Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

SZENT RÓKUS

sztr

Szent Rókus (franciául: Saint Roch), született: Montpellier, 1340–1350 között, elhunyt Voghera, Itália, 1379. augusztus 16. Ünnepe a halála évfordulóján van.

Szent hitvalló, csodatévő ferences rendi szerzetes, konkrétan a pestisből gyógyulók védőszentjeként tisztelik, általánosan a gyógyítók, ezért az orvosok és kórházak védőszentje is.

Életéről kevés adat áll rendelkezésre. A dél-franciaországi Montpellier-ben, valószínűleg a Delacroix családban, idős, gyermektelen szülőktől – Jean és Libère – csodával határos módon született, a mellén egy piros, kereszt alakú jellel, amiből anyja különleges sorsot jósolt neki, aki különösen mély vallásos nevelésben részesítette.

A helyi egyetemen egész Franciaországból érkezett fiatalokkal tanult együtt. Szülei már előbb Rókus fiatal korában meghaltak. Húszévesen, pénzzé tette örökségét, majd azt szegényeknek és ispotályoknak ajándékozta.

sztr 1

Elzarándokolt Itáliába, ahol akkor pestisjárvány tombolt, a kórházban ápolt először pestises betegeket. Ezután több itáliai városban gyógyított, Rómában és Piacenzában is tevékenykedett. Érintésével és a kereszt jelével gyógyított meg pestisbőlszámtalan embert, többek között egy bíborost, aki az akkori pápa2 fivére volt. A temetetlen holtakkal zsúfolt utcákon, emberfeletti munkát végzett.

Piacenzában maga is megkapta a pestist, és hogy másokat meg ne fertőzzön, a város melletti erdőben, egy barlangban húzódott meg. A közelben ma is élő forrás fakadt. A legenda szerint előbb egy angyal, majd egy hozzászegődött kutya ápolta: kenyeret hordott neki, és sebeit nyalogatta, ezért ábrázolásainak állandó szereplője. Miután felgyógyult, visszatért Vogherába, ahol kémkedés gyanújával börtönbe vetették. Ötévi raboskodás után, lényegében ismeretlenül halt meg, két évtizeddel az 1368-as, nagy pestisjárvány után.3

sztr 2

1485-ben földi maradványait a velenceiek ellopták Montpellier-ből, és Velencébe vitték. Megalapították a Szent Rókus Társaságot (Scuola di San Rocco), melynek tagjai az ő védnöksége alatt betegek gyógyításának szentelték magukat. Hasonló intézményeket: Rókusnak szentelt templomokat, s hozzájuk kapcsolódó közkórházakat ettől az időtől kezdve Európa más országaiban, így hazánkban is alapítottak.4

Nevezetessé az tette, hogy amikor 1414-ben Konstanzban ütötte fel a fejét a pestis, egy ottani szerzetes megemlítette, hogy tud a montpellier-i gyógyítóról, ezért a város vezetői elrendelték, hogy képmását hordozzák végig az utcákon. A dühöngő járvány épp oly hirtelen szűnt meg, ahogy támadt, és Rókus nevét az egész keresztény világ megismerte.

sztr 3A 14-16. századi Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban sok ház homlokzatára kerültek fel a V. S. R. betűk (Vive Saint Roche - Éljen Szent Rókus!), hogy oltalmazza az ott lakókat a pestistől. A „fekete halál” aratása a XIV. században volt a legszörnyűbb Európában, de Rókus csak a rákövetkező században lett a pestisesek elismert védőszentje.

Érdekesség, hogy bár halála 29-39 éves korában (öt év fogság után)  történt, ábrázolásai jóval idősebbnek mutatják.

Nevét viselő települések

  • San Roque andalúzai város, Spanyolország
  • Sveti Rok dalmát település, Horvátország
  • San Rocco, Velence, Olaszország
  • Rókus Szlovákia
  • Rókus városrész Szeged

Tisztelete 1420 körül Montpellier-ben kezdődött, s nagyon hamar egész Észak-Itáliában, főleg Piacenza környékén elterjedt. 1477-től sorra alapították a Szent Rókus társulatokat betegápolásra, főleg járványok idején. A 15. század végétől a tizennégy segítő szent között járványok ellen hívták segítségül. A 16-18. században az egyik leginkább tisztelt szent volt Európában. Rókust Szent Sebestyén, illetve Szent Kozma és Damján orvosszentek5 társaságában is ábrázolták. Zarándok köntös a ruhája, kezében bot, a vállán kobaktök és tarisznya, fején széles karimájú kalap. A ruháján-, és vagy kalapján jakab-kagylóval ábrázolják, holott az nem illetné meg, hisz nem járt Santiago de Compostelában.

Magyarországon sok helyen fogadott ünnepként ülték meg napját, mert tapasztalták segítségét. A magyar nép körében Rókus mindenestül átvette a zarándok Szent Jakab helyét.

Pilisszentiván, 2016. Új kenyér hava 12.
Szeretettel,
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[1] 1367–68. évi járvány Európa lakosságának több mint 1/3-a halt bele.
[2] V. Boldog Orbán (1309/1310, Grizac – 1370. december 19., Avignon) a katolikus egyház 200. pápája.
[3] Életrajzi adatait csak nemrégiben korrigálták 1295–1327-ről. A franciák szerint 1340-ben született, az olaszok szerint 1346 és 1350 között. Halála augusztus 16-án, keddre van a börtönnaplóba bejegyezve, ami 1327-re csak a Gergely-naptár szerint volna igaz, a Julián naptárban vasárnap. A régi kalendárium szerint ez a nap 1379-ben esett csak keddre akkoriban.
[4] Pesten 1796–98 között épült fel, ma is ezen a néven működő eredetileg járványkórház.
[5] A magyar Szent Koronán is ott a zománcképük

Források:
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium