KARÁCSONY
- Írta: Acél Anna
- Kategória: Kultúra
- Találatok: 4165
Bevallom, egy kis csellel élek, midőn ezt a címet adom írásomnak. Arra gondolok, így talán többen akadnak, akik érdeklődve továbbolvasnak. Mert a karácsony mégiscsak Karácsony.
Jut eszembe, a magyar helyesírás szabályzata - minden ellenkező megfontolást félretéve – a köznevek közé sorolja be ünnepünket (mint a hétfőt, keddet, szerdát), következésképpen „helyesen” kis betűvel írandó, így: karácsony. Nekem furcsa.
Most viszont jogos a nagy K, mivel amiről írni szeretnék, az nem ami, hanem aki. Karácsony Sándor.
Gyanítom, hogy legtöbben még csak nem is hallottak róla. Talán, akik tanár szakot végeztek, találkoztak a nevével pedagógiatörténetből, ami egy „legyünk gyorsan túl rajta” típusú, féléves tantárgy volt az egyetemen. Kevés rajongót ismerek.
Pedig: Karácsony Sándor a 20. század legnagyobb magyar pedagógus tudósa volt.
De nem ez az, ami miatt én megszerettem, és fontosnak tartom, hogy más is így érezzen iránta. Nekem - amint az talán már kiderült - mindig, mindenről ugyanaz jut az eszembe. Mégpedig a magyar nyelv, a magyar kultúra. Elfogultan, többnyire ezen a szemüvegen vagy szűrőn át szemlélem a világot. Elhihetitek, nincs könnyű dolgom!
Amikor kezembe került Karácsony Sándor: A magyar észjárás című könyve, nagyon megörültem, hogy erről egyáltalán lehet beszélni. Mindenki, aki tanult már más nyelveket, érzékeli, hogy másként gondolkodunk magyar fejjel, ettől nehéz belehelyezkednünk más népek szemléletmódjába. És ugyanezért tarthatják nehéznek a mi nyelvünket mások. Miben áll ez a másfajta nyelvi szemlélet?
Mi az a gondolkodásmódbeli különbség, ami - Karácsony Sándor megfogalmazása szerint – a néplélek sajátosságait tükrözi? Hadd idézzek néhány fontos mondatot:
„Itt az ideje, hogy megtudjuk végre, mit jelent magyarnak lenni….. Nincsenek pontos és megbízható fogalmi jegyei… Nemcsak tévedések akadnak a magyarság jelenleg közkeletű fogalmi jegyei között, hanem kimondott hazugságok is: … egész kis kuriózum álmagyar világot építettek…
Milyen hát, vagy pontosabban mi hát az a magyar lélek,… mi az, ami magyar? Ilyen valami csak egy van már elegyítetlen, eredeti állapotában. A nyelv. A magyar nyelv. De még ez sem a maga teljes egészében…. Van mégis három sértetlenül átmentett nyelvi elemünk, amelyre jó lélekkel rámondhatjuk, hogy annyi idegen hatásnak kitéve és oly sok változás ellenére magyar maradt.
- a magyar kiejtés alapja, az ún. artikulációs bázis
- a magyar grammatika alapelve, a mellérendelés
- a magyar szavak jelentésének alapvető sajátossága: a szemléletesség”
Legyen nekünk ennyi elég. Mindebből világosan látszik, mire kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére, ha meg akarjuk őrizni anyanyelvünket, amely egyedül tesz bennünket magyarrá.
- Vigyáznunk kell kiejtésünkre, de nagyon! És nemcsak beszédhibáinkat kell kijavítanunk, hanem minden slendriánságot, elnagyoltságot ki kell küszöbölnünk beszédünkből, mert a magyar nyelv artikulációja teljesen pontos hangokat követel meg. Ettől magyar.
- Fogalmazzunk képszerűen!
Az utóbbi hónapokban nagyvállalati felsővezetők képzésében vettem részt. Elképesztő erőfeszítéseket tesznek, hogy mondandójukat teljesen absztrakt, képszerűtlen, szakmainak mondott, a közbeszéd által élvezhetetlen formában fogalmazzák meg. - Fogalmazzunk magyarul!
Sokkal magyarosabb a mellérendelő mondatszerkesztés, mint a bonyolultabb, többszörösen alárendelt, elegánsnak, műveltnek vélt mondatszerkezetek. Mert a magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és világosságot szereti.
Karácsony Sándor 1891. január 10-én született (meghalt 1952. február 23-án).
Tisztelegjünk e nagyszerű és világos szellem emléke előtt.
Pilisszentiván, 2016. Vízkereszt hava 09.
Szeretettel
Acél Anna
