JELES NAPOK: A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA 2018

„Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más.”

(József Attila)

Életünket végigkíséri az irodalom, ha bevalljuk, ha nem. Az iskolában lehet, hogy nem szerettük, mert nehéz volt, esetleg nem tetszett egy-egy vers, vagy csak inkább annak elemzése. Mégis mindenkit megérint, mert van kedvenc szerzőnk, könyvünk, regényünk, versünk, mert a pillanatnyi boldogság, a szerelmi csalódás, vagy a veszteség érzete egyformán megszólal a líra nyelvén.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Amikor ez az ünnep született, az ugyanezen a  napon született Márai Sándorról, aki 1948-ban elhagyta hazáját, mélyen hallgattak. Tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ezért - is, valamint, mert nincs ilyen - talán jobb volna a Magyar Irodalom Napjának nevezni a mai napot. A költészet és a próza biztosan nem tiltakozik. Írásomban megemlékezem irodalmunk mindkét nagyságáról.

A Költészet Napja alkalmából minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal-, versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Diákok, vagy kortárs szerzők tolmácsolják a költeményeket.

Idén - többek között- a poet.hu irodalmi portál pályázatot hirdet a magyar költészet napja alkalmából, amin regisztrálás után lehet részt venni egy verssel. A pályázati kiírás itt található: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/ervdocidweburlap/7085D42C5640930CC125823C0060A1F3

A Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó is kiírt pályázatot, a VERSMARATON kísérőrendezvényeként. Itt a kortárs magyar költészet népszerűsítéseként Az év versei 2017 kötetekben szereplő bármely vers megzenésítésével lehet részt venni. http://magyarnaplo.hu/hanghordozok/

A költészet napjának legnagyobb ünnepe az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Versmaraton, ahol a Magyar Napló Kiadó által megjelentetett Az év versei 2018 antológiában szereplő 100 költőből 58 személyesen és többen telefonon is részt vesznek a 12 órán át tartó felolvasáson, amelyen a legfrissebb költeményeiket ismerhetjük meg személyesen a költők előadásában. Az MTVA irodalmi műsorvezetői pedig néhány kérdés erejéig szóra is bírják a szerzőket.
2018. április 11. (szerda) 9.45 és 22 óra között folyamatosan ingyenesen látogatható!
Helyszín: Akvárium Klub 1051 Budapest, Erzsébet tér 12.
Országosan kiemelt rendezvények emlékeznek meg a Költészet Napjáról, válogathatunk belőle bőven.

A születésnapjukon emlékezzünk meg a magyar irodalom két csillagáról.

Márai Sándor magyar író, költő, újságíró Kassán született 1900. április 11.-én, márai Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. Kevéssé ismert, hogy Radványi Géza¹ filmrendező bátyja.
Élete a 20. századi magyar írók között az egyik legkülönösebb, már a 30-as években korának legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Szerelem fűzte korának két ismert színésznőjéhez, Tolnay Klárihoz és Mezei Máriához, melyet műveiben élt meg igazán. Tolnayhoz fűződő romantikus barátságát az Ismeretlen kínai költő-től tíz vers tanúsítja, amelyeket sokáig csak a színésznő olvashatott el. Sirály című műve Mezei Máriához fűződő különös szerelem történetéről szól.
Amikor 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem volt szabad állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé vált műveinek hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig nem járul hozzá művei kiadásához és előadásához. Márai Sándor hosszú, de - József Attila szerű- lelki gyötrelmekben bővelkedő életet élt. 1989. február 21.-én San Diegóban, 89 éves korában önkezével vetett véget életének.
Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el, és egyre növekszik népszerűsége, életművét 1990-ben  posztumusz Kossuth-díjjal² jutalmazták.

József Attila - Máraihoz hasonlóan- posztumusz Kossuth (1948)- és posztumusz Baumgarten³ díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága /tragikus balesete körül is találhatóak ellentmondások.
A szegedi egyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként eltanácsolták a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be,  Bécsben majd Párizsban a Sorbonne-on tanult. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását. Franciaországi tanulmányai során ismerkedett meg François Villon költészetével, amely nagy hatással volt rá. Műfordítói munkássága is jelentős, Villon verseinek magyar változatai is megjelentek, a szomszédos országok kortárs lírájának fordításai mellett.
Költészete kezdetben a Nyugat hatását mutatja, majd a harmincas évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai szemlélet jellemzi. 1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit, melyekben egyszerre van jelen a világgal való ösztönös kapcsolattartás és a szigorú, önelemzésre is kész tudatosság.
Zaklatott magánéletét érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen életvezetése oda juttatta, hogy összeomlott az idegrendszere. A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt.
Mindössze harminckét évet élt, a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. A második világháború után a magyar szocialista költészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált.

Népszerűségét bizonyítja, a Madách Színház által 2012-ben bemutatott: Az Én, József Attila musical, mely azóta is műsoron van. Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston műve a Madách Musical Pályázat legjobb hét versenyműve között végzett. Az alkotók József Attila életének sorsdöntő eseményeit állították színpadra, az első felvonás a költő és nagy szerelme, Vágó Márta története, a második felvonás bemutatja utolsó, betegséggel folytatott küzdelmes évét, és a közben Kozmutza Flórával⁴ kialakult kapcsolatát.

1962-ben ezt írta Pilinszky János József Attila emlékkönyvébe c művében:

"Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.
Mozarti tehetség volt: a legbonyolultabb és a legegyszerűbb, a legmélyebb és a legtörékenyebb, a legsúlyosabb és a legáttetszőbb. Ady titáni erőfeszítése után ezért vették őt észre oly kevesen. A legkülönbeket az emberek mindig rossz irányból várják. Neki nem voltak fejedelmi pózai, mint Adynak; nem ismerte a romantikus díszeket; legmerészebb kísérleteit is a tökélyig megoldotta. Sorsa a legkülönbekével rokon: Hölderlinével, Kafkáéval, Jézuséval. Huszonöt évvel halála után még ma is ő a legmodernebb költőnk."

Legjobban úgy tiszteleghetünk emlékük előtt, hogy olvassuk műveiket. Tegyük hát, és nem csak a költészet napján!

Pilisszentiván, 2018. 04.10.
szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője

[1] Radványi Géza (Grosschmid Géza, Kassa, 1907. szeptember 26. – Budapest, 1986. november 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, író, publicista. Legismertebb filmjei: Egy asszony visszanéz (1941) , Valahol Európában (1947), Circus maximus (1980)
[2] A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
[3] Baumgarten Ferenc Ferdinánd, (Budapest, 1880. november 6. – Ótátrafüred, 1927. január 18.) magyar esztéta, műkritikus által alapított irodalmi díj és jutalom. Kiosztója a Baumgarten Alapítvány.
[4] A későbbi Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra Emília: gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár. Szabó Lőrinc múzsája is volt. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nagy tiszteletben álló főigazgatója volt.

forrás:

http://montazsmagazin.hu/a-magyar-kolteszet-napja-aprilis-11/
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/jozsef_attila_szuletesnapja__1905_a_kolteszet_napja_magyarorszagon
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Tamás Attila szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
Tóth László: Nap. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat  Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat 2000. 4. sz.
http://cultura.hu/aktualis/tolnay-es-marai-oszinten/

• Előző
• Tovább

Tweet