HÓNAPOK NEVEI: JÚNIUS

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos.
Nevét, mint megszokhattuk, a rómaiaktól kapta, de az elnevezésének két változata is van:

Az egyik szerint a régi római „Iunius”- nemzettség nevéből eredeztetik, melynek leghíresebb tagjai: Lucius Iunius Brutus, a királyság intézményének megszüntetője Rómában, továbbá a két fivér Marcus Iunius Brutus és Decimus Iunius Brutus, akiket Julius Caesar gyilkosaiként tartanak számon. E tett miatt már nem tartották arra méltónak a családot, hogy az egyik hónap az ő nevüket viselje, ezért - főként Ovidiusnak, a költőnek befolyása révén - Juno istennőről származtatták a hónap nevét. Ovidius kimondottan „mensis Junonius”-nak, Juno istennő havának¹ mondja. Ez a második változat az ismertebb.

A hónap jelképe sárgászöld ruhás, repülő ifjú, fején éretlen kalászkoszorúval, jobbjában a hónap jegyének, a Ráknak a jelével, baljában a hónap terményeivel teli tál. Ábrázolták árpát sarlózó parasztlegény képében is, homlokán len koszorúval.

A június 8 és 10-i nap, Medárd és Margit, jeles jósló napnak számított a gazdálkodóknak.

Medárdkor:

• ha esik az eső, akkor 40 napig esni fog, ám ha süt a nap és száraz az idő, akkor 40 napig ilyen (aszályos) marad - az idén szép napos időnk volt.
• Szőlő és szilvatermésre is következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos az idő, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.
• Algyőn régen időjárás-varázslásra használták ezt a napot; ha esőt kívántak a földek, az asszonyok egy kifejlett kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjen.
• A Medárd nevéhez kapcsolódik a rózsaünnepély, több balatoni településen a legpedánsabb viselkedésű hajadont választják meg a rózsa királynőjévé, aki megkapja a rózsakoszorút.
• Gyakran ábrázolják nyitott szájjal nevetve, emiatt a fogfájósok a patrónusuknak tekintik.
• Népszerűségét jellemzi, hogy egyes vidékeken a sörfőzők, a borászok, a szellemileg visszamaradottak, a rabságban sínylődők, sőt a gyermekáldásra vágyók is őhozzá fohászkodnak.
• A hagyomány szerint Medárd napján nem szabad fürdeni sem tóban, sem folyóban, mert különböző vízi lények, a vízi király és szellemek elveszik a fürdőző életét.

Margit napját

• egyes helyeken Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy zsenge maradjon.
• Tyúkültetésre (kotlás kezdésére) a legalkalmasabb ez nap.
• A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják.
• Zentán Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. „Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel” Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban.

21-én van nyári napforduló, mely csillagászati kifejezéssel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A nyári napforduló alkalmával a leghosszabb a nappal és a nyári féltekén elkezdődik a csillagászati nyár.

E naphoz számos hagyomány fűződik, mert szinte minden vallásban a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt.

Az ókori görögök sok helyütt ekkor kezdték az évet. Egyes helyeken félévünnepet is tartottak. Ünnep volt „az év teteje" a keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál, és tovább élt a keresztény Európában is, mindenekelőtt a Szent Iván-napi tűzünnepben.

Az „égi tűz" köszöntése azonban nem korlátozódott Szent Iván napjára. A tűzugrás, tűztaposás és más „tüzes" népszokás minden napforduló körüli ünnepnek része volt.

Mivel ekkor a leghosszabb az éjszaka, a hozzá legközelebb eső hétvégén szervezik meg az egyre népszerűbb Múzeumok Éjszakája elnevezésű programot.

Hazánkban 2003 óta rendezik meg, az 1999-ben francia példa nyomán indult,  az egész ország területére kiterjedő rendezvényt. Országszerte több város múzeumát kereshetik fel az érdeklődők, a késő éjszakába nyúló nyitvatartási időben látványos, különleges programokkal várják a látogatókat a múzeumok, az idei évben június 25-én.

Érdekességek:

• Gyógynövényei: cickafark, hársfavirág: mind a  kislevelű hárs (Tilia cordata) és  a nagylevelű hárs (T. platyphyllos) virága,  kakukkfű, levendula, szederlevél, mezei zsálya (Salvia pratensis) és a szurokfű (Oreganum vulgare)
• Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
• A horoszkópcsillagjegyei közül júniusra esik:
  • Ikrek (május 21-június 20.) és
  • Rák (június 21-július 20.)
• A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes.
• Asztrológiai elnevezése: Ikrek hava
• A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
• Székelynaptár szerint: Nyárelő hava
• és az Arvisurák szerint: Napisten hava

Jeles napok júniusban:

Június 08. Medárd
Június 10. Margit
Június 19 (harmadik vasárnap): Apák napja
Június 21. Nyári napforduló
               Múzeumok Éjszakája
Június 24. KERESZTELŐ SZENT JÁNOS NAPJA VAGY SZENT IVÁN-NAP
http://eletfaprogram.hu/index.php/kultura/1868-szent-ivan-ejszakaja
Június 27. Árpád-házi Szent László király
Június 29. PÉTER-PÁL NAPJA
http://eletfaprogram.hu/index.php/kultura/1876-peter-pal-napja

Pilisszentiván, 2016. Szent Iván hava 08.
Szeretettel
Berecz Ildikó
az Életfa Program
Honismereti és Kultúra szirmának vezetője

[1] A névnek ez az átmagyarázása könnyen ment, mert Juno istennő is beletartozott Mars, Venus és Juppiter famíliájába (akiről a márciust, az áprilist és az eredeti május hónapot elnevezték), hiszen Juno istenasszony a házasságnak és a születéseknek védőistennője, azonkívül pedig a csillagos égboltnak is királynője.

forrás:
Bálint Sándor: A parasztélet rendje. In: A magyar nép., Singer és Wolfner, 1943.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek
Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.
Schütz Antal: Szentek élete. Pantheon, 1995.

• Előző
• Tovább

Tweet