VÍZKERESZT ÉS HÁROM KIRÁLYOK ÜNNEPE

A nyugati kereszténységben január 6-án van Vízkereszt, avagy a Három királyok ünnepe: ez a karácsonyi ünnepek „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja, a farsangi időszak kezdete.

A görög katolikus és pravoszláv keresztények a Julián-naptár szerint számolják a nagy ünnepeket, s mivel az eltér a Gergely-naptártól, január 6-7-én a karácsonyt, és 13 nappal később a Vízkeresztet ünneplik.

Az olasz és a spanyolnyelvű területeken nem szenteste ajándékoznak, vagy karácsony valamelyik napján, hanem Vízkeresztkor, azaz január 6-án, vagy az előtte lévő este.

Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének (kereszt alakban) szertartásából származik.

Az epifánia ünnepe először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án.

A vízkereszt ünnepe három eseményre emlékeztet: a napkeleti bölcsek eljövetelére¹, Jézus megkereszteltetésére², valamint a kánai menyegzőn³ történt csodatételére, mikor a vizet borrá változtatta, és az ételt megsokszorozta.

Teológiai értelmezése: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.

Vízkereszt napján szentelményeket vittek haza a templomból. A szenteltvíznek nagyon erős gyógyító hatást tulajdonítottak, mindenféle betegségre használták. Szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára, sőt a ház földjére  is, hogy áldás legyen a házon.

A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy a vize ne romoljon meg.

E napon a házakat vízzel és sóval szentelték meg, emlékeztetőül a Jézus jelenlétével megszentelt kánai házra.

A pap krétával felírja a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Ez a 15. századi eredetű szokás egy népies tévedésen, a házszentelés során felírt Christus mansionem benedicat! (Krisztus áldja meg a hajlékot!) áldás C + M + B latin rövidítésének félreértésén alapul.

Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy "Három király- járás" hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő "alakoskodók" köszöntő felvonulása. Gáspárt, Menyhértet, Boldizsárt - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kellékük az útmutató, Betlehembe vezető csillag volt.

A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy legtöbben ekkor szedik le a karácsonyfát.

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése.

A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ez a torkos vagy zabáló csütörtök. 

A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra - farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre ("a farsang farka") - vonatkoznak, ezek egyben már a télbúcsúztatói.

A legismertebb álarcos, jelmezes alakoskodás, a téltemető mohácsi busójárás.

 Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk.

Juhász Gyula: Vízkeresztre (részlet)

"Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!"

Pilisszentiván, 2016.   Fergeteg hava 05.

Szeretettel,
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti és Kultúra szirmának vezetője

^[1] Mt 2,1-16
^[2] Mt 3,13-17
^[3] Jn 2,1

forrás:
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vizkereszt
http://antalvali.com/hirek/vizkereszt-es-farsang.html
http://mult-kor.hu/mirol-szol-vizkereszt-unnepe-20150106
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

• Előző
• Tovább

Tweet