FOHÁSZ BOLDOG ÖZSÉBHEZ

Boldog Özséb, büszkeségünk,
Hozzád száll az ének.
Kérő szóval, hő fohásszal
Buzgón kérünk Téged.
Gyűjtsed össze lángjaink,
Egyesítsed imáinkat,
Segíts nékünk megmenteni
Elárvult hazánkat!

Súlyos bánat sanyargatta
Akkor magyar népünk,
Imádságos áldott szíved
Lám segített nékünk:
Felvirradt szép hajnalunk,
Messze szállott a bánat,
Meghallgatta a kegyes ég
A te hő imádat.

Gazdagságért, földi jókért
Nem könyörgünk Hozzád:
Ifjúságunk romlására
Fordítsad szent orcád!
Gyűjtsed össze lángjaink,
Egyesítsd imáinkat,
Segíts nékünk megmenteni
Elárvult hazánkat!

Esztergomi Boldog Özséb esztergomi kanonok (Esztergom, 1200 körül - Klastrom puszta, 1270. január 20.) 1250-ben egyesítetve a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket, megalapította a Szent Pál első remete szerzetesei-nek rendjét.¹

A rendalapítót a későbbi források rendkívüli tudású embernek írták le, aki híres volt nagylelkűségéről és önzetlenségéről. Házában szeretettel fogadta a szegényeket. A tatárjárás idején gondoskodott az esztergomi vár védelméről, megszervezte a betegek ápolását, és a városlakók lelki gondozásából, majd az újjáépítésből egyaránt kivette a részét.
Özséb felismerte a magyar urak között folyó féktelen harcot, melyben csak hazája és népének pusztulását láthatta.
Ezért a kanonok a város újjáépítésének befejezését követően, 1246-ban aztán lemondott minden tisztségéről, szétosztotta vagyonát, és a mai Kesztölc közelében található Hármas-barlangba költözött, hogy Magyarok Nagyasszonya országáért imádkozva töltse életét. Itt egy fakeresztet állított: ez a Pilis Szent keresztje. Kitartó munkával maga köré gyűjtötte Remete Szent Pál követőit, akiknek szervezete mindmáig fennmaradt.

A legenda úgy szól, hogy Özséb azért  kezdte maga köré gyűjteni a szerzeteseket, mert egy látomásában lángnyelveket látott közeledni az általa letűzött kereszthez, ahol egyetlen tűzben olvadtak össze. A jelenést Isten üzeneteként értelmezve, barlangja közelében megalapította első monostorát, melyet a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére építettetek fel remetetársaival 1250-ben.

1262-ben Rómába zarándokolt, hogy a rendalapításához elnyerje IV. Orbán pápa hozzájárulását. Aquinói Szent Tamás is pártfogása ellenére, a pápa nem engedélyezte, hogy a pálosok átvehessék az Ágoston-rend reguláját, mivel a remeteközösséget túlságosan szegénynek találta.

Özséb 1270. január 20-án úgy halt meg rendtársai körében, hogy a pálos rend nem nyert hivatalos pápa általi elismerést, ám a remete által elvetetett mag évtizedekkel később szárba szökött.
Károly Róbertet² pártoló V. Kelemen, 1308-ban adta meg a pápai hozzájárulást a rend működéséhez. Ezt követően a nem csak a Kárpát-medencében, de az adriai mentén, Ausztriában és Lengyelországban is rendházak alakultak.

A pálos szerzetesek átvészelték a török időket, majd a rend II. József³ uralkodása idején történő feloszlatása után is fennmaradt. A pálosok 1934-ben térhettek vissza Magyarországra, újrakezdeni életüket a pálos atyák Márianosztrán. A 20. század rendszerei is hasztalan próbálkoztak az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend megszűntetésével. 1989. szeptember 1-jétől újra tevékenykednek pálosok a nemzeti kegyhelyen Márianosztrán.
Boldog Özséb követőinek közössége napjainkban körülbelül 300 tagot számlál, akiknek nagy része a rend 5 magyarországi és a 11 lengyelországi rendházában él.⁴ 2014 óta Erdélyben, Hargitafürdőn is jelen vannak.

Pilisszentiván, 2016. Fergeteg hava 20.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

Érdekességek:

• A pálos rendet négy szimbóluma:  kenyér, holló, oroszlán és láng
• Kolumbusz a Pilisből vitt pálos hittérítőket amerikai útjára
• Sao Paulo városának neve a mi pálosaink emlékét őrzi

Emlékezete:

• Kopjafája van a Pilisszántó melletti Csillagösvényen: https://www.youtube.com/watch?v=4Q-17gM8QSQ
• Szobra áll Esztergomban
• Ezt a nevet viseli az Kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébánia,
• Boldog Özséb ünnepe Márianosztrán, melyet minden évben a január 20-ához legközelebb eső szerdán ünnepelnek meg. Idén a napján.
• Az ő tiszteletére szentelték fel Budapest második világháború után elsőként jogelőd nélkül épült római katolikus templomát a III. kerületben, Békásmegyer-Pünkösdfürdőn.
• Nevét viseli a Pilis-tetőn 2014-ben épült Boldog Özséb kilátó

¹ A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomban), Márianosztrán és Petőfiszálláson.
² uralkodott 1308-1342
³ uralkodott 1780-1790. 1786-ban hirdette ki a szerzetesközösség eltörlését
⁴adat Tarján M. Tamás cikkéből

források:

Tarján M. Tamás:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1270_januar_20_meghal_boldog_ozseb_a_palos_rend_megalapitoja/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Boldog_%C3%96zs%C3%A9b

A nyugati kereszténységben január 6-án van Vízkereszt, avagy a Három királyok ünnepe: ez a karácsonyi ünnepek „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja, a farsangi időszak kezdete.

A görög katolikus és pravoszláv keresztények a Julián-naptár szerint számolják a nagy ünnepeket, s mivel az eltér a Gergely-naptártól, január 6-7-én a karácsonyt, és 13 nappal később a Vízkeresztet ünneplik.

Az olasz és a spanyolnyelvű területeken nem szenteste ajándékoznak, vagy karácsony valamelyik napján, hanem Vízkeresztkor, azaz január 6-án, vagy az előtte lévő este.

Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének (kereszt alakban) szertartásából származik.

Az epifánia ünnepe először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án.

A vízkereszt ünnepe három eseményre emlékeztet: a napkeleti bölcsek eljövetelére¹, Jézus megkereszteltetésére², valamint a kánai menyegzőn³ történt csodatételére, mikor a vizet borrá változtatta, és az ételt megsokszorozta.

Teológiai értelmezése: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.

Vízkereszt napján szentelményeket vittek haza a templomból. A szenteltvíznek nagyon erős gyógyító hatást tulajdonítottak, mindenféle betegségre használták. Szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára, sőt a ház földjére  is, hogy áldás legyen a házon.

A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy a vize ne romoljon meg.

E napon a házakat vízzel és sóval szentelték meg, emlékeztetőül a Jézus jelenlétével megszentelt kánai házra.

A pap krétával felírja a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Ez a 15. századi eredetű szokás egy népies tévedésen, a házszentelés során felírt Christus mansionem benedicat! (Krisztus áldja meg a hajlékot!) áldás C + M + B latin rövidítésének félreértésén alapul.

Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy "Három király- járás" hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő "alakoskodók" köszöntő felvonulása. Gáspárt, Menyhértet, Boldizsárt - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kellékük az útmutató, Betlehembe vezető csillag volt.

A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy legtöbben ekkor szedik le a karácsonyfát.

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése.

A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ez a torkos vagy zabáló csütörtök. 

A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra - farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre ("a farsang farka") - vonatkoznak, ezek egyben már a télbúcsúztatói.

A legismertebb álarcos, jelmezes alakoskodás, a téltemető mohácsi busójárás.

 Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk.

Juhász Gyula: Vízkeresztre (részlet)

"Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!"

Pilisszentiván, 2016.   Fergeteg hava 05.

Szeretettel,
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti és Kultúra szirmának vezetője

^[1] Mt 2,1-16
^[2] Mt 3,13-17
^[3] Jn 2,1

forrás:
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vizkereszt
http://antalvali.com/hirek/vizkereszt-es-farsang.html
http://mult-kor.hu/mirol-szol-vizkereszt-unnepe-20150106
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium