ANYÁK-, KERESZTMAMÁK-, NAGYMAMÁK NAPJÁRA

Az idén május első vasárnapja - így az Anyák napja - május 1-re, a Munka ünnepére esik, ami azért szép és igaz, mert senki nem dolgozik annyit értünk, mint az Édesanyánk. Fogadjátok szeretettel ezt a verset, mely egy nagymamának íródott, aki az én Anyukám is volt.

Pilisszentiván, 2016. Szent György hava

Szeretettel:
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

Berecz Adrienn: Tündér-vár, Mese-Tár

Hol volt, hol nem volt, Tiszán innen, Dunán túl, de még az Óperenciás tengeren is túl, tüzes tengernek egy szigetén, volt egyszer egy egészen kicsinyke kis kert. Abban a kis kertben volt egy hatalmas nagy kert.

A nagy kertben, melynek nem volt határa,
élt egy kislány és a nagymamája.
Ez a lány nem született királylánynak,
sőt, még hercegtől sem várta nászajánlat.
A nagymama sem volt igazából gazdag,
de mindig finomsággal rakta meg az asztalt.
Örültek, mert jókat ettek,
s együtt rengeteget nevettek.

Kedvenc játékuk volt a kincses ládájuk,
abban rejlett a gazdagságuk.
Csuda egy láda volt az, nem volt annak  fala, se teteje,
ám, mikor azt felnyitották,
az övék volt a világ összes csodatévő ereje.
Volt abban minden, egy egész égig érő birodalom:
seprűháton jött a herceg és a lakodalmas sokadalom.
A daliának fénylő csuhékoronája,
majd oly szép volt, mint az ara függönyfátyla.
Hogy teljesüljön a lány minden vágya,
fonalból lett kutyuskája, rongyokból meg kisbabája. 

Mikor a lány felcseperedett, s a világot járta,
beteg lett a nagymamája.
Mikor hazatért a nagyszülői házba,
nem várta már más csak az öreg láda.
Azóta  a lánynak egy nagy álma vagyon,
hogy kifogyhatatlan kincseiből
mindent a gyerekeknek adjon.
Hisz, amikor a láda tárva,
újra vele van az ő drága Mamikája.

• Előző
• Tovább

Tweet