SVÁJCBAN JÁRTAM

Álmodozni sem álmodoztam arról, hogy én egyszer Svájcba megyek.
Tavaly június végén ismét beépült az életembe a JUST és a NAHRIN. Minden gyógyszert és terápiát kipróbáltam a bőrbetegségemre, amit a bőrgyógyász javasolt, de csak ideig-óráig hatottak.
A Facebookon kalandoztam, amikor elém került Szilágyi Ildikó neve. Hoppá!
Megkeresem! Ráírtam! Felhívott! Megbeszéltük! Megrendeltük!
Megérkeztek a termékek és én nagyon erős hittel fogyasztottam azokat. Megállapítottam, hogy nekem ez sok pénzbe fog kerülni minden hónapban, ezért hamar kapcsoltam, hogy legalább a saját termékeim árát forgassam már vissza. Befektettem, persze Ildikó tanácsait követve, mert ő hitt abban, hogy több is lesz ebből.

1 hét után éreztem a termékek hatását és mellékhatásként lassan elkezdtek olvadni rólam a kilók is.
Ildikó előállt azzal a számomra hihetetlen állításával, hogy én Svájcba fogok utazni, ha továbbra is ilyen lelkes leszek, pláne ha elvégzem a képzéseket, ami nagyon fontos mindehhez.
Nem mondom, hogy könnyű volt meggyőznie, de egyre többen érdeklődtek, hogy mivel foglalkozom és így elmentem a képzésekre is meg a konferenciákra is, bemutatókat tartottunk, és elindult a munkafolyamat...

Így utólag végiggondolva, köszönöm Ildikónak minden felém irányuló türelmét, kitartását, támogatását, néha noszogatását és hitét.
Eltelt az idő, lezárult a verseny. Alig vártam, hogy Ildikó azon a csütörtöki napon az igazgatói ülés után felhívjon.
Ráírtam, mert már nagyon türelmetlen voltam és felhívott, ő már akkor könnyezett a kocsiban ülve örömében, én meg miután és mialatt beszéltünk. Elmondhatatlan volt az örömöm, mindenkit felhívtam, akit tudtam, hogy velem együtt tudjon örülni!

Külföld?
Egyszer voltam egy csodálatos autóbuszos kiránduláson Erdélyben és Ukrajnában többször, de az ismert benzinturizmus vitt el bennünket is, mint akkor oly sok embert.
Aztán buzgón elkezdtem készülődni életem első repülőgépes utazására. Nagyon vártam, talán olyan volt az érzés, mint amikor úttörőtáborba készülődtem, persze oda nem repülővel mentem, de maga az érzés, hogy milyen lesz az egész.

Milyen volt?
Nekem olyan, mintha királykisasszony lettem volna. Nyugalom szigetére érkeztem. Vittek bennünket csodálatos, szépséges helyekre, meglátogattuk a Nahrin gyárat. Finomabbnál finomabb ételeket ettünk. Nagyokat nevettünk, szórakoztunk, táncoltunk és én személy szerint 19 befogadó, csodálatos emberrel töltöttem 5 gyönyörű napot, mert hihetetlen, de még az idő is nagyon jó volt. Azt is mondhatnám, hogy ragyogott a NAPSUGÁR!!

Hálával tartozom mindenkinek, aki mellettem állt az elmúlt időszakban: elsősorban férjemnek, gyerekeimnek, családomnak, Szilágyi Ildikónak, a LEGJOBB SZPONZORNAK és nem utolsó sorban Igazgató Úrnak, hogy ilyen lehetőséget biztosított.

Kívánom mindenkinek, hogy élje meg ezt az érzést, én biztos, hogy nagyon sokáig fogok ebből táplálkozni!
Köszönöm, köszönöm, köszönöm!

Halászné Bodnár Éva
Tiszatarján
Napsugár Csapat

• Előző
• Tovább

Tweet