Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

A TŰZMADARAK ÖSSZEGYŰLTEK

ato

Immár 4. alkalommal tartottunk családi napot Püspökladányi Arborétumban (Farkasszigetben). Nagy öröm számomra, hogy már számítanak erre a napra az emberek, ezt mutatja a közel 60 fős résztvevői létszám is.
Tartalmas napunk volt, hiszen értékes szakmai előadások mellett felhőtlen kikapcsolódást biztosítottak fellépőink.
A természetben feltöltődtünk energiával és egymás tapasztalataival, tudásunkat gyarapítva tértünk haza.
Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult a terülj asztalka bőségéhez, minden előadónak a pontos felkészüléshez és fellépőinknek!
Köszönet a Szponzoromnak, Rigó Évának, aki mindig mellettünk van és tudásával támogat bennünket!

Szeretettel: Gali Károlyné Kati

ato 1

A következő beszámolót Dr. Sóvágó Judit írta erről a napról.

Testi, lelki, szellemi feltöltődés a Farkasszigetben

2016. július 23-án immáron második alkalommal vettem részt Püspökladányban, a Farkasszigetben megtartott családi napon.

Amikor először vettem részt a Galiné Katika által szervezett családi napon, nagyon jól éreztem magam. Ebben az évben nemcsak a püspökladányi Életfa csapat összejövetele volt ez a rendezvény, hanem a Tűzmadarak csapatának nyári találkozója is egyben.

Én személy szerint nagyon vártam már ezt a napot, tudtam, hogy az előzőhöz hasonlóan ez is biztosan nagyon jó lesz. Nem is csalódtam! Valóban nagyon jól sikerült!

Mikor megérkeztünk, a kinti asztalok már megterítve, a padok leterítve vártak ránk a vendéglátók szorgos munkájának köszönhetően. Az épületben is mindenki igyekezett hasznossá tenni magát. Ki a szendvicseket készítette az ebédhez, ki a maga vagy mások által hozott finomságoknak keresett megfelelő helyet.

10 órakor kezdődött a színes program. Néhányan arról beszéltünk, hogyan és miért csatlakoztunk az Életfa Programhoz, mit adott nekünk ez a program. Mások terméktapasztalataikat osztották meg velünk, a helyszín jellegéből adódóan lazán, jókedvűen.

A délelőtt folyamán gyönyörködhettünk a Hastánc csoport bemutatójában, valamint egy bájos fiatal hölgy csodálatos hangjával varázsolt el bennünket.

Ezt követően Galiné Katika mozgatta meg a társaságot chi-kunggal.

ato 2

A mozgás után következett a finom ebéd. Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere: a sárgarépa fasírt, vega-burger, Nahrin fűszerekkel szórt szendvicstől, a sárgarépa salátán, gyümölcsökön, isteni finom főtt kukoricán, gyümölcssalátán át a sokféle édes és sós süteményekig minden.

A délutáni program sétával kezdődött a Farkasszigetben, ahol meg lehetett csodálni az arborétum élővilágát. Visszaérkezve mindenki túljutott az ebéd utáni álmosságon, így befogadóvá váltunk a többi ismeretre. Hallhattunk Kuruczné Borikától a lelki egészségről, valamint Rigó Évikétől arról, hogyan legyünk úrrá a problémákon, hogyan valósítsuk meg céljainkat.

A délutánt nagyon aranyos, ügyes mazsorettes lányok bemutatója tette varázslatossá.

Természetesen a tombola sem maradt el, sokan tértünk haza nyereménnyel gazdagodva.

Úgy elszaladt az idő, hogy észre sem vettük. Katika, aki az egész rendezvénynek a főszervezője és háziasszonya volt, nagyon ügyesen állította össze a programot, minden perc ki volt töltve, gördülékenyen követték egymást az egyes "műsorszámok".

Kellemesen elfáradva, testileg-lelkileg feltöltődve, egy tartalmas nap emlékével váltunk el egymástól.

Ahogy a Facebook-on is írtam: Jövőre, velünk, ugyanott.

Én a magam részéről már holnap visszamennék, de úgy hallottam, rajtam kívül más is van ezen a véleményen.

Köszönöm Neked Galiné Katika ezt a fantasztikus napot!

BAGLYOK CSAPATTALÁLKOZÓJA A KEREKESTELEPI FÜRDŐBEN

bcsakf

A Baglyok Csapattalálkozója csodás volt, mert ott volt velünk a szponzor anyám és apám, Erzsike és András. Sok akadály volt előttünk, de tudtam, ha ők ott vannak, akkor a találkozó már simán megy.

Pénteken derült ki, hogy egy előadó elnézte az időpontot, de volt más, aki bevállalta elmondani az előadását… Micsoda csapat.
Mire hazaértem Budapestről, szépen csordogáltak még emberek, és kiderült, hogy nem elég egy bogrács, meg a szeretetvendégség. Hála Istennek másnap még plusz bevásárlással kezdtünk a családdal…
Viszont a találkozó nagyon szeretettel teli, és rengeteg humor volt a tudás mellé becsomagolva.
Szabadságolás, és visszautasítások közepette 44 fő jött el. Basico és Guduchi el lett adva rendesen! Meg a 2017-es 20 éves Just Jubileum!!!
Az hogy büszke vagyok a csapatomra, a kis segítőktől a nagy előadókig, azt hiszem most kevés. Nem takarja igazán amit érzek.
HÁLÁS VAGYOK ÉRTÜK! Lassan jön a tizenötödik szülinapom. És legtöbbjüket nem ismerném, ha nem itt dolgoznék. Sőt nem hiszem, ha háziorvos maradok, hogy meg tudom élni ezt az érzést. Akkor biztos nem is tudnám mi hiányzik az életemből. Most nagyon érzem a különbséget.
Azóta is gondolkodom dolgokon. Duplázás? 10X? A második jobban tetszik!
Habár az ötszörözéshez is át kell menjek a tű fokán… 75000 pont! Nagy falat! De nem egyedül kell, és keresem ehhez a társakat!!

bcsakf 2

Néhány beszámoló, gondolat a Csapattal után. Jó volt írni és olvasni is, ezért közreadom.

Kedves Editkém!

Nagyon örülök,hogy elmentem és levezetőként segíthettem neked! (Törlesztem azt a rengeteg segítséget, amit tőled kapok!)
Hihetetlenül lelkesítő volt számomra az egész nap! Azzal a gondolattal jöttem haza, hogy sehol máshol nem akarok dolgozni, csak itt és csak veletek! Ezt olyan komolyan vettem, hogy leírtam magamnak, hol tartok most és milyen lehetőségeim vannak. Természetesen a J-N munka tud nekem a legtöbbet nyújtani.
Mégis, ahogy telnek a napok így egyedül, visszazuhanok az unalmas hétköznapjaimba. Újra akarom teremteni az életemet! Mit tegyek?

Boldog vagyok, hogy a Nahrin családod tagja vagyok!

Szeretettel: Ildi

Szia Edit!

Akkor néhány mondatban válaszolok a kérdéseidre a csapattalálkozóval kapcsolatban. Tényleg csak néhány dolgot emelek ki.
Mostanában nekem nagyon nehéz kikapcsolódnom. A klubokat is ezért nem látogatom mindig, mert nem tudok megnyugodni ez idő alatt és nem tudok kikapcsolódni. Vasárnap sikerült. Nagyon jól éreztem magam. Nagyon köszönöm a meghívásod!
Azért is jó volt ott lenni, mert Balogh Andrásék is el tudtak jönni. A lelkemnek megnyugvást jelentett, hogy újra láttam őket és beszélhettünk egy pár mondatot egymással.

Mi ragadott meg?

A legjobban Dr. Tóth Judit előadása ragadott meg. Az ő előadásai nagyon gondolat ébresztők szoktak lenni számomra (jelen esetben: figyelj jobban, mert ha nem vigyázol cukorbeteg leszel), emellett nekem nagyon érthetően tudja elmagyarázni az összefüggéseket (viszkető bőr és cukorbetegség kapcsolata pl.).
Gyuszi előadása pedig nagyon látványos volt nekem. Örülök, hogy azokat a bizonyos tojásokat saját szememmel is láthattam.

Mi tetszett?

Nekem most a családias hangulat tetszett a legjobban. Ja, és a férjed főztje. Én nagyon szeretem a vadhúst, de sosem főzök ilyen pörköltet magamnak. Tavaly is csak itt a találkozón ettem finom pörköltet, örülök, hogy most is volt szarvas pöri.

Mit vittél haza a találkozóról, amit mindenképp beépítesz az életedbe?

Az egyik az édesburgonya. Már régóta "szemeztem" vele, de ma pont vettem is fél kilót :) És az édesburgonya mellé Judit jó tanácsait a cukorbetegség elkerüléséről: mozgás, alacsony GI értékű élelmiszerek beépítése a táplálkozásba stb.

Ezúton szeretném jelezni, hogy szívesen segítek a jövő évi találkozóval kapcsolatos szervezői munkában. Pénzt nem akarok szedni, azon kívül bármiben állok rendelkezésedre.

És javaslat jövőre: Legyen salsa is!

Köszönöm még egyszer a nagyszerű napot!
Pussz: Ency

Kedves Edit!

Sok dologgal foglalkozom mostanában, a Nahrin kicsit háttérbe szorult, de a gyerekek és persze én is olyan jól éreztük magunkat a tavalyi találkozón, hogy menni kellett most is.
Megkérdeztem a csajokat - Icust, Brigit, Mariannt -, lenne-e kedvük jönni és mindenki igent mondott. Brigi azt mondta, hiányzik már a "nagy" családhoz tartozás érzése, menjünk kicsit "haza", és azt hiszem ez az az érzés, amiért megyünk, mentünk.
Engem a cukorbetegségről szóló előadás érdekelt leginkább, hiszen édesapámnál tavaly mutatták ki. Szerencsére nagyon jól tartja a diétát és jól van, gyógyszerek és inzulin nélkül is. Kicsit megdöbbentett a gyerekek érintettsége. Az én kisfiam is igen jó súlyban van, féltem is, de a különböző kifogások - éhes a gyerek, sajnálom, egye amit szeret, stb. - nálam is jól működnek. Most ismét erőre kaptam a vasárnap után, hogy azzal teszek jót a gyerekemnek ha határozottan, kifogások nélkül a sportra és az egészséges étkezésre, és persze a Nahrinra fektetek be erőt és energiát.
Tihanyi Edit szerintem földönkívüli, izgatottan várom a könyvét, biztosan megveszem majd. Ami most kicsit hiányzott nekem, a termékek gyakorlati felhasználására ötletek, mivel én "csak" vásárolok, engem a tudományos adatok annyira nem hoznak lázba, nekem a Nahrin bizonyított már.
A kislányom nagyon élvezte a játékokat, azóta már ő is készített társast, nagyon ötletes volt a hölgy. Köszönjük, hogy ismét ott lehettünk és ismét erőre kaphattunk.

Puszi: Erzsó

Szóval így zajlott a nyár a Bagoly Odúban, és környékén.

Szeretettel:Dr. Harsányi Edit
Életfa Baglyok Csapata

bcsakf 1

AZ ORSZÁG LEGJOBBJAIKÉNT, MAGYAROKKÉNT SVÁJCBAN

aol V

5. rész: A KORONA!!!!

Hát, hogyne koronaként említeném az 5. napot?! Benne elérkezett az a nap, amiért is igazán ez az 5 napos luxus utazás létrejött, az a nap, ami a 86 éves Just történelem egyik legjelentősebb mérföldköve, és generációkon átívelő jövőjének biztosítéka: a fantasztikus új gyárépület átadási ünnepsége!

Izgatottan jelentkeztünk ki a szállodánkból, hogy az után buszra szálljunk, és elinduljunk St. Gallenbe.
A Santispark nevű varázslatosan szép szálloda várt bennünket, fehérbe öltözött halljával, a benne ébenként ragyogó fekete zongorával, a mosolygós személyzettel, és a pazar, kényelmes, erkélyes szobánkkal!

aol V 1

Színezte a képet, hogy aznap volt a júliusi hónapunk utolsó munkanapja, így duplán izgalmas napnak néztünk elébe: zártunk egy hónapot, és nyitottunk egy új fejezetet...

Volt időnk szépen elkészülni, 2 hajtincs szárítás közben egy-egy telefont elintézni, az itthoni munkatársakat segíteni... azért kellett koncentrálnom, nehogy a hajformázót emeljem a fülemhez....

A hallban aztán nem is volt más dolgunk, mint rácsodálkozni a szebbnél szebb nemzetközi társaságunkra: ünneplőbe öltözött, mosolyt mosolyba öltő Just világunkra!

Ismét buszra szálltunk, hogy elvigyen minket Walzenhausenbe, a Just bölcsőjébe! Érezhető volt mindenkin a várakozás teli izgalom, mindenki tekintete a busz ablakára tapadt, vajon mikor tűnik fel a távolban az új gyár.

aol V 2

És feltűnt!!!!!!
Hatalmas fehér sátor óriásokkal szegélyezett út, mind-mind már az ünneplőket várta!

Ahogy kiszálltunk a buszból, hát persze, hogy azonnal lefotóztuk egymást Erikával a gyár előtt! Felemelő pillanat volt!

A következő percek varázslatosan hasonlítottak a megérkezésünk perceihez: fotósok kereszttüzében, hosszú, vörös szőnyegen vonultunk be!
A gyár bejáratánál maga az egyik tulajdonos, a cég alapító Ulrich Jüstrich egyik unokája, Marcell Jüstrich fogadott, és üdvözölt nagy szeretettel bennünket!

aol V 3

Ez után nem is volt más dolgunk, minthogy pezsgős pohárral a kezünkben üdvözöljük a többieket, ismerkedjünk, beszélgessünk az akkor érkező új vendégekkel, rácsodálkozzunk a rég nem látott barátokra...

Hamarosan, ünnepélyes keretek között elkezdődött a ceremónia. Nagyon emelkedett volt a hangulat! Végigpörögtek a történelmi idők, a múlt, riport a tulajdonossal, a gyár megszentelése, a szalag elvágásának pillanata mind-mind belénk égett... Igen...

Végigfutott rajtunk az a borzongató jó érzés, hogy bizony, egy-egy téglájában személy szerint a mi munkánk is benne van, egy falában pedig a mi hazánk, a mi Életfa Programos hozzájárulásunk adja a szilárdító kötőanyagot...

aol V 4

Az ünnepélyes percek után elindult a tömeg, kezekben a pezsgős poharakkal, koccintás, ünneplés, határtalan öröm!
Újdonsült francia barátaink azzal tiszteltek meg bennünket, hogy megkerestek az ország igazgatójukkal, hogy bemutathassanak minket egymásnak.
Örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy összeismertessem a francia vezetőt az ünnepségre érkező cégvezetőmmel, Schmidt Ferenccel.
Micsoda öröm!
Egymás után jöttek Hansueli Jüstrich, Marcell Jüstrich, Michael Rottstock, hogy csak néhányukat említsem, koccintani, egy-egy közös fényképre összeállni.
Nagy megtiszteltetés volt, mondhatom. Hazánknak, A Programunknak.
Rajtunk keresztül...

Kis csoportokban aztán, védőruhába öltözve, elindult a társaság a szervezett gyárlátogatásra!
Patyolat tisztaság, hatalmas termek, ultramodern, automatizált gépsorok, a fogadásunkra több nyelven is felkészült profi szakemberek...

Mindezek után már "csak" a fergeteges zenés műsor, a gálavacsora volt hátra.
Újra kedves asztaltársaságba kerültünk, örömmel koccintottunk a hozzánk odalátogató különböző országok igazgatóival, élveztük nem csak a finom falatokat, hanem a kitűnő hangulatot, a jó zenét, amire ahogy csak alkalom adódott, az egész asztalunk azonnal táncra is perdült!

aol V 5

Hamar eltelt ez a néhány ünnepi óra... Élményekkel, és a búcsúzáskor újra ajándékcsomagokkal gazdagodva szálltunk fel a buszunkra, hogy jól szívünkbe és emlékeinkbe véssünk minden itt, és az 5 nap alatt megélt ünnepi pillanatot, hogy aztán itthon mesélhessünk róla, átadhassuk még ha csak töredékét is annak, ami igazából felejthetetlen...

Erika így élte meg:
Ötödik nap: már nagyon vártam az új gyár átadását!
Mercedes busszal vittek, bíbor vörös szőnyegen vonultunk be.. Akkor kezdtem érezni, felfogni hogy hol is vagyok... Mondta is Ildikó, hogy lassan menjünk, ne siessünk, éljük meg a pillanatot, "élvezzük az utat!"
Hát... ahogyan fogadtak, felemelő érzés volt!

Csodálatos érzés volt látni, mikor a tulajdonosok, Marcell és Hansueli Jüstrich úr meglátták Ildikót, odajöttek, megpuszilták, megölelték, s miután Ildikó bemutatott, mesélt a munkámról, az eredményeimről, utána engem is!

Olyan büszke voltam az én szponzoromra! Mindenki ismerte, szerette őt, óriási tekintélye van! Minden nagy ember köszöntött bennünket!
Közös fotókat készítettünk! Micsoda megtiszteltetésben volt részem: én meg a gyár tulajdonosa, utána a gazdasági igazgató jött oda hozzánk, bújt oda, hogy ő is benne legyen a fotóban...

A megnyitó ünnepségen csupán négy asztal volt, ahol ülni lehetett. Mi az első asztalnál foglaltunk helyet, ahol már Igazgató Úr, aki az ünnepségre érkezett, várt bennünket.
Utána következett a gyárlátogatás, majd színvonalas vacsora volt, műsorok, távozáskor pedig hatalmas doboz Just termékekkel teli ajándékot kaptunk.
Olyan csodálatos perceket, napokat élhettem át, amit szóban nem is igazából tudok leírni... Csak érezni... Örökké bennem marad.
Boldog vagyok! Lelkem ragyog! Köszönöm Ildikó!

S hogy mi jöhet még ez után? Mert igen, van még folytatás... A következő 6., egyben záró részben vár majd Rád..

Sok szeretettel írtuk:
Szilágyi Ildikó és Kozma Erika
Napsugár Csapat

AZ ORSZÁG LEGJOBBJAIKÉNT, MAGYARKÉNT SVÁJCBAN!

aol IV

4. rész: svájci panoráma!

Bevallom, maradtam volna még ebben a csodálatos szállodában, de a fejedelmi, elegáns reggeli után ki kellett jelentkeznünk, és útra keltünk...
Nagy kalandnak néztünk elébe...

Felszálltunk a buszunkra - most dél-amerikai társaságban -,két látvány között ismerkedtünk, és nem győztünk gyönyörködni a ragyogó napsütésben tündöklő tájban... Ezt nem lehetett megszokni, de mi nem is akartuk! Minden pillanatnak újként örültünk!

Az uticél ezúttal: Alpnachstadt! Hallottál már róla?
Itt található a világ legmeredekebb pályájú fogaskerekűje! Fantasztikusan érdekes érzés, mikor szépen, tempósan siklik veled, azt érzed, hogy ferdén állnak a fák, te pedig sík pályán mozogsz. Itt nagy sikongatás azért nem volt, mint volt is, és lett is később a libegőn, de nagy izgalom viszont igen, mikor a meredek pályán néhány mp-re megállt...
2132m magasan szálltunk ki , a Pilátuson...
Látni fogod a képeken, milyen gyönyörű a táj, milyen jól mutat a nemzetközi Just csapat a kék dzsekikben a havas hegyes háttér előtt..

aol IV 1

Itt nagy sétát tettünk, fényképeztünk, majd a finom ebéd után - ami Erikának itt is szigorúan gluténmentes volt -, volt idő szétnézni a hegycsúcs ajándékboltjában... Erika szépséges havasi gyopáros nyakláncot talált magának, én meg...
Tudod mit találtam? Egy gyönyörűséges Életfa medált! Nem is haboztam, megleptem vele magam. Aztán ahogy a többiek meglátták, hát persze, hogy több medál azonnal gazdára talált... Innentől, már az Életfa is újabb kapocs volt közöttünk...

A nagy kaland tovább folytatódott: libegővel utaztunk tovább! Annyira aranyosak voltak a kazah tanácsadók! Ők szálltak be hozzánk, így négyen "szálltunk" a magasban...
Na, itt aztán volt minden.. Egyre gördülékenyebb orosz társalgás - nagyon értékelték!!! -, rengeteg nevetés, és sikongás a javából egy-egy döccenőnél.
Négy felszabadult, vidám nő együtt, el tudod képzelni...

aol IV 2

A megérkezés után, egyik legkedvesebb városom, Luzern volt az uticél!
Örömmel mutattam meg a szabad sétánk során Erikának a varázslatos fahidat, -végig is sétáltunk rajta, és így hosszan gyönyörködhettünk a színekben, a virágokban, a patinás épületekben,a vízen úszó hattyúkban, mókás kacsákban , egyáltalán, ebben a fantasztikus városban.

Emlékszel?
Az előző cikkemet úgy fejeztem be, hogy utazunk majd földön, vízen, levegőben ezen a napon. A föld és a levegő kipipálva, jöjjön most akkor a víz!!!!

A luzerni séta után hajóra szálltunk! A felső fedélzeten foglaltunk helyet.
Jól esett ülni egy kicsit, jól esett, hogy fújta a szél a hajunkat, hogy sütött továbbra is a Nap, (végül is, miért is lepett ez meg engem, nem is értem...)

aol IV 3

De ami ez után következett, igazán nagyszerű volt! Egy jó órás hajókázás után, a hajó nem máshol állt meg, mint közvetlenül a szállodánk előtt!
Ahogy kiszálltunk a hajóból, szinte léphettünk is a Hotelbe!
Nem csak ez a kellemes meglepetés, de magyar szó is várt minket: az egyik recepciós hölgy magyar volt!

Ezúttal Just gyógynövényes tea csomag várta a "megfáradt" utazót meglepiként a szobánkban...
Mivel itt zuhanyunk volt csak, a hosszas fürdőzés elmaradt, de így több időnk jutott a teraszon gyönyörködni az elénk táruló hegyekben, a vízen tükröződő sziluettekben... Sok szép képet készítettünk!

Jó volt egy kicsit felfrissülnünk, mert a java még hátra volt!
A Hotel Campus teraszán pezsgős köszöntés várt minket, ahova élő zene mellett vonultunk be. Csak nem???? De bizony!!!
Pohárköszöntő, majd csupa mosoly, kedvesség asztaltársaság: lengyelek, kazahok, oroszok, eddigi svájci utazásaim legfinomabb svédasztalos mennyei vacsorája, és igen!!!!! TÁNC!!!

aol IV 4

Fergeteges hangulat kerekedett! ABBA slágerek, tánczenék sorozatban!
Körben álltunk, mindenki mindenkivel táncolt, míg nem Erikát " elrabolta" az egyik dél amerikai vezető, és hatalmasat táncoltak együtt!
Nagyon imádok táncolni én is, élveztem minden pillanatát! Egyszer csak éreztem, valaki megfogja a karomat: Ilya volt az. Óriásit táncoltunk együtt mi is, tapsoltak a többiek, különösen mikor a végén, mint valami versenytáncost, az utolsó akkordra hátra döntött...

Ez után az este után, rengeteg élménnyel gazdagodva hajnali 2-kor már ágyba is kerültünk... Szerencsére, reggel nem 7-kor indultunk tovább...hanem, na jó, egy kicsit később: 9 órakor.

aol IV 5

Erika így élte meg:
Negyedik nap: kirándultunk a Pilatusra, ami 2400 magasan volt! Délben egy francia étteremben ebédeltünk, majd Luzernbe utaztunk. Ildikó rengeteg fotót készített rólam... De hajókiránduláson is voltunk!! Este a Hotel Campus Hertenstein-ben pezsgős fogadás, és táncos királyi vacsoraest fogadott bennünket. Azt hittem álmodok... FELEJTHETETLEN VOLT!!!!

Hát, igen. Felejthetetlen... De ami még ez után következett, talán még ezt is fokozta...
Ugye kíváncsi vagy, mi is volt ez?
A következő, záró cikkünkben mindenre fény derül majd...

Addig is sok szeretettel:

Szilágyi Ildikó és Kozma Erika
209519908
NAPSUGÁR CSAPAT

AZ ORSZÁG LEGJOBBJAIKÉNT, MAGYAROKKÉNT SVÁJCBAN!

aol III

3. rész: Svájc ízei

Hol is hagytam abba? Igen, ott, hogy a remek reggeli után, immár "rutinosan" kijelentkeztünk a csodálatos hotelünkből, és valamennyien elindultunk oda, ahova már nagyon, nagyon vágytunk Erikával: Brocba, a Maison Callier csokoládégyárba...

aol III 1

Az út maga is fantasztikus volt, nem tudtunk a táj szépségével betelni. Folyamatosan fényképeztünk a buszból is, amit persze a csokigyárban is folytattunk, pl. rögtön az érkezéskor is a plafonról lógó stilizált óriás bonbonokat...

Teremről teremre vezettek, megtapasztalhattuk a gyártás folyamatát az alapanyagok termesztésétől kezdve. Külön izgalmas volt, hogy minden fázisból kóstolhattunk, nagyon élveztük!

Persze, a túra végén nem maradt el a vásárlás sem... Istenem: alig tudtunk dönteni, melyik finomságot hozzuk haza a családjainknak, barátainknak,..

aol III 2

Egy gyönyörű középkori városkában ebédeltünk, Gruyére-ben, egy szépséges, tradicionális étteremben, ami arról volt híres, hogy saját sajtot is készít! Nem véletlen, hogy a húsos, zöldséges előétel után sajt fondüt tálaltak fel...
Hozzáteszem, az étkezések alkalmával mindig sokat beszélgettünk a különböző országok legjobbjaival, új barátságok születtek... Annyit, de annyit nevettünk...

Ez után újra buszra szálltunk, és irány Bern: a lenyűgöző wellness hotel, a Hotel Allegro!

aol III 3

Légies lépcsősor a szálloda közepén, letisztult formák, pazar elegancia... A szobában az ágyon egy-egy doboz bonbon, a mai meglepi. Már kezdjük megszokni... Mi lesz otthon???
A szokásos 31-es olajos fürdő adta felfrissülés után idegenvezetős városnéző sétára indultunk. Kutak, harangtorony, varázslatos történetek a város történelméből...

Hihetetlen volt, hogy az idő is oly kegyes volt hozzánk. Gond nélkül lubickoltunk a sok elénk táruló szépségben...

aol III 4

És hogy hol vacsoráztunk? Nos, egy olyan műemlék étteremben, amit korábban a hatalmas boroshordók tárolására használtak...

A svájci vezetői asztalhoz invitáltak bennünket, mondhatom, ragyogó társaságban telt az este! Nagyon érdeklődőek voltak, megismerkedtünk a svájci nyertessel is, aki külön kis "képzésként" értékelte a beszélgetésünket...

aol III 5

Ez is, mint az előző kettő, késői, több fogásos vacsora volt... Igencsak elgondolkoztatott...Ha így megy tovább, a gálára szánt ruháink nem jönnek majd ránk...
Úgy hogy alkalmaztuk a bevált paracelsusi bölcseletet, miszerint a minőség a mennyiségben rejlik...

Ez a nap is szépségben, eseményekben, helyszínekben, ízekben, illatokban, színekben gazdag nap volt, tele élményekkel, mosollyal, szeretetteljes törődéssel...

aol III 6

Erika ezt írja:
Harmadik nap: 2016. június 28.
Elhagytuk a csodálatos szállodát, ahonnan a csokoládé gyárba indultunk! Ilyet még nem láttam: még a csillárról is csokoládé csüngött. Este a Hotel Alllegroban szálltunk meg, ahol újra csak elhalmoztak bennünket ajándékkal... Bizony, itt tudtam meg, hogy a szálloda Michelin csillagos étteremmel büszkélkedik...

aol III 7

Azzal az izgalommal teli érzéssel hajtottuk álomra a fejünket, hogy másnap majd utazunk szárazföldön, vízen, levegőben, és ismét egy igazi ékszerdoboz vár minket...
Hogy melyik? Hamarosan megtudhatod.

Sok szeretettel:

Szilágyi Ildikó és Kozma Erika
Napsugár Csapat