JELES NAPOK : GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY
- Írta: Berecz Ildikó
- Kategória: Kultúra
- Találatok: 5603
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén1 (február 2.) a katolikus egyház Jézus bemutatását ünnepli, mely szokás a Ku.4. századtól kezdve általános volt, de csak mióta december 25-ére került Jézus születésének ünnepe, azóta tartják február 2-án. Azért szentelik meg az emberi természetet jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény eltölthessen bennünket.
A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának is az ünnepe, mert Mária a zsidó törvények2 előírásainak megfelelően negyven nappal Jézus születése után bemutatta a tisztulási áldozatot. Másfelől Jézus bemutatásának ünnepe is, mert ezen a napon szentelték őt, mint elsőszülött fiút, Istennek. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Ezért ez a legrégebbi szentelmény lett Jézus egyik legrégebbi jelképe.
1960-tól Jézus bemutatását emeli ki az egyház a két ünnep közül. Krisztus és Mária megszentelődése ez a nap, illetve mindazoké, akik életodaadásukban vállalkoznak Isten országának szeretetére, azaz Krisztus követésére. Ebben az értelemben az ünnep köszönetnyilvánítás Istennek a megszentelt hivatások ajándékáért.
Magyarországon megmaradt a régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony, két templomot is elneveztek róla : a pécsi belvárosi templomot, illetve Szarvasgede3 templomát.
A görög liturgia a találkozás Hypapanie ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Isten Fia Jézus az emberiséggel a papság, Simeon és Anna prófétaasszony személyében.
A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték, esetleg a tiszta szobában lévő szentképre akasztották.
Keresztelésig az újszülött mellett égették, hogy a "pogánykát" ki ne cseréljék, vagy rontás ne kerülhessen rá. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. egyházkelőre vagy avatásra, szentelt gyertyát vitt a kezében.
Gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, "hogy annak fényénél múljon ki a világból", és ez égett a halott mellett is.
Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották.
A régi szegediek a szentelt gyertyát az épülő házba falazták.
Elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső esetén meg kell gyújtani. A szeged környéki hagyomány szerint a világ végén, amikor három napig sötétség lesz, csak a hétszer szentelt gyertya fényeskedik majd, ezért minden család a szent búcsúkban díszes gyertyákat vett, hét esztendőn át évente megszenteltették és a szobában tartották.
Jelentős időjárás- és termésjósló napnak tartják február 2-át.
- Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. E napon „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”
- Ha február enyhe, annak márciusban látjuk a kárát, ám ha hideg, fagyos, bőséges búzatermést hoz.
- Amennyi ködös nap van februárban, annyi esős nap lesz nyáron.
- Muravidéken úgy tartották: "Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél."
- Biharban úgy mondják: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az ízíket vedd elő!" (ti. a silány minőségű takarmányra is szükség lesz)
- A Bácskában a termésre is következtettek: ha fagyott, jó termés volt kilátásba; s minél hosszabb jégcsapok lógtak az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek ígérkeztek.
- A szegedi táj idősebb népe úgy tartja, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz.
- Ha a gyertyák szentelés közben elalszanak, sem mézből, sem másból nem lesz jó termés.
- Ha gyertyaszentelő előtt énekel a pacsirta, utána sokáig fog hallgatni.
- Általában ha csak délelőtt is kisüt a nap, vagy a misén az oltárnál éri a papot farkas ordító hideg várható.
Legismertebb időjóslás erre a napra: amikor a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, napos időt esetén meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.
Ám ha a medve borús időre ébred, nem megy vissza barlangjába, hanem elindul táplálék után, vagyis vége a téli időjárásnak, közel van a tavasz. Weöres Sándor így írt a Medve töprengéséről:
Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
- Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!
Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.
Pilisszentiván, 2017. 02.01.
Szeretettel
Berecz Ildikó
az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője
[1] A pápák közül II. János Pál pápa ünnepelte meg először 1997-ben.
[2] A Kivonulás könyve előírja az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban.
[3] község Nógrád megyében, a Pásztói járásban
Forrás:
https://unnep.mentha.hu
https://kulinarisvilag.hu
https://lexikon.katolikus.hu
Starkné Szabó Eszter Receptek az egészségért könyve biztosít minket arról, hogy a Nahrin jelmondatának megfelelően Tegyél jót, egyél jót! vagyis az egészséges étel, lehet finom!
2013-ban Paks-Cseresznyéspusztán, a határon túli magyar középiskolások táborában a tábor vezetője Gyulai István, megírja az Örökségünk című dalt.
Bevallom, egy kis csellel élek, midőn ezt a címet adom írásomnak. Arra gondolok, így talán többen akadnak, akik érdeklődve továbbolvasnak. Mert a karácsony mégiscsak Karácsony.
Amikor kezembe került Karácsony Sándor: A magyar észjárás című könyve, nagyon megörültem, hogy erről egyáltalán lehet beszélni. Mindenki, aki tanult már más nyelveket, érzékeli, hogy másként gondolkodunk magyar fejjel, ettől nehéz belehelyezkednünk más népek szemléletmódjába. És ugyanezért tarthatják nehéznek a mi nyelvünket mások. Miben áll ez a másfajta nyelvi szemlélet?
Vízkereszt, Háromkirályok ünnepe, avagy Boldizsár napja (01.06.) az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe.
Vízkeresztkor - emlékeztetőül a Jézus jelenlétével megszentelt a kánai házra - pap krétával felírja a szemöldökfára a 20 + C + M + B + 17 sort.