Május - asztrózófusi szemmel

Az esztendő körében Szent György,- majd Pünkösd havához érkezünk.

Tombol a szerelem, a legények ekkor állítanak szerelmesük kertjébe „hajnalfát”!

Erősödik a természet, ez a beporzás ideje, amit még a szél is segít. Zöldülnek a levelek, egyre több a virág, s a növekvő világosságban örömmel üli a nászát az ég a földdel.

Április 25-én, Márk napján tartották a búzaszentelő körmeneteket, s az indás növényeket is ekkor vetették.

Katalin napja (04.30) jelezte a szénatermés milyenségét, majd május első napján állították a májusfát, (Életfa-Tejút!), ami jelképezte az ég által megáldott és megtermékenyített Föld örömét. Ez már a kender vetésének a napja.

Majd eljön Jézus keresztjének megtalálását jelölő nap május 3-án, amikor a „keresztfából az élet fája lesz”, s ezek után már lehet vetni a tengerit, s az uborkát.

A fagyosszenteteket (Pongrác, Szervác, Bonifác) csak a garabonciások (Ikrek) tudták elzavarni, majd Szent János (05.16.) napján fekete ruhába öltözve tartották a vetésnéző körmeneteket.

Jelenleg a Bika jegy első 2/3-a mögött a Kos Csillagkép látható, míg az utolsó harmad a Bika csillagképé! Beúszik még a Cet¹ is és a háttérben alul, végig ott folyik az Eridanus². Ez a szellemi háttér biztosítja a tervezésen alapuló körültekintő teremtés folyamatát. Ezekben a napokban már a konkrét megvalósításoknak jött el az ideje.

Testi síkon a nyak és a torok tartozik a Bika jeléhez. Az emberi hang varázserővel bír! A biztató szó csodákra serkenthet! Az őszinte dicséret szárnyakat adhat!

Egy megtapasztaláson alapuló termék fogyasztás tapasztalatainak belsőséges átadása kapukat nyithat meg az érdeklődő szívében!

Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei című könyv nyomán sok szeretettel küldöm csapattársaimnak, és minden kedves érdeklődőnek.

Szentendre, 2016. Pünkösd hava
Rácz Mária Erzsébet
Asztrozófus és a Napsugár csapat tagja

[1] A cethal az a tengeri szörnyeteg, amit Poszeidón küldött Aithiopia királynőjének (Kassziopeia) megbüntetésére, aki hiúságával felbosszantotta az isteneket. Későbbi görög mondákban a csillagképben az Alvilág kapuját vélték felfedezni, jelezve azt, hogy a csillagkép az ekliptika alatt található. A Halak csillagképpel együtt szerepel Héraklész 12 próbájának mondájában, nevezetesen az utolsó próbatételben, melyben Héraklész felhozza fegyver nélkül az Alvilág őrzőjét, a háromfejű kutyát Kerberoszt.

[2] Ez a csillagkép azt a legendás folyót jeleníti meg, amelybe Phaethón zuhant, mikor nem bírt apjának, a napisten Héliosznak a szekerével.

• Előző
• Tovább

Tweet