent Iván hava 08.
Szeretettel
Berecz Ildikó
az Életfa Program
Honismereti és Kultúra szirmának vezetője


[1] A névnek ez az átmagyarázása könnyen ment, mert Juno istennő is beletartozott Mars, Venus és Juppiter famíliájába (akiről a márciust, az áprilist és az eredeti május hónapot elnevezték), hiszen Juno istenasszony a házasságnak és a születéseknek védőistennője, azonkívül pedig a csillagos égboltnak is királynője.

forrás:
Bálint Sándor: A parasztélet rendje. In: A magyar nép., Singer és Wolfner, 1943.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek
Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.
Schütz Antal: Szentek élete. Pantheon, 1995.

EGY MAGYAR HONLEÁNY - BRUNSZVIK TERÉZ (1775-1861)

brte1828. június 1. Budán, a Krisztinavárosban, megnyitja kapuját az első óvoda.

Brunszvik Teréz (1755. július 27.–1867. szeptember 23.). Mond–e valakinek valamit ez a név? Talán halványan dereng a martonvásári Brunszvik kastély neve, mert Beethovennel kapcsolatban néha felmerül, és Beethovenről azért mindenki hallott már.

Brunszvik Teréz. Ki volt hát ez a csodálatos, hosszú életű, rendkívüli műveltségű, bölcs asszony? Ő alapította az első óvodát nemcsak Magyarországon, hanem a Habsburg Birodalomban, sőt, egész Közép-Európában. Milyen furcsa ez ma már, nem is értjük a jelentőségét, hiszen az óvoda nemhogy általánosan elterjedt, hanem kötelező a kicsi gyerekek számára.

De nem volt ez mindig így, nagyon nem! A gyermek státusza is egészen más volt hajdanán. Sokáig nem is tekintették a gyermekkort önálló, teljes értékű fejlődési szakasznak az ember életében. A gyermeket kis felnőttként kezelték. Ilyen, egyáltalán nem gyermekpárti társadalmi viszonyok közé plántálta – sok-sok nehézség árán - Brunszvik Teréz a kisdedóvó intézményét. Nem akármilyen szellemi és lelki nagyság kellett ennek véghezviteléhez. Nem véletlen, hogy Széchenyi rokonlelkeként emlegeti az utókor.

Brunszvik Teréz Pozsonyban született, 1775-ben, egy július végi napfelkeltekor, ami akár szimbóluma is lehet egész életének. Akárcsak Szécheny István, grófi sarj létére a KÖZ javának szolgálata volt az életcélja, amelyért szenvedélyesen és fáradhatatlanul dolgozott, és nemcsak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is. Korán elhunyt apja emlékére egy kis piramist emeltet, és e szent helyen „az Igazság papnőjévé” avatta magát azzal az elhatározással, hogy nem megy férjhez, hanem a hazának és az emberiségnek áldozza magát. Így lett.

brte1

A pedagógia vált életének vezércsillagává, miután 1809-ben Svájcba ment, hogy felkeresse Pestalozzit, a kor híres pedagógusát, a nevelésügy nagy megújítóját. A Mester elhagyott gyermekek számára alapított menhelyet, és szegényiskolát indított útjára. Brunszvik Teréz számára ő lett a példakép. Egy évvel később megpróbálkozott a Pestalozzi-módszer hazai terjesztésével. Kezdetben nem járt sikerrel, de annál erősebb lett a meggyőződése, hogy minél kisebb korban kell megalapozni a felemelkedést, mégpedig tudatos erkölcsi nevelés és hasznos ismeretek útján.  Minden gáncs és intrika ellenére hozta létre saját vagyonából az első óvodát, az Angyalkertet, Budán, a Mikó utca és az Attila út sarkán, 1828. június 1-én. Sőt, több arisztokrata hölgyet is sikerült megnyernie az ügynek, így 1829-ben négy új, majd a következő három évtizedben több mint száz óvoda nyitotta meg kapuit Magyarországon. Ezekbe az intézményekbe nem a vagyonos polgárok gyermekeit várták, hanem elsősorban azokat, akik „tehetetlenek gyermekeik jó neveléssire”.

De nem állt meg itt, mert jól látta, hogy „a nőnevelés elhanyagolása a fő oka annak, hogy az utódok szellemileg és testileg gyöngék.” Leány- és nőnevelő intézetek létrehozását is szorgalmazta, de erre már nem futotta az idejéből. Unokahúgának, Teleki Blankának azonban, aki 1846-ban életre hívta az első magyar leánynevelő intézetet, ő volt a mentora.

„Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földünkön osztályrészünkről jutott, de saját tökéletességünket is ez mozdítja előre.

Brunszvik Teréz.

Emlékezzünk rá hálával és szeretettel!
Acél Anna
Napsugár csapat

Pilisszentiván, 2016. Szent Iván hava 06.

TAMÁSI ÁRONRA EMLÉKEZVE

taeTamási Áron Kossuth-díjas magyar író Amerikában, a szülőföldjétől távol, a honvágy rabságában kezdte el páratlan munkásságát.Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják, hűséget a szülőföldjének tartogatta.
Saját maga így ír erről:
„Az erkölcsi magatartásnak a mi életünkben három ismertető jele van. Először: forduljunk egészen a nép felé, melynek sorsa, élete és küzdelme a mi egyetlen gazdánk. Másodszor: a szépirodalmi munkásságon kívül, próbáljuk a szellemi működés minden más eszközével is felmérni ennek a népnek a sorsát. Harmadszor: alkalmazzunk mindig szigorú erkölcsi mértéket: erkölcsit, ha cselekedetekről van szó, s az erkölcsi mellett a legnagyobb művészit, ha írásokkal állunk szemben.”
Ma is érvényes gondolatait és Ozsváth Sándor cikkét fogadjátok szeretettel!

Berecz Ildikó

tae 5Közeleg Tamási Áron halálának ötvenedik évfordulója. Budapesten hunyt el 1966. május 26-án (született Farkaslakán, 1897. szeptember 20-án).

Nem szándékom Tamási életét és munkásságát méltatni, azt megteszik az irodalomtörténészek, csupán pár személyes emléket szeretnék idézni, életre szóló, meghatározó élményeket.

tae 2Már igen korán megkedveltem műveit! A túloldali Szatmárban, partiumi nagyszülőknél nyaralva végigolvastam a kicsiny, de gondosan összeválogatott családi könyvtár valamennyi halinakötéses könyvét, az egykori Erdélyi Szépmíves Céh kiadványait. Akkor kerültem közelebbi ismeretségbe Tamásival, Nyírő Józseffel majd Wass Alberttel is. Kamaszkorom meghatározó olvasmánya az Ábel-trilógia, Nyírőtől a Madéfalvi veszedelem, az Uz Bence meg Wass Albert Tizenhárom almafája. Utóbbi szerzők – mennyit szapulják őket még most is bizonyos irodalmi körök! – hazafiságra, öntudatos magyarságra neveltek, s nem mellesleg olvasóvá, könyv- és irodalomkedvelővé.

tae 3Tamási Áronnal tizenhárom évesen kötöttem igazán szoros barátságot, azon a nyáron olvastam el ugyanis először Hazai tükör című regényét. 1953-ban írta, s rákövetkező évben e művéért kapott Kossuth-díjat. Ma úgy mondanánk, hogy műfaja történelmi ifjúsági regény - mégpedig a legjavából. Visszaröpíti az olvasót a múltba (1832-53 között játszódik a cselekmény), Székelyföldre, az Ojtozi szoros alá, Bereck mezővárosába. Egy fiúgyermek felnőtté válásának folyamatát követhetjük nyomon, öntudatra ébredésének, személyisége formálódásának katartikus pillanatait élhetjük át, s Tamási lebilincselő előadásában Madár Vincével együtt mi is belesodródhatunk a ’48-49-es szabadságharc erdélyi eseményeibe.

tae 4Később aztán majd minden könyvét elolvastam, s különösen megragadtak „tündéri realizmussal” írott színművei. Első nagyobb amatőr színházi rendezésem is természetesen Tamási-darab volt Püspökladányban: az Énekes madár első felvonása.

Farkaslakán 1966-ban jártam először, közvetlenül temetése után, s később szinte minden évben elzarándokoltam a „bajlátott szülőföldre”. Volt, hogy öccse, Gáspár bácsi engedélyével a szülői ház pajtájában éjszakázhattam, másnap meg az udvaron, egy lóca végén, székelyharisnyásan, fél térdre ereszkedve dedikálta nekem Vadon nőtt gyöngyvirág című kötetét. S ott voltam ’72-ben is, mikor már Áron bátyó síremlékét faragták Szervátiuszék. A „tonnás hegyibeszédet” - ahogyan az emlékművet Sütő András becézte - végül a nagy székely író születésének 75. évfordulóján avatták fel. Az elmúlt 44 év változásait talán jól érzékeltetik a mellékelt fényképek…

tae 1

Az utóbbi időkben már évente kétszer is felkeresem sírját, tavasszal és késő ősszel, meg-megszakítva a kényszerű parajdi kúratúrát. Szívem–lelkem örül ilyenkor, mert mindig koszorúk, virágcsokrok borítják a hantot, s nemzetiszínű szalagok sokaságát lobogtatja kedves hegye, a Gordon felől fúvó szél. Odafönt a tetőn pedig hatalmas, rozsdamentes acélból készült, kilátóként is használt Jézus-szobor vigyázza a tájat, s őrzi Tamási Áron álmát.

Debrecen, 2016. május

Ozsváth Sándor
művelődéstörténész

Május - asztrózófusi szemmel

201605 maj

Az esztendő körében Szent György,- majd Pünkösd havához érkezünk.

Tombol a szerelem, a legények ekkor állítanak szerelmesük kertjébe „hajnalfát”!

Erősödik a természet, ez a beporzás ideje, amit még a szél is segít. Zöldülnek a levelek, egyre több a virág, s a növekvő világosságban örömmel üli a nászát az ég a földdel.

Április 25-én, Márk napján tartották a búzaszentelő körmeneteket, s az indás növényeket is ekkor vetették.

201605 maj 1Katalin napja (04.30) jelezte a szénatermés milyenségét, majd május első napján állították a májusfát, (Életfa-Tejút!), ami jelképezte az ég által megáldott és megtermékenyített Föld örömét. Ez már a kender vetésének a napja.

Majd eljön Jézus keresztjének megtalálását jelölő nap május 3-án, amikor a „keresztfából az élet fája lesz”, s ezek után már lehet vetni a tengerit, s az uborkát.

A fagyosszenteteket (Pongrác, Szervác, Bonifác) csak a garabonciások (Ikrek) tudták elzavarni, majd Szent János (05.16.) napján fekete ruhába öltözve tartották a vetésnéző körmeneteket.

Jelenleg a Bika jegy első 2/3-a mögött a Kos Csillagkép látható, míg az utolsó harmad a Bika csillagképé! Beúszik még a Cet1 is és a háttérben alul, végig ott folyik az Eridanus2. Ez a szellemi háttér biztosítja a tervezésen alapuló körültekintő teremtés folyamatát. Ezekben a napokban már a konkrét megvalósításoknak jött el az ideje.

Testi síkon a nyak és a torok tartozik a Bika jeléhez. Az emberi hang varázserővel bír! A biztató szó csodákra serkenthet! Az őszinte dicséret szárnyakat adhat!

Egy megtapasztaláson alapuló termék fogyasztás tapasztalatainak belsőséges átadása kapukat nyithat meg az érdeklődő szívében!

Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei című könyv nyomán sok szeretettel küldöm csapattársaimnak, és minden kedves érdeklődőnek.

Szentendre, 2016. Pünkösd hava
Rácz Mária Erzsébet
Asztrozófus és a Napsugár csapat tagja


[1] A cethal az a tengeri szörnyeteg, amit Poszeidón küldött Aithiopia királynőjének (Kassziopeia) megbüntetésére, aki hiúságával felbosszantotta az isteneket. Későbbi görög mondákban a csillagképben az Alvilág kapuját vélték felfedezni, jelezve azt, hogy a csillagkép az ekliptika alatt található. A Halak csillagképpel együtt szerepel Héraklész 12 próbájának mondájában, nevezetesen az utolsó próbatételben, melyben Héraklész felhozza fegyver nélkül az Alvilág őrzőjét, a háromfejű kutyát Kerberoszt.

[2] Ez a csillagkép azt a legendás folyót jeleníti meg, amelybe Phaethón zuhant, mikor nem bírt apjának, a napisten Héliosznak a szekerével.

MITŐL MÁS A MAGYAR NYELV?

2016mmmamny

Valóban más volna? Más, mint a többi, amelyeket ismerünk? És, ha más, miben és miért?

Hogy valóban más, arra álljon itt néhány idézet:

Teller Ede atomfizikus: "Új, jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."

Enrico Fermi olasz atomfizikus arra a kérdésre, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta:  "Hogyne, már itt is vannak, magyaroknak nevezik őket!"

George Bernard Shaw: ”Ha magyar lenne az anyanyelvem, életművem sokkal értékesebb lenne.”

Oldalakon át lehetne sorolni a hasonló véleményeket, fogadjuk tehát el kiindulópontnak, hogy nyelvünk tényleg más, de röviden nézzük meg azt is, mennyiben tér el a többitől.

Varga Csaba, néhány éve eltávozott neves filmrendező, nyelvkutató, (eredetileg matematikus) post humus írását hívom segítségül. Ő azt állítja, nyelvünk erejének titka abban rejlik, hogy megőrizte az egykori közös ősnyelv (mert volt ilyen!) alapegységét, a gyökrendszert. Nagyon egyszerű dologról van szó: minden szó visszavezethető egy 2-3 hangzóból álló ősgyökre (ezekből kb. 20 db lehet). És, ami a rejtély kulcsa: minden gyök egy-egy képet rejt magába. Mondok egy példát: a ko/go gyök mindig olyasmit jelöl, ami ívelő, görbére hajlik, ld. korong, göröngy, kör, karika stb. Az idők múlása, az eltérő tájegységek változtatnak a kiejtésen, de ez nincs hatással a gyökben foglalt képre!

2016mmmamny1De még mindig nem világos, hogy befolyásolja ez gondolkodásunkat, és főleg, hogyan hat kreativitásunkra! Hát úgy, hogy a világ lehető legmélyebb megismerését teszi lehetővé. Hogyan?

Minden szó valamely elvont jelentésű ősgyökkel kezdődik, és a szó folytatásában szűkül le a jelentés a konkrét részletre. Ráadásul nyelvünkben a szórend kötetlen, pontosabban attól függ, mit akarok kiemelni (az asztalon virág van, virág van az asztalon, van virág az asztalon stb.)

Mindez folytonos összpontosítást kíván az agytól, állandó képzettársításokra készteti. Mégpedig a jobb agyféltekétől követel permanens éberséget. A többi nyelv a bal agyféltekét trenírozza. Nyelvünk a teljesség felől közelít a részletekre, ez az analóg gondolkodás. A többi nyelv éppen fordítva; azok analitikusan gondolkodnak. Hogy a legnyilvánvalóbb példákat említsem: a magyarban a családnév az első, a kisebb egység, a személynév ez után következik. A dátumban is a legnagyobb felől haladunk a legkisebb felé: év, hónap, nap. Míg a jobb agyfélteke párhuzamba állítja a fogalmakat, és új fogalmakat rendel egy korábban már ismerthez, addig a bal agyfélteke a dolgokat részekre bontja, sorba rendezi, de nem képes áttekinteni az egészet! Mivel a mi nyelvünk állandó működésre készteti a jobb agyféltekét, így az egy életen át edzésben van! Nem csoda, hogy hatékonyabban működik, mint a más anyanyelvűeké.

2016mmmamny2Amikor megkérdezték Czeizel Endre genetikust, mitől olyan kiemelkedőek a magyarok az újítások, alkotó készség tekintetében, válaszában a jobb agyféltekét jelölte meg.

Ide tartozik még, hogy a Kárpát-medence lakói 65-73 százalékban őrzik még az európai ősgéneket. És ez nagyon nagy szám. De a genetikai vonallal egészen más területre tévednénk.

Mi maradjunk ezúttal abban: van miért örülnünk: anyanyelvünk magyar, és ezzel olyan gondolkodásbeli előnyünk van, amire más anyanyelvűek csak a következő életükben tehetnek szert, amennyiben magyarnak születnek.

Pilisszentiván, 2016. 05. 17.
Szeretettel
Acél Anna

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok