Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

JELES NAPOK: FEBRUÁR 3. BALÁZS

sztbalazs

Emlékezzünk Szent Balázsról,
Hogy ma vagyon napja;
Többször is, hogy megérhessük,
Az Úristen adja!

Emlékezzünk Szent Balázsról,
Kérjük szent áldását:
Mindnyájunktól távoztassa
Torkunknak fájását!

magyar népdal részlet

A latinból magyarosodott Balázs név eredete az ismeretlen eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév.
A nevet sokan - helytelenül - a görög Bazileosz névvel azonosították, melynek szó szerinti jelentése: királyi. Ezzel szemben a név valójában az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától.
Más források a Blasius jelentését két szóból vezetik le: az előtagban a blandus (nyájas) vagy a belasius, bel (öltözék), az utótagban a syros (kicsi) rejlik.
Később a Blasius személynévvé lett, melyet Szent Balázs örményországi püspök vértanúhalála (k.u. 316.02. 03.) tett ismertté, illetve elterjedtté a keresztény kultúrkörben.

sztbalazs2Szent Balázs egy tömlöcben, ahol raboskodott, megmentette a fulladástól egy özvegyasszony fiát a torkán akadt halszálkától. Az anya hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Balázs bővelkedett a szelídségben és a szentségben, s ezért a keresztények Cappadocia Sebaste nevű városában püspökké választották. Miután a püspökséget elvállalta, Diocletianus keresztényüldözése miatt egy barlangba kényszerült, s remeteéletet élt. Madarak hordták néki az élelmet, és a vadak sereglettek hozzá betegség esetén, csak akkor távoztak tőle, míg rájuk nem tette a kezét.

Balázs napi népszokások

Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík (diftéria), illetve egyéb torokbajok ellen.

sztbalazs1

A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végzeték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.

Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás, mert Szent Balázst tartották védőszentjüknek. Ezen a napon az diákok házról házra járnak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába, ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek. Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a gyerekeket.

A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.

A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy távol tartsák az év folyamán madarakat a terméstől.

Gyakorisága: Az egyedi, magyar formában meghonosodott név gyakori volt a 16-17. században, az első tíz legnépszerűbb név között volt. A következő században a kedveltsége csökkent, a 19. században és a 20. század elején csak 1-2 ezrelékben fordul elő. 1967-ben is csak 218-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra népszerű lett, és a 11. leggyakoribb férfinévvé vált, 2000 óta a leggyakoribb 10 fiú név között szerepel, 5-8 helyen.
Népszerűségéről több középkori helynevünk: Szentbalázs (Somogy), Zalaszentbalázs, ill. Szent Balázs barlangja a Balaton melletti Szent György-hegyen is tanúskodik.

Név elemzése: A Balázs név idealista, érzékeny egyéniség kialakulását támogatja. Legjobban nyugodt körülmények között tud teljesíteni, ezért lehetőleg olyan területen érdemes elhelyezkednie, ahol mindenre kiterjedő figyelemre van szükség, és ahol írásban végezheti a munkáját. Környezete legtöbbször nyugodtnak látja, pedig könnyen válik feszültté és ingerültté. Nehezen fejezi ki mélyebb érzelmeit, gondolatait szavakban, szívesebben teszi ezt írásban. A bizakodó hozzáállás hiánya az oka, hogy nehezen hoz üzleti döntéseket.

Pilisszentiván, 2016.  Böjtelő hava 2.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

források:
http://www.katolikus.hu/szentek/szent23.html
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_balazs
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás
Jankovis Marcell: Jelképtár
fotók: Wikipedia

KÖNYVES KÁLMÁN… a megosztó királyunk

konyves kalmanSokszor hozom fel őt példának arra, hogy milyen volt a magyar táplálkozás már akkor is. Nézzük kicsit közelebbről, mit írnak a krónikák!

Szent László még uralkodása alatt elindította I. Géza két fiát, Kálmánt és Álmost. Mindkettőt tehetsége szerint. Kálmán vézna termetéből adódóan papi pályára került, Álmosból daliás termete hadvezér előszelét jelezte. Persze a sors fintora, hogy Szent László mindkét fia hadi tornákon életét vesztette, mire a királynak utódlásról kellett gondoskodnia. Végül Kálmán, az idősebb fivér kapta meg a trónt. A kor uralkodói közül magasan kitűnt olvasottságával, de már csak azzal is, hogy tudott írni, olvasni és még latinul is…

II. Orbán pápa még László halála előtt hirdette meg az első keresztes hadjáratot, aminek itt a krónikája Gilbert francia apát által:

Az a férfi a magyarok földjén való átkelést választotta. Ezeknek a vidékei igen gazdagok élelmiszerekben, amit a műveletlen tömeg felismert és szélsőséges féktelenséggel kezdett a szelíd bennszülöttek ellen dühöngeni. Midőn ugyanis meglátták, hogy több év gabona termése, amint azon a földön szokás, tornyok módjára a szántóföldeken áll, amelyeket mi általában asztagoknak szoktunk nevezni, és mivel a különböző húsfélék és más élelmiszerek, amelyekben a föld módfelett bővelkedett, dúsan álltak rendelkezésre, nem elégedettek meg az ottaniak emberségével, hanem feltűnő esztelenséggel bántalmazni kezdték az idegenek a pogányokat, noha azok a keresztények mindent szívesen hoztak eladásra, emezek nem tudván uralkodni mohóságukon, elfeledvén azok kegyes vendégbarátságát és jóindulatát, háborúval támadtak rájuk.

konyves kalman2Természetesen az írástudó király a következő európai keresztes vonulatot (trónra lépésének évében), keményen visszautasította, és csak egy hadsereget engedett keresztül az országon, de szigorú magyar kísérettel. A többi szedett-vetett hadat szétverte.

Karizmája mutatkozott meg, hisz ezzel a döntéssel nem lopta be a pápa szívébe magát, de ellátta a reá bízott feladatot: megvédte az országát!

Az udvara nemcsak politikai-, hanem kulturális központtá kezdett válni, latin versek íródtak, megszületett Hartvik püspök Szent Istvánról szóló legendája, a kisebbik Gellért legenda. Esztergom és Székesfehérvár volt a két királyi helyszín.

Ő volt az első magyar uralkodó, aki nem javasasszonyokkal gyógyíttatta magát, hanem Itáliából hozatott orvost magának.

Két nyavalya kínozta. A köszvény, amire akkoriban nem volt gyógymód, ezért egy amulettszerű aranygyűrűvel védte magát, amin latin szöveg volt. Szerintem nem sok sikerrel, mert különben nem emlékeznénk a köszvényére. A másik pedig a fülgyulladása. Nos, innen eredeztethető a fájdalmas orvosi kezelések elnevezése, mert az itáliai orvost Drákónak hívták…

Szóval ez az orvos „flastromot” (nedvszívó gyolcs, amire gyógyerejű tapasz van kenve - a párakötés elődje) tett a király fülére, ami „kiszívta még az agyvelejének is jelentős részét”. Ez a dobhártya átszakadása után kiömlő genny volt, amit agyvelőnek gondoltak…

És jöjjön a vesszőparipám, a táplálkozás. Abban az időben Európában sorozatosan voltak éhezések. De Magyarország Kálmán korában élelmiszerfogyasztás szempontjából élen járt. Az összes korabeli forrás hazánkat élelmiszerben bővelkedő, dúskáló országnak mutatja be. Ha összehasonlítjuk az akkori  francia, vagy német viszonyokkal, akkor az EU-s átlagnál jóval több húst fogyasztottak a XI-XII. században nálunk, ráadásul kifejezett gabona bőség is volt. Az éhínségnek a szele sem érintette hazánkat. Rendkívül sok halat evett a magyar, de gyümölcsöt nem, kivéve szőlőt, de azt is bor formájában.

Pont ez okozta Könyves Kálmán köszvényét. Hiszen a papnak nevelt uralkodót, hogy agresszívabb legyen elkezdték hússal tömni, ami a böjtös étkekhez szokott vékony testalkatú királynál sok szenvedést eredményezett. Ráadásul bort itattak vele, ami szintén fokozta a köszvényes rohamok gyakoriságát és hosszát.

Korabeli források - nem mindig pozitív- megítélése ellenére egy jelentős uralkodót tisztelhetünk benne. Könyves Kálmán jól sáfárkodott a kapott országgal és megóvta 20 éven keresztül, egészen 1116. február 3-án bekövetkező haláláig. Szent László örökét megőrizte, törvényeivel, diplomáciájával egy erős országot hagyott fiára, öccsével, Álmossal való örökös trónharcok ellenére. Kultúrát teremtett az országban.

Amit biztosan tudunk, hogy 21 évet uralkodott. 42-46 éves lehetett, amikor meghalt. Nem tudni miben. A köszvény és a fülgyulladás nem okozhatta halálát, míg az egészségtelen, egyoldalú táplálkozás szerepet játszhatott benne…

Ami az én üzenetem ezzel kapcsolatban, hogy attól, hogy Kánaánban élünk, dúskálunk a jóban, még tudnunk kell a határokat, ha fájdalom nélkül és 120 évig akarunk élni. Különben elmegy a kedvünk az élettől…

Elhíresült törvényével búcsúzom: „Boszorkányok pedig nincsenek!

Szeretettel:
Dr. Harsányi Edit
Életfa Baglyok csapata
Debrecen, 2016. 02.02.

A JANUÁR EGY ASZTROZÓFUS SZEMÉVEL

Az utóbbi napokban tapasztaltható szélsőséges energiák, melyek a számtalan riasztó eseményt is kiváltottak a világban /párizsi merénylet/, arra engednek következtetni, hogy a belső tartartalékainkat kell mozgósítanunk, hogy meg tudjuk őrizni saját egyensúlyunkat.

Mivel eredendően természeti lények vagyunk, elsősorban a természethez fordulhatunk energiáink feltöltése érdekében: séta, túrázás, sport a természetben stb.

Mit tegyünk akkor, ha az urbanizált világban egyre jobban elszakadunk az Anyaföldtől?  Gondoljunk a városi aszfaltra, az erődítményként magasodó beton épületekre, ahol elvétve találunk egybefüggő zöld területet, parkokat, ahol az energiáinkat feltölthetnénk? Helyette az állandósult vitatkozásokkal akarunk energiát nyerni másoktól, pedig a befelé fordulás csodája az elménket a megoldás-megvalósulás  irányában fordítja.

Mert az első megérzések, bevillanó  ötletek-gondolatok, azok melyek  a helyes utat vetítik előre. Ugyanakkor csak visszatekintve jut eszünkbe, hogy az út elején volt olyan gondolatunk, amit felülbíráltunk.  A visszapillantó tükör mindig tisztább, mint a szélvédő.

Ilyenkor jusson eszünkben az a lehetőség, hogy a csillagos ég felé emeljük tekintetünket, mert ott megtalálhatjuk újra azokat a csillagenergiákat, melyek az emberiség kezdete óta nyújtanak támogatást, támpontot az őket ismerőknek.  Manapság sokat hallunk az aktuális sorozatokról, az egyperces celebekről, de arról, hogy egy adott csillagképben haladó a Napnak, Holdnak és a többi bolygónak, milyen hatása van ránk, a mindennapjainkra, a világra (ár-apály jelenség, telihold, fogyó hold) nagyon keveset tudunk. Pedig ez a tudás rejti magában a jó lét, és a jól lét lehetőségét.

Ezt a hiányt kívánjuk kitölteni asztrozófiai1 sorozatunkkal, melyet kiegészítünk az ősi csillagnevek, csillagképnevek felelevenítésével, azok jelentésével, az egymást követő hónapok csillagjegyei mögött rejlő csillagüzenetek megosztásával. 

Fogadjátok tőlem szeretettel!

Rácz Mária Erzsébet

A JANUÁR EGY ASZTROZÓFUS SZEMÉVEL

Az első hónap - Boldogasszony hava és a Bak zodiákus jegye - idején fagyott a föld és a Nap égi útjához a Nyilas csillagkép2, kiáradó energiája adja a hátteret. Fölötte a Kígyó csillagkép3 farkánál nemzi a „Tejút hasadékában” a fényt.

Mellette a Sas csillagkép4 - a magyar mitológiában a Hadak útján repülő Turul - az égbe (tehát felfelé) emelő üzenetet hozva, mutatja a kiemelkedés lehetőségét, az elindulást az Istenek útján5 (Tejút). A szárnyalás lehetőségét hordozza, amennyiben gyökeresen változtatunk a méltatlan helyzeteken, és elsősorban felülkerekedünk önmagunkat korlátozó dolgokon (pl. halogatás, szétszórtság, lustaság, időpazarlás stb).

A Nap ebben az időszakban jár az legmélyebb ponton az égi egyenlítőhöz képest, ilyenkor hangulatunkra a külső fény hiánya nyomja rá bélyegét. Csak a belső fénymagunk biztos tudata segít(het) át ezen az időszakon, amikor az égre tekintve a csillagok fényét magunkba engedve, felélesztjük optimizmusunkat. A megújulás és a megszületett új fényenergiák beragyogják lelkünket, de ehhez meg kell engednünk magunknak az elmélyülést, ahogy Igazgató úrtól is hallottuk: ajándékozzuk meg magunkat, saját fejlődésünkre fordított idővel (arany óra)  A felsőbb énünk üzeneteit csak így, ekkor hallhatjuk meg. 

Újévi fogadalmainknak nagyobb energiát adunk, amikor összecseng a meditációban megélt felismerésekkel, és a magasabb szintről kapott rálátás lehetőségével. Könnyebben tudjuk felvállalni a sorsfeladatainkat.

Kívánok Mindenkinek Fénytől beragyogott elmélyüléseket egész évre!

Szeretettel
Rácz Mária Erzsébet
asztrozófus
36 20/267 1283
Napsugár csapat

Szentendre, 2016. Boldogasszony hava 16.

ajeas 1A csillagkép az Ekliptika Bak 0° 34’- Bak 26° 22’ tart.

Ezen területen átvonuló bolygók fényét „Tejút központjából áradó, lüktetve érkező teremtő energiák ” adják. Nyilas a „magyarság csillagjele”. A Nyilas csillagaival kapcsolatba kerülve az Isteni szeretet válik kézzelfoghatóvá számunkra.

forrás: A cikk megírásához mesterem Paksi Zoltán „Égi utak csillagüzenetei” könyve szolgált alapul.


[1] Az asztrozófia, csillagbölcselet, a bolygók mögötti csillagképek ősi üzeneteivel egészíti ki az arra figyelők ismereteit.
[2] A Nyilas csillagkép a déli horizont fölött 10-25°-os magasságban, a Tejút legfényesebb részén helyezkedik el, galaxisunk középpontjában.A Nyilas csillagkép állata az égi Ló és az égi Szarvas, mitológiánk két szimbolikus állata.
[3] A Kígyó az egyetlen olyan csillagkép, amely két darabból áll, ezek a Serpens Caput (A kígyó feje) és a Serpens Cauda (A kígyó farka).
[4] A Turul ház (Árpád ház) révén a magyarság egyik vezércsillaga
[5] Más nevei:  Tejút,  A Hadak útja, Csillag ösvény, Teljesség útja, Négy égi folyó

„Hozz rá víg esztendőt!”

magyar kultura napja1823. január 22. Cseke

A kézirat tanúsága szerint ekkor és itt tesz pontot Hymnus című költeménye végére a 33 éves Kölcsey Ferenc.  A műnek alcíme is van: A magyar történelem zivataros századaiból. Az akkor már 8 éve Szatmárcsekén élő költőt a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása készteti a Himnusz megírására, egész hazafias költészetünk legnagyobb dicsőségére.
A mű megírása után hat évvel, 1829-ben kerül a nyilvánosság elé, ekkor jelenik meg ugyanis Kisfaludy Károly folyóiratában, az Aurórában. Az 1830-as években egyre népszerűbb lesz, és - akárcsak Vörösmarty Szózata - a nemzeti identitás egyik szimbólumává válik. (Régi szép idők!)

Az 1840-es évek elején felerősödik a nemzeti igény, hogy dallam is szülessék e művekre.
"Élnek még hazafiak és honleányok, akik a nemzetért, egymásért, a „köz” javáért is képesek lelkesedni és tenni..."
Így a pesti Nemzeti Színház akkori igazgatója, Bartay András, pályázatot ír ki, előbb a Szózat megzenésítésére (ezt Egressy Béni nyeri), majd egy évvel később, 1844. február 29-én a Himnusz zenéjére.  A Himnuszra beérkezett 13 jeligés pályamű közül a bizottság, melynek tagjai között foglal helyet Szigligeti Ede és Vörösmarty Mihály is, egyhangú döntésével Erkel zenéjét jutalmazza a pályadíjjal. A díjnyertes művet 1844. július 2-án mutatják be a Nemzeti Színházban, majd ugyanezen a nyáron szélesebb nyilvánosság előtt is, 1844. augusztus 10-én, egy ünnepségen, amikor is vízre bocsátják a Széchenyi István nevét viselő gőzöst az Óbudai Hajógyárban.

hrve1Kölcsey Himnusza a közmegegyezés által lett nemzeti imádságunkká. 1903-ban az Országgyűlés hivatalossá akarta tenni egy törvényjavaslattal. Mivel azonban I. Ferenc József magyar király ezt nem szentesítette, a törvény nem léphetett hatályba. Egészen 1989-ig kellett várni a Himnusz törvénybe foglalásának aktusára.

Himnuszunk - Kölcsey Himnusza - egyedülálló a nemzeti himnuszok sorában. Nem magasztal, nem éltet senkit és semmit, amint a legtöbb nemzeti himnusz teszi. A mi himnuszunk közbenjáró imádság Istenhez, a magyar nép fennmaradásáért. Nem csoda hát, hogy a 20. század közepén, a magyar történelem zivataros évtizedeiben, amikor sem Isten, sem a magyarság ideája nem volt divatban, Rákosi Mátyás meg akarta változtatni. Felkért egy nagy tekintélyű költőt, Illyés Gyulát és egy még nagyobb tekintélyű zeneszerzőt, Kodály Zoltánt, hogy írnának új, a szocialista időknek megfelelő himnuszt a népnek. Az utókorra maradt Kodály Zoltán lakonikus válasza a felkérésre:
„Minek az új? Jó nekünk a régi himnusz!”
És – csodával határos módon – maradt a régi.

hrve2A Himnusz megszületésének évfordulóján ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját – 1989. óta minden évben.
Vajon kinek köszönhetjük ezt az ünnepet? Emlékezzünk meg arról a művészről, akinek szívügye teljesült a Magyar Kultúra Napjának megünneplésével! A 2008-ban elhunyt Fasang Árpád zongoraművész (1942.12.09-2008.02.19.), kulturális diplomata volt az, aki már 1985-től „lobbizott” annak érdekében, hogy a Magyar Kultúrának ünnepnapot szenteljünk. És a ma már szintén csak „volt”, egykori Hazafias Népfront segítségével sikerült ezt a nemes célt valóra váltani. Hála nekik!
És még mindig: „Isten, áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel!”

Pilisszentiván, 2016. Fergeteg  hava 21.

Szeretettel
Acél Anna
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának tagja

SZATMÁRCSEKE FELÉ

Kolcsey siremleke Szatmarcseken1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Emlékezve arra, hogy a kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Ebből az alkalomból fogadjátok szeretettel Oszváth Sándor írását.

Csekére megyek, mint minden év januárjában ’90 óta (a szatmáriak szóhasználatában Csekébe), emlékezni a Himnusz születésnapján kultúránkra, s magyarságunkra. Vajon hányszor tette meg ezt az utat Ferenc tekintetes szekéren vagy homokfutón Álmosdra, Debrecenbe jövet? Neki tán egy egész nap is kevés volt ahhoz, mi most autóval alig kétórányi. Debrecenből, a Kollégium mellől indulunk. Még hatéves sem volt a kis Ferenc, mikor ide beíratták, s tizennégy év elteltével, már mint kész embert bocsájtotta ki az alma mater. Házát pár évtizede lebontotta a várost átalakító igyekezet (Csokonaiét és Adyét meg az újkori tülekedés). Helyén hosszabb ideig Lenin szobra díszelgett, most ugyanott - mint mondják, ideiglenesen - egy kezdetleges napóra méri a tűnő időt.

Debrecent elhagyva két kultúrtáj határán kanyarog utunk. Bár Hamvas Béla szerint még az Alföldön járunk, de itt-ott már érződik az erdélyi géniusz. Megjelennek a haranglábas, zsindelytetős, évszázados templomok, az első mindjárt Nyírmihálydiban, majd a legismertebb Bátorban. Az utóbbi valójában fogadalmi templom, mert Báthory István erdélyi vajda, élve menekülvén meg a kenyérmezei csatából, hálaadásul építtette az Úrnak. „A magamébul” – idézte őt mindig, figyelmeztetésképp Kozma nagytiszteletű úr. E gótikus templom hálórácsos mennyezetének méltó párja legközelebb Canterburyben látható… Meggyilkolását követően, a könyörületes Bethlen Gábor alatt, 15 évnyi hányódás után e templomban kapott végső nyughelyet zaklatott életű Báthory Gábor, Erdély fejedelme. Hosszan tűnődünk a testvérszerelembe menekülő fiatal fejedelem sorsán, közben felidézzük Makkai Sándor regényét (Ördögszekér), mely javarészt a közeli Ecseden, a másik nagy Báthory-fészekben játszódik, s épp e tragikus szerelemről szól. Hodász és Meggyes között lélekben ismét köztünk van Czine Miska bátyánk is, e táj szülötte, szerelmese, a néhai jó barát s tanítómester.

Mátészalkát, a trianoni Csonka-Szatmár egykori megyeszékhelyét éppen csak érintve ismét jeles helyhez érünk. Kocsordon, de még innen a Krasznán áll a Székely Hadosztály emlékműve. ’50-ben lebontották, de ’95-ben újra felállították! Három székelykapun át lehet ma feljutni a kicsiny dombon álló jelhez, mely a hazafiúság, a becsület, a kitartás és a magyar katonaerények kiemelkedő példáira emlékezteti az utazót. A Kratochvill Károly ezredes vezette alig tízezer fős Székely Hadosztály - egyedül s csak saját erejére számítva - tartóztatta fel 1918/19-ben az Erdélyen átözönlő román áradatot Máramarosszigettől Belényesig, lassítva ezzel a keleti országrészek elfoglalását. A hazai történelemkönyvekből mindmáig ez is kimaradt! Holott, ha ők nincsenek, mára tán a Tiszántúl is Nagy-Románia része lenne, ahogyan az eredetileg tervezve volt. Tette ezt e maroknyi sereg éppen akkor, mikor Linder Béla hadügyér úr egy katonát sem akart látni…

Tunyogmatolcs felé fordulva az országút a Holt-Szamos mellé simul (itt írta az egykori utazó örökbecsűjét, a Falu végén kurta kocsmá-t), majd az ásott Szamost átlépve máris a nagy tiszai árvízben sokat szenvedett Fehérgyarmatra érünk. Itt van a Kölcsey Társaság székhelye, s innen indult a kezdeményezés: A Himnusz születésnapja, január 22-e legyen a Magyar Kultúra Napja!

Gyarmatot elhagyva Penyigénél a Szenke patakot keresztezzük, hol egykor kilenc kislány fulladt vízbe. Lassan ennek is már vagy száz éve! Emléküket ballada őrzi, meg kilenc szép kopjafa a túlvégi temetőben. De Penyigén másért is érdemes megállni!  Az itteninél jobb ízű szilvalekvárt nemigen találni, s tüzesebb pálinkát még Szatmárban is csak keresve… Bár szeretnénk, most nincs érkezésünk időzni Túristvándiban sem, a gépészkovács egykori házánál, hol gyermekkorában a kis Móricz Zsiga hallgatta szájtátva a felnőttek történeteit. Szívesen ejtőznénk a Túr partján is, a híres vízimalomnál, mely megmaradásának titkát öreg molnárja csak sokadik találkozásunk-barátkozásunk után árulta el. (A Rákosi-korszakban csupán két működő vízimalmot hagytak meg, az egyiket Nyugat-Dunántúlon, a másikat meg itt. „Tetszik tudni, a pászkához kóser liszt kellett…”)

Már csak iramodásnyi Cseke. Az utcán templomba igyekvő emberek. E nap az ő nagy ünnepük!  Bent, Kölcsey atyafiai ajkán még a 90. zsoltár is másképpen szól, künn pedig, a csónakfejfás cinteremben párás szemmel énekeljük nemzeti imádságunkat…

Budapest, 2016. 01. 10.

Ozsváth Sándor
művészettörténész
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának tagja