Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

JELES NAPOK: LUCA NAPJA DECEMBER 13.

Luca históriájaSzent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja!

Szent Luca (olaszul Santa Lucia) a keresztények által az V. század óta tisztelt szűz és vértanú.
Lucia elkísérte beteg édesanyját Cataniába, Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulását kérjék. Imáik meghallgatásra leltek, édesanyja meggyógyult, az álmában megjelenő Ágota pedig felajánlotta neki a keresztséget. A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán, fényhozó szentként emlegetik. Hozzá imádkoztak a vakok, a szembetegségben szenvedők, de a földművesek, kézművesek, párnakészítők és varrónők is, mivel mind hegyes szerszámokkal dolgoztak.

lucabuza

Luca-napi búzaültetés

Kis tálkába búzát tettek, amit karácsony napjáig öntözgettek, s minél magasabbra hajtott ki, s minél jobban kizöldült addigra, annál bővebb termést jósoltak a következő esztendőre. Belsejébe mécsest, gyertyát volt szokás helyezni. A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését hirdette, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.

Luca-tök

Főként a Dunántúlon volt szokás az ijesztő hatás kedvéért világító Luca-tök készítése, szemeket, orrot és vigyorgó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe, majd a házak ablakai elé tették, és azzal ijesztgették egymást.
Szokásban voltak bizonyos, keményebb tréfák is, a legények leakasztották a kertkaput, vagy szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára.

Jóslások

A legnépszerűbb jóslási forma a lányok leendő férjének megjövendölése volt. A majdani férj foglalkozását mutatta meg a vízbe öntött ólom formája.
Azt is ki lehetett ilyenkor deríteni, hogy még hány évet kell várnia a lánynak a férjhezmenetelre. Egyszerűen oda kellett mennie a hajadonnak a disznóólhoz, s abba egy jó nagyot belerúgni. Ahányat röffent aztán a disznó, annyi esztendő múlva ment férjhez a lány.
E napon az első házba lépő látogató neméből az állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis ha az első látogató férfi lett bika borjat vártak, ha nő, akkor üszőt.
Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.
Luca kalendáriuma:Jelentős időjósló napként tartja számon a néphagyomány. Luca napjának időjárása megfelel a következő év januárjának, 14-e februárnak és így tovább karácsony napjáig, mely a decemberi hónapra mutat előrejelzést.
Másik módszer a hagymakalendárium: itt egy fej vöröshagymát vágtak tizenkét cikkre (vagy szedtek tizenkét hagyma réteget) a hónapoknak megfeleltetve, és megsózták. Amelyik hónapnak a hagyma szelete megnedvesedett, azt csapadékot hozott
Luca napján készítettek a hajadonok jóslási cédulákat, 13 férfi nevét felírták, majd minden nap a tűzbe vetettek egyet, az utolsó karácsonyra megmaradt papírdarabon szerepelő név a vőlegényé lehetett.
Más tájakon gombóctésztába tették a neveket, s az első víz tetejére úszó gombócban lévő név mutatta meg a jövendőbeli nevét.
Luca pogácsa készítésekor a kiszaggatott pogácsába egy tollat szúrtak. Akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődött, annak közeli halált jósoltak.

Dologtiltó nap

Tilos volt ilyenkor minden asszonyi tevékenység, így például a fonás és a varrás, a mosás, befőzés, kenyérsütés stb. Akit pedig Luca tilalomszegésen kapott, akár kővé is válhatott. Mivel az asszonyoknak biztosítani kellett a következő évre is a sok tojást, ezért be segítettek tyúkjaiknak, hogy jó kotlósok legyenek, ezért hasznosnak tartották, hogy az asszony sokat üljön ezen a napon.

luca napi kotyolasLuca-napi kotyolás

A termékenység bebiztosítását segítették a Luca-napi alakoskodók/kotyolók, akik házról-házra járva mondták termékenységvarázsló rigmusaikat. A kotyolásnak nevezett szokás segítette az eljövendő bő termést és a jószágok megfelelő szaporulatát.

Luca széke

lucaszeke

Luca boszorkányos jellegéhez kapcsolódik az ötszög alakú lucaszék készítése is, melyet ezen a napon kezdtek faragni. Készítéséhez kilencféle fát használtak fel, s karácsonyig kellett el készülnie. Mivel a lucaszék lassan készült, minden nap csak egy műveletet végeztek el rajta innen ered a mondás is, miszerint „Lassan készül mint a Luca széke“.

lucaszeke2

Az a rituálé azonban, amely szerint a karácsony előtti időszakban ezt a széket farigcsálgatták, ma is megszépítheti az adventi időszakot. Minden nap készítsük a karácsonyra szánt ajándékokat, - akármi legyen is az, fonott dísz, festett üveg, családi fotóalbum, kollázs az úti emlékekből, faragott karácsonyfadísz, saját munkánk által szívünket-lelkünket tesszük bele.

Luca nap tanítása

"Most a Luca nap - az év legsötétebb naptári napja - „véletlenül” pont ÚJHOLD utáni sötét időre is esik! 2015. december 13-án BAK időben visszaemlékezhetsz a korábbi tapasztalataidra és leteheted terheidet, ha felismered a tanulságokat. Közben segítsd a fényt, a célokért sokat tehetsz. Új Életet kezdhetsz, ha arra vágysz, hogy a megelégelt karmád után lelked új kört kezdjen. Nem kell mást tenned, mint légy csendben, figyelj befelé, és EMLÉKEZZ. Már mindent tudsz: csak szembe kell nézned a tudással, amelyeket a saját múltadban megismertél és önmagadban hordozol. "

Pilisszentiván, 2015. Karácsony hava 12.

Szeretettel:
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti és Kultúra szirmának vezetője

JELES NAPOK: ADVENT ELSŐ GYERTYALÁNGJA

advent1KUN MAGDOLNA:
Advent első gyertyalángja

Advent első gyertyalángja legyen ma a béke,
apró gyermekszívek szépreményű éke,
ráncos, fázós kézfejeknek forró meleg kályha,
szomorú arcocskáknak pihe-puha párna. 

Advent első gyertyalángja legyen ma a mosoly,
ott is ahol kacaj hallik, s ahol bánat honol,
hisz, ha Advent gyertyájában fellobban a láng,
szeretettől fénylik ez a könnyező világ.

Pilisszentiván, 2015. Szent András hava 29.

Szeretettel

Berecz Ildikó
az Életfa Program és Napsugár csapat
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

NYÁRI KÁROLY - ÜNNEPI SZIMFONIKUS KONCERT

nykNyári Károly az ország legismertebb énekes zongoristája immár 10. alkalommal teszi varázslatossá hagyományos koncertjével a decemberünket, ezúttal a megújult, nagy múltú Erkel Színház falai között.

A Lyra-díjas művész eddigi legkülönlegesebb ünnepi szimfonikus koncertjére készül a Budapesti Primarius Szimfonikus Zenekar és a Budapest Jazz Orchestra közreműködésével. Nyári Károly virtuóz zongorajátéka és jellegzetes énekhangja különleges egységet alkot a szimfonikusokkal és a big-band zenekar egyedi hangzásával. A könnyűzenei koncerten az előadó pályájának meghatározó, legszebb és legismertebb dalai szólalnak meg, műfaji határokat átlépve. A meghívott sztárvendégekkel szívet melengető duettek hangzanak el egyedülálló feldolgozásban. A rendhagyó esten egy igazán meglepő és soha nem látott családi produkciónak is szem és fültanúja lehet a nagyérdemű egy elsöprő zenei élmény keretei között. 

Az év legexkluzívabb koncertje, egyedülálló hangzásával és monumentális színpadi látványával méltán várva-várt esemény az igényes zenét kedvelő közönség körében.

2015. DECEMBER 27. VASÁRNAP 20 ÓRA

ERKEL SZÍNHÁZ

MEGHÍVOTT VENDÉGEK:
MALEK ANDREA, SZULÁK ANDREA, NYÁRI ALIZ, NYÁRI EDIT

KÖZREMŰKÖDIK:
BUDAPESTI PRIMARIUS SZIMFONIKUS ZENEKAR
BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA

Tekintettel több éves sikeres együttműködésünkre felajánlottak egy kedvezményes koncertjegy vásárlási lehetőséget az Életfa család tagjai számára, miszerint a tagok jelentős kedvezménnyel vásárolhatnak jegyeket az ünnepi koncertre. 

Ezzel lehetőséget adva arra, hogy akár saját részére vagy ajándékként a tagok barátaiknak vagy családjuknak megvásárolhassák a koncertjegyet.

Nyári Károly és családja több éve színesíti az Életfa Program kultúra szirmát, és lelkes fogyasztója termékeinknek. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy családjuk életvezetési Tanácsadója lehetek. 

Éljünk át egy varázslatos estét, együtt a zene és a hangok birodalmában!

Szeretettel:
Hegyi Gyöngyi
Életvezetési Tanácsadó

A kedvezményes koncertjegyek rendelhetőek JNS HUNGÁRIA KFT. Kommunikációs Központjában 2015. december 4-ig.

Jegyárak
14 900,- Ft helyett 11 900,- Ft
11 900,- Ft helyett   9 500,- Ft
  8 900,- Ft helyett   7 100,- Ft

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: 46/ 505-466, 505-467
Mobil: 70/457-2722

JELES NAPOK: ERZSÉBET, NOVEMBER 19.

jn n19Eredete héber, Keresztelő Szent János édesanyjának neve. Jelentése: Isten az én esküvésem.

Az Erzsébet a 14. századig a leggyakoribb női név. A 20. század végére kicsit visszaszorult, de még gyakori, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Ám tavaly már 271 357 lányka kapta első, 53 248 második keresztnévként. Mivel a leggyakoribb női nevek közé tartozik, ezért az egyik legkedveltebb névünnep hazánkban. Gyakorisága annak köszönhető, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet, a világszerte legismertebb magyar szent az önzetlen, szeretetteli jótékonyság példaképe.

"Erzsébet II. András királyunk lánya volt. Tizennégy évesen feleségül adták Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő már hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben felöltötte a keresztet, a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt.

jn n19 1Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte.

1231. november 16-án halt meg, huszonnégy évesen. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté (valójában júl. 1-jén, máj. 26. az eljárás kezdetének időpontja volt), s a rákövetkező év májusának első napján „emeltettek oltárra ereklyéi”, azaz szenteltek templomot sírhelye fölé.

Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”.

jn n19 2Németországi működése folytán a világegyháznak ő az egyetlen ismertebb magyar származású szentje. Ünnepét a római naptár november 17-én hozza, mi magyarok 19-én üljük meg. „Felemeltetéséről” régi magyar naptárak május 2-án, vagyis névnapjával épp „átellenben” emlékeznek."1

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz, Erzsébet napja a decembert mutatta meg, ha ugyanis november 19-én esett az eső, akkor enyhe télre lehetett számítani, ha azonban havazott, akkor karácsonykor is esett a hó.

  • Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.”
  • Debrecenben úgy mondják: Erzsébet, Katalin havat szokott adni, A bitang marhákat jászolhoz kötözni.2
  • Örzse kopog, Kata locsog, karácsony kopog. Vagy fordítva
  • Magyar királynék közül többen viselték az Erzsébet nevet.
  • Kun Erzsébet magyar királyné (1240–1290/95), V. István magyar király felesége
  • Piast Erzsébet magyar királyné (1305–1380), I. Károly (Róbert) magyar király felesége
  • Kotromanić Erzsébet magyar királyné (1339–1387), I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király felesége.
  • Luxemburgi Erzsébet magyar királyné (1409–1442), I. (Habsburg) Albert magyar, cseh és német király, valamint osztrák herceg felesége
  • Erzsébet Krisztina magyar királyné (1691–1750), III. Károly magyar és cseh király, valamint német-római császár felesége
  • Wittelsbach Erzsébet magyar királyné (1837–1898), I. Ferenc József magyar király és osztrák császár felesége, aki annyira népszerű volt, hogy a nép csak becenevén Sziszi-ként nevezte. Ennek bizonytékaként fővárosunk két kerülete is a nevét viseli.

Budapest VII. kerületét 1882. február 7-étől a Ferenc József király által aláírt engedély nyomán Erzsébetvárosnak hívják.

Budapest XX. kerületét, Pesterzsébetet, szintén a királyné tiszteletére nevezték el. Az akkor még Erzsébet falva nevű telepet Suda János és társai 1870. június 14-én alapították meg, a névadáshoz a királyi család is hozzájárult.

Róla nevezték el Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen álló kilátót is, valamint rengeteg intézményt.

A leghíresebb kortárs Erzsébet, II. Erzsébet királynő, aki 2015. szeptember 9-étől az évezredes angol-brit monarchia leghosszabb ideje trónon lévő uralkodója.3

Pilisszentiván, 2015. Enyészet hava 18.          

Szeretettel
Berecz Ildikó
Életfa Program Honismereti és Kultúra szirmának vezetője


[1] Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium: Novemberi Rózsa (részlet)
[2] Barna 1979: 118
[3]Az eddig rekordot  néhai üknagymamája, Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.

ADY ÉS A NAGY CETHAL

adyncSzilágylompért nevét Pap Gábor művészettörténész egyik magyarságismereti előadásán hallottam először, valamikor a nyolcvanas évek elején. Ő hívta fel figyelmünket a partiumi település gyönyörű kazettás mennyezetű templomára. Irodalmi tanulmányaimból is ismerősen csengett a név - itt éltek Ady Endre apai nagyszülei.

Partiumi-erdélyi utazásaim során – pedig az elmúlt fél évszázadban jártam-keltem ott eleget! – egyszer sem sikerült felkeresnem, mert vagy nem találtam meg a hazai térképeken, vagy a román nevére (Lompirt) nem figyeltem fel.

adync1Két évvel ezelőtt igazított végre útba Nagykárolyból Zilahra menet a Wesselényi református kollégium fiatal vallástanára, s ezen örvendezve, mindjárt le is tértünk a főútról, Sarmaság után rögtön jobbra, hogy néhány perc múlva már a parókia ajtaján kopogtassunk. Szőnyi Levente nagytiszteletű úr (azóta már esperes!) derekasan állta a kérdészáport, melyet hírtelen rázúdítottam.

Máskor is jártam már ott azóta, megkapva tőle a templom kulcsát, hogy korlátlan ideig s kedvemre gyönyörködhessek kultúránk e gyönyörű ékszerdobozában. Mint alább majd kiderül, nem véletlenül kedvelte Bandi úrfi éppen e templomot! Ha meglátogatta a szemközti Ady-portát - az oral history szerint - gyakran tért be ide is, s órákra bezárkózva hangosan énekelt, vagy perlekedett az Úrral. Ott-jártam után több verse került új megvilágításba, legjobban A nagy Cethalhoz című, mert azt addig egyáltalán nem értettem.

Lompértot 1321-től említik az írások. Első önálló temploma a XV. század második felében épült (egy ideig Ilosva filiája volt, később önállósult). Az 1777-es nagy tűzvészben leégett, a fél faluval együtt, de már ugyanazon évben újat építettek, részben felhasználva a régi templom maradványait is. Berendezési tárgyai közül a legértékesebb, művelődéstörténeti szempontból a legizgalmasabb faragott kőszószéke és kazettás mennyezete. Miattuk emelkedik ki még a híresebbnél híresebb erdélyi és partiumi református templomok közül is! E templomban mutatható be talán legkézzelfoghatóbban a magyar népi műveltség két ágból - keresztény és szkíta-típusú – eredése (eredeztetése) majd egybeolvadása.

adync2

A 171 kazettából álló mennyezet alakos képei jobbára ószövetségi ihletésűek (Ádám és Éva, Noé bárkája, Ábrahám ígérete, Jákob lajtorjája stb.) vagy a népi vallásosság köréből valók (pl. a szerencse asszonya, a jó és a rossz szerencsekereke), de megjelenik köztük a református templomok ismert jelképe, a fiókáit önnön vérével tápláló pelikán vagy az újjáéledő Főnix is (gondoljunk csak a tűzvész után újjáépülő Lompértra!). Állat (páva, daru, strucc, szamár, krokodil)- és növényábrázolások sokaságában gyönyörködhetünk!  Ezek közül több is a szkíta típusú, más megfogalmazásban az íjfeszítő népek asztrálmítoszi örökségére (a Zodiákusra) utal - ilyen pl. a „kétfejű sas”, ami mindig a Kos havának jele, az önmaga farkába harapó sárkánykígyó (Bak), a Halak, az Oroszlán, a Ló (Európában a Nyilas), s újra idézhető itt is Noé bárkája, vagy a Pelikán, mint egy-egy hónap emblematikus megjelenítői. Teljesen lenyűgözik a szemlélőt a kőszószék színes sárkányfejes faragványai is! Ezekhez megszólalásig hasonlót láthattunk legutóbb a Budapesten majd Debrecenben bemutatott szkíta aranykincsek között…

S ami számomra az egyik legnagyobb reveláció: a bibliai Jónás-téma többszöri megjelenítése. Jónás majd minden kazettás mennyezetű templomban szerepel, de itt négyszer is! adync3Kettőn, ahogyan azt másutt már megszoktuk, a cethal szájában látható, két különböző (!) alakban megjelenítve (egy harmadikon még a bárka mélyén alszik, egy negyediken pedig tökindák alatt fekszik).

Figyelmünket azonban egyre inkább maga a cethal köti le, mert az egyik kazettán olyan képjel látható, mely a sztyeppe-övezetben egészen az ural-altáji népekig vezet vissza bennünket: a Földgolyóbist (s hogy tévedés ne essék, ez oda is van írva) négy cethal tartja a hátán! A Bibliában ennek nincs nyoma, viszont a szakirodalom szerint az ural-altáji népek hiedelmeiben teljesen közismert. Lükő Gábor így ír róla A magyar lélek formái című könyvében:

   „Az öregek tudomása szerint a föld víz tetején úszik, s cethalak tartják a hátukon. Néhol úgy tudják, hogy csak egy cethal van a föld alatt, másutt három, sőt négy cethalról is tudnak. A földrengést a cethalnak tulajdonítják. Ha elfárad a cethal és másik oldalára fordul, ettől reng a föld. A világnak akkor lesz vége, ha elpusztulnak a cethalak.”1

Ady ezt az ősi halszimbólumot látta, láthatta oly gyakran a szilágylompérti templomban, s ha újraolvassuk versét, most már minden világos lesz számunkra:

 „Óh Istenünk, borzasztó Cethal, / Sorsunk mi lesz: ezer világnak? / Roppant hátadon táncolunk mi, / Óh, ne mozogj, síkos a hátad. // Csúszós a hátad, mellyel tartod / Lelkünket és a mindenséget. / S én csak két rossz táncoló lábat / S reszkető szívet adok néked. // Sok félelmemet vedd el értük, / Melyek velőimbe befújnak. / Mutasd meg, hogy nem vagy keresztyén, / Nem vagy zsidó: rettentő Úr vagy. // Végy engem hátad közepére, / Hogy két gyönge lábam megálljon”, / Hogy a szívem ne verje mellem, / Hogy néha rám szálljon az álom. // Vagy dobj le egyszer s mindörökre, / Ne táncolj, lógj, ne tréfálj mindig. // Nem bírom s holt csillagaid már / Nyúgodt fényük arcomra hintik.”2

Az idén 235 éves kazettás mennyezet alkotója (Asztalos Budai Sámuel), a kőszószék faragója (Asztalos Budai András) és a költő Ady még otthonosan mozogtak e műveltségben, s anyanyelvi szinten beszélték azt. Mi már…

Szeretettel,
Ozsváth Sándor
művészettörténész
a Napsugár csapat Honismereti és Kultúra szirmának tagja


[1] Exodus, Bp. 1942., 58. o.
[2] A nagy Cethalhoz, Az Illés szekerén, 1908.

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok