Nyári Károly az ország legismertebb énekes zongoristája immár 10. alkalommal teszi varázslatossá hagyományos koncertjével a decemberünket, ezúttal a megújult, nagy múltú Erkel Színház falai között.

A Lyra-díjas művész eddigi legkülönlegesebb ünnepi szimfonikus koncertjére készül a Budapesti Primarius Szimfonikus Zenekar és a Budapest Jazz Orchestra közreműködésével. Nyári Károly virtuóz zongorajátéka és jellegzetes énekhangja különleges egységet alkot a szimfonikusokkal és a big-band zenekar egyedi hangzásával. A könnyűzenei koncerten az előadó pályájának meghatározó, legszebb és legismertebb dalai szólalnak meg, műfaji határokat átlépve. A meghívott sztárvendégekkel szívet melengető duettek hangzanak el egyedülálló feldolgozásban. A rendhagyó esten egy igazán meglepő és soha nem látott családi produkciónak is szem és fültanúja lehet a nagyérdemű egy elsöprő zenei élmény keretei között. 

Az év legexkluzívabb koncertje, egyedülálló hangzásával és monumentális színpadi látványával méltán várva-várt esemény az igényes zenét kedvelő közönség körében.

2015. DECEMBER 27. VASÁRNAP 20 ÓRA

ERKEL SZÍNHÁZ

MEGHÍVOTT VENDÉGEK:
MALEK ANDREA, SZULÁK ANDREA, NYÁRI ALIZ, NYÁRI EDIT

KÖZREMŰKÖDIK:
BUDAPESTI PRIMARIUS SZIMFONIKUS ZENEKAR
BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA

Tekintettel több éves sikeres együttműködésünkre felajánlottak egy kedvezményes koncertjegy vásárlási lehetőséget az Életfa család tagjai számára, miszerint a tagok jelentős kedvezménnyel vásárolhatnak jegyeket az ünnepi koncertre. 

Ezzel lehetőséget adva arra, hogy akár saját részére vagy ajándékként a tagok barátaiknak vagy családjuknak megvásárolhassák a koncertjegyet.

Nyári Károly és családja több éve színesíti az Életfa Program kultúra szirmát, és lelkes fogyasztója termékeinknek. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy családjuk életvezetési Tanácsadója lehetek. 

Éljünk át egy varázslatos estét, együtt a zene és a hangok birodalmában!

Szeretettel:
Hegyi Gyöngyi
Életvezetési Tanácsadó

A kedvezményes koncertjegyek rendelhetőek JNS HUNGÁRIA KFT. Kommunikációs Központjában 2015. december 4-ig.

Jegyárak
14 900,- Ft helyett 11 900,- Ft
11 900,- Ft helyett   9 500,- Ft
  8 900,- Ft helyett   7 100,- Ft

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: 46/ 505-466, 505-467
Mobil: 70/457-2722

Eredete héber, Keresztelő Szent János édesanyjának neve. Jelentése: Isten az én esküvésem.

Az Erzsébet a 14. századig a leggyakoribb női név. A 20. század végére kicsit visszaszorult, de még gyakori, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Ám tavaly már 271 357 lányka kapta első, 53 248 második keresztnévként. Mivel a leggyakoribb női nevek közé tartozik, ezért az egyik legkedveltebb névünnep hazánkban. Gyakorisága annak köszönhető, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet, a világszerte legismertebb magyar szent az önzetlen, szeretetteli jótékonyság példaképe.

"Erzsébet II. András királyunk lánya volt. Tizennégy évesen feleségül adták Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő már hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben felöltötte a keresztet, a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt.

Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte.

1231. november 16-án halt meg, huszonnégy évesen. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté (valójában júl. 1-jén, máj. 26. az eljárás kezdetének időpontja volt), s a rákövetkező év májusának első napján „emeltettek oltárra ereklyéi”, azaz szenteltek templomot sírhelye fölé.

Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”.

Németországi működése folytán a világegyháznak ő az egyetlen ismertebb magyar származású szentje. Ünnepét a római naptár november 17-én hozza, mi magyarok 19-én üljük meg. „Felemeltetéséről” régi magyar naptárak május 2-án, vagyis névnapjával épp „átellenben” emlékeznek."¹

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz, Erzsébet napja a decembert mutatta meg, ha ugyanis november 19-én esett az eső, akkor enyhe télre lehetett számítani, ha azonban havazott, akkor karácsonykor is esett a hó.

• Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.”
• Debrecenben úgy mondják: Erzsébet, Katalin havat szokott adni, A bitang marhákat jászolhoz kötözni.²
• Örzse kopog, Kata locsog, karácsony kopog. Vagy fordítva
• Magyar királynék közül többen viselték az Erzsébet nevet.
• Kun Erzsébet magyar királyné (1240–1290/95), V. István magyar király felesége
• Piast Erzsébet magyar királyné (1305–1380), I. Károly (Róbert) magyar király felesége
• Kotromanić Erzsébet magyar királyné (1339–1387), I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király felesége.
• Luxemburgi Erzsébet magyar királyné (1409–1442), I. (Habsburg) Albert magyar, cseh és német király, valamint osztrák herceg felesége
• Erzsébet Krisztina magyar királyné (1691–1750), III. Károly magyar és cseh király, valamint német-római császár felesége
• Wittelsbach Erzsébet magyar királyné (1837–1898), I. Ferenc József magyar király és osztrák császár felesége, aki annyira népszerű volt, hogy a nép csak becenevén Sziszi-ként nevezte. Ennek bizonytékaként fővárosunk két kerülete is a nevét viseli.

Budapest VII. kerületét 1882. február 7-étől a Ferenc József király által aláírt engedély nyomán Erzsébetvárosnak hívják.

Budapest XX. kerületét, Pesterzsébetet, szintén a királyné tiszteletére nevezték el. Az akkor még Erzsébet falva nevű telepet Suda János és társai 1870. június 14-én alapították meg, a névadáshoz a királyi család is hozzájárult.

Róla nevezték el Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen álló kilátót is, valamint rengeteg intézményt.

A leghíresebb kortárs Erzsébet, II. Erzsébet királynő, aki 2015. szeptember 9-étől az évezredes angol-brit monarchia leghosszabb ideje trónon lévő uralkodója.³

Pilisszentiván, 2015. Enyészet hava 18.          

Szeretettel
Berecz Ildikó
Életfa Program Honismereti és Kultúra szirmának vezetője

Szilágylompért nevét Pap Gábor művészettörténész egyik magyarságismereti előadásán hallottam először, valamikor a nyolcvanas évek elején. Ő hívta fel figyelmünket a partiumi település gyönyörű kazettás mennyezetű templomára. Irodalmi tanulmányaimból is ismerősen csengett a név - itt éltek Ady Endre apai nagyszülei.

Partiumi-erdélyi utazásaim során – pedig az elmúlt fél évszázadban jártam-keltem ott eleget! – egyszer sem sikerült felkeresnem, mert vagy nem találtam meg a hazai térképeken, vagy a román nevére (Lompirt) nem figyeltem fel.

Két évvel ezelőtt igazított végre útba Nagykárolyból Zilahra menet a Wesselényi református kollégium fiatal vallástanára, s ezen örvendezve, mindjárt le is tértünk a főútról, Sarmaság után rögtön jobbra, hogy néhány perc múlva már a parókia ajtaján kopogtassunk. Szőnyi Levente nagytiszteletű úr (azóta már esperes!) derekasan állta a kérdészáport, melyet hírtelen rázúdítottam.

Máskor is jártam már ott azóta, megkapva tőle a templom kulcsát, hogy korlátlan ideig s kedvemre gyönyörködhessek kultúránk e gyönyörű ékszerdobozában. Mint alább majd kiderül, nem véletlenül kedvelte Bandi úrfi éppen e templomot! Ha meglátogatta a szemközti Ady-portát - az oral history szerint - gyakran tért be ide is, s órákra bezárkózva hangosan énekelt, vagy perlekedett az Úrral. Ott-jártam után több verse került új megvilágításba, legjobban A nagy Cethalhoz című, mert azt addig egyáltalán nem értettem.

Lompértot 1321-től említik az írások. Első önálló temploma a XV. század második felében épült (egy ideig Ilosva filiája volt, később önállósult). Az 1777-es nagy tűzvészben leégett, a fél faluval együtt, de már ugyanazon évben újat építettek, részben felhasználva a régi templom maradványait is. Berendezési tárgyai közül a legértékesebb, művelődéstörténeti szempontból a legizgalmasabb faragott kőszószéke és kazettás mennyezete. Miattuk emelkedik ki még a híresebbnél híresebb erdélyi és partiumi református templomok közül is! E templomban mutatható be talán legkézzelfoghatóbban a magyar népi műveltség két ágból - keresztény és szkíta-típusú – eredése (eredeztetése) majd egybeolvadása.

A 171 kazettából álló mennyezet alakos képei jobbára ószövetségi ihletésűek (Ádám és Éva, Noé bárkája, Ábrahám ígérete, Jákob lajtorjája stb.) vagy a népi vallásosság köréből valók (pl. a szerencse asszonya, a jó és a rossz szerencsekereke), de megjelenik köztük a református templomok ismert jelképe, a fiókáit önnön vérével tápláló pelikán vagy az újjáéledő Főnix is (gondoljunk csak a tűzvész után újjáépülő Lompértra!). Állat (páva, daru, strucc, szamár, krokodil)- és növényábrázolások sokaságában gyönyörködhetünk!  Ezek közül több is a szkíta típusú, más megfogalmazásban az íjfeszítő népek asztrálmítoszi örökségére (a Zodiákusra) utal - ilyen pl. a „kétfejű sas”, ami mindig a Kos havának jele, az önmaga farkába harapó sárkánykígyó (Bak), a Halak, az Oroszlán, a Ló (Európában a Nyilas), s újra idézhető itt is Noé bárkája, vagy a Pelikán, mint egy-egy hónap emblematikus megjelenítői. Teljesen lenyűgözik a szemlélőt a kőszószék színes sárkányfejes faragványai is! Ezekhez megszólalásig hasonlót láthattunk legutóbb a Budapesten majd Debrecenben bemutatott szkíta aranykincsek között…

S ami számomra az egyik legnagyobb reveláció: a bibliai Jónás-téma többszöri megjelenítése. Jónás majd minden kazettás mennyezetű templomban szerepel, de itt négyszer is! Kettőn, ahogyan azt másutt már megszoktuk, a cethal szájában látható, két különböző (!) alakban megjelenítve (egy harmadikon még a bárka mélyén alszik, egy negyediken pedig tökindák alatt fekszik).

Figyelmünket azonban egyre inkább maga a cethal köti le, mert az egyik kazettán olyan képjel látható, mely a sztyeppe-övezetben egészen az ural-altáji népekig vezet vissza bennünket: a Földgolyóbist (s hogy tévedés ne essék, ez oda is van írva) négy cethal tartja a hátán! A Bibliában ennek nincs nyoma, viszont a szakirodalom szerint az ural-altáji népek hiedelmeiben teljesen közismert. Lükő Gábor így ír róla A magyar lélek formái című könyvében:

   „Az öregek tudomása szerint a föld víz tetején úszik, s cethalak tartják a hátukon. Néhol úgy tudják, hogy csak egy cethal van a föld alatt, másutt három, sőt négy cethalról is tudnak. A földrengést a cethalnak tulajdonítják. Ha elfárad a cethal és másik oldalára fordul, ettől reng a föld. A világnak akkor lesz vége, ha elpusztulnak a cethalak.”¹

Ady ezt az ősi halszimbólumot látta, láthatta oly gyakran a szilágylompérti templomban, s ha újraolvassuk versét, most már minden világos lesz számunkra:

 „Óh Istenünk, borzasztó Cethal, / Sorsunk mi lesz: ezer világnak? / Roppant hátadon táncolunk mi, / Óh, ne mozogj, síkos a hátad. // Csúszós a hátad, mellyel tartod / Lelkünket és a mindenséget. / S én csak két rossz táncoló lábat / S reszkető szívet adok néked. // Sok félelmemet vedd el értük, / Melyek velőimbe befújnak. / Mutasd meg, hogy nem vagy keresztyén, / Nem vagy zsidó: rettentő Úr vagy. // Végy engem hátad közepére, / Hogy két gyönge lábam megálljon”, / Hogy a szívem ne verje mellem, / Hogy néha rám szálljon az álom. // Vagy dobj le egyszer s mindörökre, / Ne táncolj, lógj, ne tréfálj mindig. // Nem bírom s holt csillagaid már / Nyúgodt fényük arcomra hintik.”²

Az idén 235 éves kazettás mennyezet alkotója (Asztalos Budai Sámuel), a kőszószék faragója (Asztalos Budai András) és a költő Ady még otthonosan mozogtak e műveltségben, s anyanyelvi szinten beszélték azt. Mi már…

Szeretettel,
Ozsváth Sándor
művészettörténész
a Napsugár csapat Honismereti és Kultúra szirmának tagja

[1] Exodus, Bp. 1942., 58. o.
[2] A nagy Cethalhoz, Az Illés szekerén, 1908.