Vállalkozás, egyéni vállalkozás - A működés szabályai
- Kategória: Vállalkozás
- Találatok: 24236
Tartalomjegyzék
Nos, immár vállalkozóvá válhattunk és rendelkezünk a szükséges okiratokkal is ahhoz, hogy belevágjunk az új tevékenységünkbe. Ám a szükséges ismeretek még nem fogytak el…
Vegyük át, mik is az egyéni vállalkozás működésének szabályai:
- Az egyéni vállalkozó tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha bejegyzik az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. A bejegyzésről az egyéni vállalkozó igazolást kap, ezáltal kerül értesítésre - többek között - nyilvántartási számáról és adószámáról is, melyeket tevékenysége során használni köteles.
- Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységet csak akkor kezdheti meg, illetve folytathatja, ha az adott tevékenység végzéséhez szükséges végzettségekkel (képesítési követelményekkel) és hatósági engedélyekkel – leszámítva ha azokat önkormányzati rendelet írja elő – rendelkezik.
- Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.
- Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményeket valamennyi telephely (fióktelep) vonatkozásában érvényesíteni kell.
- Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.
- Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, illetve fióktelepen végezheti.
- Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
- Az egyéni vállalkozónak a gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.
- Az egyéni vállalkozó szünetelés tartama alatt nem végezheti az egyéni vállalkozói tevékenységet, nem szerezhet egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot, nem vállalhat új kötelezettséget, azonban tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
Most pedig egy kellemetlen, ám szükséges téma következik a sorban, milyen fizetési kötelezettségei vannak egy EGYÉNI VÁLLALKOZÓNAK?
AZ ADÓZÁSI-BEVALLÁSI-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK:
Az egyéni vállalkozók választhatják a vállalkozói SzJA szerinti, az átalányadó szerinti, vagy
bizonyos feltételekkel az EVA szerinti adózást.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózó egyéni vállalkozónak az SzJA fizetési kötelezettség megállapításához döntenie kell, hogy a vállalkozói jövedelme alapulvételével megállapított vállalkozói adóalap után, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum után fizeti meg az adót.
- Vállalkozói SzJA: vállalkozói adóalap 500 mFt-ot meg nem haladó része után 10%, a felettes rész után 19% az adó mértéke.
Bevallás + fizetés: február 25., előlegfizetés negyedévente (következő hó 12-ig).
- Vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó: 16% SzJA.
Bevallás + fizetés: február 25.
- ÁFA: ÁFA kulcsok: általános esetben 25%.
Havi (1.000.000 Ft befiz. ÁFA felett), negyedéves (250.000 Ft befiz./visszaig. ÁFA felett), éves ÁFA bevallás + befizetés.
Évi 5 millió Ft bevételig alanyi adómentességet lehet választani!
- Vállalkozói kivét utáni adófizetés: a vállalkozói kivét az összevont adóalap része, ezért alkalmazni kell rá az adóalap kiegészítést (27%-kal növelten kell az összevont adóalap megállapításakor figyelembe venni).
Törvényben meghatározott feltételekkel lehet átalányadózást választani:
- 15 millió Ft vállalkozói bevétel alatt, és ha nem áll munkaviszonyban (210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység esetén 100 millió Ft vállalkozói bevétel alatt).
- Általános esetben 40% költséghányadot állapíthat meg.
- Az átalányban megállapított jövedelem a 27% adóalap-kiegészítéssel növelve az összevont adóalap részeként adózik.
- Biztosítási kötelezettségek: járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (2011-ben: 78.000 Ft), középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum (2011-ben: 94.000 Ft) alapján.
-
Ha nincs 36 órás munkaviszonya: 27% TB járulék, 10% nyugdíjjárulék, 7,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék.
-
Ha van máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya: nem kell járulékot fizetnie, csak a járulékalapot képező jövedelem után.
- Iparűzési adó: bevétel-anyagköltség-közv. szolg.-ELÁBÉ. Kb. 2%.
A helyi önkormányzat adómentességet, illetve adókedvezményt állapíthat meg a helyi iparűzési adó vonatkozásában, amennyiben a vállalkozó a jogosult a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározására és adóalapja nem haladja meg a 2,5 mFt-ot.
Ugye nem is olyan egyszerű ez? De nem is olyan bonyolult. Immár minden szükséges információval felvérteztük magunkat ahhoz, hogy sikeresek vállalkozók legyünk. Nos, vágjunk bele!
Pénzügyi-Számviteli Csoport