2. rész: Út a csúcsra!
El is érkeztünk a 2. napunkhoz!
Még az előző este eligazítást kaptunk, hogy kényelmes cipőben, feltöltött kulacsokkal, naptejjel, és az új, gyönyörűséges "egyendzsekink"-kel felszerelkezve 3/4 7-kor útra készen gyülekezzünk a szállodánk halljában, hogy elkezdődjön a nagy kaland: hogy egy jó órányi buszozás és kis séta után, libegővel meg is érkezhessünk a 3842 méter magas Chamonix Mont Blanc csúcsra!
Mi, nagy valószínűséggel a fáradtság miatt nem figyeltünk eléggé, és reggel, precízen, pontosan, annak módja szerint, kijelentkezésre készen, bőröndökkel együtt jelentünk meg a gyülekezés helyén, a többiek derültségére. Bizony, ez után az eset után, szállóigévé vált, esténként úgy búcsúztunk, hogy "reggel nem kell hozni a bőröndöket!!!"
Útban a Mont Blanc-ra szó szerint megtapasztalhattuk a csúcsra érkezés felejthetetlen varázsát úgy, hogy odáig is, végig, végig élveztük az utat!
Már a napfelkelténk is gyönyörű volt: a szobánk ablakából láthattuk a vízen , és a szemközti hegyen tükröződő kelő nap sugarait, majd az utazás közben felejthetetlenül gyönyörű táj, hol havas, hol felhőkbe burkolózó csúcsok, hol pedig szikrázó napsütésben lubickoló, virágözönbe burkolózó lankák tárultak elénk!
Gyönyörködtünk, sétáltunk, fotózkodtunk egyedül, csapatban - gyönyörűséges képek készültek -, hogy megörökítsünk valamit abból a varázslatból, amit átélhettünk!
A visszafelé vezető úton, már tudtuk mire figyeljünk, fantasztikus volt!
Kellemes ebéd egy barátságos étteremben, fergeteges hangulat, majd újra buszra szálltunk, és elindultunk. Tudod hova?
A havasi gyopár ültetvényre!
Mert a Just-nak ilyenje is van ám! Milyen jó ezt tudni, és a kétkedőknek elmondani...A múltkor is kétségbe vonták az egyik termékünk havasi gyopár tartalmát, hiszen az védett gyógynövény...Rögtön ott is volt a meggyőző, hiteles válaszom!
Gyönyörű ágyásokban, tömött sorokban sorakoztak a növénykék a hegyek által körülölet völgyben. A kissé elcsigázott társaságot nem csak a szemet gyönyörködtető látvány, hanem behűtött ásványvíz, tea várta a sorok elején...
Figyelemből, gondoskodásból : ismét 5-ös!
Visszaérkezve a szállodánkba, egy-egy "konzerves" dobozt találtunk az ágyunkon. Mi lehet ez? Álmélkodtunk. Cukorka? Nem, nem: közelebb érve, és alaposan megvizsgálva rájöttünk: havasi gyopár!!!! A növényke, dobozba zárva, hogy majd itthon elültethessük...
Következett az elmaradhatatlan 31-es olajos frissítő fürdő, ünneplőbe öltözés, és a Bodeni tó partján tett kis séta után, egy újabb, különleges finomságokkal gazdagított vacsora egy "múzeum étterem"-ben! Igazi csemege: zöldséglevesben főtt hús fondü, finom szószokkal, remek, nemzetközi társaságban, akkor sem kétségbe esve, mikor angolul nem tudók között ültünk, egyre könnyebben boldogulva a némettel, a franciával, egyre jobban, újra belejőve az oroszba... végül is, tudod mibe?
A koncentrált, minőségi egymásra figyelésbe....
Erikám így élte meg:
Kicsit sietős, de fejedelmi reggeli, majd csodálatos, buszos, sikongatós-libegős utazás után megérkeztünk a 3842 méter magas MONT BLANCRA, ahol király sárga trónján ült a Nap, a hegyeket hófehér hó borította: megrészegültem a látványtól, életemben nem láttam még ilyet! Sok csodálatos képet készítettünk!
A túra után ragyogó napsütésben indultunk a havasi gyopár ültetvényre, ahol úgy simultak egymásra a virágok, mint ékszer a nyakra. Csak érdekességképpen: mondták a helyiek, hogy az érkezésünk előtti napig, egész héten nagyon barátságtalan volt az idő, de mi, NAPSUGARAK, elhoztuk ide a jó időt!!!
Este ajándékba egy havasi gyopár növényt kaptam! Alig várom, hogy elültethessem!
Másnap aztán valóban ki kellett jelentkeznünk a szállodából... Nem volt nehéz... Már begyakoroltuk :-)
De hogy mi következett ez után? Annyit mondhatok elöljáróban, hogy nagyon, de nagyon vágytam rá... De Erika is!!!
Hamarosan erről mesélünk majd...
Addig is ölelés Neked, aki ezt most elolvastad!
Szeretettel:
Kozma Erika és Szilágyi Ildikó
NAPSUGÁR CSAPAT
Igen! Így történt!
És bár már bő egy hete itthon is vagyunk, még mindig felfoghatatlan és felemelő az érzés, az élmény, a megtiszteltetés és bizony a felelősség....
Az elmúlt egy éves munkánkat értékelve, mint az ország legeredményesebb vezetői képviselhettük Kozma Erikával Magyarországot, az Életfa Programot és a Napsugár Csapatot, nem csak az új Just gyárépület ünnepélyes átadásán, hanem az azt megelőző luxus körutazáson is.
Ahogy Schmidt Ferenc cégvezetőnk fogalmazott, szép koronája volt a Csapatunkban folyó munkának, hogy az ország legeredményesebbjei a Napsugár Csapatból kerülhettek ki. Hozzáteszem, vezetői munkám egyik legnagyobb eredményeként éltem, és élem meg ezt a mai napig!
Június első csütörtökén, az Igazgatói Tanács ülésén tudtuk meg a csodálatos hírt!
Nem sokkal utána hatalmas borítékot hozott a postás Walzenhausenből, a Just cég központjából, amiben gondosan összeállított programfüzet, üdvözlő levél, szálloda bemutatók, térképek, és kedves, bőröndre erősíthető névkártya tartó volt, többek között. Ekkor tudatosult bennem, hogy ez tényleg nem álom, hanem bizony valóság....
Alig ocsúdtunk fel Erikával, és el is indult a tervezgetés, a szervezés, a pakolás, minden időjárásra és alkalomra felkészülve, hogy azután már Ferihegyen találjuk magunkat.
Rövid volt az éjszakánk, hiszen már hajnali 4 órakor ott kellett lennünk a repülőtéren. Hihetetlenül vidáman fogtuk fel a dolgot, rengeteget nevettünk, és úgy döntöttünk, mivel nem kell azt mindenkinek látni, hogy "alig van szemünk", az első fotónk napszemüvegben örökítette meg a várakozás pillanatait.
Az egész utunk egyik kedves jelmondatává vált, amit ekkor Erikának mondtam. Ha bármi nehézség merült fel, csak emlékeztettem: "Ami a mi gondunk, az másnak az álma..."
Ezzel a lelkülettel csak és kizárólag fantasztikus lehetett az álomutazásunk. És mondhatom, az is volt!
Erika élete első repülő útját olyan meglepő természetességgel élte meg, mintha a sokadik lett volna. Ráadásul már az első útján begyakorolhatta a felszállás és leszállás élményét, hiszen át is kellett szállnunk...
A genfi repülőtéren már vártak bennünket, és szépséges, Just kék színű, bőrüléses kis busszal vittek minket Montreux-be.
A megérkezés pillanatai felejthetetlenek voltak... Mondtam Erikának, Tonk Emil is figyelmeztetett, mielőtt belépünk egy ismeretlen helyre, vagy bárhova, ahol várnak, ahol meg kell jelennünk, mindig "hozzuk rendbe " magunkat! Hát, mi ezt is tettük: egy kis frizura, smink igazítás, hol volt már délután a hajnali 4 órás indulás...De mint utóbb kiderült, jól is tettük....:) Ahogy leléptünk a buszról, felsejlett egy fotós még a szálloda épületén belül. Ahogy viszont megpillantott bennünket, azonnal, sokadmagával együtt kisietett, kattogtak a vakuk, fotósok, riporterek hada vett körbe bennünket! Cannes-ban nem fogadják így a híres sztárokat, mint minket!
A szállodában pedig Ilya Malikov, a Just cég Export Vezetője sietett elénk, fogadott nagy-nagy szeretettel, és üdvözlő ajándékkal!
Aztán már csak a nevemet hallottam egy hangos sikításban, mikor máris ölelő karok vettek körül! Jitka!!!! Csehországból! Kedves barátnőm, akit 2005-ben ismerhettem meg, Walzenhausenben, ahol a Just 75 éves világversenyének győzteseiként voltunk jelen.
Ahogy Erikámat bemutattam mindenkinek, kézről kézre adták, és Ő is lubickolhatott már a megkülönböztetett szeretetben, kedvességben, figyelemben...
A szobánkban lenyűgöző ajándékok sora várt: egy-egy gyönyörű, hímzett Just logóval ellátott, természetesen kék színű dzseki, krémek, névkártyák, és még sorolhatnám...
Kicsit elcsigázva, de annál nagyobb izgalommal készültünk a nyitó vacsorára. Egy 31-es olajos fürdő után, aztán már nem is éreztük a fáradtságot.
Pezsgős fogadás, ismerkedés, beszélgetés, fotózkodás, mindez a vacsora előtt, kellemes melegben, gyönyörű naplementében, sok-sok mosollyal, öleléssel, kedvességgel fűszerezve.
Felemelő volt, hogy Mozel Úr magyarul is köszöntött bennünket pohárköszöntőjében. És ha eddig nem lettünk volna tudatában, most végérvényesen szívünkbe zárhattuk a felelősséget, ami az egész utazás során végigkísért bennünket: igen, itt mi nem Kozma Erika és Szilágyi Ildikó vagyunk, hanem A MAGYAROK!!!
Úgy beszéltük meg Erikával, hogy minden napról írunk egy kis beszámolót, ő is, én is. Kérlek fogadd szeretettel most az ő gondolatait:
2016.06.26. Életem egyik nagy álma vált valóra: mindig szerettem volna repülővel utazni és most munkám eredményeként 5 napos exkluzív Svájci jutalomutazásra indulhattam! Csodálatos volt ahogy egyik percben még a földön, másik pillanatban már az égen röpített az érzés! Megérkeztünk a Grand Hotel Suisse Majestic szállodába, ahol már fotósok és riporterek vártak! A szobánkban ajándék és a TV képernyőn névre szóló üdvözlet!
Este vacsorával egybekötött fogadás volt, ahol 20 ország legeredményesebb tanácsadói, vezetői lehettek jelen a Just Gyár 86 éves születésnapjának tiszteletére, 86-an!
Olyan jó érzéssel töltött el ahogy Ilya Malikov kitüntető figyelemmel gondoskodott rólunk már az első pillanatban! Mivel Magyarországot ketten képviseltük, így az asztalnál is ketten ültünk eleinte, de nem sokáig, mert már néhány perc után a franciák odahívtak magukhoz. Annyira jó volt, nagyon megkedveltük egymást. Ez a szeretet, kedvesség hatotta át végig az egész jutalomutazást!
Hamarosan következik a folytatás a nagy kalanddal, az utazás egyik csodájával...
Sok szeretettel:
Szilágyi Ildikó és Kozma Erika
209519908 708667120
Napsugár Csapat
