Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

JELES NAPOK : GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY

gyszbaGyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén1 (február 2.) a katolikus egyház Jézus bemutatását ünnepli, mely szokás a Ku.4. századtól kezdve általános volt, de csak mióta december 25-ére került Jézus születésének ünnepe, azóta tartják február 2-án. Azért szentelik meg az emberi természetet jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény eltölthessen bennünket.

A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának is az ünnepe, mert Mária a zsidó törvények2 előírásainak megfelelően negyven nappal Jézus születése után bemutatta a tisztulási áldozatot. Másfelől Jézus bemutatásának ünnepe is, mert ezen a napon szentelték őt, mint  elsőszülött fiút, Istennek. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Ezért ez a legrégebbi szentelmény lett Jézus egyik legrégebbi jelképe.

gyszba 21960-tól Jézus bemutatását emeli ki az egyház a két ünnep közül. Krisztus és Mária megszentelődése ez a nap, illetve mindazoké, akik életodaadásukban vállalkoznak Isten országának szeretetére, azaz Krisztus követésére. Ebben az értelemben az ünnep köszönetnyilvánítás Istennek a megszentelt hivatások ajándékáért.
Magyarországon megmaradt a régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony, két templomot is elneveztek róla : a pécsi belvárosi templomot, illetve Szarvasgede3 templomát.

A görög liturgia a találkozás Hypapanie ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Isten Fia Jézus az emberiséggel a papság, Simeon és Anna prófétaasszony személyében.

A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték, esetleg a tiszta szobában lévő szentképre akasztották.

Keresztelésig az újszülött mellett égették, hogy a "pogánykát" ki ne cseréljék, vagy rontás ne kerülhessen rá. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. egyházkelőre vagy avatásra, szentelt gyertyát vitt a kezében.

gyszba 1Gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, "hogy annak fényénél múljon ki a világból", és ez égett a halott mellett is.

Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották.

A régi szegediek a szentelt gyertyát az épülő házba falazták.

Elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső esetén meg kell gyújtani. A szeged környéki hagyomány szerint a világ végén, amikor három napig sötétség lesz, csak a hétszer szentelt gyertya fényeskedik majd, ezért minden család a szent búcsúkban díszes gyertyákat vett, hét esztendőn át évente megszenteltették és a szobában tartották.

Jelentős időjárás- és termésjósló napnak tartják február 2-át.

  • Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. E napon „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”
  • Ha február enyhe, annak márciusban látjuk a kárát, ám ha hideg, fagyos, bőséges búzatermést hoz.
  • Amennyi ködös nap van februárban, annyi esős nap lesz nyáron.
  • Muravidéken úgy tartották: "Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél."
  • Biharban úgy mondják: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az ízíket vedd elő!"  (ti. a silány minőségű takarmányra is szükség lesz)
  • A Bácskában a termésre is következtettek: ha fagyott, jó termés volt kilátásba; s minél hosszabb jégcsapok lógtak az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek ígérkeztek.
  • A szegedi táj idősebb népe úgy tartja, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz.
  • Ha a gyertyák szentelés közben elalszanak, sem mézből, sem másból nem lesz jó termés.
  • Ha gyertyaszentelő előtt énekel a pacsirta, utána sokáig fog hallgatni.
  • Általában ha csak délelőtt is kisüt a nap, vagy a misén az oltárnál éri a papot farkas ordító hideg várható.

Legismertebb időjóslás erre a napra: amikor a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, napos időt esetén meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.

Ám ha a medve borús időre ébred, nem megy vissza barlangjába, hanem elindul táplálék után, vagyis vége a téli időjárásnak, közel van a tavasz. Weöres Sándor így írt a Medve töprengéséről:

gyszba 3Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
- Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás! 

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem. 

Pilisszentiván, 2017. 02.01.

Szeretettel
Berecz Ildikó
az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[1] A pápák közül II. János Pál pápa ünnepelte meg először 1997-ben.

[2] A Kivonulás könyve előírja az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban.

[3] község Nógrád megyében, a Pásztói járásban

Forrás:

https://unnep.mentha.hu
https://kulinarisvilag.hu
https://lexikon.katolikus.hu

KÖNYVAJÁNLÓ

 ka

Engedjétek meg, hogy figyelmetekbe ajánljak egy Életfa Illetőségű könyvet, mely kiegészítve termékeinkkel dekoratív, hasznos ajándék lehet szerettünknek.

ka 1Starkné Szabó Eszter Receptek az egészségért könyve biztosít minket arról, hogy  a Nahrin jelmondatának megfelelően Tegyél jót, egyél jót! vagyis az egészséges étel, lehet finom!
Igazán nem panaszkodhatunk rengeteg és szebbnél szebb szakácskönyv található a boltokban, és valljuk meg, a saját polcunkon is.
Felmerül a kérdés miért válasszuk ezt? 

Mert a könyvben található közel 50 recept között finom reggelik, levesek, húsételek, halak és édességek leírásai várják az olvasót/főzőt. Esztertől megszokott precizitással írt receptek az igazán kezdő konyhatündéreknek részére is magabiztosságot nyújtanak.

Mert a tápanyagtartalom feltűntetésével a táplálék intoleranciával élők, súlyoptimalizálásra törekvők komoly szakmai segítséget kapnak.

Mert biztosak lehetünk abban, hogy az ételek egészséges hozzávalókból-, finom és egészséget támogató fűszerekkel  rövid idő alatt elkészíthetőek. Garancia rá, hogy több ételt is kipróbálhattunk már a Főzőklubokban.

Mert a kötet különlegessége, hogy a jóízű és gyorsan elkészíthető fogásokat az egészségőrzés jegyében, Nahrin fűszerekkel ízesítve, alkotta meg a szerző(nk).1

Miért örültem én a kötet megjelenésének?
Mert az otthonról hozott főzésszeretet sokat segít, a változatos és - szándékom szerint- egészséges táplálkozásban, de az Élet(FA)mód Klub írásai nyomán rá kellett döbbennem, hogy nem ismerek minden zöldséget és fűszernövényt. Egyre többen próbálunk meg egészségesen élni, ez azonban nem is olyan egyszerű, hiszen számtalan egészségmegőrző-, betegség megelőző- és gyógyító módszer létezik, amelyek útvesztőjében nehéz megtalálni a számunkra legideálisabbat. 

Ahogy Esztertől - is- tudjuk, az egészséges táplálkozás nem diéta és nem fogyókúra. Az egészséges táplálkozás egy olyan életmód, amely egyszerű változtatásokat eszközöl a megszokott étrenden a jobb életminőség, és a boldogabb élet érdekében. Ezért az egészséges, kiegyensúlyozott és változatos ételek hosszú távú fogyasztása sokkal hatékonyabb módszer, mindezt rendszeres testmozgással párosítva, ahhoz, hogy elérjük optimális testsúlyunkat.

Az általa elkészített és fotózott ételeket nem csak beteg embereknek ajánlom, hanem mindenkinek, aki szeretne egészségesen táplálkozni, vagy új ízeket-, íz kombinációkat kipróbálni.

A könyv rendelhető a Logisztikai központból, vagy megvásárolható az Életfa raktárakban. 

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[1] A könyv végén a felhasznált Nahrin termékekről leírást is találunk.

Örökségünk című dal története

 ocdt

Igazgató úr a novemberi konferencián tartott előadásában bemutatta az Örökségünk c. dalt.  

Ennek a dalnak a hátterét, rövid történetét és jelenét mutatom be nektek.

  • ocdt 22013-ban Paks-Cseresznyéspusztán, a határon túli magyar középiskolások táborában a tábor vezetője Gyulai István, megírja az Örökségünk című dalt.
  • 2014-ben a szerző együttesével -többek között ezzel a dallal- megnyeri az Országos Amatőr Pop-Rock-Jazz Fesztivált.
  • 2015-ben video klipp készül a dalhoz, melyet Pakson és három testvérvárosában (a kárpátaljai Vis, erdélyi Kézdivásárhely, felvidéki Galánta) forgatnak, úgy hogy a refrént több mint 300 gyerek énekelte.

a kezdő, eredeti klipet már több mint 400 ezren látták:

https://www.youtube.com/watch?v=IaY3eRqCHUw

  • 2016-ban a stáb elhatározta, hogy megénekelteti a világ magyarságát, és egy felhívást tett közzé, hogy bárki a lakhelye emblematikus-, nevezetesebb épületei, tájai előtt énekelje el a dalt, rögzítse, majd töltse fel a produkció web oldalára, vagy a video megosztó portálra. szlogenje: Énekeld - Rögzítsd - Töltsd fel!

ocdt 1

Céljuk: "Az Örökségünk című dal segítségével szeretnénk megszólítani a világ különböző pontjain élő magyarokat, s bevonni őket egy, a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását szorgalmazó mozgalomba, hogy határoktól, távolságtól függetlenül buzdítsuk a magyarokat, énekeljék a dalt, mindezt rögzítsék és juttassák el hozzánk."

  • A mozgalmat támogatja Paks városa, és a Nemzetpolitikai Államtitkárság.
  • A mozgalomnak saját Facebook oldala is van:

https://www.facebook.com/Oroksegunk.a.Mozgalom/

  • 2016 március 15-ig már több mint 50 videót töltöttek fel, a világ minden tájáról.
  • 2017. augusztus 31-ig beérkezett felvételek legjobbjait ismét díjazni fogják

A feltöltött videókból egy új klip készült, az un. közösségi klip:
https://www.youtube.com/watch?v=uvUnEJEmtyM&list=PL6IdzEvWsYTqrWCkVnZkN2XmHRf_xyk2Y 

A 2017. 01. 26-án megjelent, hogy az Örökségünk mozgalom Videófilm-pályázatot írt ki amatőr alkotók és professzionális stábok részére Történetek a ládafiából címmel. A kezdeményezés célja, hogy a sokat tapasztalt idősebb generáció tanulságos történetei megmaradjanak az utókor számára. Ezért arra buzdítják a fiatalokat, hogy keressék fel idősebb rokonaikat és akár telefonjuk segítségével rögzítsék történeteiket, majd küldjék be. Max. 10 perces anyagokat várnak, de lehet több felvételt is beküldeni melyet neves szakmai zsüri bírál el, és díjaz. Nevezési határidő 2017. május 15. érdeklődni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen lehet.

érdekességként néhány a feltöltött videókból:

https://www.youtube.com/watch?v=nGcmJl_k9Ks
Zsobok: https://www.youtube.com/watch?v=LapQ_Km-Og8
Hatolyka: https://www.youtube.com/watch?v=wfNT0USEUjA&list=PL6IdzEvWsYTqrWCkVnZkN2XmHRf_xyk2Y&index=3
Gelence: https://www.youtube.com/watch?v=YbHMkL7go4g&index=2&list=PL6IdzEvWsYTqrWCkVnZkN2XmHRf_xyk2Y
Toronto: https://www.youtube.com/watch?v=xhUK90n--2g
München: https://www.youtube.com/watch?v=RoTJTfMKBms
New York: https://www.youtube.com/watch?v=0Y3dbG10D5Q
Ausztrália: https://www.youtube.com/watch?v=KjljERVL6RE
Írország: https://www.youtube.com/watch?v=F-7b_sub1qk
svéd változat: https://www.youtube.com/watch?v=Xq3tk43MVnU 

Kellemes nézelődést kívánok,
Berecz Ildikó
Az Életfaprogram Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője 

Pilisszentiván, 2017.01.27.

 

KARÁCSONY

ksBevallom, egy kis csellel élek, midőn ezt a címet adom írásomnak. Arra gondolok, így talán többen akadnak, akik érdeklődve továbbolvasnak. Mert a karácsony mégiscsak Karácsony.

Jut eszembe, a magyar helyesírás szabályzata - minden ellenkező megfontolást félretéve – a köznevek közé sorolja be ünnepünket (mint a hétfőt, keddet, szerdát), következésképpen „helyesen” kis betűvel írandó, így: karácsony. Nekem furcsa.
Most viszont jogos a nagy K, mivel amiről írni szeretnék, az nem ami, hanem aki. Karácsony Sándor.

Gyanítom, hogy legtöbben még csak nem is hallottak róla. Talán, akik tanár szakot végeztek, találkoztak a nevével pedagógiatörténetből, ami egy „legyünk gyorsan túl rajta” típusú, féléves tantárgy volt az egyetemen. Kevés rajongót ismerek.

Pedig: Karácsony Sándor a 20. század legnagyobb magyar pedagógus tudósa volt.
De nem ez az, ami miatt én megszerettem, és fontosnak tartom, hogy más is így érezzen iránta. Nekem - amint az talán már kiderült - mindig, mindenről ugyanaz jut az eszembe. Mégpedig a magyar nyelv, a magyar kultúra. Elfogultan, többnyire ezen a szemüvegen vagy szűrőn át szemlélem a világot. Elhihetitek, nincs könnyű dolgom!

ks 1Amikor kezembe került Karácsony Sándor: A magyar észjárás című könyve, nagyon megörültem, hogy erről egyáltalán lehet beszélni. Mindenki, aki tanult már más nyelveket,  érzékeli, hogy másként gondolkodunk magyar fejjel, ettől nehéz belehelyezkednünk más népek szemléletmódjába. És ugyanezért tarthatják nehéznek a mi nyelvünket mások. Miben áll ez a másfajta nyelvi szemlélet?

Mi az a gondolkodásmódbeli különbség, ami - Karácsony Sándor megfogalmazása szerint – a néplélek sajátosságait tükrözi? Hadd idézzek néhány fontos mondatot:

„Itt az ideje, hogy megtudjuk végre, mit jelent magyarnak lenni….. Nincsenek pontos és megbízható fogalmi jegyei… Nemcsak tévedések akadnak a magyarság jelenleg közkeletű fogalmi jegyei között, hanem kimondott hazugságok is: … egész kis kuriózum álmagyar világot építettek…
Milyen hát, vagy pontosabban mi hát az a magyar lélek,…  mi az, ami magyar? Ilyen valami csak egy van már elegyítetlen, eredeti állapotában. A nyelv. A magyar nyelv. De még ez sem a maga teljes egészében…. Van mégis három sértetlenül átmentett nyelvi elemünk, amelyre jó lélekkel rámondhatjuk, hogy annyi idegen hatásnak kitéve és oly sok változás ellenére magyar maradt.

  1. a magyar kiejtés alapja, az ún. artikulációs bázis
  2. a magyar grammatika alapelve, a mellérendelés
  3. a magyar szavak jelentésének alapvető sajátossága: a szemléletesség

Legyen nekünk ennyi elég. Mindebből világosan látszik, mire kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére, ha meg akarjuk őrizni anyanyelvünket, amely egyedül tesz bennünket magyarrá.

  1. Vigyáznunk kell kiejtésünkre, de nagyon! És nemcsak beszédhibáinkat kell kijavítanunk, hanem minden slendriánságot, elnagyoltságot ki kell küszöbölnünk beszédünkből, mert a magyar nyelv artikulációja teljesen pontos hangokat követel meg. Ettől magyar.
  2. Fogalmazzunk képszerűen!
    Az utóbbi hónapokban nagyvállalati felsővezetők képzésében vettem részt. Elképesztő erőfeszítéseket tesznek, hogy mondandójukat teljesen absztrakt, képszerűtlen, szakmainak mondott, a közbeszéd által élvezhetetlen formában fogalmazzák meg.
  3. Fogalmazzunk magyarul!
    Sokkal magyarosabb a mellérendelő mondatszerkesztés, mint a bonyolultabb, többszörösen alárendelt, elegánsnak, műveltnek vélt mondatszerkezetek. Mert a magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és világosságot szereti.

ks 2

Karácsony Sándor 1891. január 10-én született (meghalt 1952. február 23-án).
Tisztelegjünk e nagyszerű és világos szellem emléke előtt. 

Pilisszentiván, 2016. Vízkereszt hava 09.

Szeretettel
Acél Anna

 

"VÍZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK!"

vvaaVízkereszt, Háromkirályok ünnepe, avagy Boldizsár napja (01.06.) az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe.

Görög elnevezése a háromkirályok napjának Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése napja, a nyugati kereszténységben Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának három eseményét ünneplik:

  • a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál,
  • Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban,
  • Jézus által véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn (a víz borrá változtatását).

vvaa 1

Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből). Bár a szó részben pogány eredetű, mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben több alkalommal feltűnik, amikor Isten kinyilvánítja magát vagy akaratát az embereknek. Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.

A magyar vízkereszt kifejezés a vízszentelés hagyományára utal. A második legrégibb keresztény ünnep a húsvét után, a pogány misztériumvallások jeles napjához és a Nílus vizének megszentelése egyiptomi hagyományához kapcsolódóan.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek vihetnek haza. A szenteltvíznek nagyon erős gyógyító hatást tulajdonítottak, betegségek megelőzésére és kezelésére egyaránt használták, de rontás ellen is alkalmazták. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára, sőt a ház földjére  is, hogy áldás legyen a házon. Szenteltvízzel megitatták az állatokat is, hogy ne legyenek az év folyamán betegek. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy annak vize ne romoljon meg.

vvaa 2Vízkeresztkor - emlékeztetőül a Jézus jelenlétével megszentelt a kánai házra - pap krétával felírja a szemöldökfára a 20 + C + M + B + 17 sort.
Ez az adott évet és az áldás tényét (Christus mansionem benedicat! ’Krisztus áldja meg a hajlékot!’) tartalmazza.

Abban az esetben, ha a  20 + G + M + B + 17 kerül felírásra, akkor a házszentelés éve és háromkirályok (latin/görög neveinek) kezdőbetűi értendőek bele (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Ez a 15. századi eredetű szokás egy népies tévedésen, a házszentelés során felírt áldás (C + M + B lásd fent) latin rövidítésének félreolvasásán alapul.

vvaa 3

Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy "Három király- járás" hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő "alakoskodók" köszöntő felvonulása. Gáspárt, Menyhértet, Boldizsárt - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kellékük az útmutató, Betlehembe vezető csillag volt.

A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy legtöbben ekkor szedik le a karácsonyfát.

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka.
Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése.
A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ez a torkos vagy zabáló csütörtök.

Pilisszentiván, 2017. Vízkereszt napja

Szeretettel
Berecz Ildikó
Életfa Program Honismereti és
Kultúra szirmának vezetője


[1] Shakespeare

forrás:

Borókay Réka: Karácsonyi ünnepkör (1997)
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=34550
http://www.historia.hu/archivum/2005/0510tatrai_karacsony.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csonyi_%C3%BCnnepk%C3%B6r
https://unnep.mentha.hu
https://kulinarisvilag.hu
https://lexikon.katolikus.hu