AZ ORSZÁG LEGJOBBJAIKÉNT, MAGYARKÉNT SVÁJCBAN!

4. rész: svájci panoráma!

Bevallom, maradtam volna még ebben a csodálatos szállodában, de a fejedelmi, elegáns reggeli után ki kellett jelentkeznünk, és útra keltünk...
Nagy kalandnak néztünk elébe...

Felszálltunk a buszunkra - most dél-amerikai társaságban -,két látvány között ismerkedtünk, és nem győztünk gyönyörködni a ragyogó napsütésben tündöklő tájban... Ezt nem lehetett megszokni, de mi nem is akartuk! Minden pillanatnak újként örültünk!

Az uticél ezúttal: Alpnachstadt! Hallottál már róla?
Itt található a világ legmeredekebb pályájú fogaskerekűje! Fantasztikusan érdekes érzés, mikor szépen, tempósan siklik veled, azt érzed, hogy ferdén állnak a fák, te pedig sík pályán mozogsz. Itt nagy sikongatás azért nem volt, mint volt is, és lett is később a libegőn, de nagy izgalom viszont igen, mikor a meredek pályán néhány mp-re megállt...
2132m magasan szálltunk ki , a Pilátuson...
Látni fogod a képeken, milyen gyönyörű a táj, milyen jól mutat a nemzetközi Just csapat a kék dzsekikben a havas hegyes háttér előtt..

Itt nagy sétát tettünk, fényképeztünk, majd a finom ebéd után - ami Erikának itt is szigorúan gluténmentes volt -, volt idő szétnézni a hegycsúcs ajándékboltjában... Erika szépséges havasi gyopáros nyakláncot talált magának, én meg...
Tudod mit találtam? Egy gyönyörűséges Életfa medált! Nem is haboztam, megleptem vele magam. Aztán ahogy a többiek meglátták, hát persze, hogy több medál azonnal gazdára talált... Innentől, már az Életfa is újabb kapocs volt közöttünk...

A nagy kaland tovább folytatódott: libegővel utaztunk tovább! Annyira aranyosak voltak a kazah tanácsadók! Ők szálltak be hozzánk, így négyen "szálltunk" a magasban...
Na, itt aztán volt minden.. Egyre gördülékenyebb orosz társalgás - nagyon értékelték!!! -, rengeteg nevetés, és sikongás a javából egy-egy döccenőnél.
Négy felszabadult, vidám nő együtt, el tudod képzelni...

A megérkezés után, egyik legkedvesebb városom, Luzern volt az uticél!
Örömmel mutattam meg a szabad sétánk során Erikának a varázslatos fahidat, -végig is sétáltunk rajta, és így hosszan gyönyörködhettünk a színekben, a virágokban, a patinás épületekben,a vízen úszó hattyúkban, mókás kacsákban , egyáltalán, ebben a fantasztikus városban.

Emlékszel?
Az előző cikkemet úgy fejeztem be, hogy utazunk majd földön, vízen, levegőben ezen a napon. A föld és a levegő kipipálva, jöjjön most akkor a víz!!!!

A luzerni séta után hajóra szálltunk! A felső fedélzeten foglaltunk helyet.
Jól esett ülni egy kicsit, jól esett, hogy fújta a szél a hajunkat, hogy sütött továbbra is a Nap, (végül is, miért is lepett ez meg engem, nem is értem...)

De ami ez után következett, igazán nagyszerű volt! Egy jó órás hajókázás után, a hajó nem máshol állt meg, mint közvetlenül a szállodánk előtt!
Ahogy kiszálltunk a hajóból, szinte léphettünk is a Hotelbe!
Nem csak ez a kellemes meglepetés, de magyar szó is várt minket: az egyik recepciós hölgy magyar volt!

Ezúttal Just gyógynövényes tea csomag várta a "megfáradt" utazót meglepiként a szobánkban...
Mivel itt zuhanyunk volt csak, a hosszas fürdőzés elmaradt, de így több időnk jutott a teraszon gyönyörködni az elénk táruló hegyekben, a vízen tükröződő sziluettekben... Sok szép képet készítettünk!

Jó volt egy kicsit felfrissülnünk, mert a java még hátra volt!
A Hotel Campus teraszán pezsgős köszöntés várt minket, ahova élő zene mellett vonultunk be. Csak nem???? De bizony!!!
Pohárköszöntő, majd csupa mosoly, kedvesség asztaltársaság: lengyelek, kazahok, oroszok, eddigi svájci utazásaim legfinomabb svédasztalos mennyei vacsorája, és igen!!!!! TÁNC!!!

Fergeteges hangulat kerekedett! ABBA slágerek, tánczenék sorozatban!
Körben álltunk, mindenki mindenkivel táncolt, míg nem Erikát " elrabolta" az egyik dél amerikai vezető, és hatalmasat táncoltak együtt!
Nagyon imádok táncolni én is, élveztem minden pillanatát! Egyszer csak éreztem, valaki megfogja a karomat: Ilya volt az. Óriásit táncoltunk együtt mi is, tapsoltak a többiek, különösen mikor a végén, mint valami versenytáncost, az utolsó akkordra hátra döntött...

Ez után az este után, rengeteg élménnyel gazdagodva hajnali 2-kor már ágyba is kerültünk... Szerencsére, reggel nem 7-kor indultunk tovább...hanem, na jó, egy kicsit később: 9 órakor.

Erika így élte meg:
Negyedik nap: kirándultunk a Pilatusra, ami 2400 magasan volt! Délben egy francia étteremben ebédeltünk, majd Luzernbe utaztunk. Ildikó rengeteg fotót készített rólam... De hajókiránduláson is voltunk!! Este a Hotel Campus Hertenstein-ben pezsgős fogadás, és táncos királyi vacsoraest fogadott bennünket. Azt hittem álmodok... FELEJTHETETLEN VOLT!!!!

Hát, igen. Felejthetetlen... De ami még ez után következett, talán még ezt is fokozta...
Ugye kíváncsi vagy, mi is volt ez?
A következő, záró cikkünkben mindenre fény derül majd...

Addig is sok szeretettel:

Szilágyi Ildikó és Kozma Erika
209519908
NAPSUGÁR CSAPAT

• Előző
• Tovább

Tweet