Emlékezzünk Szent Balázsról,
Hogy ma vagyon napja;
Többször is, hogy megérhessük,
Az Úristen adja!
Emlékezzünk Szent Balázsról,
Kérjük szent áldását:
Mindnyájunktól távoztassa
Torkunknak fájását!
magyar népdal részlet
A latinból magyarosodott Balázs név eredete az ismeretlen eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév.
A nevet sokan - helytelenül - a görög Bazileosz névvel azonosították, melynek szó szerinti jelentése: királyi. Ezzel szemben a név valójában az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától.
Más források a Blasius jelentését két szóból vezetik le: az előtagban a blandus (nyájas) vagy a belasius, bel (öltözék), az utótagban a syros (kicsi) rejlik.
Később a Blasius személynévvé lett, melyet Szent Balázs örményországi püspök vértanúhalála (k.u. 316.02. 03.) tett ismertté, illetve elterjedtté a keresztény kultúrkörben.
Szent Balázs egy tömlöcben, ahol raboskodott, megmentette a fulladástól egy özvegyasszony fiát a torkán akadt halszálkától. Az anya hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Balázs bővelkedett a szelídségben és a szentségben, s ezért a keresztények Cappadocia Sebaste nevű városában püspökké választották. Miután a püspökséget elvállalta, Diocletianus keresztényüldözése miatt egy barlangba kényszerült, s remeteéletet élt. Madarak hordták néki az élelmet, és a vadak sereglettek hozzá betegség esetén, csak akkor távoztak tőle, míg rájuk nem tette a kezét.
Balázs napi népszokások
Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík (diftéria), illetve egyéb torokbajok ellen.
A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végzeték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.
Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás, mert Szent Balázst tartották védőszentjüknek. Ezen a napon az diákok házról házra járnak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába, ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek. Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a gyerekeket.
A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.
A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy távol tartsák az év folyamán madarakat a terméstől.
Gyakorisága: Az egyedi, magyar formában meghonosodott név gyakori volt a 16-17. században, az első tíz legnépszerűbb név között volt. A következő században a kedveltsége csökkent, a 19. században és a 20. század elején csak 1-2 ezrelékben fordul elő. 1967-ben is csak 218-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra népszerű lett, és a 11. leggyakoribb férfinévvé vált, 2000 óta a leggyakoribb 10 fiú név között szerepel, 5-8 helyen.
Népszerűségéről több középkori helynevünk: Szentbalázs (Somogy), Zalaszentbalázs, ill. Szent Balázs barlangja a Balaton melletti Szent György-hegyen is tanúskodik.
Név elemzése: A Balázs név idealista, érzékeny egyéniség kialakulását támogatja. Legjobban nyugodt körülmények között tud teljesíteni, ezért lehetőleg olyan területen érdemes elhelyezkednie, ahol mindenre kiterjedő figyelemre van szükség, és ahol írásban végezheti a munkáját. Környezete legtöbbször nyugodtnak látja, pedig könnyen válik feszültté és ingerültté. Nehezen fejezi ki mélyebb érzelmeit, gondolatait szavakban, szívesebben teszi ezt írásban. A bizakodó hozzáállás hiánya az oka, hogy nehezen hoz üzleti döntéseket.
Pilisszentiván, 2016. Böjtelő hava 2.
Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője
források:
http://www.katolikus.hu/szentek/szent23.html
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_balazs
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás
Jankovis Marcell: Jelképtár
fotók: Wikipedia
Sokszor hozom fel őt példának arra, hogy milyen volt a magyar táplálkozás már akkor is. Nézzük kicsit közelebbről, mit írnak a krónikák!
Szent László még uralkodása alatt elindította I. Géza két fiát, Kálmánt és Álmost. Mindkettőt tehetsége szerint. Kálmán vézna termetéből adódóan papi pályára került, Álmosból daliás termete hadvezér előszelét jelezte. Persze a sors fintora, hogy Szent László mindkét fia hadi tornákon életét vesztette, mire a királynak utódlásról kellett gondoskodnia. Végül Kálmán, az idősebb fivér kapta meg a trónt. A kor uralkodói közül magasan kitűnt olvasottságával, de már csak azzal is, hogy tudott írni, olvasni és még latinul is…
II. Orbán pápa még László halála előtt hirdette meg az első keresztes hadjáratot, aminek itt a krónikája Gilbert francia apát által:
„Az a férfi a magyarok földjén való átkelést választotta. Ezeknek a vidékei igen gazdagok élelmiszerekben, amit a műveletlen tömeg felismert és szélsőséges féktelenséggel kezdett a szelíd bennszülöttek ellen dühöngeni. Midőn ugyanis meglátták, hogy több év gabona termése, amint azon a földön szokás, tornyok módjára a szántóföldeken áll, amelyeket mi általában asztagoknak szoktunk nevezni, és mivel a különböző húsfélék és más élelmiszerek, amelyekben a föld módfelett bővelkedett, dúsan álltak rendelkezésre, nem elégedettek meg az ottaniak emberségével, hanem feltűnő esztelenséggel bántalmazni kezdték az idegenek a pogányokat, noha azok a keresztények mindent szívesen hoztak eladásra, emezek nem tudván uralkodni mohóságukon, elfeledvén azok kegyes vendégbarátságát és jóindulatát, háborúval támadtak rájuk.”
Természetesen az írástudó király a következő európai keresztes vonulatot (trónra lépésének évében), keményen visszautasította, és csak egy hadsereget engedett keresztül az országon, de szigorú magyar kísérettel. A többi szedett-vetett hadat szétverte.
Karizmája mutatkozott meg, hisz ezzel a döntéssel nem lopta be a pápa szívébe magát, de ellátta a reá bízott feladatot: megvédte az országát!
Az udvara nemcsak politikai-, hanem kulturális központtá kezdett válni, latin versek íródtak, megszületett Hartvik püspök Szent Istvánról szóló legendája, a kisebbik Gellért legenda. Esztergom és Székesfehérvár volt a két királyi helyszín.
Ő volt az első magyar uralkodó, aki nem javasasszonyokkal gyógyíttatta magát, hanem Itáliából hozatott orvost magának.
Két nyavalya kínozta. A köszvény, amire akkoriban nem volt gyógymód, ezért egy amulettszerű aranygyűrűvel védte magát, amin latin szöveg volt. Szerintem nem sok sikerrel, mert különben nem emlékeznénk a köszvényére. A másik pedig a fülgyulladása. Nos, innen eredeztethető a fájdalmas orvosi kezelések elnevezése, mert az itáliai orvost Drákónak hívták…
Szóval ez az orvos „flastromot” (nedvszívó gyolcs, amire gyógyerejű tapasz van kenve - a párakötés elődje) tett a király fülére, ami „kiszívta még az agyvelejének is jelentős részét”. Ez a dobhártya átszakadása után kiömlő genny volt, amit agyvelőnek gondoltak…
És jöjjön a vesszőparipám, a táplálkozás. Abban az időben Európában sorozatosan voltak éhezések. De Magyarország Kálmán korában élelmiszerfogyasztás szempontjából élen járt. Az összes korabeli forrás hazánkat élelmiszerben bővelkedő, dúskáló országnak mutatja be. Ha összehasonlítjuk az akkori francia, vagy német viszonyokkal, akkor az EU-s átlagnál jóval több húst fogyasztottak a XI-XII. században nálunk, ráadásul kifejezett gabona bőség is volt. Az éhínségnek a szele sem érintette hazánkat. Rendkívül sok halat evett a magyar, de gyümölcsöt nem, kivéve szőlőt, de azt is bor formájában.
Pont ez okozta Könyves Kálmán köszvényét. Hiszen a papnak nevelt uralkodót, hogy agresszívabb legyen elkezdték hússal tömni, ami a böjtös étkekhez szokott vékony testalkatú királynál sok szenvedést eredményezett. Ráadásul bort itattak vele, ami szintén fokozta a köszvényes rohamok gyakoriságát és hosszát.
Korabeli források - nem mindig pozitív- megítélése ellenére egy jelentős uralkodót tisztelhetünk benne. Könyves Kálmán jól sáfárkodott a kapott országgal és megóvta 20 éven keresztül, egészen 1116. február 3-án bekövetkező haláláig. Szent László örökét megőrizte, törvényeivel, diplomáciájával egy erős országot hagyott fiára, öccsével, Álmossal való örökös trónharcok ellenére. Kultúrát teremtett az országban.
Amit biztosan tudunk, hogy 21 évet uralkodott. 42-46 éves lehetett, amikor meghalt. Nem tudni miben. A köszvény és a fülgyulladás nem okozhatta halálát, míg az egészségtelen, egyoldalú táplálkozás szerepet játszhatott benne…
Ami az én üzenetem ezzel kapcsolatban, hogy attól, hogy Kánaánban élünk, dúskálunk a jóban, még tudnunk kell a határokat, ha fájdalom nélkül és 120 évig akarunk élni. Különben elmegy a kedvünk az élettől…
Elhíresült törvényével búcsúzom: „Boszorkányok pedig nincsenek!”
Szeretettel:
Dr. Harsányi Edit
Életfa Baglyok csapata
Debrecen, 2016. 02.02.