Olyan szépen csillogott a cipőnk orra!
- Kategória: Hivatalos
- Találatok: 8019
Karácsonytájt tele van a lelkünk szép vagy kevésbé szép, öröm- vagy éppen bánatkönnyeket előcsalogató emlékekkel, történetekkel.
Ahogy egyik reggel húztam fel a cipőmet, eszembe jutott a gyerekkorom mindennapos sikert eredményező kis története.
Kicsik voltunk, „egyszámjegyű” életkorban, amikor minden este vacsora után az öcsémmel nekiláttunk a nagy feladatnak: a cipőtisztításnak. Egy-egy pár cipőnk volt, ebben jártunk, ameddig ki nem nőttük. Volt egy színben ehhez illő bokszos dobozunk, és ebből majszoltuk ki a kis cipőskefe segítségével a bokszot a cipőnkre. Utána a nagykefével kifényesítettük a bőrfelületet. Még rá is leheltünk a cipőnk orrára, hogy szebben csillogjon. Elégedetten lefeküdtünk, és boldogan álmodtuk a gyermekek mesevilágát.
Reggel, induláskor ott mosolygott ránk egymás mellett, szépen, rendben a két pár cipő. Gyönyörűek voltak, csillogtak, mosolyogtak. Még talán szebbek voltak, mint este! Mi is mosolyogva húztuk fel őket, úgy, mintha újak lennének. Büszkék voltunk a cipőnkre, büszkék voltunk magunkra. Csodálatosan kezdődött a napunk! …
Eltelt néhány év, néhány évtized…
Édesapám már elment közülünk, és édesanyámmal beszélgettünk az óvodáskorunkról. Felidéztük a négyesben töltött szürke-százszorszép esték hangulatát. És akkor megtudtam, hogy miért csillogott olyan szépen ötven évvel ezelőtt minden reggel a cipőnk orra. Amikor elaludtunk, angyali kezek elővették a cipőinket, szépen kitisztították őket újra, ápolták, gondoskodtak róluk, csillogóvá varázsolták nemcsak a cipő orrát, majd gyönyörűen sorbaállították őket.
Ma már az angyali kezek nem segíthetnek nekünk, elfáradtak, édesanyám is eltávozott közülünk. Az emlék azonban minden cipőhúzáskor bearanyozza az életemet.
Így lesz minden nap számomra „szürkéből százszorszép”.
Hogy miért meséltem ezt el Neked?
Azért, mert most a mi kezeink válhatnak angyalivá, a mi gondoskodásunk, tanításunk segíthet másoknak értékes, érző emberré válni. Új év kezdődik. Vannak segítségre szorulók? Igen, vannak. Vagy azért, mert még túlságosan „kicsik” ahhoz, hogy bármit is csillogóvá varázsoljanak maguk körül, vagy azért, mert már azt hiszik, hogy az élet szürke. Mutassuk meg az embereknek, hogy mindenki körül van szépség, mindenkinek kezdődhet a napja ragyogón! Tegyük ezt úgy, hogy érezzük: valójában nem mi vagyunk a fontosak, hanem az, akinek az életét színessé tesszük. Adjunk naponta olyan sikerélményt a társainknak, mint amilyet egykor édesanyám adott nekünk, kicsi gyerekeknek!
A legnagyobb fizetség ezért a segítségért az, amikor meglátod a felnőtt emberek szemében is a gyermeki csillogást! Akkor a szíveddel is meglátod az értéket!
Csillogó, családi és sikerek sorát eredményező mozgalmas 2014-et kívánok Mindnyájunknak!
Szeretettel: Schmidt Ferenc
