JELES NAPOK: ERZSÉBET, NOVEMBER 19.

Eredete héber, Keresztelő Szent János édesanyjának neve. Jelentése: Isten az én esküvésem.

Az Erzsébet a 14. századig a leggyakoribb női név. A 20. század végére kicsit visszaszorult, de még gyakori, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Ám tavaly már 271 357 lányka kapta első, 53 248 második keresztnévként. Mivel a leggyakoribb női nevek közé tartozik, ezért az egyik legkedveltebb névünnep hazánkban. Gyakorisága annak köszönhető, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet, a világszerte legismertebb magyar szent az önzetlen, szeretetteli jótékonyság példaképe.

"Erzsébet II. András királyunk lánya volt. Tizennégy évesen feleségül adták Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő már hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben felöltötte a keresztet, a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt.

Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte.

1231. november 16-án halt meg, huszonnégy évesen. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté (valójában júl. 1-jén, máj. 26. az eljárás kezdetének időpontja volt), s a rákövetkező év májusának első napján „emeltettek oltárra ereklyéi”, azaz szenteltek templomot sírhelye fölé.

Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”.

Németországi működése folytán a világegyháznak ő az egyetlen ismertebb magyar származású szentje. Ünnepét a római naptár november 17-én hozza, mi magyarok 19-én üljük meg. „Felemeltetéséről” régi magyar naptárak május 2-án, vagyis névnapjával épp „átellenben” emlékeznek."¹

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz, Erzsébet napja a decembert mutatta meg, ha ugyanis november 19-én esett az eső, akkor enyhe télre lehetett számítani, ha azonban havazott, akkor karácsonykor is esett a hó.

• Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.”
• Debrecenben úgy mondják: Erzsébet, Katalin havat szokott adni, A bitang marhákat jászolhoz kötözni.²
• Örzse kopog, Kata locsog, karácsony kopog. Vagy fordítva
• Magyar királynék közül többen viselték az Erzsébet nevet.
• Kun Erzsébet magyar királyné (1240–1290/95), V. István magyar király felesége
• Piast Erzsébet magyar királyné (1305–1380), I. Károly (Róbert) magyar király felesége
• Kotromanić Erzsébet magyar királyné (1339–1387), I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király felesége.
• Luxemburgi Erzsébet magyar királyné (1409–1442), I. (Habsburg) Albert magyar, cseh és német király, valamint osztrák herceg felesége
• Erzsébet Krisztina magyar királyné (1691–1750), III. Károly magyar és cseh király, valamint német-római császár felesége
• Wittelsbach Erzsébet magyar királyné (1837–1898), I. Ferenc József magyar király és osztrák császár felesége, aki annyira népszerű volt, hogy a nép csak becenevén Sziszi-ként nevezte. Ennek bizonytékaként fővárosunk két kerülete is a nevét viseli.

Budapest VII. kerületét 1882. február 7-étől a Ferenc József király által aláírt engedély nyomán Erzsébetvárosnak hívják.

Budapest XX. kerületét, Pesterzsébetet, szintén a királyné tiszteletére nevezték el. Az akkor még Erzsébet falva nevű telepet Suda János és társai 1870. június 14-én alapították meg, a névadáshoz a királyi család is hozzájárult.

Róla nevezték el Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen álló kilátót is, valamint rengeteg intézményt.

A leghíresebb kortárs Erzsébet, II. Erzsébet királynő, aki 2015. szeptember 9-étől az évezredes angol-brit monarchia leghosszabb ideje trónon lévő uralkodója.³

Pilisszentiván, 2015. Enyészet hava 18.          

Szeretettel
Berecz Ildikó
Életfa Program Honismereti és Kultúra szirmának vezetője

• Előző
• Tovább

Tweet